Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

Vasárnap, 1969. június 1 GSZAK-MAGYARORSZÄG 5 »z SZMT munkavédelmet fii irányító tevékenységéről szóló jelentésből meg­tudjuk, hogy a szakszervezeti szervek, a munkásvédelmi fel­ügyelők és aktívák elismerésre méltó ügybuzgalommal sokat dolgoznak, tanítanak, nevel­nek, felvilágosítanak, óvnak a balesetektől, meggátolnak em­beri tragédiákat. De olvasható ilyen keserű ízt adó rész is: „ ... az ellenőrzési módszerek hatása nem mindig érvényesül megfelelően..., egyes ipar­ágakban emelkedett a balese­tek száma, s évről évre tovább növekedik az átlagosan egy balesetre jutó gyógyulási idő...” — Az adatok tanúsága sze­rint _ elemez Köpesd László az SZMT titkára. — 1967-68- ban a balesetek száma a kohá­szatban, a gépiparban emelke­dő tendenciát mutat. A kérdés mindenekelőtt az, hogy vajon törvényszerű-e ez az emelkedés? Akadnak, akik talán saját felelőtlenségük fe­dezésére ilyen elméleteket vallanak: „A nagy rohanás korában élünk és ez ugyebár velejáró.’’ Nos, ennek megcá­folására nézzük a 3-as AKÖV munkáját. Most sokkal több jármű fut az országutakon, mint 5 évvel ezelőtt. A TEFU és MAVAUT autóbuszok sok millió kilométerrel több utat tesznek meg, több millió utas­sal szállítanak többet. És mégis a balesetek aránya erő­sen csökkenő tendenciájú, sőt országosan élenjárnak a bal­esetmentes közlekedésben. Jobb és kiforrottabb módszer­rel dolgoznak, mint évekkel ezelőtt, remek, rutinos aktívák jelentős tömege nevelődött ki, munkálkodik odaadóan és sok sikerrel. Elhangzott: minőségi fejlődés is bekövetkezett. Ko­rábban csak az igazgatók ren­delkezései hívták fel a mun- tkásvédelemre a figyelmet. Ma ez szélesebb körű, átfogóbb, ha lásosabb. vitában elhangzott, va­jon nem kellene-e sa­ját érdekükben megbün­tetni a munkásvédelmi szabá­lyokat be nem tartó dolgozó­kat? Büntetni lehet, olykor ta­lán szükséges is, de ez nem minden. A megoldás: állan­dóan ébren tartani a felelős­ségérzetet önmagunk és tár­saink érdekében, betartani a munkásvédelmi előírásokat. Vannak üzemek, például az LKM, ahol anyagilag is ösztö­nöznek a munkásvédelmi ren­delkezések betartására, a bal­esetek csökkentésére. De itt is, másutt is el-ellanyhul ez az igen fontos tevékenység. Al­kalmazzák azt a módszert is, hogy például a művezető pré­miuma a balesetek csökkenté­sétől függ. De példákat lehet­ne felsorolni ennek eltorzulá­sáról Akadt műhely, ahol megszűntek a balesetek, de csak papíron. A balesetet szen­vedők el voltak „dugva” az üzemben. Nem volt baj, ha semmit nem csinálnak, csak a felsőbb vezetők ne tudjanak a sérülésről. Az ilyen elítélendő „módszer” félrevezeti a fel­sőbb vezetést, olyan hitet táp­lál, hogy minden rendben van, nincs szükség munkásvédelmi berendezésekre, intézkedések­re. A valóság olykori eltorzítá­sáról beszél a SZOT képvise­letében részvevő Balogh Kál­mán is: — A statisztika szerint a ha­lálos balesetek okozójaként or­szágosan 70—80, Borsodban 50 százalékban az elhunytat tün­tetik fel. És ez nem lehet igaz. Kétségtelen, a dolgozók is mu­lasztanak, sokan és megszokot­tan nem használják a védő­eszközöket. Az építőiparban például a balesetek egy har­madát a magasból való íeesés okozza. Nem használják a biz­tosító övét. És mit tesznek a baleseti okok megszűntetésé­re? A minisztériumok a halá­los balesetek alig egytizedénél — az ÉMV 57 halálos baleset­nél két esetben — s a vállala­tok az esetek 60—70 százalé­kában intézkedtek. Egy sor esetben a minisztériumok, a vállalatok semmit nem tettek az újabb balesetek, tragédiák megelőzésére. Egy sor esetben nem gondoskodtak az elhunyt temetéséről, a hozzátartozó anyagi támogatásáról, illetve csak akkor, amikor a bíróság kényszerítette őket erre. Mind a jelentés, mind a vita abban csúcsosodik ki: sok gaz­dasági vezető még ma sem érez felelősséget a bekövetke­zett könnyebb, súlyosabb, eset­leg halálos balesetekért. Geíb Miklós, a KPVDSZ megyei titkára azt fejtegeti; bármi­lyen kis baleset következik be, az fájdalommal jár, emberi tragédiát okozhat, kihathat a családok, a gyermekek életé­re, vágyaira, céljaira. óbb esetben azt mutatja: a dolgozók, a munkások esetében a büntetés soha nem késik'. De ha vezetők fe­lelősségéről, felelősségre voná­sáról van szó, olykor erős vé­dőcsápok nyúlnak ki á mente- getésre és néha nem is ered­ménytelenül. Tóth József, az SZMT ve­zető titkára hangsúlyozza: mindenekelőtt a szemléletet kell megváltoztatni. Éreznie kell minden dolgozónak, s kü­lönösen minden vezetőnek a felelősséget önmaga és mások sorsáért, életéért. A munkás­védelmet még jobban a szak- szervezeti munka szerves ré­szévé kell tenni. A munkás­védelem legyen közügy, örök és meg nem szűnő figyelem és felp'ősség tárgya. mberekről, emberi sor­sokról van szó, s itt nem lehet tűrni a hanyagsá­got, a felelőtlenséget, a fata­lizmust, miszerint „engem” úgysem érhet baleset. Csorba Barnabás E:' Több kímélettel! Ismeretes, hogy Miskolc főútvonalai mentén, a jár­dákon tilos a kuka-szemét- tartókat tárolni. Helyes in­tézkedés. Erre a „dekorá­cióra" egyáltalán nincs sem­milyen szükség. Legtöbbjét a bérházak lépcsőházaiban, az erre kijelölt helyen tá­rolják. Innét kell a kukás- autóhoz kiszállítani. A leg­újabb bérházakban, mint például a Győri-kapuban, ajtóval zárható helyiséget képeztek ki a szeméttariók számára. Eddig ez a megol­dás a legjobb, mert nincs senkinek sem útjába, a kör­nyék esztétikai képét sem rontja. Innen kell ezeket az edényeket az autóhoz el­vinni. De nem úgy, ahogyan a napokban tapasztaltuk. A Győri-kapui bérház magas földszintü építmény. A kukát néhány lépcsőn kell leszállítani. Jelenleg ez úgy történik, hogy a köz- tisztasági alkalmazott lerán- cigálja a telt vedreket a be­tonlépcsőkön nagy döröm- böléssel. De ez még hagy- ján. Az a baj, hogy törik a lépcső, egyelőre a peremek­ből egy-egy kis darabka, ké­sőbb ez majd nagyobbodik. S nem kell neki egy-két hó­nap, ez a lépcsőfok olyanná válik, mintha 100 éves len­ne, pedig az épületet alig negyedéve adták át. Az egyik lakó meg is szó­lította a kukást, hogy lehet­ne kíméletesebb. — Vigye maga. — hangzott a válasz —, ha nem tetszik. A közvagyon megóvása érdekében emeljük fel sza­vunkat és kérjük a köztisz- tagsági embereket, ügyelje­nek jobban munka közben a nép értékeire. (boda) A barátság a múltban szü­letett ... Két és fél százada is elmúlt, hogy 11. Rákóczi Ferencnek és bujdosó kurucainak menedéket adott Törökország. Néhán konstantinápolyi év után a szultán Rodostóban adományo­zott számukra örök tulajdonul házakat és földeket. Szülőföldjére életében visz­Tckirdaqi vendégeket vár Sárospatak nak. A kezdeményezés Sáros­patakról indult: Tekirdag és Sárospatak legyen egymásnak testvérvárosa. Részlet levelekből: „Erői Erdogán Omak Tekirdag Polgármesterének .. .Meggyőződésem, hogy ma sokkal inkább, mint valaha kötelességünk a népeket össze­kapcsoló hagyományok ébren tartása, a magyar és a török nép közötti baráti érzelmek és szimpátia ápolása, elmélyítése, egymás kölcsönös megértése, az együttműködés lehetőségéi­nek kutatása... E célok szellemében Sáros­pataki Városi Tanács V. B. nevében azzal a javaslattal fordulok önhöz, hogy létesít­sünk testvérvárosi kapcsolato­kat. A személyes megismerkedés és közvetlen kapcsolatok fel­vétele érdekében ezúton sze­retném meghívni önt.. „Sárospatak város Tanácsa örömmel nyugtázta Tekirdag város tanácsának Sárospatak testvérvárossá nyilvánítására vonatkozó döntését, és Tekir- dagot testvérvárosává fogad­ta... Remélem, hogy három- lagú küldöttségüket június kö­zepe táján Sárospatakon üdvö­zölhetjük. Őszinte tisztelettel Tóth József vb-elnök.” A Rákóczi relikviák értékes anyaggal gozdagodtak. Kassai ajándék a fejedelem által fa­ragott karosszék, hat gyertya- tartó és Rákóczi halotti köntö­se. A törökországi évek eme legértékesebb személyi emlé­kei már láthatók a pataki vár. múzeumban. Dr. Illés László, sátoralja­újhelyi orvos is emléktárgya­kat adományoz a városnak Jusztin Tibor tatabányai fotó. riporter takirdagi fényképeit ajánlotta fel. * Erői Erdogán úr és a kül­döttség június 17-én érkezik, i egy hetet tölt Sárospatakon. Virányi Pál Iliért, vagy kinek ütnek vissza? ö Szerintem nemcsak a szü­lőknek, de a társadalomnak is elég sok problémát okoz az ehhez hasonló furcsa szituá­ció. A problémáknak mindig a lényegét kell keresni. Egyszerűnek tűnő, és mégis igen kényes kérdéssel állunk szemben. Kényesnek tartom azért, mert nem utólag kell a bajjal foglalkozni. Esetle­ges tényezőkkel már az ele­jén számolni kell. Távol áll tőlem a pesszimizmus, de nem lehet mindent egyoldalúan optimista módra tekinteni. Mi, akikre az új társadalom felépítése, fejlesztése hárul, nehéz feladatot kaptunk. Ügy érzem, hibáztunk azzal, hogy sokat megengedtünk gyerme­keinknek. A fegyelem teljes hiánya otthon és az iskolában egyaránt súlyos következmé­nyekkel jár. Az iskolai neve­léssel kapcsolatosan is vannak szomorú tapasztalataim. A gyereket akkor kell fe- nyíteni, vagy büntetni, ami­kor a rosszat elkövette. Fe­gyelmet csak így lehet tartani. Ezt a népszerűtlen feladatot viszont valakinek vállalnia kell. A kettős nevelés egy csa­ládon belül nagyon helytelen, mert tudvalevő, hogy a gyer­mek ahhoz a szülőhöz húzó­dik, amelyiktől a többet kap­ja. Azt viszont meg kell állapí­tani, hogy a cikkben említett téma nem egyedi eset. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy társadalmi ügyről van szó. Te­hát itt nem beszélni, hanem sürgősen cselekedni kell. Első lépésként megteremteni a fe­gyelmet, ami nélkül anarchia lesz úrrá fiataljaink körében. Hy Ebben a házban élt II. Rákóczi Ferenc, r'időstől A házat újjáépítették, s múzeum nyílt henne. sza nem térhetett, 1735 ápri­lis 3-án halt meg a fejedelem. A galatai templomban temet­ték »1, nhol édesanyja Zrínyi Hona is nyugodott. Hamvait 1906-ban hozták haza, s he­lyezték el a kassai dómban. Jó étvágyunk volt... Milyen élelmiszerből meny­nyit fogyaszt el Miskolcnak, az ország második városának la­kossága? Az alapvető élelmi­szereket zömmel a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban vásárolja a lakosság, s így a vállalat egy­havi forgalmi statisztikái meg­közelítő pontossággal választ adna!: erre a kérdésre. Április­ban ezek szerint jó étvágyunk volt, mert lisztből 2730 mázsát, cukorból 2370 mázsát, zsírból és zsírszalonnáböl 911 mázsát, étolajból 80 mázsát, margarin­ból 104 mázsát (bejglisütések!), kenyérből pedig 12 170 mázsát fogyasztottunk el. 4 pedagógus tanácsa Helytelenítem, ha a gyer­mek visszaüt a szülőnek, per­sze azt is, ha a szülő megüti gyermekét. Embert ütni jeUcmtelen cse­lekedet. A családi vitát csak megértő, felvilágosító, szere­tetteljes szóval lehet elsimí­tani Egy cseppnyi szeretet eredményesebb a legbrutáli- sabb verésnél is. Ha egy fiatal lány éjszaka kimarad, szülei ne verjék meg, ez csak dacot szül, hanem tartsák kötelességüknek a fel­világosítást; az éjszakai élet veszélyességét! Neveljünk! Ugyanúgy az italos apát is emberséges szóval térítsék a józanság útjára. Igaz, becsü­letes szóra van szükség a csa­ládban is. Büntessünk, de meggyőző jóakarattal! Szívvel és ész­szerűen. Így megoldódnak a bajok, a család valóban csa­lád lesz. Próbálják csak meg ezt a módszert megtévedt, italos apák, a visszaütő gyermekek! Kun Pál tanár Néhány közvetlen szó Régi olvasója vagyok a lap­nak, idős is már, nem köny- nyű a kezem az íráshoz, de nem tudom megállni, hogy ne szóljak ehhez a vitához. Pedig nehéz beleszólni, mi­vel meglett emberekről van szó, de még nem idős szülők­ről. Én a kedves ismeretlen feleséget okolom és utána a fiút. A fii! köszönettel tarto­zik az édesapjának még ak­kor is, ha durva módon segí­tette hozzá, hogy átmenjen a vizsgákon. Nemcsak most tar­tozik hálával, hanem addig, amíg csak az apja él. Hozzá­teszem. még akkor is, ha rossz apa volt. Nem azért mondom ezt, mintha én pártolnám a férfiakat. Nem vagyunk mi arany-emberek — magamat is beleértve! Hadd szóljak most néhány közvetlen szót: Édes öcsém, ha te mint ka­tonaviselt ember megtetted azt. hogy megverted az édes­apádat, s még verset is mond­tál felette, igen rosszul tetted! Magáról pedig jó barátom, kedves apa. nem mondta azt a lánya, hogy részeges. Ez igaz. Csak azt mondta, saját bora van. Éppen ezért vigyáz­zon magára jobban, s jobban ossza be azt a bort, akkor nem mer a fia kezet emelni az ap­jára. Kedves lányom, te pedig ne légy még annyira elragadtat­va az élettől! Még teneked is lehet ennél komolyabb bajod, s az az édesapa, aki most előt­ted olyan keveset ér, lehet, hogy téged fog valamikor ki­segíteni a bajból. Az életet elő­re te sem ismerheted. K. I. 750 éves Múcsony ével alalt. czi házát tavaly alakították múzeummá, külügyminiszte­rünk, Péter János nyitotta meg. Az ősi „deák” város, Sáros­patak is nagyon sok emlékét őrzi II. Rákóczi Ferenc korá­TAKAROS házak sorjáz­nak az utcákon, Űj, nagyabla­kos épületek, szépen gondozott kertekkel. — Szalmatetös házunk mind­össze három van, — jegyzi meg Lukács Mihály, a községi tanács vb-elnöke. — Annál több a kétszoba összkomfortos. Tehát amiben már fürdőszoba is van. Szóval külsőleg semmi jele annak, hogy ősi településen já­runk. Pedig Múcsony község 750 éves. Ma, június 1-én egy hé­tig tartó, nagy ünnepségsoro­zat is kezdődik a községben. — Reggel 9 órára hívták össze a falugyűlést a művelő­dési otthon udvarán, — újsá­golta egy asszonyka a MÁV- AVT autóbuszban, amellyel a községbe utaztunk. Aztán a legnagyobb természetességgel hozzátette: — Legfeljebb a misét majd korábban tartják a templomban. A múcsonyiak pedig rábólo­gattak. Külsőleg már semmi amint ősi nem látszik a településen, belsőleg azonban még ott gyö­kerezik valami régi mag, me­lyet a görögkatolikus egyház ültetett itt el, — de eltűrik. Elnézően mosolyognak fölötte. Mármint a fiatalok és a közép­korúak. Nem akarnak köte­kedni az idősebbekkel, Békés természetűek a Múcsonyiak. Mégis miért gyökerezett meg ennyire a vallás ebben a fa­luban, amely két új települé­sével és a hozzáépült Albert- teleppcl együtt 3500 lelket számlál és ahol ötszáz televí­zió, hatszáznál több rádió, s a kiiltúrálódás számos más bi­zonyítéka megtalálható már? Erről beszélgettünk később több falubélivel, múcsonyi szü­letésű emberrel És az idősebb- fiatalabb generáció képviselői — mint Stefin Mihály, Viszlát Máté, Viszlát lllésné — ha kü­lönféleképp fogalmazták is meg, de válaszuk lényege ez volt: A 750 éves településen is csak negyed évszázada válik mind értelmesebbé, jobbá az élet, A történelmi múlt annyi szenvedéssel sújtotta ezt a te­lepülést. hogy az embereknek nehéz lett volna elviselniük az életet valamilyen földöntúli jobb világ hite nélkül. Hiszen, krónikák feljegyezték, várjobbágyok voltak itt az el­ső őslakók — Mulchun néven találjuk a faluról a legrégibb említést 1219-ből. — s a job­bágysors évszázadokon át nem változott. Ráadásul a történe­lem harcai nem egyszer szét­zilálták o települést. A íő­rök-uralom idején például Mú­csony olyan szegény volt. hogy adót sem tudtak behajtani la­kóin. A füleki bég pedig 1554- ben még ezt a szegénységet is úgy elpusztította, hogy a falu évtizedekig lakatlanná vált. Némi újraéledés után 1639-ben ismét a hadak és a fűz mar­taléka lett. Megviselték a községet a ku­ruc—labanc háborúzások is. Thököly, majd Rákóczi szabad­ságharca után 1711-ben Mú­csony ismét puszta volt, Az üresen maradt területre szlo- vákok jöttek, majd rutének te­lepültek le. A nagy csapások azonban tovább sújtották a községet: lS78-ban tűzvész hamvasztotta el házait, lakói közsegélyre szorultak. MA SZÉPEN, egészségesen fejlődő község Múcsony. Ta­karos házainak gazdái a jól jö­vedelmező termelőszövetkezet­ben dolgoznak, vagy bányá­szok, ipari munkások. Gyer­mekeiket iskoláztatják — a középiskola, vagy a magasabb végzettség itt éppúgy nem új­donság már. mint bármely más faluban. Tehát az ősi települé­sen sok olyan változás is van, amelyeket nehezebb ugyan észret'enni, mint a külsősége­ket, de amelyek még azoknál is érdekesebbek. r. a: < Fatalizmus és felelősség VITA Gyerekek - akik visszaütnek 1' ■' r ^p® ^^^ Rákóczi sokat építtetett Ro dostóban. A magyar kolónii életét sok-sok emlék őrzi avá rosban, a mai Tekirdagban. ★ A barátság a mában él... Tekirdag mai lakói is kegye lettel emlékeznek szabadság harcunk nagy vezérére. Rákó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom