Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

fi nagy i tanicskizás Ö nemzetközi koiu-j ni un ist;» mozga-| Som fontos ese­mény elé érkezett: az a! nagy munka, amelyet aí különböző pártolt tavaly! februárjában hazánk fő-- városában kezdtek cl, el-j vezetett a kommunista! és munkáspártok nagy; nemzetközi tanácskozá-j sáboz. Unnék az értekezlet­nek a legtöbb célja vala­mennyi kommunista párt; és minden haladó erő! érdekében összehangolni az imperializmus elleni' harcot. Kétségtelen, J bogy a nemzetközi mun-! liásmozgalonibnn kelet-, kezelt nézeteltérések ezt megnehezítik. Az is két-, ségtelen azonban, hogy valamennyi kommunista: párt legfontosabb érdeke az antiimpcrialista ak- cióegység. Természetesen illúzió lenne olyan feladatot ál­lítani az értekezlet elé. hogy előbb küszöbölje ki a pártok közötti vala­mennyi nézeteltérést, s csak azután, az így lét­rejött alapon hozza lét­re az iniperialistacllcnes akcióegységet. Az előké­szítő periódusból már nyilvánvaló. hogy itt másik folyamatról van szó: az iinpcrialislacllc- ncs akcióegységre való törekvés kedvező at­moszférát teremt a pár­tok közötti nézeteltéré­sek kiküszöböléséhez is. A kommunista moz­gatom sorait megosztó elvi problémákat nem elvtelen kompromisszu­mok, hanem türelmes vita alapján kell megol­dani. hímek a vitának mindenképpen csak a javára válik, ha a kom­munista és munkáspár­tok össze tudják hangol­ni a tőkés országokban a kizsákmányolás ellen, a munkásság jogaiért, a nemzetközi lökés mono­póliumok ellen vívott küzdelmet. Csak hasz­nára válik ügyünknek, ha egységes akciók jön­nek létre a neokolonia- lizmus ellen, a volt gyarmati országok teljes politikai és gazdasági függetlenségének, anya­gi cs társadalmi felemel­kedésének, haladásának biztosításáért. A nemzetközi kommu­nista mozgalom ellensé­gei régóta azt jósolják, hogy a nagy tanácsko­zásra egyáltalán nem ke­rül sor. Később már változtattak álláspontju­kon és azt hangoztatták, hogy a pártok csak kis számban küldik el kép­viselőiket Moszkvába. Nos, a nagy tanácskozás 70 párt részvételével jú­nius 5-én kezdetét veszi. Ä mi pártunk évti­zedek történelmi leckéiből tudja, hogy a haladás, a haza- fiság, a nemzeti felemel­kedés érdekei elválaszt­hatatlanok a proletár in­ternacionalizmustól, a Szovjetunióhoz és a töb­bi tcstvérországhoz fű­ződő megbonthatatlan barátságtól. Ezeknek az eszméknek a jegyében vállalkozott a Magyar Szocialista Munkáspárt csaknem másfél eszten­dővel ezelőtt az előkészí­tő konzultatív találkozó házigazdájának szerepé­re, s tett erőfeszítéseket azóta is szüntelen a mos­tani nagy tanácskozás létrejöttéért. Méltán va­gyunk büszkék arra, hogy ezeket az erőfeszí­téseket a testvérpártok nagyra értékelik. Pár­tunk képviselői a most kezdődő moszkvai ta­nácskozáson ugyanolyan elvi szilárdsággal, s az egység kikovácsolása ér­dekében végzett fárad­hatatlan munkával vesz nck majd részt, min amilyen nlviségct éi szilárdságot az előké­születek során tanúsítot­tak. A nemzetközi kommunista mozgalom Íouíos eseményére az MSZMP küEdoltseae s szovjet fővárosba érkezeit Fock Jen nyíSatkozaia a csehszlovák-magyar tárgyalásokról Kedden megérkezett Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a kommunista és munkáspártok június 5-cn kezdődő nemzetközi tanácskozására. Ké­pünk az érkezés után készült a vnukovói repülőtéren. Balról jobbra: Alckszej Koszigin, Lconyid Brezsnyev, Ká­dár János. T.udvik Svoboda csehszlovák köztársas;.el^ •/ várban fogadta a baráti látogatáson Cs«*' tartózkodó I'ock Jenőt. Ülést tartott a megyei pártbizottság .illan nagykövet kísért. A baráti lég­körben lezajlott megbeszélésen jelent volt Oldrich Cernik mi­niszterelnök is. Érintettek né­hány időszerű politikai kér­dést. valamint a két ország közötti együttműködés problé­mait. A magyar vendégek szállás­helyén ezután Fock Jenő kti- lön-külön nyilatkozott a cseh­szlovák televízió, a csehszlo­vák rádió, a Rudé Právo és az Új Szó munkatársának. Csehszlovákiai Iá toga fásának céljáról elmondotta: a kíséreté­ben levő magyar személyisé­gekkel együtt örömmel tett ele­get a csehszlovák kormányel­nök meghívásának — majd a csehszlovák államférfiakkal folytatott tárgyalásairól szólt. Ezek a két ország kapcsola­tainak valamennyi területét felölelik és céljuk olyan meg­állapodások előkészítése, ame­lyek hathatósan elősegíthetik az együttműködés elmélyíté­sét, szélesítését. A megbeszé­lések főbb témái közé tartoz­nak a nemzetközi politika időszerű kérdései. A gazdasági kapcsolatokat illetően Fock Jenő rámutatott: országaink kereskedelmi for­galma 1968-ban — a megelő­ző néhány évi stagnálás után — 12 százalékkal növekedett, s az idén is körülbelül 12—13 százalékkal bővül majd a am­akkor következhet be, ha a külkereskedelem fejlődését megfelelőbb ipari együttmű­ködés támasztja alá. Fock Jenő hangoztatta: a gazdasági kapcsolatokat ille­tően feltétlenül optimisták le­hetünk. Ugyanezt lehet elmon­dani a kőt ország tudományos és kulturális kapcsolatairól is. A magunk részéről legfeljebb annyit tehetünk hozzá — je­gyezte meg Fock Jenő, hogy ha ezen a téren is normális, a szocialista országok viszonyla­tában megszokott közös mun­kát akarunk kialakítani, fel­tétlenül szükség van a cseh­szlovák kormány nagyobb ha­tározottságára. Egyébként mos­tani tárgyalásainkon meg­egyeztünk abban, hogy még ebben a hónapban kétoldalú vegyesbizottsági tárgyalások indulnak kulturális kérdések­ről is, , amihez természetesen szükség van az illetékes cseh­szlovák szervek, köztük a mű­vészeti szövetségek hatékony támogatására. Délután a Prága közelében levő Kolodej-kastélyban foly­tatódtak a csehszlovák—ma­gyar megbeszélések. Szerdán délután — mint már jelentettük — a Prága közelében levő Kolodej-kas­télyban folytatódtak a cseh­szlovák—magyar megbeszélé­sek. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága tegnap, június 4-én kibővített pártbizottsági ülést tartott. Első napirendi pont­ként a jelenlevők a Borsod megyei Pártbizottság azon je­lentését vitatták meg, amely a Politikai Bizottság kádermun­káról. a titkárság kádernyil­vántartásról szóló határozatá­nak helyi végrehajtását el? mezte. A napirendi pont elő­adója dr. Bodnár Ferenc elv­társ, a Központi Bizottság tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára volt. Az előre, írás­ban kiadott jelentéshez Bod­nár elvtárs szóbeli kiegészítést fűzött. Mind a jelentés, mind a szóbeli kiegészítés aláhúzta: a Borsod megyei Pártbizottság által készített anyag a Köz­ponti Bizottság titkársága előtt szerepelt. A Központi Bizott­ság titkársága a jelentést meg­vitatta és elfogadta. Megálla­pította a KB titkársága, hogy Borsod megyében a Politikai Bizottság 1967. május 9-i és a titkárság 1968. január 15-i ha­tározatának végrehajtása meg­felelő ütemben és jó irányban halad. A káderhelyzet általá- •noh jellemzője, hogy a megyei pártbizottság hatáskörébe tar­tozó vezetők túlnyomó többsé­ge alkalmas a feladatok meg­oldására. A kádermunka terv­szerűbbé. céltudatosabbá, ha­tékonyabbá vált. A Központi Bizottság titkár­ságának állásfoglalásával a megyei pártbizottság tagjai a legteljesebb mértékben egyet­értettek, amelyet bizonyított: a témához tízen szóltak hozzá. Második napirendi pontként — Dojcsák János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak előterjesztésében — javas­lat hangzott el a megyei párt- bizottság feladatkörére és munkamódszerére. A beter­jesztett javaslathoz a pártbi­zottság tagjai közül négyen szóltak hozzá, majd a pártbi­zottsági ülés egyhangúlag elfo­gadta. Harmadik napirendi pontként — amelynek előadó­ja szintén Dojcsák elvtárs volt — tájékoztató hangzott el a megyei pártbizottság 196-1. március 11-i. a megye építő­iparának legfontosabb felada­tairól szóló határozatának vég­rehajtásáról. A pártbizoltsági ülésen De­ine László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. Szolidaritási gyűlés Tiszakesziben Zavargások Indiában Súlyos harcok Saigonnál A tavaszi békehónap cred- ményeként került sor tegnap, június 4-én este az arab he­tek megnyitó ünnepségére Ti­szakesziben. A község művelő­dési házában megtartott de­monstráció szónoka Harmati Sándor, a szolidaritási bizott­ság elnöke, az Országos Béke­tanács alelnöke volt. Az ünnepségen Nagy Lajos, a községi pártszervezet csúcs­vezetőségének titkára köszön­tötte a népfront megyei, járá­si vezetőit, a gyűlés részvevőit. Ezután Harmati Sándor mél­tatta az úgynevezett „harma­dik világ” antiimpcrialista harcának jelentőségét. Szólt arról, hogy a neokolonializmus ellen a legnagyobb harc ma Vietnamban folyik, majd az afrikai államok szabadsághar­cáról. a gazdasági béklyó le­rázásáért folyó küzdelemről beszélt. — Hogy milyen is a gyar­Az Indiai Andhra Pradesh államban hónapok óta feszült helyzet uralkodik, mert a te- lingán nemzetiségű lakosság külön államot szeretne alakí­tani. Szerdán Hyderadban és Decunderabadban voltak sze­paratista tüntetések, s a rend­őrség három ízben is tüzet nyitott a tüntetőkre. Hat sze­mély életét vesztette. A tün­tetéseknek hétfő óta már 15 halálos áldozatuk van. Az indiai Hyderabadban és környékén a legújabb jelenté­sek szerint 19 halálos áldoza­ta van a telenganai szepara- tisták tüntetésének. Szerdán a rendőrség öt helyen nyitott tü­zet Hyderabadban: a halálos áldozatok száma hét volt; az előző napon már 12 ember meghalt. A rendőrség a sze- paratistákkal szembenálló tö­megeket akarta elválasztani a tüntetőktől, amikor az újabb véres incidensek történtek. ! • A dél-vietnami főváros köz­vetlen környékén kedden este és szerdára virradóan1 ismét súlyos harci cselekményekre került sor az amerikai csapa­tok és a vietnami hazafiak kö­zött. Tovább folytak a harcok g Dél-Vietnam északi részében levő Dak To város közelében is. Szerdára virradóan B—52 típusú amerikai bombázók 500 tonna bombát dobtak a sza­badságharcosok feltételezett állásaira. Ugyancsak heves hadműve­letek folytak a Saigontól észak­keletre húzódó tengerparti sza­kaszon is. Amerikai szóvivő közlése szerint hat amerikai katona meghalt és 11 megse­besült. muti elnyomás, amelynek fel­számolásáért ma többek közölt a Dél-Afrikai Köztársaságban harcolnak a hazafias erők? Ebben az országban 3 millió Európából származó telepes tart rabságban 14 millió benn­szülöttet — mondotta többek között az ünnepi gyűlés elő­adója. — Majd az arab népek har­cát elemezte. rámutatván, hogy Izrael súlyos károkat okoz az arab országoknak, de a haladó arab rendszereket j nem sikerül megsemmisíteni, azok mély gyökeret eresztet­tek az arab népekben. I A továbbiakban arról beszélt a szónok, hogy a volt gyar­mati népek harca része a nagy. nemzetközi méretű osz­tói} harcnak. Az imperialisták igyekeznek gazdasági függő­ségben tartani ezeket az orszá­gokat SS:*::;:::® — A szocializmus erői a „harmadik világ” népeinek harcát és törekvéseit a gazda­sági függetlenségre, az impe­rializmus elleni nemzetközi osztályharc részének tekintik, messzemenően támogatták, és szolidaritás* vállalnak az arab népekkel Az emberi társada­lom megújulását a iö*-V>nelem napirendre tűzte s annak törvényszerűen végbe kell mennie — mondotta befejezé­sül a szolidaritási demonstrá­ción Harmati Sándor Az arab hetek megye; meg­nyitóját Tiszakesziben ünnepé­lyes kultúrműsor követte VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! '& MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXV. évfolyam, 127. szám ARA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1969. ji éiegitség a ipa jíüf agaáisáiiöz A tárgyaló felek ezúttal i: jelentős figyelmet szenteltek 1 cétoldalú kapcsolatoknak. A miniszterelnökök meg egyeztek a csehszlovák—ma gyár gazdasági és műszaki tu dományos együttműködési ve gyesbizottság, a magyar- csehszlovák kulturális munka bizottság valamint a tervkoor dináció munkájának folytató sában, s körvonalazták azoka a konkrét kérdéseket, ame lyekkel az említett bizottságot legközelebbi üléseiken foglal kozni kívánnak. A megbeszélések befejezési után Oldrich Cernik miniszter elnök, szűk körű vacsorán lát ta vendégül — a Kolodej-kas télyban — Fock Jenőt és kísé relének tagjait, akik ezutái részt vettek a tiszteletűké rendezett kamarahangverse nyen. Szerdán délelőtt Ludvik Svo­boda köztársasági elnök a prá­gai várban fogadta Fock Je­nőt, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökét, akit Kovács Imre prágai magyar gyár—csehszlovák árucsere. Énnek ellenére gazdasági együttműködésünket nem tar­tom kielégítőnek — hangoztat­ta —, s ezen a téren, újabb, fő­leg pedig tartós előrelépés csak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom