Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
Csütörtök, 1969. július 17, 5 eszak-magyarorszag AmBgUSSÍUS l-lől 10-ig III. tejipari Enállítás és vásár Milyen úiüonsú^okat í<>ér a IlMhLlX 11 n o m m e eh a n i h n i Javító Vállalat? Mint. lapunk július 15-i számában hírül adtuk, augusztus 1-től 10-ig kerül sor az immár hagyományossá vált helyiipari kiállítás harmadik alkalommal történő megrendezésére. A Palóczy utcai II. sz. Szakközépiskola épületében bemutatásra kerülő termékek között szintén külön kiállítóteremben vonultatja fel gyártmányait a VIMELUX Miskolci Finom- mechanikai Javító Vállalat. Az önálló bemutatóterem kiállítási anyagának egy részét a vállalat fő tevékenységének bemutatására állították össze. Á különböző lakossági szolgáltatásokat — a rádió- és televí- ziószerviz-szolgálat a hűtő- és irodagépjavítók az autójavítók munkáját, valamint a legkülönfélébb elektromos háztartási gépek javítását — fényképes tablók segítségével illusztrálják. A kiállítás másik, látványosabb része a vállalat egyre bővülő, ipari jellegű gyártó tevékenységét mutatja be. A kiállításon újdonság a törpe vízművek VIMELUX márkájú, elektromos szabályozó auto- matikája. Első alkalommal látható a jelfogós, kis teljesítményű fényjátékkapcsoló és a gáztüzelésű ipari kazánoknak a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet tervei alapján készült automatikus hőfokszabályozója. A látogatók ismét találkoznak a tavalyi kiállításon is szerepelt házi stúdióasztal tökéletesebb, modernebb változatával, valamint a tömítőgyűrűk, ipari gumiarmatúrák és profilgumik legkülönfélébb mintadarabjaival. Megtekinthetik a most már sorozatgyártásban készülő, tranzisztoros vezérlésű, nagy teljesítményű fényjátékkapcsolót, amelynek újabb változata alig nagyobb, mint egy közepes aktatáska. Az új mozgó alkatrész nélküli tirisztoros kapcsolóberendezés — melyet az idén már exportmegrendelésre is gyártanak — több mint egymillió kapcsolási variációt tesz lehetővé. Ilyen szerkezet vezérli majd a kiállítás egyik legérdekesebb mintadarabját a vállalat VIMELUX felirattal ellátott, színváltós, forgó'íény- reklámját. A Finommechanikai Javító Vállalat vezetői tervezik azt is, hogy a kiállítás időtartama alatt kedvezményes áron gázöngyújtó-töltő szolgálattal állnak a látogatók rendelkezésére. (1) E$y szerencsi újdonság Meglepetés a helyiipari termékkiállításra Száz hold hagymatábla A Vas- és Fémipari Vállalat szerencsi központi telepén, ahol üzemszerű termelés is folyik, a hagyományos cikkek, emelők, japánerek mellett ebben a hónapban egy újdonság gyártását is megkezdték. A Tüzeléstechnikai Kutató Intézet részére már eddig is készítettek gázégőket. Most, kísérletképpen a kazánházakSzáss; anázsa aszalt gyümölcs Göncön már évek óla eredményesen működik egy kis aszalóüzem. A MÉK az idén tovább korszerűsítette,. az üzemet. Átépítették az aszalókemencék fűtését. Már most megkezdték a felkészülést az aszalási idényre. Mint az előző években is, elsősorban a környéken termő, nagyszemű szilvát fogják aszalni. Az üzem a tervek szerint száz mázsa aszalt gyümölcsöt készít a MÉK boltjai és a szövetkezeti üzlethálózat részére. Az idén kísérletképpen különböző zöldségek aszalását is megkísérlik az üzemben. HOZZÁSZÓLÁS Miskolc város fejlesztéséhez ról. Levelét eredetiben továbbítjuk a városi tanácsnak. Gyimóthy Károly, Miskolc, Dobozy u. 16. sz. alatti olvasónk, házkezelő. Terjedelmes — több mint 10 oldalas —levelében számos vonatkozásban szól hozzá Miskolc város fejlesztéséhez. Elöljáróban a lakásrongálók- kal és a szocialista együttélés szabályait megsértő egyénekkel szemben szükségesnek látszó rendszabályokról ír — példaként vázolva a Dobozy utca 16. szám alatti állapotokat. „Jól szervezett lakóbizottságokkal, a népi ellenőrzési bizottságok és más társadalmi szervezetek segítségével sok probléma megoldható” — olvashatjuk. A továbbiakban Gyimóthy Károly a szeméttároló edények — kukák — rendeltetésszerű használatáról, a tönkrement kukák Pótlásának rendszeréről ír — felvetve ebben is a lakóbizottságok felelősségét. Majd szóvá feszi a kertes házakban tenyésztett házőrző kutyák kóborlásából adódó bosszúságokat, amelyeket sok ■ tekintetben az elhanyagolt kerítésekkel hoz összefüggésbe. Olvashatunk ezt követően a terjedelmes hozzászólásban Miskolc zenei életé- nek problémáiról, illetőleg a levélírónk által szükségesnek veit ezzel kapcsolatos javaslatokról; a közlekedés fejleszté- Sere, a tervezett vidámpark megépí lésére; a Szinva vizének megtisztítására vonatozó észrevételeiről, javaslataiMi, martintelepiek is nagy figyelemmel kísértük a szóban forgó cikksorozatot, gondolva, hogy majd csak szó esik rólunk, de eddig mindhiába vártunk. Pedig itt, a Martintelepen számosán vagyunk érdekelve a városrendezés során. Kezdem elsősorban azzal, hogy a város az elmúlt évek során számos ingatlant zárolt, amelyekre kisajátítás vár. Építési engedélyt nem adnak rájuk és így nem is értékesíthetők sem a házak, sem a házhelyek. Közel egy évtizede tart ez az állapot, megkötöttség kisajátítás nélkül. Az érdekeltek nevében is kérdezem: mi várható a közeljövőben a Martintelepre vonatkozólag, mi lesz velünk, mi a tanács terve? Tudvalevő, hogy itt. a Martintelepen szinte kivétel nélkül; mind ún. kisember telepedett le, építtetett magának szerény otthont, vagy éppen telket vásárolt, hogy majd megtakarított pénzéből építkezni fog. Most a megkötöttség miatt, ha kénytelen például változtatni a szorult helyzetén — mondjuk a közben megváltozott élet- körülményei miatt —, képtelen valamit is kezdeni meglevő ingatlanával. Ez a helyzet sok ingatlantulajdonost érint — olvashatjuk Váradi Sándorné, Miskolc, Gutenberg u. 6—8. sz. alatti olvasónk levelében. Várjuk olvasóink tpvábbi véleményét, javaslatait. hoz szükséges komplett fűtő- berendezéseket is gyártanak. A 30 darabos megrendelésből tízet még ebben a hónapban elkészítenek a TÜKI részére. Amennyiben a gyártás sikeres lesz, az első félmillió forintos megrendelést továbbiak is követni fogják. A vállalat ez évi termelési terve már eléri a húsz és félmillió forintot. A gyártmányfejlesztési terv szerint a jövőben nemcsak 3 és fél tonnás, hanem 5 tonnás hévére- ket is fognak gyártani. A gyártmányfejlesztés érdekében szeretnének hamarosan üzembe állítani egy süllyesztékes kovácsüzemet. A megyében üzemelő hat szerviz-állomásuk közül elsősorban a miskolcit kívánják fejleszteni. Be akarják vezetni a gépkocsi diagnosztikai szolgálatot. Készül a vállalat a miskolci helyiipari termékkiállításra is. Hagyományos szolgáltatásaik és gyártmányaik bemutatása mellett egy meglepetést is tartogatnak. A meglepetés egy olyan vízi jármű lesz, amelyre bizonyára felfigyelnek a vízisportok kedvelői. A szalkszenlmárloni Petőfi Tsz-nek jó jövedelmet biztosít a hagymamag- és dughagyma- termesztcs. Az idén száz holdról gyűjtenek be hagymamagot, a másik 100 holdon pedig dughagymát nevelnek. Lovasiskola MezÉeresztesen A mezőgazdasági gépek szaporodása évekkel ezelőtt elindított nálunk egy másik folyamatot: a lóállomány rohamos csökkenését. Olyan időszak is volt, amikor a lovakat egyszerűen „halálra ítélték”, azaz: kipusztulás fenyegette az évezreden át híres magyar lóállományt és lófajtákat. Az utóbbi években azonban történtek intézkedések, hogy a ló ne pusztuljon ki, s bár a mezőgazdasági gépek száma tovább gyarapodott, a lovak sorsát illető szemlélet alapvetően megváltozott. Vannak híres és kiváló lótenyésztő telepeink, de ezek elsősorban a versenylovak tenyésztését és exportálását szolgálják. Néhány termelőszövetkezet Borsod megyében is szorgalmazni kezdte a lótenyésztést. Elsők közt volt ezek között a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet. Azzal a céllal kezdtek hozzá a lótenyésztéshez, hogy kiváló igás- ló-t.ípust alakítsanak ki. Az igásló-tenyésztés eredményei szülték később azt az ötletet, hogy érdemes lenne lovasiskolát szervezni. Először a régiségeiről és történelméről nevezetes Eger várost választották ki, s ott 100!) januárjában meg is szervezték a lovasiskolát. Eger azonban nem Borsod megye, s viszonylag a termelőszövetkezet székhelyétől, Mezőkeresztestől is távol van. Ezért a tsz vezetősége szervezési és gazdaságos- sági megfontolások után úgy határozott, hogy a lovasiskolát hazatelepíti Mezőkeresztesre. A határozatot tett követte. Ma már a lovasiskola Mező- keresztesen működik. Mi a lovasiskola célja? — Elsősorban a magyar ló- tenyésztés, valamint a magyar lovas-sport fejlesztése — válaszolta a kérdésre Kiss Bertalan tsz-elnök. — Szeretnénk, ha minél több fiatal megtanulna lovagolni, hiszen a lovaglás egyben nagyszerű testedző sport. Célunk az is, hogy a kulturális rendezvényeket lovasbemutatókkal színesítsük, gazdagítsuk. Nem utolsósorban: a Borsod megyébe érkező külföldieket, is szívesen látjuk, s részükre túralovaglásokat szervezünk. Ezeket az akciókat az IBUSZ-szal együtt szervezzük és bonyolítjuk le. A Mezőkeresztesre hazatelepített lovasiskolát bárki felkeresheti. Július 19-én és 20- án az érdeklődők megnézhetik a lovasbajnokság II, területi fordulójának versenyeit is. Reggel nyolc órától díjlovaglás, díjhajtás és fogatbírálat lesz, délután három órától pedig díjugratás, lovastorna és fogatbemutató. Július 20-án, reggel nyolc órakor ügyességi fogatos hajtóversenyre kerül sói, délután fél három órakor díjugratás kezdődik, amelyet lovastorna, fogatbemutató és lovas csapatverseny követ. A kétnapos lovastornára a mezőkeresztesi lovaspályán kerül sor. A lovasiskola egyébként az érdeklődők igényei szerint állandóan működik. A termelőszövetkezet lovas szakemberei vállalják a lovaglás tanítását is. Sárospataki diáklány a Vörös Félhold táborában A Vöröskereszt és a Vörös Félhold vezetősége a török- országi Isztambul közelében 3 hetes nemzetközi táborozást rendez júliusban, s erre minden országból a legeredményesebben dolgozó középiskolák Vöröskereszt-szervezeteinek képviselőit hívták meg. Hazánkból négy gimnázium egy-egy vöröskeresztes aktívája vesz részt az isztambuli Vörös Félhold táborában, egy pécsi, székesfehérvári, budapesti és egy sárospataki diák, mert a Vöröskereszt országos vezetőségének megállapítása szerint ezekben az iskolákban folyt az utóbbi években a legeredményesebb vöröskeresztes munka. A sárospataki Rákóczi Gimnázium diákjai Tóth Tibor tanár szakszerű irányításával nagy odaadással dolgoznak a Vörös- kereszt iskolai szervezetében, s a képviseletükben Kelemen Éva, IV. osztályos tanuló már el is indult az isztambuli nemzetközi vöröskeresztes táborba. Seríésszálló Újszerű sertésszálló, kör alakú, emeletes építmény lesz, akárcsak a budapesti torony- szálló. A tervezett baranyai sertéstelepen három ilyen — egyenként nyolcszintes — épületet emelnek és ezeket háromszög alakban helyezik el1, oly módon, hogy középütt egy üvegtorony áll majd: ez köti össze a betontornyokat. Az üvegfalú épületben közlekednek a személy- és állatszállító liftek, a 24 méter átmérőjű körszállók közepén egy-egy aknát képeznek ki, s ezeken juttatják fel a takarmányt az emeletekre, illetve ezeken át történik a trágya és a szennyvíz eltávolítása. SsőlőföMeb rí kend hússá I Amolyan kis népvándorlás kerekedik mostanában Sátoraljaújhelyen minden hétvégén. Üzemi, szövetkezeti dolgozók, pedagógusok, hivatalnokok ásóval, kapával, különféle kézi szerszámokkal „felfegyverkezve” kisvonatra ülnek, egy-két megálló után leszáll- nak, és gyalog, fel a karókkal teletűzdelt szőlőhegyekre. Sokszor az egész család kivonul, mert. a hegyoldalakon, a kövér levelű venyigék közt töltik a hétvégét. Ugyanis a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság a sátoraljaújhelyi birtokából 44 holdnyi szőlői szétparcellázott a város lakosai között, a tanács jogügyi osztályának közreműködésével. Az adásvételi szerződés szerint ezeket a szőlőket öt éven belül eladni nem lehet, sőt az öröklést is úgy kell lebonyolítani, hogy egy-egy parcella 200 négyszögölnél kisebbre nem csökkenhet. Nem elhanyagolt, terméketlen területről, hanem kitűnő állapotban levő szőlőkről van szó, hiszen néhány éve telepítették be nemes venyigével az itt szélesedő táblákat, így hát éppen most fordultak termőre. A gazdaság mégis kénytelen volt eladni, mert a Várhegy. Orémusz magasabb fekvésű földjei nem alkalmasak nagyüzemi művelésre: csakis a régi, hagyományos módon lehetne rajtuk a termelést folytatni ami egyáltalán nem kifizetődő, meg aztán nem is kapnánák hozzá elegendő munkaerőt. így a gazdaság 300—400 öles parcellákban eladta az újhelyieknek, akik érthető örömmel fogadták a. szülőföld-akciót, és 176-an vásároltak egy-egy darab vi- kendszőlőt. Hasonló módon osztották ki a Fekete-hegy, Vióka, Bagolyvár, Néma-hegy környékén levő kopárokat is Ezek tulajdonképpen szintén régi, kipusztult szülőföldek, amelyeknek kőteraszai még épségben megmaradtak. Bőven akadtak igénylők ezekre a földekre is akik közül egyesek újra betelepítették a parlagokat furminttal, hárslevelűvel, mások pedig zöldséges kerteket, gyümölcsösöket létesítettek. Sokan csinos vi- kendházat is építettek a szülőföldjükön, s így mát ezen a nyáron is kellemesen töltik hétvégi pihenőjüket az erdőkoszorúzta domboldalakon az új szőlőin lajdonosok. Hegyi József
