Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

/ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Péntek, 1969. július 18. A legújabbkori helytörténeti szakcsoport Karcsán az 1945- ös földosztásról, s az ottani termelőszövetkezet fejlődésé­ről gyűjtött össze értékes ada­tokat. A negyedik szakcsoport a már említett községeken kívül Vilyvitányban, Alsó- és Felső- bereckiben. Füzérkomlóson és Hollóházán 50 hatámevet, dű­lők, hegyek, dombok, erdőré­szek neveit jegyezte fel — és a helynevekhez fűződő ma­gyarázatokat, mondákat is. A gyűjtés írásos anyagaiból bekerült egy-egy példány a Herman Ottó Múzeumba. A legsikerültebbek részt vesznek az országos néprajzi és nyelv­járás-gyűjtő országos pályáza­ton is. A haladó történeti hagyo­mányok ápolására serkent az az emléktábla, amelyet a tá­bor nevében Karcsán helyez­tek el, a múlt század végi ag­rárszocialista mozgalom harco­sainak tiszteletére. Karcsúhoz fűződik a legemlékezetesebb tanulmányi kirándulás is. Itt az Árpád-kori templom megte­kintése, egy népi mesemondó meghallgatása és a jellegzetes bodrogközi község napi életé­be valq bepillantás egyaránt maradandó élményt nyújtott a látogatóknak. A sárospataki út is több volt szokványos város­nézésnél. — Hogyan akarják a továb­biakban hasznosítani azt az ösztönzést, amelyet a honisme- , réti tábor adott? — Csak egy konkrét példá­val érzékeltetném, milyen ér­dekes kutatásokra nyílik lehe­tőségünk. Egy előadás felkel­tette az érdeklődést a Rákóczi- szabadságharc sátoraljaújhelyi születésű, rejtélyes sorsú köl­tőnője, Losárdy Zsuzsanna iránt, akiről korabeli feljegy­zésekből csak annyit tudunk, hogy a kuruc seregeket kísér­ve verseivel lelkesítette a ka­tonákat, ezért a császáriak el­fogták, bebörtönözték, de sike­rült Törökországba szöknie. Diákjainkat ösztönzi, hogy többet tudjanak róla. Pőre, ira­tai, esetleg „bűnjelként” hoz­zácsatolt művei után kutatnak. Elhatároztuk, hogy ősszel szak­körünk emléktáblán örökíti meg Losárdy Zsuzsanna ne­vét, működését. — Bizonyára még nagyobb hatású lehetne a honismereti szakkörök munkája, ha szer­vesebben illeszkedne a nép­művelés rendszerébe. — Az adottságok elsősorban az iskolás fiatalok intenzív be­vonását teszik lehetővé a hon­ismereti munkában. Ez hasz­nos és érdekes kiegészítője is­kolai munkájuknak. Viszont kétségtelenül szervesebben kapcsolható ez a tevékenység egyéb népművelési formákhoz, hiszen hatása mindenképpen túlterjed az iskola keretein. Ezért tanácsos, hogy a közsé­gek, városok népművelési ter­vének készítésénél vegyék fi­gyelembe ezeknek a szakkö­röknek a működését is, épít­senek rá. S HOGY A SZÉP LENDÜ­LETTEL INDULT MUNKA ne rekedjen meg, hogy a folya­matosságot biztosíthassuk, be­fejezésül hadd hivatkozzam a honismereti táborunkban is közreműködött jeles szakem­ber, Kováts János székesfe­hérvári muzeológus megszívle­lendő javaslatára: A honisme­reti munkában megkülönbözte­tett szerepe van a helytörté­neti krónikaírásnak, erre min­den településen lehetőség nyí­lik. A helytörténeti krónika­írásnak a szomszédos szocialis­ta országokban már jelentősek a hagyományai. Az ottani ta­pasztalatok bizonyítják, hogy ez a tevékenységi forma mi­lyen jó összegezöje lehet a népművelés különféle ágazatai­nak, s egyben szinte kimerít­hetetlen forrásul szolgálhat a legújabb kori történeti kuta­tásokhoz, feldolgozásokhoz. Bcrecz József Ma este a televízióban: Hasznos könyv Petőfi Mezőberényben Dr. Neményi István Beru­házási politikánk az új gaz­dasági mechanizmusban című munkája a közelmúltban je­lent meg a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában. A mű nem terjedelmes ugyan, még­is sokrétűen foglalkozik gaz­daságpolitikánknak e fontos részterületével. Helyesen ál­lapítja meg a szerző, hogy „beruházási politikánk a nagy fontosságú gazdaságp'olitikai döntésekre is jelentős, a gaz­daságpolitika egyéb részterü­leteit felülmúló visszahatást gyakorol.” Lényegre mutatva foglalkozik a könyv a beruhá­zás gazdaságossági változatai­val. 1947-től kezdve elemzi be­ruházási politikánkat. Ezzel kapcsolatban kiemelten szól a tervezés szerepéről. Rámutat, hogy a beruházások tervezésé­nél nagy jelentősége van a perspektivikus szemléletnek. A vállalatok vezetői bizo­nyára nagy figyelemmel ol­vassák A beruházások bankhi­tel-rendszerének fő vonásai az új gazdasági mechanizmusban című fejezetet. Ezen belül em­lítést tesz a szerző a hitelen­gedélyezési eljárásról, az előnyben részesítésről. Elemzi dr. Neményi István a hosszú- lejáratú hitelek nyújtásánál alkalmazott rangsorolási mu­latót is. Foglalkozik az 1969. évi beruházási hitelezéssel, valamint a folyó évi beruhá­zások hitelpolitikai irányel­veivel. T. I. 1 ájékoztató o sz&kd&l^ozafokró X ij A NAPOKBAN ZÁRULT 1 .eÁTORALJAÜJHELYEN a 1 >ISZ III. országos honismere- ' i tábora. Ez a 10 napos tábo- 1 ozás megyénkben is ráirányí- 1 Stta a figyelmet erre a fontos 1 üépművelési tevékenységi fór- fiára, amely eddig kevésbé • , olt ismert a nagy nyilvános­• 3ág előtt. Adósságot törlesz- 1 ’link most, ezért kerestük fel I i: tábor szakmai vezetőjét, Ko- i i£-áts Dániel tanárt, a sátoral- ! aújhelyi Kossuth Lajos Gim- I Házium honismereti szakköré- ! liek irányítóját, aki már or- i 5<zágos elismerést vívott ki i ;,íyen irányú tevékenységével. i ; — Mi volt a III. országos 1 önismereti tábor célja? 1 11 — Múltunk megismerését, u 1 üéphagyományok megörökíté- i hét, a szocializmus építésében 1 jelért eredményeink felmérését i . >lyan aktív tevékenységnek nekintjük, amely népünk, ha­zánk szeretetére nevel. Akik igyelemmel kísérik a honisme­reti tevékenység fejlődését, :szrevehetik benne az ifjúság okozódó részvételét, tettre- lészségét. Több száz szakkör •endszeres munkálkodásán kí- 4rül immár harmadszor telt a fatal kutatók erejéből orszá­gos megmozdulásra is. A leg­Í óbbak az ország minden ré­zéből együvé hordják ilyenkor apasztalataikat. Élményeiket otthon tovább sugározzák szak­körükben. , A tábor fő célja tehát a ne- yelőhatás, mint ahogy az egész •honismereti mozgalomé az. A ’nevelési célt természetesen tsak konkrét tevékenység ré- *vén érhetjük el. Azt, hogy ku­tatómunkájukkal értékes ada­gokat, dokumentumokat gyűj­tenek össze a szakköri tagok, •nem lebecsülendő járulékos •elemnek tekintjük. Hasznos 'nyersanyagot szolgáltathatunk vele a valóban tudományos ■igényű helytörténeti munkák- 1 hoz. — Milyen fontosabb ered­ményekkel járult hozzá a tá- . bor szűkebb pátriánk jobb . megismeréséhez? — A részvevők négy szak- . csoportban tevékenykedtek. A két néprajzi csoport 8 község — Vajdácska, Bodroghalom, Mikóháza, Pálháza, Füzét, Nyí­ri, Erdőhorváti és Komlóska — területén folytatott gyakorlati gyűjtőmunkát. A népi építke­zés, a teherhordozás eszközei,' módjai, a ruházkodás, a kö­zösségi népszokások és a folklór voltak a fő megfigye­lési témakörök. Hogy milyen szívesen fogadták fiataljainkat ezekben a községekben, s mennyire meg tudták értetni tevékenységük célját, erre szép : bizonyság, hogy mintegy 50 régi népi használati tárgy gyűlt össze. Ez a gyűjtemény a : Herman Ottó Múzeumba ke­rül, ahol erről a tájról eddig alig volt néprajzi anyag. ötven helyszíni rajzot ké­szítettek a fiatalok,, ezenkívül 420 fényképfelvételi és .120 szí- ' nes diaképet. Javarészt folklór­felvételt őriz 24 magnótekercs. ; VIDEOTON RÁDIÓ­FELVESZ: ÉS TELEVÍZIÓGYÁR most végzett gépésztechnikusokat, valamint híradásipari technikusokat Jelentkezni lehet: VIDEOTON Rádió- és Tv-gvár munkaerő-gazdálkodási osztályán. Székesfehérvár. Berényi u. Érdekes füzetet jelentetett meg a mináp a Borsodi Szén­bányák KISZ-bizottsága és a vállalat fiatal műszakijainak és közgazdászainak tanácsa. A kiadvány rövidítve ismerteti az 1965-től 1968-ig beadott fejlesztési és újítási dolgoza­tokat. A három fejezetből ál­ló katalógus összefoglalja az. aknák és bányaüzemek fej­lesztésével, az általános válla­lati, szervezési és műszaki kérdésekkel foglalkozó szak- dolgozatokat. A kiadványt el­juttatják a vállalati FMKT- tagoknak, továbbá az ország többi bányaüzemébe is elkül­dik. A katalógus segítségére lesz a fiatal műszakiaknak és köz­gazdászoknak egyes témák alaposabb megismerésében, az újítások továbbfejlesztésében, újabb dolgozatok megírásá­ban. A képen ugyan Petőfinek csak a háta1 látszik, Szendrey Júliát viszont szemből láthatjuk. Azaz Drahota Andreát, mert a ma este műsorra kerülő tv-játékban, Németh Lász­ló Petőfi Mezőbei'ényben című művének Horval István ren­dezte előadásában ő személyesíti meg a halhatatlan költő feleségét. A költőt Iglódi István játssza. Németh László Pe­tőfi naplója alapján írta meg a darabot, amely a költő ha­lála előtti időszakot öleli fel, a Mezőberényben töltött rö­vidke boldog időt, ahonnan útja Bem seregébe és a seges­vári csatamezőre vezetett. Arra keres választ a tv-játék, va­jon szükséges volt-e Petőfinek Mezőberényből a csatába, il­letve a halálba indulnia. FILMJEGYZET Az én halesdos famíliám Kánikula van, és ilyenkor igen sokan keresik azokat a szórakozásféléket, amelyek könnyedek, derűsek, nem kí­vánnak különösebb gondolko­dást, magyarán szólva, agyon lehet velük ütni az időt.' A Gyilkos tabletták? kábítószerekkel tudják elér­ni azt a feltétlenül szükséges néhány órányi alvást is, amely alatt valamennyire is­mét feltöltődik az ember szervezete és idegrendszere. ' Judy Garland tragikus ha­lálából indultunk ki, ebből a hajdan kövér, alacsony- termetű leányéból, akiből, miután a Metro—Goldwyn— ‘Mayer felfedezte, légies tán­cosnőt akart formálni, ezért, kegyetlen éhkúrára fogta a , 13 éves kislányt. Ekkor ke- . letkezett benne a mindenné- . mű táplálékkal szembeni un­dor, s a tehetséges kislány­ból, az óriási világsikerek el- ; lenére, egy boldogtalan ideg­roncs lett. Ö is — akárcsak Marilyn Monroe —, mikor kerülni kezdte a szerencse, . a kábítószerekhez menekült. A nyugati művészvilágban ; az utóbbi időben egyes ha­láleseteknél egyre gyakoribb i a halottkém megállapítása: i a halál oka meggondolatlan , mennyiségű altatószer. Judy í Garland esetében a boncolás i 4,9 mg-os barbiturátumszin- ] te! állapított meg, ami ele- t gendö a halál előidézéséhez. A barbituriumók csoportjába 1 tartozó Seconal elnevezésű 1 altató sűrűn szedi áldozatait, i Ezek az esetek döbbenetes , erővel hívják fel a világ *közvéleményének figyelmét az altatók rendszeres szedő- • sének ártalmaira. Az altatók legújabban bemutatott cseh­szlovák filmmel, a Jan Való­sak rendezte, Az én bolondos famíliám című filmvígjáték­kal másfél órát valóban agyon lehet csapni, de kár érte. Azért a másfél óráért, amelyet a moziban töltünk, valami jobb nyári elfoglaltság helyett. A Solnicka-család néhány hetét bemutató film messze­menően kielégíti á néző köny- nyed szórakozási igényéi, mert ez már annyira könnyű, hogy szinte mérhetetlen, súlytalan. Egy öttagú család tizenkét éves, dús fantáziájú lánygyer­mekének szemüvegén keresz­tül, az ő naplórészleteinek megelevenedésével és narráto- ri közreműködésével pereg előttünk a család teljesen ér­dektelen története. A kislány azt hiszi, hogy szülei válni akarnak, mert egy barátnőjé­nek szülei is elváltak, s min­den mozzanatban a válás elő­jelét látja. A történet annyira happy enddel végződik, hogy a család széthullása helyett inkább a lélszámszaporulat következik be, ugyanis a nagy­mama is férjhez megy a zöld­ségeshez, a papa és a mama furcsa viselkedésének pedig az az oka, hogy újabb gyer­mekáldás elé néznek. A család, és története mint­ha egy negyven évvel ezelőtti polgári vígjátékból plántáló- dott volna át napjaink film­jére, s hogy ma játszódik, ar­ra elsősorban a miniszoknya, meg egy-lcét utcakép utal. Egyébként megmaradt nagyon poros, avat.ag történetnek, amely kevés is egy másfélórás film kitöltéséhez. Ezen *\z sem segít, ha a film alkotói — művüket mintegy tételekre bontva, a képsorokat megsza­kítva — időnként mindenfele. naplórészletnek titulált böl­csességeket írnak fel a vá­szonra. (hm) «önismeret és népművelés túlzott méretű használata esetén — írják az angol új­ságok — csak a legritkább esetben lehet kimutatni, hogy a halált figyelmetlen­ség okozta-e, vagy öngyil­kossági szándék. A szomorú tények tehát azt' mutatják, hogy az altató a nyugati fél­teke sikert, a hírnevet fenn­tartani akaró művészvilágá­nak egyik legnagyobb gyil­kosa lett. A halál, oka sok esetben lehet elővigyázatlan­ság, gondatlanság, különö­sen, ha együltjár a mérték­telen alkoholfogyasztással, ugyanis ez megháromszoroz­za az erős altatók hatását. A tőkés világ sajtója egy­re gyakrabban cikkezik az utóbbi időben arról, hogy szabályozni kell, a gyilkossá váló altatószerek használa­tát. Bizonyára így igaz, ám­bátor nem valószínű, hogy az egyedüli igazság. Ha el­gondolkodunk, máshol kell keresnünk a szomorú hírek gyökerét. Az altató- és nar- kotizáló szerek mértéktelen fogyasztása a nyugati orszá­gok művészvilágában csak okozat. A kiváltó ok a pénz és a siker hajszolása, az a túlhajtott, verseny, amely az izgató- és nyugtatószcrck ha­lálos karjaiba löki szeren­csétlen áldozatait. (— s — a) „Valahol a szivárvány mö­gött" — ez volt világszerte ismert dalának címe. E szi­várvány mögött kereste a boldogságot viharokban és sikerekben egyaránt gazdag életén keresztül Judy Gar­land, a 30-as évek közismert gyermeksztárja, aki az utób­bi évek meggyötört és ku­szasággal teli életét a napok­ban fejezte be londoni laká­sán. A nyugtató- és kábító­szerek áldozata lett. ö is csak egy, a lassan hosszúra nyúló sorban, Marilyn Mon- roe-tól kezdve, Brian Eps- tein-ig, a beatlesek nagy hí­rű menedzseréig, a botrá­nyairól szárnyra. kapott Brian Jonesig, a Rolling Stones-együttes basszusgitá­rosáig, hogy csak az utóbbi időkből említsünk néhányat. A nyugtató- és kábítósze­rek mértéktelen ' használata valaminek a kifejezője. S ez nem kereshető másban, mint az úgynevezett show-bussí- 'icsben. Ebben az örökös, tyilkos versenyben, amely a írnévért, a siker hajszolá­sért folyik. Ügy látszik, az degek állandó felkorbácso- ása nélkülözhetetlen, hogy ’artósan állni tudják a ször­nyű hajszát, örökösen mo­solyogni, örökösen jókedvű­nek és frissnek látszani — < sok embernél csak káros iz­gatószerekkel biztosítható. Végül csupán nyugtató- és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom