Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG 6 Vasárnap, 1969. Június 1 Miskolci táj Szakái Erit© Munkácsy-díjas restaurátor Bozsik István rajza Kelta fejedelmi sír Arnóton Arnót község határában ér­tékes leletet tártak fel a mis­kolci Herman Ottó Múzeum régészei. A helybeli tsz homok­bányájában négy keltakori ur­nasírt találtak. A mintegy két­ezer-kétszáz esztendős sírokból két teljesen ép hamvveder ke­rült felszínre. Az egyik sírban vadkanagyart találtak. A kel­táknak totem-állatjuk volt a vadkan. Ugyanebből a sírból egy összehajtogatott vaskard is napvilágra került. Halászat — íurkósbotokkal Akció a kanadai fókaállomány megmentésére 1 A visegrádi reneszánsz falikút rekonstrukciója — Szakái Ernő munkája. Szakái Ernőt az idén Mun- kácsy-díjjal tüntették ki: mun­kája nyomán messze tűnt szá­zadok gyönyörű alkotásai — amelyek az enyészet martalé­kai lettek — ismét összeállnak teljes egésszé, s egykori pom­pájukban ragyognak a husza­dik század emberére. Sopronban született 1913- ban. Itt végezte alsó- és kö­zépfokú iskolai tanulmányait, s itt jegyezte el magát a ke­mény anyaggal, a kővel. Négy évig volt kőfaragó inas, majd két tesztendeig segéd. Talán nem is volt nagyobb öröme, amikor már úgy érezhette, hogy engedelmeskedik akara­tának az andezit, a mészkő, a márvány, a gránit. Horváth József festőművész, a későbbi Munkácsy-díjas soproni mester tanácsára iratkozott be az Iparművészeti Főiskola díszítő­szobrász tagozatára. 1939-ben kitüntetéses oklevelet kapott, s állami ösztöndíjjal Rómába küldték. Az egyéves római ta­nulmányút sokat lendített mű­vészi fejlődésében. Hazatérése után ismét nagy ambícióval vetette magát a tanulásba, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Négy félév után azonban megházasodott és ha­zatért ifjúsága színhelyére, Sopronba. Ö készítette a Liszt Ferenc emléktáblát, 1943-ban pedig a Lackner Kristóf dom­borművet. A szobrászat mel­lett szívesen foglalkozik a kis­plasztikával, érmészettel. A felszabadulás után pályá­zatot hirdetnek a soproni SzL György templom művészi hely­reállításának terveire. Szakái Ernő is pályázott, s megbízták a munkálatokkal. Sikeres be­fejezése után újabb megbízatá­sokat kap. 1948-ben letette a kőfaragó mestervizsgát is. Sok­felé hívták az országban. A Műemléki Felügyelőséghez ke­rült, és mind nagyobb igényű feladatokat vállalt. Nagy örö­me telt az eltemetett, elpusz­tult építészeti, szobrászati re­mekművek rekonstruálásában. Ráébredt, hogy az a sokféle tanulmány, amit végzett, iga­zán itt kamatoztatható. Kortör­ténet, alapos és mélyreható mű­vészeti ismeretek, a kőfaragó szakma tökéletes tudása, jó kombinálókészség, kiváló rajz­tudás, geometriai szerkesztési képesség szükséges ahhoz, hogy például egy kéztöredék alap­ján meghatározhassa az eredeti szobor nagyságát, azt, hogy mi­lyen mozgást ábrázolt, s ho­gyan kapcsolódott más tömeg­hez, milyen szerepe volt a tér­ben. szsrelii reiesif Ja Finsler-«stökös iieptisa mögött $ Világűr-riport 1937-ből akartam felkeresni, akivel né­hány ezer év előtt találkoztam utoljára. — Felséged további útiterve? — Egy kis világűrturnét sze­retnék tenni a Nagy Göncöl- szekéren és meglátogatni régi bolygóismerőseimet, azután sietek tovább. — Lillafüredre, Tapolcára, a Margitszigetre nem szándéko­zik ellátogatni? — Majd a legközelebbi 50 ezer évben ... talán.,. külön­ben üdvözlöm a magyarokat — búcsúzott és csóváját keletről nyugatra hajlítva elbocsátott. T‘i vrt'jóliíiii az egyik csó­iJVO/OIIdn vafénvesítő. tői tudtam meg, hogy a látoga­tás mögött évezredes szerelmi história húzódik meg. Annak idején, amikor a Mars és a Sa- turnus vetekedtek a Venus ke­gyeiért, s Saturnus már el is jegyezte magát az akkor még csak 18 trillió éves, csodaszép leánnyal — innen van a gyű­rűje —, hirtelen megjelent harmadik riválisként egy isme­retlen üstökös, aki mindkettő kezéről lecsapta a pompás leányzót. Ez az ismeretlen a mostani Finsler-üstökös volt, s az egész Sarkcsillag-barátság csak takarója az igazi célnak. Az üstökös régi szerelmét akarta viszontlátni. Egy ízben a csóvatisztogató személyzet meg is figyelte, amikor őfelsége a csóvájával megsimogatta Ve­nu st. (1937. VII. 6.) f in Ifin RnT>i Hosszú, évekig tartó, de iz­galmasan szép feladat volt Má­tyás király visegrádi palotájá­ban az oroszlános kút helyre- állítása. Az 1370 körül épült gót stílusú kutat Mátyás szét­szedette, s részint ennek anya­gából építette a reneszánsz stí­lusú kutat. Így került egyebek között a gótikus vízköpő az új kút alapozásába... A Rómában készült szobrok, a Kellner Sándor emlékmű, a soproni Munkásszobor után — nem jeleni egyéniség-feladást, elszürkülést az új vállalkozás, a restaurálás. Sőt! Szakái Er­nőnek sok-sok történelmi, tár­pataki Lorántffy-erkély, a gö­döllői Kálvária, a tatai Mária- oszlop, a székesfehérvári ta­nácsháza kapuja, a váci Szent­háromság-szobor, az egri mi- noritatemplom, a kisnánai oroszlánrelief, a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi bejárata, a bu­dapesti Mátyás-templom Má- ria-kapuja, a pápóci román­kori kápolna kapuzata őrzi ke­ze munkáját. Még sokáig lehet­ne sorolni azokat a műemléke­ket, amelyeknek az életre hí­vásában fontos szerepe volt. Jelenlegi nagy lélegzetű munkája a siklósi vár zárt er­kélyének rekonstrukciója. sadalmi, művészeti, tudomá­nyos és technikai ismeretek, valamint a különböző anyagok ilapos ismeretének rendkívül gazdag asszociálásával kell negkeresnie azt az utat, lehe- ,őséget, amely évszázadokkal :zelőtti remekmű újrateremté- :ét lehetővé teszi. A bonyolult munkák a sopro- ii Műemléki Felügyelőség mű- érmében készülnek, de valójá­én az egész ország a műterme, nszen alig van város, helyre- illított műemlék hazánkban, ihol ne járt volna. A sáros­Négy-öt évi munka eredmé­nye lesz a siklósi műremek helyreállítása, amelyhez ha­sonló méretű gótikus erkély sehol sem maradt az ország­ban. Szakái Ernő művészi tevé­kenységével olyan hidat igyek­szik építeni számunkra, ahon­nan látni, érteni és szeretni tudjuk, tanuljuk nemzeti múl­tunk becses emlékeit, fontos kultúrtörténeti dokumentu­mait. De nemcsak ezt: az újra­felfedezés örömét, friss élmé­nyeit is megszerzi nekünk. — Különben, ami a csibék származását illeti, tudnék egyet-mást a dologról... Tyúkanyó zavartan fénylett. — Hát csak azért mondom! — emeltem ujjamat figyelmez­tetőre, mire a nyanya csende­sen elült VÚiipa sikerült bejutnom ’ c őfelsége appart- manjába, amelynek ablakai a horizontról egyenesen a Duna partra nyíltak, ahogy az álta­lában az ilyen előkelő látoga­tások esetében történni szo­kott. Már ebből is láttam, hogy őfelsége tisztában van az euró­pai szokásokkal. Miután a fő- csóvaigazító bejelentett, őfel­sége szívélyesen fogadott és jobb mellékcsóváját nyújtotta felém kegyesen. Angolul nem tudott, franciául törve, németül gyötörve beszélt, tehát magya­rul szóltam: — Hogy érzi magát Felséged a mi kies világűr-tájainkon? — volt első kérdésem. — Aránylag jól — volt a kegyes felelet — tekintve, hogy sikerült a pesti újságírókat tá­vol tartanom magamtól. — Bizony. Felségedre ráfér egy kis pihenés, nemde? — Pihenés? — legyintett fő­csóvájával keserűen. — Ez csak olyan földi fogalom, amit mi nem ismerünk. — Szabad érdeklődnöm Fel­séged látogatásának tulajdon­képpeni céljáról? — Szigorúan magánjellegű Mini a lapokból tudhatja, csak régi barátomat, Sarkcsillagot Megvakarta kopasz fejét, s kisvártatva szólt: — Tessen csak arra tartani felfelé, oszt a Fiastyúknál jobbra fordulni, ott felülni egy kisgöncölre, azon egy klssza- Uasszal el teccik érni a csóvát. Csak azt javallom, ne tessen senkinek szólni, hogy újságíró tetszik lenpi, inkább tessen azt mondani, hogy idegenforgalmi tisztviselő Miskolcról, s csak azért teccet gyünni, hogy őfel­sége figyelmét felhívja Lilla­füredre. Ilesíogadfam fazná°Jftg Amikor a Fiastyúk meglátott, éktelen kotkodácsolásba kez­dett, hogy csakúgy zengett az ég. Hogy mit keresek én ott! — Az istenért, ne bömböljön úgy, nyanya. Nem látja, hogy alusznak az Ikrek. Ha felveri őket, majd ad magának Jupi­ter nagyságos úr! Nagyobb nyomaték kedvéért a zsebemből előkotort zsemlét bemártottam a Tejűtba, s oda­dobtam Tyúkanyó csibéinek. Ez hatott — Amikor locs^nrle- sedett, én álltam az erdő felől: újságírót semmi körülmények között. Az újságírók ugyanis — mondotta — a világűr legin- diszkrétebb léhűtői, s nem sze­retné, ha az egész világűr tu­domást szerezne azoktól a ferde beállításokról, amelyekbe látogatása célját és értelmét helyeznék. Ilyen előzmények után két­szeres ambíció fűtött, hogy én adjam le — minden földi lap­társunkat megelőzve — az első hiteles tudósítást a Finsler- üstökös szokatlan látogatásá­nak rejtelmeiről. Szerencsére segítségemre jött a Hold, a jó öreg éjjeliőr, aki­vel ősidők óta jó barátságban vagyok. Amikor ugyanis éjsza­kánként hazabotorkálok, s őkel- me világít nekem, igen jóízűe- ket szoktunk diskurülni. Az ilyen tapasztalt vén róka sok mindent tud, amit más nem. — No öreg — mondom, amint nekivágok a Tejútnak, s szembetalálkozom vele —, most igazítson el, ha okos ember. Azt mondja meg, hogy juthat­nék be Finsler-üstökös őfelsé­géhez. ■ ÍHorMíílíIOm a Fins­, ler-üstökös látogatása a mi J csillagrendszerünkben az egész ! sajtóban élénk mozgolódást > keltett. Amint az újságírók : megneszelték az előkelő és rit- Ji ka vendég érkezését, egymással j vetélkedve törték a fej fi két, ! milyen riporterfogásokkal jut- 't hatnának a vendég közelébe, I hogy eredeti interjúkat adhas- !■ sanak lapjuknak — mindenkit f megelőzve — a csillagfelség a terveiről, szándékairól, úti ij programjáról, nemzeti szoká- fsairól, családi állapotáról, ked­■ véne óteleiről-italairól, csóvá- ’ jónak berendezéséről és nem­zeti erkölcseiről. A riporterek merész vállalkozását megnehe­zítette az, hogy őfelsége eleve . kijelentette, látogatása egészen !* magánjellegű, szigorúan rang- í rejtve jött csillagrendszerünk- í be, hogy régi barátját. Sark­ig csillagot felkeresse, akivel í húszezer éve találkozott utoj- ' jára egy ked'Mvcs, világűrt gar­'s den party-n. Azt is kijelen- !' tette, hogv itt-tartózkodása í alatt senkit sem fogad, főképp eredeti dokumentum-felvéte­lekkel bizonyítva a fókavadá­szat kegyetlenségét. A tiltako­zások hatására a kanadai kor­mány végre most bejelentette: szigorúan ellenőrzik a vadá­szatot, s ezentúl évente legfel­jebb 50 ezer fókát lehet csak elejteni — ezeket is csak a megszokott módszerek szerint. Az elmúlt 'években minden tavasszal, március közepétől norvég és kanadai halászkikö­tőkből halászflották indultak Alaszka, Grönland partjaihoz, és a kanadai Labrador-félszi- getre. Ám halászok nem háló­val voltak felszerelve, hanem óriási íurkósbotokkal és base­ball ütőkkel. A végtelen hóme­zőkön ilyenkor fehér prémű, vidám szemű kis fókabébik i hancúroznak, alig néhány na-/ posak. Kedves, ártatlan jószá-j gok. Anyjuk vigyáz rájuk, míg/ megérkeznek a vadászok, sí ekkor hatalmas, véres színjá-J ték veszi kezdetét. Lecsap a/ bot, a base-ball ütő, nyomában J, vadászkések villannak, s az/ apró csöppséget megnyúzzák.^ Az ok: sietni kell. Márciusban % és április elején még fehér a? bundája a kis fókának, de né-J hány hét múlva már megszűr-/ kül, foltos lesz, s a prémkeres-•, kedőnek a fehér fókaprém az 5 üzlet. Valaha az alaszkai és a/ grönlandi partvidéket benépe-S sítették a fókák. Ma kipusztu-/ lóban levő állatfajta. Néhányj, évvel ezelőtt három milliónyi/ fóka élt e vidéken, a mai becs-«' lések szerint alig egymillió./ Évente negyedmilliónál is több»* fókabébit nyúztak meg. A va-J. dászok 1—2 dollárt kapnek_ a / „munkáért”, a kikészített szőr-«, me ára: 130 dollár... És ha a/ módszeres nagvüzemi irtás to-/ vább folyik, 1972—73 körül ki-J pusztulnak ezek az állatok. tj Más években a vadászok *, nagy csendben készülődtek. Az érdekelt kereskedőkön kívül ■ talán senki sem tudta, hogyan folyik a vadászat. Mígnem két filmes helikopteren felvette a borzalmas színjátékot, és a fil-(. me« bemutatták. Megindult a / tiV ozás ' mindenfelől: vesse-/ ne1 véget n barbarizmusnak./ MAeis éve' teltek el, s nem/ született -an intézkedés. 5 hogy a fó adászatot be kellé szüntetni. \ francia Paris/ Match cím képes maerzin az; idén februa jan cikket közölt,". rogközben. Mind a Tisza, mind pedig a Bodrog védőtöltéseit megerősítik, növelik a gátak nyújtotta biztonságot. Az úgy­nevezett vencsellői árvédelmi szakoszan, Tiszakarád alatt át­helyezik a védtöltést. Az új, sokkal biztonságosabb, erősebb védvonalat már nem talicskás kubikosok, hanem szinte kizá­rólag nagy földgépek építik. . Erre a nagyszabású árvédelmi / munkára mintegy 7,7 millió forintot költenek. A gépekkel mintegy 150 ezer köbméternyi földet mozgatnak meg a gát­építésnél. Sárospatak és Halászhomok között, a Bodrog bal parti véd­vonalán is hasonló, nagysza- egybású munkákra kerül sor. Itt több mint két és félkilo­méteres szakaszon épül új, az eddiginél erősebb védtöltés. E munkák során az eddigi hul­lámtéri területből csaknem 450 holdat ármentesítenek. Itt csaknem negyedmillió köbmé­ternyi földmunkát kell elvé­gezni. A bodrogközi községeket két oldalon, egyrészt a Tisza, más­részt a Bodrog felől is védő­gátak óvják a két folyó gya­kori áradásaitól. Az Észak- Magyarországi Vízügyi Igazga­tóság már az elmúlt években is jelentős összegeket fordított e fontos védőgátak megerősíté­sére. Az idén újabb jelentős gátépítések kezdődtek a Bod­Úf védtöltések a Bőd &*o&rk őzben

Next

/
Oldalképek
Tartalom