Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

V A nemzeti felszabadító mozgalmak helye a nemzetközi osztályharcban ===== Péntek, 1969. július 18. ----- -• • - ­...................... A szocialista világrendszer, valamint a volt gyarmati és függő országok szövetsége az imperializmus elleni harcban — voltaképpen szövetkezés az emberiség haladása és a kor fő kérdése, a béke érdekében. Az általános társadalmi fej­lődés szempontjából nem kö­zömbös, hogy a szabadságu­kat kivívott és a ma még vala­milyen formában függő or­szágok a két világrendszer közül melyikkel szövetkeznek, de az sem, hogy életük fej­lődése a kapitalizmus, vagy a jövő útja, a szocializmus felé fordul-e. A társadalmi fejlődés tör­vényszerűségei ez utóbbit kö­vetelik. Az utóbbi évtizedek története is az imperializmus lényegét feltáró és széthullá­sának okait megrajzoló lenini logikát igazolja. Ahogyan' a kapitalizmus győzelmének, majd az imperializmus kiala­kulásának egyik lényeges for­rása a gyarmatosítás volt, úgy a gyarmati rendszer meg­szüntetése kétségbe vonhatat- lan tényezője — más fontos okokkal egyetemben — az im­perializmus totális pusztulá­sának. Milyen okok idézték elő a felszabadító mozgalmak sike­rét? Nemzetközi és belső okok. A II. világháború idején, és ezt követően a legtöbb gyar­mattartó ország válságba ju­tott és meggyengült, nem volt ereje és módja a mozgalmak megfékezésére. A felszabadító harcokat be­folyásoló másik, s nem kevés­bé fontos tényező az, hogy az első szocialista ország, a Szov­jetunió győztesen került ki a háborúból, létrejöttek a népi demokratikus országok, vagy­is kialakulóban volt a szocia­lista világrendszer, amely kez­dettől fogva támogatta a gyar­mati és függő országok moz­galmait. A függetlenségi mozgalmak alapjai természetesen a belső tényezők voltak. (Az elmara­dott gyarmati országok forra­dalmi átalakuláson mentek keresztül. A forradalom alap­vető feltételei belülről terem­tődhetnek meg.) A gyarmatok — különösen Távol-Keleten, a japán imperializmus ellen — aktívan bekapcsolódtak a há­borúba, erejük a nemzeti erő tudatára ébresztette őket, mi­közben kovácsolódott az el­nyomott osztályok, társadalmi rétegek nemzeti egysége is. Továbbá a II. világháború alatt és után meggyorsult a gyarmati országokban a gaz­dasági-társadalmi fejlődés, ami szintén sürgette a nemze­ti önállóságot. E törekvéseket és a harc si­kerét lényegében befolyásol­ta, hogy a különböző társa­dalmi osztályok hogyan viszo­nyultak a nemzeti felszabadí­tó harchoz. Nyilvánvaló, hogy ezt az osztályok helyzete, ere­je, a belső reakció ellenállása határozta meg. A nemzeti­gyarmati mozgalmak legfőbb erejét a munkásosztály és a parasztság, illetve fejletlen osztályviszonyok esetén a munkások és falusi néptöme­gek alkották. A szövetségen belül a szervezett és kezdemé­nyezőbb erő a munkásosztály (illetve munkásság). A leg­főbb tömegerő pedig a pa­rasztság. A nemzeti. burzsoázia súlya és összetétele az egyes gyar­matokon és függő országokban különböző volt. Általában kö­zép- és kisvállalkozókból, ke­reskedőkből és értelmiségiek­ből állt. Többségük aktívan harcolt a nemzeti független­ségért, sőt gyakran vezető szerepet töltött be. Ez a bur­zsoázia azonban egymagában gyenge; szövetségesekre volt szüksége, akikre a munkások­ban és parasztokban talált. Szövetségesül azonban csak úgy nyerhette meg őket, ha kilátásba helyezte anyagi cs társadalmi helyzetük megvál­toztatását. A társadalmi át­alakulások kimenetelének jel­lege és lényege attól függött, hogy az említett erők hogyan oszlottak meg, mennyire vol­tak következetesek, a harcoló néptömegeket milyen forradal­mi erők irányították, valamint attól, hogy eme haladó osztá­lyok miként tudtak szembe­szállni nemcsak a külső, ha­nem a belső reakciós erőkkel: a komprádorokkal, valamint a feudális és félfeudális nagy- birtokosokkal. Tömören úgy fejezhetjük ki: o társadalmi változás végső soron attól függött, milyen fejlettek vol­tak a termelőerők. Ez hatá­rozta meg, melyik osztály lett ;í társadalom irányító ereje, de lényegében azt is, hogy a kapitalista vagy szocialista út felé hajlott-e. • A gyarmati és függő orszá­gokban azonban általában na­gyon elmaradottak voltak a termelőerők, itt-ott még pre- feudális állapotok uralkodtak. A gazdasági életet csak any- r.yiban és olyan területen fej­lesztették, amennyiben és ahol monopóliumaik nagyarányú exlraproíithoz juthattak. A kulturális, egészségügyi, szo­ciális állapotot teljesen elha­nyagolták, a nemzeti ipart és kereskedelmet elsorvasztották az árukivitellel. Az elnyomás­ban támogatóik voltak a komprádorok és a feudalisták. E tényekből következik, hogy a gyarmati és függő or­szágok mozgalma — jellegét tekintve — nemzeti, antiim­perialista,' antifeudális és de­mokratikus. Nemzeti, jellegű, mert a társadalom haladó erői önálló nemzetet és nem­zeti államot akartak. Anliim- perialista, . mert ezt csak az imperializmus politikai és gaz­dasági uralmának megszünte­tésével érhették el. Antifeudá­lis, mivel tömegeit meg kell szabadítani a feudalizmus béklyóitól, és végül demokra­tikus, mert egyrészt a reakció fő ereje, az imperializmus el­len irányul, másrészt célját csak a belső reakció ellen har­colva, a haladó demokratikus erők 7- munkások, parasztok; antiimperialista burzsoázia — érdekeinek következetes kép­viseletével oldhatja meg. Az új gyarmatosítók válto­zatos politikai eszközöket al­kalmaznak: szítják a nemzeti­ségek, törzsek, vallási feleke­zetek között egyébként is meglevő viszályokat; reakciós szövetségeket hoznak létre: reformista szakszervezetekkel próbálják zülleszteni a mun­kásosztályt — és kölcsönöket adnak katonai célra ott, ahol a maguk emberei vannak ural­mon. De nem megy ritkaság- számba a fegyveres beavatko­zás sem! Az imperializmus minden igyekezetével próbálja szembeállítani a fejlődés ka­pitalista útjára tért, volt gyar­matokat és függő országokat a szocialista útra tért országok­kal, a szocialista táborral. S mivel az új, nem szocialista és függő országok túlnyomó többségében a hatalom a ki­zsákmányoló osztályok kezébe került — a teljes független­ség kivívása rendkívül bo­nyolult feladat. A teljes füg­getlenséget csak úgy vívhat­ják ki, ha' a komprádor bur­zsoázia és a nagybirtokosság teljesen kiszorul a hatalomból — példa erre az Egyesült Arab Köztársaság —, s he­lyét a nemzeti burzsoázia és a dolgozó osztályok szövetsége foglalja el. Ahol a nemzeti burzsoázia jutott hatalomra, ott általában meg is akadá­lyozza az imperializmus köz­vetlen beavatkozását. Ezzel azonban a függetlenségi harc­nak nincs vége: gazdaságilag is függetleníteni kell a nem­zeti államot. A teljes függetlenség kiví­vásának és megtartásának másik fontos követelménye, hogy különösen a földrajzilag összetartozó, például az Afri­kában élő népek, egységre tö­rekedjenek az imperializmus elleni harcban. Az arab népek esetében a tömörülést indo­kolják a közös történelmi ha­gyományok, a nemzeti jelleg, kultúra stb. hasonlóságai is. Ez az egység nagy erőt kép­viselne! Az új gyarmatosítók éppen emiatt igyekeznek ki­aknázni az arab államokban amúgy is meglevő nacionaliz­mus ellentéteit. A naciona­lizmus általános jelenség a volt gyarmati és függő orszá­gokban. Ez a nacionalizmus a nemzeti önállóságra való tö­rekvéssel együtt fejlődött; s ha a nacionalizmus az idegen elnyomás ellen irányul: törté­nelmileg jogos. Ma a naciona­lizmus bonyolult dolog a vo)t gyarmati és függő országok­ban — sokszor terrorhoz, a haladó erők elnyomásához, sőt véres következményekhez vezet —, olykor a nemzeti ön­állóságot is veszélyezteti. Ezért a nacionalizmust a maga bo­nyolultságában kell szemlél­ni ebben az esetben, s csupán akkor támogathatjuk, ha jel­lege antiimperialista és de­mokratikus. A volt gyarmati és függő országok érdeke mindenkép­pen azt követeli, hogy a tel­jesen vagy részben szabaddá lett nemzeti államok felismer­jék helyzetüket a XX. szá­zadban. Ez az a találkozó- pont, ahol baráti jobbot kell nyújtaniuk a szocialista világ- rendszernek. Ma minden fej­lett és haladó társadalmi ré­teg érdeke a béke, az általá­nos fejlődés, amelynek viszont alapvető feltétele, hogy anii- imperialista tömbbe tömörül­ve óvja biztonságát, biztosít­sa haladását. Ezért állapítja meg a moszkvai tanácskozás: „A kialakult helyzet megkö­veteli a kommunisták és az összes antiimperialista erők akcióegységét annak érdeké­ben, hogy mind újabb lehető­ségek maximális kihasználásá­val szélesebb körű támadást bontakoztassanak ki az impe­rializmus ellen, a reakció és a háború erői ellen.” Viszonyunkat a nemzeti fel­szabadító mozgalmakhoz és a már felszabadult volt gyarma­ti országokhoz a szocializmus tartalma és internacionalizmu­sa határozza meg. A szocia­lista rendszer és a nemzeti felszabadító mozgalom viszo­nya a mozgalmak belső köl­csönösségén, a közös érdekek, a közös előnyök pillérein ála­dul.^ A nemzeti mozgalmak fejlődése függ a kommunista világmozgalomtól, de ez utób­binak is fontos az antiimpe- rializmus fokozódása. A kom­munista pártok szükségsze­rűen támogatnak minden an­tiimperialista felszabadító mozgalmat. E támogatás mér­tékét nem a szubjektív szán­dék, hanem az antiimperializ- mus foka, illetve az együtt­működés szükséges és lehetsé­ges mértéke szabja' meg. A döntő kritérium az antiimpe- rializmus; ez a kapcsolat meg­határozója. Ebben az esetben is érvényes, hogy ne az le­gyen a mérvadó, ami elvá­laszt, hanem ami összeköt bennünket. Ma a kor legfonto­sabb kérdése: a béke, a leg­fontosabb teendő pedig: széles körű összefogás az imperializ­mus megfékezésére. Ez az a nagyon lényeges dolog, amely­re ismételten és nyomatékkai figyelmeztet a legutóbbi moszkvai tanácskozás. „Az emberiség olyan helyzetben lépett évszázadunk utolsó har­madába, amelyben éleződik a haladás és a rcajcció, a szo­cializmus és az imperializmus erőinek történelmi párharca.” E harcban minden haladó erőt a magunk oldalára kell állítanunk! Csala László ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Küíszsbib fejtés a baB'QiavaséB*c-mezőí»en Rudabányán és környékén ügyesen gazdálkodnak az üzem vezetői a ki fogyóban levő bar- navasérc-készletekkel. Az idén például a hazai nagyolvasz­tók által, rendelt érc minősé­gének állandósítására külszí­ni fejtést nyitottak egy több éve felkutatott és eddig tarta­lékként kezelt területen. A geológusok felmérése szerint a földtakaró alatt mintegy 30— 40 méter mélységben néhány százezer tonnát kitevő, 33 szá­zalékos vastartalmú barnaérc- tömzsek húzódnak. A limonit- vagyon gazdaságos kitermelé­sére négylépcsős külszíni fej­tést alakítottak ki, és a mun­kahelyeket négy nagyteljesít­ményű szovjet exkavátorral, egy elektromos meghajtású csehszlovák kotróval és tíz ton­ötvenezer tonna barnavasérce ; j fejtenek, amellyel a Diós ,s! győrbe és az Ózdi Kohászat !ä Üzemekbe irányuló szállítmá ;j nyok egyenletes minőségé !;! biztosítják. Terménytároló vaslemezből A Borsodnádasdi Lemezgyár — élve a gazdasági mechaniz­mus lehetőségeivel — új pro­fillal, a vaslemezekből össze­szerelhető szemestermény-tá- rolóval bővítette termékei vá­A brigádok vállalják Kevesen tudják, hogy Ka­zincbarcikán is működik egy gyógypedagógiai kisegítő is­kola. Most, a vakáció idején itt is tatarozások, felújítások kezdődtek. Az ide járó, mint­egy 120 tanuló oktatásához, neveléséhez, a különleges pe­dagógiai felkészültséget, igény­lő munkához igyekeznek meg­teremteni a megfelelő felté­teleket. Jelentős részt vállal­nak ebből a Borsodi Vegyi­kombinát szocialista brigád­jai is. Sok a feladat. A külső kőművesmunkákon túl, a tan­termek és egyéb helyiségek festésére és különféle lakatos- munkákra van szükség. Mindennek megoldásához az iskola igazgatója, Szabari Szaniszló, kéréssel fordult a vállalat igazgatójához, aki azt írta a levélre: — Ha a szocialista brigádok vállalják, a támogatásnak semmi akadálya. S a brigádok vállalták. A telepfenntartáson dolgozó, Pazár József vezette ácsbri­gád máris bejelentette: részt kér a feladatokból... Az is a vállalat segíteni akarását bizonyítja, hogy né­hány olyan bútort és szőnyeget ajándékoz az iskolának, ami eddig hiányzott, de feltétlenül szüksége van rá. lasztékát, hogy az országoi raktározási gondokon enyhít sen, ugyanakkor növelhess< bevételét. Az első, vaslemezek­ből összeállítható terménytá rolót — a Gabonafelvásárk Vállalat rendelésére — a gyái szakemberei már építik Érsek- vadkerten, s ennek munkái már befejezés előtt állnak úgy, hogy a jövő hónapban használatba vehetik a tárolót Az öt, henger alakú tároló- egységben egyenként hatvan, összesen tehát háromszáz va­gon szemes terményt tárol­hatnak. A terményt a tároló 1 megóvja a befülledéstől, a do- hosodástól, mert vaslemez ele­mei perforáltak. A borsodná- dasdiak egy másik hasonló terménytároló építésére is kaplak már rendelést. Ennek munkáihoz a jövő hónapban fognak hozzá a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Az újszerű és gyorsan meg­építhető terménytároló iránt máshonnan is nagy az érdek­lődés. Hasak as orsságúton A BORSODI országutak vándorai mostanában különös utasokkal találkoznak. Hatal­mas, lomha mozgású szállító­gépek jelennek meg minden­felé; féltőn, óvatosan hordják értékes terhüket. Szürke be­tonfalak, csillogó ablakszemek néznek a vándorra: jövendő otthonaink pontosan elkészí­tett alkotóelemei. A szokatlan rakományok Alsózsolcáról indulnak. A Házépítő Kombinát gyártó- csarnokai ontj ált a falakat és födémszerkezeteket. Az egyik fal vastagabb: nagy terhelé­sekre méretezték. A másik egészen vékony. A díszes hom­lokfalakon már ott az ablak, üvegestől, mindenestől. Fürge híddaruk szaladgálnak a kész­áruraktár felett, kiválasztják az éppen .szükséges elemeket, s már rakják is terhüket a so­rukra váró szállítóautókra, trailerekre. Mindent pontosan meghatá­rozott program ír elő. A pa­neleket a helyszíni szerelésnek megfelelő sorrendben keli az építkezéshez szállítani. De vi­gyázni kell rá, hogy a szállí­tógépeket teljesen kihasznál­ják, rakományuk mégse le­gyen súlyosabb a megengedett­nél. A szállítást sok számítás­sal, sok ember bonyolult, ösz- szehangolt munkájával készí­tik elő. Amikor ott a trailer, már nincs idő töprengésre. Huszonöt perc, vagy fél óra alatt összeállítják a rakományt. Itt a sztereó-rádió. A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárban sorozatban gyártják az első hazai sztereó-rádiókat. Június végéig több mint ötszáz sztereó- gép hagyta cl a szalagot. Képünkön: Klemencsics Antal műszerész csomagolás előtt az új gyártmányok bizony­latait ellenőrzi. És indulni kell, mert a szere­lők már várják a paneleket. A GYŐRI-KAPUBAN épül a D—1 jelű, kilcncemelctes toronyház. Az első emelet egyik lakásának" négy falát viszi el a következő fuvar. A daru térül-fordul és már rög­zítik is a csaknem 16 tonná­nyi rakományt. Még egy utol­só ellenőrzés, minden rendben van, indulás. Felbőg a motor. A hatalmas szállítóautó vezetőfülkéjében ülünk. A vezető gázt ad, a motorzúgás megremegteti a levegőt. Mint amikor a repü­lőgép pilótája a felszállás előtt még egyszer utoljára pró­bára teszi a motorokat. Aztán nehézkesen, lassan elindul a szállítmány. A hatalmas te­her nehezen engedelmeskedik, a sima úton is rángatja, rázza a könnyű vezetőfülkét. A ház­gyár bekötőútjáról kiérünk a miskolci országúira. Nagy a forgalom, itt már nem is mes­terség — művészet az óriás gép irányítása. A kanyarokban mint egy hosszú, irdatlan nagy kígyó, követ bennünket a ra­komány. Már régen egyenes­ben vagyunk, mire a jármű vége is velünk egy irányba fordul. Vigyázni kell minden mozdulatra, figyelni kell a centiméterekre is. Az igazi erőpróba mégis Miskolc. A szűk Széchenyi ut­cán el sem férnénk talán, nem engedi a forgalom. Zegzugos kanyarokon, mellékutcákon át jutunk végül újra egyenesbe, a Győri-kapuba. Amikor az épülő házhoz érünk, leáll a motor. De a zúgást, rázkó­dást még sokáig érezzük be­lül, nehezen szokjuk a csen­det. ELŐTTÜNK éppen leraktak egy szállítmányt, mi követke­zünk. A toronydaru a trailer- ről egyenesen a helyükre eme­li a paneleket. A szerelők óva­tosan közelednek a szélben megvadult, magasban lengő falakhoz. Aztán minden a helyére kerül, pontosan úgy, ahogyan a tervezők előírták. Az országutak különös ván­dorai megnyugszanak, megpi­hennek, hogy hosszú évtize­dekig szolgálják az új telep lakóit, Fl3nek Tibor 1 na teherbírású dömperekkel gé­pesítették. Az új külszíni bá­nyában júliusban kezdték meg az üzemszerű termelést, és év végéig kétszázezer köb­méter meddő megmozgatásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom