Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

Vasárnap, 1969. június 1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Anyahajó. A műszerek zö­mét tartalmazó űrhajótest, amelyről a kisebb rakéta star­tolhat, s ezt (vagy utasait) vissza is tudja fogadni. Apogeum (görög szó). Föld­távol. A föld köré elképzelt el­lipszis pályák a földtől mért legtávolabbi pontja. A hold­pálya apogeuma körülbelül 404 000 km. Apollo. I. Mitológiai napis­ten. II. Az Egyesült Államok űrkutatási hivatalának terve a hold birtokba vételére. III. Amerikai holdrakéta-sorozat; első hat tagját ember nélkül próbálták ki, a 7. és 9. a föld körül keringett, a 0. és a 10. megkerülte a holdat. A tervek szerint az Apollo—11. két űr­hajósa leszáll majd a holdon. (1969. július.) NASA. National Aeroautical and Space Adminisztration — az Egyesült Államok repülési és űrkutatási hivatala (irányító szerv). Oxidálószer. Többnyire csepp­folyós oxigén. Légüres térben a hajtóanyag elégetéséhez nél- külözhfetetlen; minden rakéta magával viszi. Oxidálószer + + hajtóanyag — üzemanyag. Parancsnoki kabin. Az egész rakétát, vagy anyahajót irá­nyító gömb, kúp vagy gúla alakú, légmentesen zárható he­lyiség. Rendszerint a rakéta orrában helyezik el. Több tu­cat különféle elektronikus rendszere van, műszerfalán fél­ezernél több mutató, kapcsoló, jelzőlámpa működik. Belépési folyosó. A holdról visszatérő űrhajók számára égimechanikailag kijelölt né­hány kilométer átmérőjű zóna. Enne! eltévesztése a földre visszatérő űrhajósokra kataszt­rofális következményekkel jár­hat. Dokkolás. Két űrhajótest vagy mesterséges hold (alkat­rész) szilárd összekapcsolása a világűrben való mozgás köz­ben. Fékező rakéta. Nem külön rakétatípus; elvileg bármely rakétával lassíthatjuk egy űr­hajóröptét. A lényeg: a hajtó­mű fúvókája a haladás irá­nyába mutat, s az előre ki­áramló gázsugár fékezi a moz­gást (reaktív fékezés). Hajtóanyag. Többnyire csepp­folyós hidrogén vagy petró­leum (kerozén), amely az öxi- dálószerrel együtt a rakéták üzemanyagát alkotja. Holdkomp. A Lunar Module — az Apollo űrhajó leszálló rakétájának — népszerű és kényszerű magyar neve. Földi önsúlya kb. 15 tonna, kétfoko­zatú rakétahajtóművel rendel­kezik. A holdon 24—36 óráig megvéd a káros sugárzásoktól. Hőpajzs. Hővédőpajzs; anya­ga speciális titánötvözet, amely az űrhajók kabinjának azt a? oldalát borítja, amely a földre (a légkörbe) való visszatérés­kor a haladás irányába mutat. Feladata a visszatérő űrkabint és utasait megóvni a súrlódás okozta hőtől. Ha az űrhajó el­Parkoló pálya. A durvább pályahibák kiküszöbölésére a holdrakétákat, bolygóközi szon­dákat először föld körüli pá­lyára vezérlik, majd innen in­dítják a cél felé. A holdbéli landolás előtt a hold körüli parkoló pályán keringenek majd a később leszálló űrha­jósok. Pályamódosítás. A földtől több százezer vagy millió kilo­méterre rádióparanccsal végre­hajtható művelet. A tartalék hajtómű beindításával (reaktív hajtással) a mesterséges koz­mikus testet tetszés szerinti pályára vezérlik, nehogy elke­rülje a célpontot. Pályaelemek. A világűrben mozgó testek kör-, ellipszis-, parabola- (és hiperbola) pá­lyán haladhatnak. Ezek jellem­zői: földtávol, naptávol, hold­távol (vagy közel) keringési idő, a pálya hajlásszöge az egyenlítőhöz viszonyítva stb. Bármely pályaelem megváltoz­tatása pályamódosítást ered­ményez. Pcrigcum (görög szó). Föld­közel. A föld köré elképzelt ellipszis pályák legközelebbi pontja. A hold perigeumban 354 000 km-re közelítheti meg a földet. fordul (nincs jól stabilizálva), az erős melegedés miatt az utasok elpusztulnak. Kozmikus testek. I. Termé­szetes égitestek, bolygók, hol­dak, meteorok stb. II. Az em­ber által a kozmikus térségbe juttatott szerkezetek, űrhajók, mesterséges holdak, kiégett ra­kétafokozatok stb. Leválasztás. Egyes űrhajóré­szek automatikus, vagy kézi vezérlésű elválasztása a tovább haladó testtől. Minden esetben leválasztják a kiürült rakéta­fokozatokat, burkolólemezeket stb. Légzsilip. Légmentesen zár­ható kabinrész, vagy kettős aj­tóval határolt csatorna, amely a világűrbe való kiszálláskor vagy más rakétarészbe átszál­láskor meggátolja a fülke at­moszférájának elillanását. Lépcsős rakéta. Lásd rakéta­fokozat. Luna. I. A hold latin neve. II. Sikeres szovjet holdrakéta- sorozat, a hold rakétás kutatá­sának úttörője. Nézőpont Ülök a városka presszójá­ban. A hátam mögött ketten vitatkoznak. Látni nem lá­tom, de annál inkább hallom őket. Valószínűleg tsz-elnö- kök vagy agronómusok lehet­nek. Az időjárásról van szó. Azt mondja az egyik: — Mentői erősebb napsütés kellene, jó meleggel és szél- csönddel. — Ugyan! — szól a másik. — Hál persze. A búza most hányja a kalászát, most csak meleg kell neki. — Na. ezt jól tudod. Hűvös, szeles, esős idő kell. Mentöl hűvösebb, annál jobb. — A fene aki megette. — Igenis, a nagy meleg hirtelen megérleli a gyenge kalászt, anélkül, hogy mag képződne benne. Aztán iIres szalmát arathatsz. Meg az­után a répa, a takarmány, a kukorica, vagy talán annak is a száraz meleg kell? Lunar Orbiter. A hold ame­rikai mesterséges holdjainak neve. — Egy-két órás eső sem ártana, de a meleg annak is jó. Rakéta-fokozat. Minden, aszt­ronautikai célra használt raké­ta több lépcsőből, fokozatból áll. Ezek külön-külön, termé­szetes sorrendben működnek, s a kívánt végsebességre gyor­sítják a hasznos terhet (űrha­jót). Satum 5. Amerikai óriás­rakéta, négyfokozatú, önsúlya kb 2800 tonna, negyedik foko­zata 45 tonna súlyú: ez az ön­álló Apollo űrhajó. A Satum magassága kb. 110 méter (30 emelet!) Surveyor. Amerikai automa­ta rakétasorozat, több példá­nya sikeresen leszállt a holdon. Szerelőtorony. Nagyobb ra­kéták összeszerelésére emelt, szétnyitható épület, amely a legnagyobb orkánnak is képes ellenállni. A Satum 5 szerelő- csarnoka 155 méter magas. Szkafander (görög szó). Űr­ruha, hűthető, fűthető — lég­kondicionálható — speciális öltözék, a búvárruhára emlé­keztet. Derékmagasságban csat­lakozik hozzá a telefonkábel, az oxigénvezeték stb. Ürrandevú. Föld körüli vagy hold körüli pályán keringés közben létrehozott találkozó. Két főtípusa: I. Egy űrhajót kettéválasztanak, majd az el­távolodott darabokat újra ösz- szehozzák. II. A később felbo­csátott űrhajó manőverezéssel felzárkózik a már régebben keringőhöz (lásd még dokko­lás). Űrséta. Kabinon kívüli moz­gás a világűrben, hivatalosan extra vehikuláris aktivitás (ÉVA). Vosztok. Az első személy- szállító űrhajótípus neve. A Vosztok 1. Gagarinnal a fedél­zetén 1961. április 12-én mes­terséges holdként először ke­rülte meg a földet. Zond. Magyarosan szonda; több szovjet űrhajótípüs neve. Leghíresebb a Zond 5. és 6, amelyek először kerülték meg a holdat és visszatértek a földre. Gauscr Károly strandfürdő igazgatójaK — mondta. Rejtélyes képrejtvény Két barátom szenvedélyes rejtvény fejtő. Nincsen olyan szó- vagy képrejtvény, ame­lyet ők meg ne fejtenének. Gyakran néztem őket, amint összedugják fejüket. Nemrég az asztalukra tettem egy kép­rejtvényt. — Ezt fejtsétek meg, ha tudjátok! A vátaszt be sem várva hazamentem, Éjjel 11,-kor csöngött a telefon. — Hallod-e! — szólt az egyik barátom. — Négy órája törjük a fejünket, hogy meg­fejtsük a rejtvényedet, de egyetlen szót sem tudtunk ki­találni belőle. — Nagyon sajnálom: ma­gam sem tudom megfejteni. Azt a képrejtvényt ugyanis valamelyik külföldi képesúj­ságból másoltam le. Lunar Module. „Holdi egy­ség”. népszerű nevén hold­komp. lásd ott. Napelemek. Mesterséges hol­dak. holdrakéták, űrszondák fontos energiaforrása; ezek külső oldalán elhelyezett, több­nyire félvezető anyagokból álló, lapu testek, amelyek elektro­mos energiává alakítják át a nap sugiirzását. — Fenét, Hűvös, szeles, esős időre van szükség. Csodálkozva hallgattam o vitát. Azt hittem, a földmű­velés egyértelmű tudomány. Megérkezett a várt isme­rősöm. „Kik a mögöttem ülők?" — kérdeztem. „Az egyik a mozi, a másik a Hideg zuhany Az egyik vidéki városban akadt dolgom, A meghívó reggel nyolc órára szólt, Így kénytelen-kelletlen már előt­te való délután leutaztam. A város szép új szállodájában egyágyas szobát kértem, — Nálunk csak kétágyas szoba van — közölte a portás —, Honnét származik a csók? A csók feltehetően majdnem egykorú az emberiséggel. A keletkezéséről kialakult néze­tek mindenesetre erősen eltér­nek. Az egyik elmélet képviselői­nek véleménye szerint a csók a kannibalizmus maradványa, végső soron nem egyéb, mint „enyhített harapás". Innét származik feltehetően a szólás is, hogy „ügy szeretlek, majd megeszlek". Mások viszont „az anyai gyengédség aktusára" vezetik vissza a csókot. Az ősember nem ismerte a poharat vagy a csészét, ha szomjas volt, letér­delt a viz mellé és ugyanúgy ivott, mint az állatok. Mivel a kisgyermekek erre képtelenek voltak, az anya vizet vett a szájába, ajkait a gyermekééhez szorította és az életet adó fo­lyadékot így juttatta el a gyer­mekhez. Ebből a primitiv ita­tási módszerből alakult volna ki a későbbiekben a csók, és maradt meg mind a mai napig. A■ harmadik elmélet végül is egyszerű üdvözlési formának tekinti a csókot. Keleten a csók sok esetben vallási megnyilvánulás volt. Az araboknál a házba való belépéskor és távozáskor csók­kal tisztelték meg a házi is­teneket; a zsidóknál is a tisz­teletadás és a rokonszenv ki­fejezője volt és üdvözléskor éppen olyan gyakran csókolták meg egymást az emberek, mint ahogy ma kezet fognak. Az ősi perzsáknál a csók módja a társadalmi rangkü­lönbségeket is jelezte. Hérodo­tosznál olvashatjuk: „Ha két perzsa véletlenül találkozik, akkor rangjukat könnyen pxeg- tudhatjuk. Ha egyenrangúak, szájon csókolják egymást, ha az egyikük alacsonyabb rangú, akkor a magasabb rangúnak csak az arcát csókolhatja meg. Ha viszont nagyon nagy a rangkülönbség, akkor az ala­csonyabb rangú a földre veti magát és a magasabb rangú lábát vagy ruhaszegélyét csó­kolja meg." A lábcsók az in­diaiaknál is a tiszteletadás álta­lános jele volt, míg'az abesszi- niaiak letérdeltek és tiszlelet­adásból a földet csókolták meg a magasabb rangú lába előtt. A római katolikus egyház­ban is megcsókolják a relik­viákat, a püspök kezét, illetve gyűrűjét, vagy a pápa papu­csán az ékkövet. Számos he­lyen eskütételnél az eskü kü­lönleges megerősítéseként meg­csókolják a bibliát. Míg a csók a legtöbb civili­zált országban már reges-régen a szeretetteljes ragaszkodás jele, sok millió ember egyál­talán nem ismeri. Az eszki­mók, a madagaszkári és a tüz- földi bennszülöttek, s majdnem minden afrikai törzs és a dél- tengerek lakosai nem ismerték a csókot. Ezek vagy összedör­zsölték az orrukat, illetve az orcáikat, vagy pedig egymás karjára vagy hasára vereget­tek, illetve a jobb orreimpá- jukat dörgölték össze. Volt egy idő, amikor a kínai anyák azzal fenyegették neve­letlen gyermekeiket, hogy „a fehérek csókját" adják nekik. Egyes indiai hegyi törzsek az­zal pótolták a csókot, hogy a j szerető pár egyike az orrát a I partnere arcához nyomta és erőteljesen belélegezte annak illatát. Számtalan szokást ismerünk a csókkal kapcsolatban. Az egyik legfurcsább a középkor j óta uralkodott Anglia egyes j körzeteiben: ez a „csóknap” nőit. 14 nappal húsvét után az egyes kis helységek két polgára az úgynevezett két „tuttiman” végigjárta a helységet nagy bo­tokkal, amelyekre hatalmas vi­rágcsokrokat erősítettek. Be­léptek minden házba és a tu­lajdonostól egy kis összeget kértek. Ha a tulajdonos meg­tagadta a fizetést, a férfiaknak jogukban állt csókot kérni a háziasszonytól vagy lányaitól. Bármennyire közkedvelt is a csók, mégis vannak ellenségei is, akik egyes országokban még t csókellenes klubokat is alapí­tanak. Higiéniai okokra hivat­koznak. Ennek ellenére azon­ban világszerte buzgón tovább csókolóznak. Héifő a hivatalban No, már megint kerti munkával töltötte a vasárnapot. ó abból is csupán csak egy. Vi­szont alhatom benne egyedül. Persze, kaptam rajta. Az étteremben kiadásán megvacsoráztam, majd jót sétáltam. Korai lefekvést ha­tároztam el, hogy a másnapi tárgyalásra pihent legyek. A szoba valóban kényelmes volt; új bútorok, zuhanyozó, jó világítás az olvasáshoz. Mi kell több? Egyszercsak ko­pogtak. Nyílt az ajtó, és be­lépett cffti nagyon csinos, mi­niszoknyás kis szobalány. Mintha filmből vágták volna ki. Illegetve magát körülsé- tált a szobában, majd rám- viüantva a szemét, kérdezte: — Nincs semmire szük­sége? — Az attól függ — felel­tem óvatosan. — Magának például mire lenne szüksége? Nem válaszolt, hanem leült az egyik fekhely szélére. Ki­csit hintáztatta magát.-r■ Ejnye, de jó ruganyos ez az ágy, ugye!? — fordult újra hozzám. — Mindig egyedül szokott aludni? — Lehetőleg igen. de most — mondtam merészen —, felajánlhatom ezt az ágyat éjszakára. — Úh, nagyon szépen kö­szönöm — rebegte. Felpattant, az ajtóhoz sie­tett és kiszólt: — Tessék csak jönni, pro­fesszor úr. A vendég úr volt olyan szives és átengedte az egyik ágyat ma éjjelre. Töbii ezer létegaló a Mássá Múzeumban A Bükk egyik legszebb ki­rándulóhelyén, a Garadna- patak völgyében levő Üjmas- sán van hazánk egyik legérde­kesebb ipartörténeti emléke, az őskohó. Szomszédságában ta­lálható a kis, csak két szobács- kából álló, de értékes anyagot bemutató Mássá Múzeum, amelyet évről évre többen lá­togatnak. Az idén csupán má­jusban háromezer volt a kis múzeum látogatóinak száma. Főleg iskolák keresték fel az ipartörténeti nevezetességet és múzeumát. Az ország legtávo­labbi részeiből is érkeztek is­kolás csoportok Űjmassára. Ugyanakkor akad még jó né-' hány miskolci iskola, amely nem vitte el szervezetten diák­jait a múzeumba. Az idei láto­gatók között akadtak már oro­szok, németek, angolok, len­gyelek és csehszlovákiaiak is. A hazánkban egyedülálló ér­dekességeket bemutató kis mú­zeum iránt az elkövetkező időkben várhatóan még na­gyobb lesz az érdeklődés. A diósgyőri kohászat alapításá­nak közeledő kétszáz éves ju­bileuma bizonyára sok hazai és külföldi látogatót vonz majd az értékes ipartörténeti emlé­kekhez. Ellentét i E. R. Én gyalogos vagyok, autósoknak nem segítek! VIDÁM NAPLÓ t---------------------—

Next

/
Oldalképek
Tartalom