Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

Csütörtök, 1969. június 19. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Négy kis község„ — az abaújváricsúcsvezeíó'ség gazdasági és politikai megerő­sítésének községi feladataival stb. © Az encsi járásban ez idő sze­rint tíz csúcsvezetőség tevé­kenykedik. A járási pártbizott­ság vezetői szerint, a „régeb­biek” közül az abaújvári egyi­ke a legjobbaknak. Erről győződhettünk meg az említett csúcsvezetőség ez évi munkaprogramjának tanulmá­nyozása közben, amelynek alapvető motívuma a IX. kong­resszus, valamint a felsőbb pártszervek és saját korábbi határozatuknak megvalósításá­ra való törekvés. De erről győ­ződhettünk meg féléves mun­katervük áttekintésekor is, amelyet februárban dolgozott ki a csúcsvezetőség, és ha­gyott jóvá az összevont tag­gyűlés. Ebben jelenlegi tenni­valóik között ott találjuk a pártépítésscl kapcsolatos fel­adatokon kívül a körzeti állat- egészségüggyel, valamint a tár­sadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tennivalókat épp­úgy, mint a gazdasági mecha­nizmus reformjának végrehaj­tása során szerzett tapasztala­tok összegezését, a jelentést az aratás előkészítéséről és a pre­mizálás tapasztalatairól stb. S hogy a munkaterv egyes pontjai nem maradtak csak tervfeladatok — arról ottjár- tunkkor a végrehajtást is meg­örökítő jegyzőkönyvek, a veze­tőség tagjai és az érdekelt köz­ségek dolgozói tanúskodtak. Csépányi Lajos Zsújta, Abaújvár, Pányok és Kéked tulajdonképpen össze­függő földrajzi egység. Mind a négy község az encsi járás — egyúttal megyénk és az ország — legészakibb részén, közvet­lenül a csehszlovák határ tő­szomszédságában található. Alig több mint kétezer főnyi lakosságát emberemlékezet óta összefűzte a közös természeti adottság, hosszú ideig a vi­szonylagos elmaradottság, a közös sors, a kistulajdonosi „kaparj kurta” szemlélet is. O A négy község külön-külön kis létszámú lakossága még a felszabadulás után is sokáig „külön utakon” járt. Csak a „nagy színváltozás” — az azo­nos termelési viszonyok kiala­kulása, az ésszerűbb közigaz­gatási és politikai tagozódás hozta közelebb a ma körzet- központtal rendelkező négy fa­lu 2061 fős lakosságát. Mert Zsújta, Abaújvár, Pányok és Kéked az utóbbi években már nemcsak összefüggő földrajzi egység, hanem közigazgatási­lag és politikailag is egységes körzet. S közülük a földrajzi­lag „középen” fekvő, egyben a legnagyobb lélekszámú Abaúj­vár községi körzetközpont. A körzetközpontban talál­juk a négy község közügyéit intéző községi tanácsot, a négy falu határában több mint 4350 katasztrális holdon 4 üzem­egységben gazdálkodó Arany­kalász Tsz vezetőségét, közpon­ti majorját és itt találjuk a változásokhoz rugalmasan al­kalmazkodó politikai irányító testületet, a községi csúcsve­zetőséget is, amelyet bizonyos értelemben a politikai munka „karmesterének” tekinthetünk. O „Azokban a termelési, hiva­tali, intézményi, vagy közigaz­gatási egységekben, ahol több alapszervezet van, de 200-nál kevesebb a párttagok száma, összevont taggyűléseken két­évenként csúcsvezetőséget és titkárt választanak” — így ír­ja elő pártunk szervezeti sza­bályzata. Ennek megfelelően választották meg — legutóbb tavaly — a héttagú csúcsve- zetőséget, titkárává pedig Kró- zser János elvtársat, a körzet- központ köztiszteletben álló személyiségét, akit nemrég a munkaérdemrend bronz foko­zatával tüntettek ki. A négy község korábbi négy alapszervezete természetesen a csúcsvezetőség megválasztása után is megtartotta önállósá­gát, s hatáskörében 84 kom­munista. a saját alapszerveze­te vezetőségének útmutatása szerint, felelősséggel végzi fel­adatát. De a csúcsvezetőség irányító, segítő tevékenysége az utóbbi években még haté­konyabbá tette munkájukat. © A csúcsvezetőség alapvető feladata — a szervezeti sza­bályzat előírásai szerint — a hatáskörébe tartozó alapszer­vezetek munkájának irányítá­sa, összehangolása, főbb kér­désekben az egységes állás­pont kialakítása, közös akciók, rendezvények szervezése, a-tö­megszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának irá­nyítása. Tulajdonképpen ha­táskörébe tartozó összes gaz­dasági, állami és társadalmi szervezet tevékenységének pártirányítása. A csúcsvezetőség elsődleges feladata a párt általános és gazdaságpolitikájának érvénye­sítése a község érdekeivel és lehetőségeivel összhangban. Értelemszerűen foglalkozik az érdekelt községek egészét érin­tő gazdasági kérdésekkel, és­pedig: a termelőmunkával, a gazdálkodással összefüggő igazgatási, községfejlesztési, községpolitikai tevékenységgel; a tanács, a helyi vállalatok, lsz-ek és más szervek együt­tes érdekeltségében megvaló­suló beruházásokkal, a lakos­ság ellátásában kifejtett közös tevékenységükkel, a tsz-ek Befejezéséhez kö­zeledik az Almás­füzitői Timföld- gyár bővítése. A bauxit körtároló komplex próbái megkezdődtek, el­készült a vagon­buktató, a tim­földsiklók, befeje­ződött a vörös­iszap tárolótér bő­vítése. A kovasav- talanító tartályok és előmelegítő autoklávok bővíté­se júniusra feje­ződik be. A bau­xit körtároló be­rendezéseinek komplex próbái megkezdődtek. I rr ' u.7 r'"Cí-Eí . Gondok Terv-tárón ilyen helyzetbe kerültek az év ■ első három hónapjában. Olyan % természeti, geológiai adottsá- t. gok akadályozták a munkát, i aminek legyőzéséhez idő kell. S hogy az üzemnél lelkiisme- •; retesen gazdálkodtak az idő- \ vei, s mindent elkövettek a le- i maradás pótlására, arra a leg- % ékesebb bizonyíték, hogy június f elsejével bezárólag már túl is í teljesítették a tervet. Ezeknek az objektív okok- * nak az ismeretében ígéretet | kaptak arra, hogyha fél éves f szinten eleget tesznek tcrvfel- ! adataiknak, akkor az első ne- <■ gyedévben elmaradt és meg- > vont prémiumot is kifizetik. [ Az igazgató feljegyzéseiből | olvasva, a tények és adatok \ igazolják: Bükkalja hétköz- [ napjai nem rózsásak, de min- p den gond és nehézség ellenére , sem kilátástalanok. (-th> [ frontokat, a vékony telep, a töredezett főte vagy a vető miatt. Hogy milyen ellenfélnek bi­zonyult esetenként az így ki­alakult helyzet, arra csak egy példát. Korábban, hasonló aka­dályok miatt egy front átsze­relése két és fél napig tartott csupán. Mostanában előfordult, hogy öt napot is igénybe vett ez a feladat. Ez alatt csökkent a termelés, növekedett Terv­táró adóssága, s lényegesen megcsappant az a szénmeny- nyiség, amit üzemi szinten túl­teljesítésként tartottak számon. Az első negyedévi nagyfokú lemaradás miatt természetesen az esedékes prémiumot — mintegy 300 ezer forintot — sem fizethették ki, hiszen az ilyen juttatás a mindenkor esedékes tervek teljesítése után jár. Nem a bányaüzem veze­tőin és dolgozóin múlott, hogy Mostanában egymást érik a meglepetések a Bükkaljai Bá­nyaüzemben. Az ide tartozó három akna közül a legkriti­kusabb a helyzet Terv-tárón. Az igazgató, Jányi Gyula gond­terhelten nyitja szét a dosszié­kat, előszedi feljegyzéseit is, hogy pontos adatokkal illuszt­rálja: valóban nehéz helyzet­ben van most Bükkalja, de a kilátások azért biztatóak. — A figyelem középpontjá­ban most Terv-táró áll, ahol már az első negyedév is sok nehézséggel, rengeteg erőfeszí­téssel járt. A dobsonos fronto­kon kerültünk szinte nap mint nap váratlan meglepetések elé — mondja az igazgató. S e meglepetéseknek még most sincs vége. Az utóbbi há­rom hétben 17 vetővel kellett megbirkózni, ami azt jelenti, hogy más mezőbe kellett átáll­ni, kiszerelve a félbehagyott- '• ••*«»•>a .>■ A párt. a tanács, a tömeg- ; szervezetek meg is becsülik a j nyugdíjasokat, gondoskodnak róluk, számítanak a további i segítségükre. Sok helyen klu- | bot biztosítanak számukra. Ez í sajnos, Miskolcon csak rész- l ben, s korlátozottan van. Van- j nak vállalatok, ahol a nyug- ( díjasokat színház-, mozibérlet- j tel látják el, a megkérdezet- | tek 22 százalékának üdülést í biztosítottak. Több üzemben gondoskodnak a kedvezményes étkeztetésükről. Az ÓKÜ-ben például naponta száz nyugdí­jasnak teszik ezt lehetővé, a BVK-ban a kollektív szerző­désben is biztosítják ezt. Tegyük közüggyé Sok ember szeretné „csúsz- atni”, késleltetni nyugdíjazá­sát. Az SZMT-elnökség állás- j sontja szerint: tegyék ezt le- lelővé, ha ez indokolt, s ha :rre lehetőség, szükség van. A negyében például kevés a pe- iagógus. Előnyösebb, haszno­sabb, ha a gyakorlott pedagó­gus tovább marad, mintha cépzetlen erőt állítanak a he­vébe. Sok vállalatnál lelkiis- neretesen törődnek a nyugdíj- j ja menővel. A nyugdíjasok gondjainak 1 negoldásában társadalmi ősz- j szefogásra van szükség, arra. íogy a vállalatok keressenek 'ehetőséget a dolgozni akaró I bglalkoztatására. Ha lehet, bő­vítsék ki a kedvezményes ét­keztetést. Sok nyugdíjasnak •ondot okoz huzamosabb be- egség esetén a kórházi ápolás. , Szanatóriumokra lenne szük­ség, ahol a betegeskedők hosz- szabb ideig feküdhetnek. És Esősorban a magános embe- •ek érdekében jó lenne pen­nákat is létesíteni. Gondoskodni kell róluk, nert igénylik, s mert rászo­rulnak. Csorba Baruabáa e tanácskozáson elmondotta: alapvető feladatuknak tekintik a régi és az új nyugdíjak egy szintre hozását. Ami a nyug­díjak rendezését illeti, ez csak a következő 5 éves tervben szerepel. Van azonban remény rá, hogy ezzel előbb, talán jö­vőre már foglalkoznak. Űj jog­szabályokra is szükség vau, hi­szen az érvényben levőek már végen készültek, sok a módosí­tás és sok a kötöttség, amelyet fel kell oldani. Munkavállalás A megkérdezettek 11 száza­léka rendszeresen, 26 százaléka esetenként vállal munkát. A nyugdíjasok nagyobb része dol­gozna, de nincs munkaalkalom a számára. Részükre szükséges a vállalati alkalmazás, a szó- , ciális foglalkoztatás. Általában a nagyvállalatok ! foglalkoztatnak nyugdíjasokat. Furán hat azonban, hogy a megkérdezettek 80 százaléka ( nem a régi mufilcahelyén dol­gozik. Bérezésük is sokban ki- 1 fogásolható. Vannak üzemek, < például az LKM, ahol őket a • kollektív szerződés szerint fi­zetik. A DIGÉP-ben 10 és fél ' forintos órabért adnak. Egyes ; vállalatoknál azonban kihasz­nálják a nyugdíjasok anyagi i rászorultságát. Van ahol 3—5 j forintos órabért adnak. Egyes építővállalatoknál havi 500 fo­rintért 130 órán áti munkát 1 kívánnak. S tapasztalható ez a i MEDOSZ-hoz tartozó területe- | ken is. A szakszervezeti és egyéb szerveknek meg kell gátolniuk a nyugdíjasok becsapását és ^ érvényt kell szerezni a törvé­nyes rendelkezéseknek. Helyeselni lehet az SZMT javaslatát, amelyben a havi 500, illetve az évi 6000 forin­j los kereseti határ felemelését szorgalmazza. Társadalmi futtatás Sok-sok nyugdíjas aktív po- 1 litikai, társadalmi tevékenysé- 1 get végez. lemmel nem rendelkezik. A lakáskörülmény kielégítő, hi­szen csak 5 százalékuk lakik társas, vagy albérleti viszony­ban. A többi nyugdíjasnak sa­ját, szövetkezeti, vagy főbérle­ti lakása van. A nyugdíjasok 42 százaléka esetében ketten élnek egy nyugdíjból. Az életszínvonal alakulása A nyugdíjasok életszínvona­lát alapvetően a nyugdíj ösz- szege, a társadalmi juttatások, valamint a fogyasztási és a szolgáltatási árak határozzák meg. Az utóbbi években a hús, a húskészítmények, a szén, a ruházati cikkek, valamint a szabadpiaci cikkek ára emel­kedett. Tavaly például az idényáras cikkek ára a korábbi évekhez viszonyítva 4,7 száza­lékkal nőtt. A nyugdíjakat három ízben is rendezték, emelték. Ez rész­ben mérsékelte, részben ki­egyenlítette az áremelkedést, de a nyugdíjasok esetében mégis életszínvonalbeli csökke­nés következett be. LI lent mondások E gondot tovább fokozza a régi és új nyugdíj-megállapí­tások közötti ellentmondás, fe­szültség. Az 1954 előtt megál­lapított nyugdijak átlaga 765 forint, az 1954—58 közöttieké 875 és az 1959-től megállapított nyugdíj átlaga 1139 forint. A jelentés tanúsága szerint a ré­gebben nyugdíjba mentek .......sérelmezik és igazságta­lannak tartják, hogy az 1045 előtt bedolgozott idejüket (so­kaknál 25 évet), nem számí­tottak be, és emiatt nehéz kö­rülmények között kell él­niük... A fentiek indokolják az alacsony összegű nyugdijak emelését, valamint a nyugdí­jaknak — az ország teherbíró- képességének megfelelően — a megélhetési költségekhez való alakítását." É s mi várható? Kesszler Ist­ván, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője — Időnként ki-kimegyek az Oprcndek pártszervezetbe. Legalább száz nyugdíjas tarto­zik ide. Olyan emberek, akik 35—47 évet lenyomlak a mar­tinban, a kohónál. Közülük sokan vöröskatonák voltak, a 40-es években jól megálltak he­lyüket, a szervezett munkások gerincét alkották. Jólesöen be­szélnek az eredményeinkről, arról is, hogy a társadalom tö­rődik a nyugdíjasokkal. De né­hányat anyagi gond nyom; az < 1951—54. évi nyugdíjtörvény alapján csak 800—900 forintot kapnak havonta. Veres Lajos, a vegyész-szak- 1 szervezet megyei titkára kezd­te így felszólalását az SZMT ! elnökségének legutóbbi ülésén. 1 Itt nagyon fontos téma szere- ‘ pelt a napirenden: a nyugdí- 1 jasok életéről, munkakörülmé- j nyeiről készült jelentés megvi- | tatása. Ezt, mint Kiss Béla elv- > társ hangsúlyozta, azért is tűz- ‘ ték napirendre, hogy ráirá- ' nyítsák a szakszervezeti szer­vek, a megye egész társadal- i mának a figyelmét a nyugdí- 1 jasokra. « Minden nyolcadik lakos Jelenleg az ország minden nyolcadik lakosa nyugdíjban, járadékban részesül. Borsod- , ban 86 200 ember, a lakosság t 11,2 százaléka — ebből Mis- s kolcon 19 700. a lakosság 10,9 ] százaléka — nyugdíjas, akik- | nek évente 624 millió forintot j juttat az állam. A munkából , ily módon kilépők száma egy j évtized alatt megduplázódott. ; Ez az elmúlt két évtized alat­ti nagy politikai, társadalmi, ) gazdasági fejlődéssel, a nyug- < díjrendelet kiterjesztésével, az i átlagos életkor növekedésével ( van összefüggésben. , Jövedelem, lakás < Az országos adatok szerint az 1 említettek 72,5 százalékának a * nyugdíja 500—1000 forint kö- 1 zött mozog. Ezt az arányt mu- ( tatja a borsodi felmérés is. Az idős emberek 90 százaléka a i nyugdíjon kívül egyéb jövede- 1 a ricsei Űj Esztendő, több bú­zafajtával is kísérletezett, így a Bezosztáján kívül az ugyan­csak szovjet Rannája és Miro- novszlcája elnevezésű búzát is vetettek. így aztán Ricsén van­nak olyan táblák, amelyekről 22—23 mázsás átlagtermésre számítanak. Más termelőszö­vetkezetek, például az olasz- liszkai Gazdász, a zemplén- agárdi Szőke Tisza vagy a nagyrozvágyi Rákóczi Tsz pe­dig a rozstermelés terén kez­deményezett újat. A homokos, sülevényes szórványföldjeik eddig alig 3—4 mázsányi rozsot adtak, most ugyanezekbe a búza és a rozs keresztezéséből előállított triticale hibridet ve­tették, amely a 7—9 mázsát is megtenni, s amellett a sikér­tartalma miatt minőségben is sokkal értékesebb a rozsnál. A kapásnövények is igen szé­pen fejlődnek, jó termést ígér­nek, de a növényápolási mun­kákat meg kell gyorsítani, hogy az erősen megindult gyo- mosodás vissza ne vesse a kul­túrnövényeket fejlődésükben. A szálastakarmányok első ka­szálását befejezték: lucerná­ból, vörösheréből, réti szénából egyaránt kiváló termést taka­rítottak be, amire a fejlett ál­lattenyésztés szempontjából nagy szükség van. Az egész sátoraljaújhelyi já­rásból, még az egyébként gyen­ge adottságokkal rendelkező Hegyközből is általában ked­vező hírekkel tértek meg a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály szakemberei, s mindez örvendetes ígéret arra, hogy szép eredményekkel biz­tató aratásnak néznek elébe a járás szorgalmas szövetkezeti gazdái. Hegyi József Éppen határszemléről érkez­tek vissza a sátoraljaújhelyi járási mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály munkatár­sai, így azon frissiben tájékoz­tatott bennünket Kovács Ká- rolyné agrármérnök a kalászo­sok és a kapásnövények fejlő­déséről és a jelenlegi termés- kilátásokról. örömmel mon­dotta, hogy a Hegyközben, Bodrogközben, Hegyalján min- denfelé gyönyörű a halár, a május—június folyamán lehul­lott csapadék igen kedvezően hatott a növények erősödésére, a terméshozamok gazdagodá­sára. Az őszi kalászosok már kez­denek szökülni, a termelőszö­vetkezetek rendbehozták az aratógépeket, kombájnokat egyszóval felkészülten várják az aratás kezdetét. A termés- kilátások nagyon szépek, a ka­lászok hosszúak, tömöttek, a szemek teltek, általában 2—3 mázsával többet várnak hol­danként a tavalyi jó közepes termésnél. Ezt a kedvező idő­járáson, az idejében elvégzett őszi szántáson-vetésen és a szinte veszteségmentes áttele- lésen kívül az is nagyban elő­segíti, hogy a szövetkezeti gaz­daságok a korszerű agronómiái követelményeknek megfelelően •— az állami gazdaságokhoz hasonlóan — nagyobb gondot fordítanak a lőállomány növe­lésére, amit azzal érnek el, hogy az eddig szokásos 130 kilogramm helyett a múlt ősz­szel már 160—170 kilogramm magot vetettek. katasztrális holdanként. Az is újdonságnak számít, hogy ez idén már 90 százalék­ban intenzív búzát aratnak a földekről, sőt némelyik szövet­kezeti gazdaság, mint például Aratási előkészületek Zemplénben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom