Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
Péntek, 1969. július 25. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tanai a peroüiszpára A korábbi esőzések és az utóbbi hetek párás, meleg időjárásának hatására erősödött. a szőlő peronoszpóra-fer- tőzés veszélye. Bár ez a veszedelmes növényi betegség a gazdaságok szakembereit hosz- szú ideig nyugton hagyta, mert a hűvös idő nem kedvezett továbbterjedésének. most annál nagyobb erővel támad. De támad az ellene védekező ember is. Mindenütt megkezdték a harmadik permetezést, s egj'es helyeken már negyedszer is működésbe hozták a permetező berendezéseket. A szakemberek szerint a hathatós védekezés mindenhol eredménnyel jár, a kiváló per- metezőszerek megtették a magukét. IJJ alapszabály készül a ktiz-ekben törekedniük kell modern, gépesített kis- és középüzemi jellegű ktsz-ek létrehozására. A jó előkészítést, a reform helyességét bizonyítja, hogy a borsodi szövetséghez tartozó ktsz-ek tavaly, minden optimista tervnél jóval nagyobb eredményt értek el, s az eredmény ebben az évben tovább növekszik. A szövetkezetek bebizonyították, hogy tudnak élni á lehetőséggel, tudnak dolgozni a magasabb gazdálkodási forma szerint is. © — Azonban korántsem lehet azt állítani, hogy a ktsz-ek eddig nem tudtak jól dolgozni, vagy a szövetségek rosszul töltötték volna be feladatukat. A szövetkezeti mozgalom kibontakozása, megerősödése, az eredmények fémjelzik a munkát. Ám a fejlődés szükségszerűen megköveteli a gazdálkodás magasabb formájának a kialakítását, s ebből az következik. hogy ma már a régi rendszerű felépítés szerint nem lehet vezetni, irányítani. Ez megkívánta a központkényszer felszámolását, a szövetségek szerepének megváltoztatását, átadását, az állami felügyelet biztosítását. Ismeretes, hogy az 1003. sz. kormányhatározat értelmében a felügyeletet a tanácsszervek veszik át. És ami az állami felügyeletet jelenti, az nem a gazdálkodás közvetlen irányítására vonatkozik. A tanácsszervek nem avatkozhatnak be a szövetkezetek gazdálkodásába. Az állami felügyelet a közvetett és a közvetlen szabályozók révén érvényesül. Az ellenőrzés arra irányul, hogy a ktsz-ek betartják-e a jogszabályokat. A KISZÖV-ök operatív irányító és felügyeleti szervből a szövetkezetek érdekképviseleti szervévé fejlődnek. A szövetkezetek hivatottak a szövetség új szerepének kialakítására. A szövetségek munkája korántsem lesz alacsonyabb rendű. Ellenkezőleg: a tennivalók még szélesebb látókört, magasabb színvonalú munkát kívánnak. Aranydiploma előtt-mjagyon régen voll, amikor a szentistváni harangozó hat gyermeke közül a legkisebb is kirepült a családi fészekből. Tanítóképzőt végzett az egri angol kisasszonyok intézetében. Az iskolaszék, pályázat útján 1919-ben Szomolyára helyezte. Most, ötven év elmúltával beszélgetek, a még mindig eleven, élénk, fiatalos mozgású Daragó Gizellával, aki ma már 70 éves. Meglep kitűnő memóriája. A hangulatos kis szobában, az antik bútorok között, amelyek mindegyike a múltat idézi, sorra peregnek az emlékképek. — Hogyan is kezdődött? Voltak-e nehézségei a pályája kezdetén? — Bizony voltak. Én voltam a faluban az első nőtanító. Nem is volt tekintélyem. Kéttanerős, osztatlan iskola felső tagozatát tanítottam. Eleinte nehezen tudtam fegyelmezni. Amikor panaszkodtam, az igazgató azt tanácsolta: „ha azt akarja, hogy elfogadják, vegye le a pántlikát.” Mert tudod fiam., fiatal voltam, és szerettem én is divatosan öltözködni. Gizella néni ma már csak mosolyog az egészen. — Hogyan sikerült áthidalni a nehézségeket? — Erős kézre, szigorúságra volt szükség. Csak így sikerülhetett. Harminchat évi tanítás nagy idő. Gizella néni ez alatt nagyon sok reformot ért meg, — Mire emlékszik vissza a legszívesebben? — A tanítványaim mindegyikére élesen emlékszem, hiszen itt nőttek fel előttem a faluban, a legtöbbjük már nagyapa. Szívesen gondolok vissza a népszínművekre, Gárdonyi darabjaira, amelyekkel vendégszereplésre indultunk, és nagy sikereket arattunk. A kellemetlenségekre nem emlékszem szívesen, így a második világháború nehéz éveire sem. — Az iskolák államosítása után a nyolc osztály bevezetésekor mit tanított? — A felső tagozatban fizikát, számtant és magyart. Főleg számtant, mert ez volt a kedvencem. 1919-től 1955-ig tanítót egy év kivételével Szomolyán. Az egyik évben Hejökürtre helyezték. Amikor elment, a falu lakossága gyalog kísérte Mezőcsátig a szeretett tanitókis- asszonyt., Egy év múlva visszahozták. Azóta is Szomolyán él. Testvérei hívják magukhoz, de ő nem megy. Ragaszkodik a faluhoz. Most is eleven kapcsolata van az iskolával, érdekli minden, ami körülötte történik. Folyóiratot járat rádiót hallgat. Az asztalon Ország-Világ, Képesújság, Szabad Föld, Füles hever, amelyeket idős kora ellenére, még mindig szemüveg nélkül olvas. A falu öreg tanító nénije, ez évben várja munkájának elismeréseként, az aranydiplomát. — Hogyan fogadta a holdutazás hírét? — Boldog vagyok, hogy ezt is megértem. Albert Judit 1070/71-ben megjelenik az egységes és ágazati szövetkezeti törvény. így a most készülő alapszabály átmeneti jellegű lesz. És miután átfogóbb lesz a korábbinál, így egy sor szabályozó rendelkezést megszüntet, feleslegessé tesz. Az alapszabály-minta szerint a szövetkezetekben három szerv elengedhetetlen: p szövetkezeti közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. Rendkívül megnő az ellenőrző bizottságok szerepe, feladata. A K1SZÖV korábbi hatóköre bizonyos mértékben az ellenőrző bizottságokhoz kerül. A mérleg csak e szerv döntése alapján fogadható el. Ezzel arányosan természetszerűen megnő a bizottság felelőssége is. Megváltozik a szövetkezeti bizottság hatóköre is. Megközelítőleg hatóköre a vállalati szakszervezeti bizottságokéhoz hasonló lesz. Az alapszabályminta szerint nem alárendelt szerve a vezetőségnek, de kívánatos a szoros együttműködés. Egyébként a szövetkezet- politikai munkát a szűk körből ki kell terjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetpolitikai munka a ktsz vezetőségének is fontos feladata. Üj szerv: a munkaügyi bizottság. Jelentőségét mutatja, hogy ez a tagoknak, mint munkavállalóknak képviseli az érdekét, illetve dönt a jogi vitákban. A munkaügyi bizottság elsősorban a tagok szempontjából fontos szerv. Egyébként az az álláspont, hogy a vagyoni viták kivételével minden vitát a szövetkezeteken belül kell eldönteni. Az alapszabály-minta, illetve a készülendő alapszabály többek között megszabja: kik lehetnek a tagok, s mennyi a próbaidő. A próbaidőnél a felső határ hat hónap. Ettől lefelé el lehet térni. Hat hónap letelte előtt mindkét tél a próbaidős tagságot minden indokolás nélkül felmondhatja, A szövetkezeteken belüli tisztségekre csak a tagok választhatók. A szövetségi tisztségbe való választásnál ez már nem előírás. Érdekesen intézkedik az alapszabály-minta a nyugdíjasok ügyében. Eszerint a tagot a munkából nyugdíjba lehet ugyan küldeni, de mint tulajdonos, változatlanul továbbra is szövetkezeti tag marad, gyakorolhatja jogait. A készülő, alapszabályban tisztázni kell e jogokat is. Azt, hogy az meddig terjedhet. A kisipari szövetkezetekben — mint említettük — az alapszabály-minta alapján, az elvi és a gyakorlati tennivalók megismerése után rövidesen hozzálátnak a munkához. A KISZÖV-ben egy különbizottság alakult ennek segítésére, koordinálására. Többek között 50 eldöntendő kérdésben alternatívákat készítenek, s a szövetkezeteknek ebből választhatnak a sajátosságaiknak, körülményeiknek megfelelően. Rekonstrukció Péten (Csorba) Korszerű központot kap a megye növényvédelme Az elkövetkező esztendőkben a megye mezőgazdasága szempontjából igen fontos közintézménnyel gazdagodik Miskolc. A mind jelentősebb feladatot betöltő Megyei Növényvédő Állomás már esztendők \óta igen szűkös, korszerűtlen körülmények között kénytelen dolgozni a miskolci Szentpéteri-kapuban levő telepén. Már esztendők óta tervezik egv új növényvédelmi központ felépítését. Az elkövetkező két évben sor kerül a 15 millió forintos beruházás megvalósítására. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta a tervek kivitelezését. A tervek szerint a növényvédő állomás kétemeletes központi épületében nagyobb előadótermet is kialakítanak, amelyben lehetőség nyílik majd a jövőben a megye növényvédelmi szakmunkásainak képzésére, szakmai előadások és tanácskozások tartására. Az új növényvédelmi központban korszerű kémiai és biológiai laboratórium is épül. Így a növényvédelemmel kapcsolatos különböző laboratóriumi vizsgálatokat a megyében is el tudják végezni. Készülődés a moszkvai kiállításra A Péti Nitrogénművek rekonstrukciójának második szakaszában liígsavüzemet, nyersfoszfát-raktárt. műtrágya intenzifikáló üzemet cs kettős műtrágya-komplexumot építenek. Képünkön: a földbe süllyesztik a nyersfoszfát- raktárt. í cigányok helyzetéről tanácskoztak Sárospatakon Égetően sürgős kérdésként tűzte napirendre Sárospatak város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Tóth József elvtárs elnöklésével a cigánylakosság lakás-, szociális, egészségügyi, kulturális viszonyainak és munkakörülményeinek megjavítását. Megállapították a tanácskozáson, hogy Sárospatakon jelenleg 95 cigánycsalád él, összesen 405 családtaggal, s ez a város lakosainak 2,7 százalékát teszi ki, de életmódjuknál, erkölcsi felfogásuknál, örökölt szokásaiknál fogva, arányszámukat jóval meghaladó mértékben okoznál-: gondot és feladatot az állami és társadalmi szerveknek. A 95 család 54 lakásban él, s egy lakóhelyiségre átlagosan 3,5 fő jut. A cigányok hat, többé-kevésbé összefüggő településen laknak, ezek közé tartozik egy putritelep is. ahol 12 kunyhóban 07-en zsúfolódnak össze embertelen viszonyok között. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a lakásoknak a fele sem felel meg az egészségügyi követelményeknek, felújításra is alkalmatlanok, így az 54-ből 26-ot a putrikkal együtt le kell bontani. Ezt egyébként — különösen a Bodrog-híd környékének a felszámolását — a városrendezési terv végrehajtása és az idegenforgalmi szempontok is sürgőssé teszik. A tanács 1968-ban 23 lakás építéséhez adott a cigányoknak lehetőséget, s bár kezdetben 19 család jelentette be igényét, végül azonban csak 1 cigánycsalád Jó termés Az oszlári Kps.sufh Termelőszövetkezet ! ií befejezte az idei gabonatermés aratását, betakarítását. A búzájuk 18— 19 mázsát fizetett holdanként A termelőszövetkezet felesleges gabonáját értékesítette, de úgy. hogy 13 vagon mennyiséget helyben, saját magtáraiban tárol. Ezért a gabonafelvásárló vállalat a tárolási idő hosz- szúsága szerint progresszívon emelkedő bért fizet a tsz-nek. költözött be az új lakásba. A vita során ugyanis kiderült, hogy a cigányok nem, mindig fogadják szívesen a hatóság .segítőkészségét, főképp akkor nem, ha ez tőlük is kíván valamelyes áldozatot. A cigányság foglalkoztatottságát vizsgálva, lényegesen nagyobb változást és fejlődést állapított meg a végrehajtó bizottság, mint amilyen a lakásviszonyok területén tapasztalható. Örvendetesen emelkedett az állandó munka- viszonyban levők száma, s ma már a cigányok 60 százalékánál-: van rendes jövedelmet biztosító foglalkozása. Sajnos, a többiek általában 3—6 hónaponként változtatják a munkahelyüket. A kimutatások szerint 1 cigány 19, egy másik 14, egy harmadik 12 éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen, 13-nak pedig 4 —6 éves munkaviszonya van ugyanannál a vállalatnál. Bővült a cigánylakosság ismerete, emelkedett életszínvonal-igénye, s mind több azoknak a száma, akik rendszeres pénzjövedelemre törekednek. E tekintetben serkentőleg hat az idősebbekre a fiatalok igényessége, amit nagy türelemmel, megfelelő feivilágosító munkával tovább lehetne növelni. A foglalkoztatottak arányával párhuzamosan nőtt a kedvezményes orvosi kezelésre jogosultak száma, többet törődnek már' a lakásuk berendezésével, tisztán tartásával, az étkezésükkel, életkörülmények megteremté- sévet. Ennek ellenére igen sok még a tennivaló a cigánylakosság szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének megjavítására. Éppen ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága állandóan napirenden tartja ezt a kérdést, s a határozati javaslatokban foglaltak megvalósítására külön komplex intézkedési tervet készít. A tanácson kívül a különböző társadalmi szervezetek, üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek is közreműködnek, hogy a cigánykérdés, a múltnak ez a súlyos, évszázados hagyatéka szocialista rendünk szellemének megfelelően, minél előbb megoldódjék Sárospatakon. A minap mutatták be annak a kiállításnak az anyagát, amely augusztus 20-tól szeptember 2-ig reprezentálja Moszkvában a magyar mező- gazdaságot és> élelmiszeripart. A mezőgazdasági kiállítás területén rendezett bemutatón fotók és grafikák mellett áruminták szerepelnek. A felvonultatott anyag szinte teljes keresztmetszete hazai élelmiszeriparunknak, illetve mezőgazdaságunk tevékenységének. Képünkön: a kiállítás egy részlete. A szövetkezeti iparban a reformot, illetve az alapszabály- készítést országosan kiterebélyesedő vita előzte meg. Ebben jeles közgazdászaink, állami vezetőink is kifejtették véleményüket. Sok elvi, gyakorlati kérdést tisztáztak, mint például a tulajdon fogalmát, a hovatartozást, a szövetkezetek szerepét, a népgazdaság szerkezetébe való beilleszkedést. Igen nagy megnyugvást váltott ki az az állásfoglalás, miszerint a szövetkezetek egyenrangúak az állami szektorral. Á ktsz-ek kisegítői az állami iparnak. Fő szerepük elsősorban a szolgáltatás. Nem céljuk mammutszövetkezetek, automata sorok létrehozása, de
