Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

Péntek, 1969, július 18. 5 fcbáAK-MAC?¥AKŰRi»ZAú Üt községnek egy tanácsa A hirtelen lejtős út kes­keny völgybe vezet, és a két­oldalt emelkedő dombok most eltakarják a füzér! várat A helység névtáblája adja tud­tunkra, hogy Füzérkomlóson vagyunk. Nagybózsva, Kis- bózsva. Pusztafalu, Nyíri és Füzér községeket irányítja innen a tanács. Vb-elnöke Nagy János. Az ő vállára ne­hezednek a kis, hegyközi te­lepülések gondjai, bajai. — Milyen arányban oszlik meg a községfejlesztés az öt faluban? — Fontossági sorrendet ál­lítottunk össze — mondja a tanácselnök /—, így évenként egy-egy falu fejlesztését ter­ezzük. — Mit sikerült eddig meg- alósitanl? — Pusztafalun mór újjá­építettük az elavult művelő­dési otthont, mintegy 250 ezer forint értékben. Füzér község­ben 45 ezer forintos beruhá­ással kicseréltünk egy régi vízszolgáltató csőhálózatot. — Mik a távlati tervek? — Jövőre Füzéren szeret­nénk egy művelődési otthont építeni. Ez húszezer forintba kerül. Az elkövetkező évek­ben szeretnénk rendbehozni az öt helység járdáit, útjait. Eisőként Nyíriben és Nagy- bózsván, ahol a legrosszabbak az útviszonyok. — Milyen a környék vízel­látása? — Szerepel a községfejlesz­tési ’tervben még a települé­sek vízellátásának megoldása is, habár erre most sem lehet sok panasz, A vízellátást tu­lajdonképpen csak tökéletesí­tenünk kell, kisebb vízművek létesítésével. Bizonyos, hogy az öt köz­ség sok gondot, tennivalót szül. De így együttesen, közös erővel talán könnyebben is szűnnek meg ezek a gondok. (A. J.) Egy hete sincs még, hogy föltettük a kicsit talán szó­nokinak tűnő kérdést, mikor a Rajkó-zenekart bemutattuk: „... hol játszanak majd télen a Rajkók?” Udvariatlan a kedves vendég A tisztességben megőszült borbélymester komótosan megforgatta a párnát a fotelban, és udvarias mosoly- lyal fordult a következő „páciens" felé: — Tessék uram, foglaljon helyet nálunk! Régen járt erre. Hogy szolgál a kedves egészsége?... Látom, nagyszerűen, jó színben van. Hát akkor mit szabad?... Borotválást, hajvágást? Állok a kedves vendég ren- (IclkczéséTG. Elszédülve a szózuhatagtól, besüppedt a kényelmes fotelba a kedves vendég, és szinte szégyenlősen nyög­te ki: — Csak egy hajvágást kérek. önarcképével szemezett a tükörben, a mester pedig továbbra is mosollyal az ajkán, megkezdte a szertar­tást. t — Igenis, egy hajvágást... Előszedte a habfehér kendőt, kirázta, leseperte, és óvatosan a vendég nyakába illesztette. Be is gyűrte a gallér alá, nehogy szúrja a levágott haj... — Milyen legyen a fazon? Sima, vagy borotvált? — Sima — nyögte ki a vendég. Csattogott az olló, szaporán járt a keze a mester­nek. Közben szóval tartotta a vendéget. Tájékoztatta a legfontosabb eseményekről, az időszerű problémák­ról. — Mosást? A vendég intett, hogy kéri. — Szabad lesz egy kis szeszt is? — kíváncsiskodott az udvarias mester. .1 A fiatalember ismét csak biccentett, de rögtön oda is kapott megnyírt fejéhez: — Most jut eszembe, felírt nekem valamit a dok­tor, merthogy nagyon korpás á fejem... Inkább nem kérek szeszezést. A borbély keze megállt a levegőben. — Nahát! Es ezt csak most mondja a kedves ven­dég?... Uram. tudja ön, hogy hány forintot szedett ki a zsebemből? Igazán szólhatott volna előbb is, hogy csak közönséges vágás lesz!... Gyors mozdulatokkal összecsapta a frizurát, és még ő csodálkozott, hogy fillérekre kiszámolva adták ke­zébe a hajvágásért járó összeget. A kedves vendég kesernyés szájízzel fordult ki az ut.có,ra az eset után a miskolci fodrászüzletböl. Ütra- valóul még megkapta: — Hogy micsoda udvariatlan vendégek vannak ma­napság! (gyárfás) Fiatalember részére al­bérleti szoba azonnal kiadó. Mátyás király utca 10. Kicserélném 1 azoba- konyháa, spájzos, föbérleü lakásomat 2 szoba, össz­komfortom lakásért, meg- jgyezésscl. Verea Kiss Jó- zsefné. Szrmdrcy u. 9., föld­szint 5. a. Külön bejáratú, bútoro­zott szoba nőknek kiadó. Győri-kapu 44 Elcserélnem t/.oba -fcony ­hás. főbérleti lakásomat hasonlóért, fiatal, gyermek­telen, vagy Idős házaspár­ral, csak a belvárosban, megegyezés szerint. Dnn- csák .Tánosné. Lenke u. 3. Kgy kis bútorozott szoba 1 nő részére azonnal lg, vagy augusztus 1-re kiadó. Miskolc. III., Gyár u. 60. Vennék olcsó, kertes kis családi házat, megegyezés­sel. Leveleket: Nagy La­jos, II. kér., Rodovstó u. 11. Családi ház eladó Abaúj­devecserben. Fő utca 19. sz. Érdeklődni: Fő utca 84. sz. alatt. Ozdlv első emeleti, 2 szo­ba, összkomfortos lakáso­mat elcserélném hasonló miskolci lakásra. Érdeklőd­ni lehet: Miskolc, Bese­nyői u. 1. szám alatt, a MálC-kirendeltségen. Gömö- rl pályaudvar mellett. 'Te­lefon: in-257 33-578 Albérleti, gázfűtéses, kü­lön bejáratú. bútorozott szobába egy értelmiségi és t*gy, lehetőleg szakmunkás férfi szobatársat keresek. Kilián-dél (nem bérliaz). Könyves Kálmán utca 2/a. Eltartást vállalok Miskolc belterületén, lakásért. Kész­pénzzel. állással rendelke­zem. ..Boldog otthon 64 885" jeligére a hirdető, be, pf. 13. lük. Jelentkező* Budapest. VI!.. Wesselényi u. i «z. A K. O/mi)' 6» Mélyépítő Válla­lat alkalma/ 10 kereseti lehetőség­ijei főldmunkagépés/eket. építő­ipari gépkezelőket. hegesztőket, villany- 6« motorszerelőket, es? tergályo\okat lakatosokat, ácsokat kőműveseket, karbantartó gépek he/ segédmunkásokat, dömpervc- eetőker budapesti és változó vij dékl munkahelyekre- Szállás, öze- «hl étkezés. építőipari szociális Juttatások, «zabad szombat, ked­vezménye* vasúti utazás biztosítva van. Alkalmazás után felvételre Miskolc, Tiszai pályaudvar, *«azás vasúti költségét visszatérít- Járat az aluljáróból.) A rövidke írást szerencsére olvasta Fülöp László, a Di­ósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ igazgató­ja is. A többit, azt hiszem, már nem nehéz kitalálni?... A „Rajkó-ügy” krónikása legfeljebb annyit kíván meg­jegyezni, hogy ez a készülő adoptáció korántsem véletlen. Az országszerte híres műve­lődési intézmény — névadó­jához méltóan — rendkívül nagy gondot fordít a magyar folklór ápolására. Ebben a munkában — egyelőre mint az ifjabb táncegyüttes kísérő ze­nekara — máris sokat segít­hetne a Rajkó-zenekar. De van a művelődési központnak né­hány sokat ígérő szólistája is, akik a „Diósgyőrben kinyílott a rózsa” című versenyen tűn­tek fel. Ezek a népdal- és magyarnóta énekesek a fiatal muzsikusokkal együtt nagy sikerre számíthatnak... A művelődési központ azon­ban — jó nevelőszülőhöz mél­tóan — a zenekar tagjainak taníttatásáról, * szakmai to­vábbképzéséről, nem utolsósor­ban meleg otthonáról is gon­doskodni kíván. És mindezt úgy, hogy az „édes szülők” — a Vendéglátóipari Vállalat és a zenész szakszervezet — jo­gait is tiszteletben tartja. Egyelőre talán nem is tar­tozik több a nagy nyilvános­ságra. Az örökbefogadás rész­leteit családi körben kell meg­beszélni ... (gyarmati) Ml épül ? Lakások ® Óvoda ABC-áruház Távfűtés Exportsiker A Győri Célgépgyár az elmúlt években jelentős export­sikereket ért el különféle megmunkáló gépeivel. Az idén, az elmúlt évhez viszonyítva, megháromszorozta exporttervét. Legnagyobb külföldi megrendelője az NDK, de Ismerik gyártmányait Pakisztánban, Brazíliában és Irakban is. Július 15-én a perecesl őrház, villamosmegéllóJA) hagytam szürke pulóve met. Kérem azt a fiat embert, aki elvitte, ju lom ellenében értesíts Zupko József. Szik* Kecskés T. u. 16. Tele­fon: 34-321/110 mellék. 8— 18 óróig. __ F rancia nyelvből nclen- te két órát vennék. If J. Bcholc László. Miskolc. So­mogy? Béla utca 61. 44 evesT önhibáján Kívül elvált, csalódott, gyermek­telen. dolgozó nő, beren­dezett. szép lakással, jó férjet keres. Leveleket ..Ka­landorok kíméljenek 64 8*5" Jeligére a hirdetőbe, pf. 13. Lakással rendelkező, 54 éves özvegyember egy gyer­mekkel, megismerkedne, há­zasság céljából gyermekte­len, minden káros szenve­délytől mentes.- erkölcsileg mogbízható, középtermetű, 44—48 éves idős lánnyal, vagy özvegyasszonnyal. Le­veleket „Búzavirág 64 832" jeligére a hirdetőbe, pf. 13. 44 órás munkahétben. szabad szombattal. belföldi és külföldi vasúti szabadJcK.vck, díjmentes szállítások, családi üdülések, nl- f'só üzend étkezés és egyéb ked­vezmények biztosításával alkalma/ lakatos, hegesztő, segédmunkás munkakörbe dolgozókat a MÁV Járműjavító Üzeme. Jelentkezés az tizem munkaügyi osztályán, (Be­j z if júságom ott kezdő- dött, hogy anyám egy reggelen begombolta a lajbimat. A lépcsőn áll­tam és nagyon kicsinek éreztem magam. Az is voltam. Anyám szerint há­roméves lehettem. Mégis úgy emlékszem rá, mintha ma volna. Álltam a. lépcsőn és a reggeli nap keletről szembe­sütött. A temető felett külö­nös felhők ólálkodtak, ve­szélytelenül. Meleg szél fúj- Aogált. Később, amikor ez a kép eszembe jutott, azt mond­tam, hogy mediterrán gyer­mekkorom ■ volt. De akkor még a fogalmak megértésé­nek elején tartottam. Álltam a nekem rohanó fények kö­zött boldogan, és miközben anyám elsimította tüskehaja­mat, leléptem a lépcsőről. El­kezdődött az if júságom.... Igen. mindenre emlékszem. A román katonák sírjára a templom körül, meg a teme­tőre a házunk mögött. A nagy fehér virágú ibolyákra, ami­ből ültetni akartam a. ker­tünkbe. Es az ásó egy roham- sisakon koccant. Aztán em­lékszem a gránátokra, ami­ket apám ásott el. hallom a síró asszonyokat, a soha nem látott jó barát aknára lépett emléke felelt. Mindent meg­jegyeztem. A tavaszt, amikor a gőzölgő határban emberek kínozták a földet és a föld visszafájt, Anyám és Ilon nő­ném arcát, amikor kézzel húzták a boronát. És a vég­telen határát jelentő pajzs­tetves almafát, aminek olyan volt a virága, mint a mostani kirakatokban a női fehérne­műk. A nyarat sem felejtem. Az aratást, ahol a felnőttek nyár­son sütötték a szalonnát és úgy Ihattam a korsóból a vi­zet, hogy kétoldalt lecsorgott. Most is így szerelek inni. De Tanyán szűkítem \ Cikkünk nyomán „Örökbe fogadják“a Rajkókat „ i Jenő, a városi tanacs tervosz­tályának vezetője nyilatkozott, i — Valóban, a változás első jelei már szemmel láthatóak. Ez azt jelenti, hogy megkez­dődtek egy 160 lakásos épület alapozási munkái. S ezzel azt is mondtam, hogy még csak az elején vagyunk. Mert az era- | lített lakóház a tervek szerint j 1970. III, negyedévében készül ‘ el. — Ezen a környéken, szóró- 1 sabban a Petőfi és a Kilián György utca sarkán egy 200 gyermeknek otthont adó óvoda is épül. Szükségességét a Ta­nácsház tér környéki rendezés indokolja. Az ottani óvoda ugyanis már lebontásra ítélt, éppen avultsóga. korszerűtlen­sége miatt, s nem utolsósorban azért, mert megléte késlelteti e szűkebb városrész rendezésé­nek megkezdését. — A Hoffmann Ottó utca környékére tervezett harmadik létesítmény egy élelmiszerbolt, egy kis ÁBC-áruház a jelen­legi autóparkoló Petőfi és Hunyadi utca felé eső sarká­ban. Ez, az óvodával együtt, egy készülő távfűtési rendszer­hez kapcsolódik, melynek egyik végállomása a Tanöcsház tér lesz. — Könnyen lehet, hogy - a környék lakói, de egyáltalán a miskolciak rácsodálkoznak majd a Hoffmann Ottó utca környékének három újdonsá­gára. Ez jó. Különösen akkor, ha tudják: mindez része egy távlati elképzelésnek. Ami per­sze még nem azt jelenti, hogy e három létesítménnyel venné kezdetét a belváros rekonstruk­ciós tervének megvalósítása. Erről a kezdetről még nincs szó, hiszen nem eldöntött, hol kezdődik meg a belváros nagy átalakulása. Ma még pusztán annyi mondható bizonyosra; igyekeztünk úgy tervezni, hogy a jövő év végére elkészülő la­kóépület, óvoda és kis ABC- áruház jól illeszkedjék a jö­vendő városképbe. (b—p) az óházak közül. Persze, azért ma már szó sincs „meggondo­latlanságról”. Akik döntenek, hogy mi, hol és milyen legyen, azt is tudják, miként „él” majd az, a ma még csak terveket jelentő új Miskolcon. Mindez elmondható a Hoff­mann Ottó utca környékéről is, melynek változásáról Szekrényi Valójában már nem újság, hogy Miskolc, a mi városunk szemünk láttára, nap mint nap változik. Változik, s ezzel egy­ben igazodik a modern élethez, a modern városkép követel­ményeihez. S mindez néha ta­lán ad hcc-szerűnek, rapszodi- kusnak tűnik, amint egy-egy csupaüveg épület kiemelkedik a manipulált világ vibrálá­saiba. Megmaradt-e bennük a kincs, amit az első falatok mellé tettek az asztalra: a becsület és a tisztesség. Gon­dolkodóin, de csak magamról szólhatok. Őket nagyon régen nem láttam már, s úgy együtt nem is fogom. De én még ta­nyasi vagyok. Az a néhány esztendő a gyerekkoromból, amit ott töltöttem, keserves­sé telte az ifjúságom többi részét is. Keservessé és na­gyon széppé. Megroniatlan egyszerűséggel védtem az iga­zunkat sokáig, konok lettem, s egyre konokabbá tesznek elszánásaim. Ördögi körökben is forogtam, társak is verőd­tek nyomomba és társak előz­tek meg. Büszke vagyok és holtig egyre büszkébb leszek. Ha megváltoztak, ráhajtom tisztességem büszke nyilait rájuk is. Pedig mindent ne­kik köszönhetek. Ügy jártam sokáig a világ­ban, hogy nem volt életem. A mindig szembejövők mosoly­gásában kételkedtem. Nem tudtam, hogy előttem is jár­nak, s nem hittem, hogy a hátam mögött is jönnek. Ta­nyán születtem. Az ifjúságom ott végződött, hogy egyszer rájöttem, mi történt az ele­jén. ... Álltam a lépcsőn és aztán szembe indultam a nap­pal ... M inden éjjel szerelnék meghalni, hogy másnap úgy indulhassak el, mint akkor. Most már van tarisznyám is. Mint a mese­beli szegénylegénynek. Lát­szatra talán nincs benne sem­mi. Csak a magaboldogu- lásában bízók kényszerítő hi­tével van tele. De ez a hit van olyan édes, mint a ma­dárlátta kenyér, és van olyan éltető, mint a hamuban sült pogácsa... Dankő István de kincs lett volna gyerek­koromban —, egy elhajlott járomszög. A kút még áll a gaztenger közepén, egy betonhordó is restelkedik mellette, méhek isznak a kifolyt vízből, mert néha az egyetlen megmaradt épületben lakó kocsmáros vi­zet húz a teheneknek, vagy a templomba messzebbről visszajáró volt tanyasiak lánygyerekei mosnak kezet, Verebek jönnek be az árpa­táblákról csapatostól, csiripel­nek egy sort, nem is sejtik, hogy őseik a ringatózó erős szálú dudvák helyett hajda­ni ereszekből zsémbeltak egy­mással. Az orgonás még ma­kacsul tartja magát, de a ró­zsák eltiaduliak és a kertünk­ben évről évre nyíló csillag- virágok közül egyet sem lát­tam. Ez a néhány mondat maradt a gyermekkoromból. Foszlányok, az ifjúságom első szakaszából. Elgondolkodom néha. mi lett az egy ütemre élő ein be­rekkel. Hogyan szoktak bele jött. Felöltözve aludtunk „pi­lótasapkában" és közben az asztalon megfagyott a kenyér, a vödörben maradt víz fe­nékig jéggé vált. A hó bete­mette a házakat. Az emberek utakat ástak az egyetlen kút- hoz, elvezették a jószágokat inni és valakinek mindig be­le kellett mászni a kútba, áll­ni egy csúszós deszkadarabon és irányítani a befagyott csö­vek közt a vödört, amivel a vizet húzták. Most döbbenek csak rá, miért zárom el má­sok után is rögtön a vízcsa­pot, Valahol a mozdulataimat irányító tudatkamrák egyiké­ben motoz egy kép. Egyszer belenéztem a kútba, és apám állt ott lent. Hirtelen meg­csúszott, a vödör csörömpöl­ve nekiütközött a csöveknek, itt kint meg a félelemtől két­szeresen fázó anyám felkiál­tott és olyan panaszosan né­zett az egyensúlyát lassan visszanyerő apámra, mint a görög tragédiák valamelyik hősnője. A körben álló feke­te nagykendős asszonyok úgy vigasztalták, ahogy csak az egymásra utalt sorstársak tudnak együtt szenvedni. Régen volt. Nincs már ta­nya. Ami közben volt, törté­nelemkönyvbe írták. Tanya nincs. A lakók' elköltöztek. Az otthagyott csikótüzhely először térdre rogyott, majd az idő keresztülverte rajta a növényeket. Elporlad las­san teljesen. Ahogy itt jár­kálok. rugdosva a földet, né­ha még előbukkan egy-egy színes tányérdarab — istenem • ••MIKtMIIIMtlUl hol volt még akkor a szakál­lam, Ott álldogálltam a csép­lőgépnél is. Ha a kévevágók lehajoltak, megijedtem. Ne­hogy beleessenek a dobba. Aztán jött a zöldköves pecsét­gyűrűjével Tibi, a begyűjtő és elvitte a termény nagy ré­szét. Anyám sírt, nagymama átkozódott és szomorú nótá­kat énekelt. Az őszről nem tudok sem­mit. Talán a tanyában nem is volt ősz. Ott mindjárt a tél

Next

/
Oldalképek
Tartalom