Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Csütörtök. 1063. június 5. Találkozás a brjanszki partizánok parancsnokával Kedves vendéget köszön­töttek a December 4. Drót­művek dolgozói. A Magyar Partizánszövetség meghívására hazánkba érkezett és a Ma­gyar Vas- és Acélipari Egye­sülés vendégeként Borsod me­gyébe látogatott Anatoliy Pet- rovics Corskov szovjet tábor­nok. aki a második világhábo­rú idején a brjanszki erdő le­gendás hírű partizánjainak egyik nagy egységét irányítot­ta. A brjanszki partizánok kö­zött annak idején több ma­gyar is harcolt a német fasisz­ták ellen, a harcban sok, egész életre szóló barátság szövő­död uorskov tábornok elvtárs maga is sok magyar barátot. szerzett, s ezért látogatott most különösen nagy örömmel ha­zánkba. A. P. Gorskov először kedden találkozott a Decem­ber 4. Drótművek dolgozóival, párt-, állami és társadalmi ve­zetőivel. A kedves vendéget dr. Imre Ferenc igazgató és Mada­rász János, a gyár pártszerve­zetének csúcstitkára tájékoz­tatta a vállalat eredményeiről, a pártszervezetek tevékenysé­géről. Tegnap a szovjet tábornok a vállalat kommunista aktívái­val találkozott. A kötetlen, baráti beszélgetés bevezetője­ként dr. Imre Ferenc üdvö­zölte a vendéget. Válaszában A. P. Gorskov elmondotta: nagy öröm számára, hogy meg­ismerheti a magyar nép mun­káját és kultúráját. Különösen örül annak., hogy Miskolcra, a magyar ipar egyik fellegvá­rába látogathat el, mivel maga is ipari munkáscsaládból szár­mazik, és egy moszkvai nagy­üzemben dolgozott, mielőtt a katonai hivatást választotta. Elmondotta, hogy sok magyar barátja van. és most, néhány napos magyarországi tartóz­kodása során újabb barátokat szeretne szerezni. A beszélgetés közben szóba kerültek a régi harcok, a drót­gyár vendége felelevenítette emlékeit. A kérdésekre vála­szolva ismertette a második világháború szovjet partizán­jainak tevékenységét, méltatta a szabadságért vívott hősies harcukat. Tegnap délután A. P. Gors­kov elvtárs Tapolcára látoga­tott.. Ma Miskolc környékével ismerkedik, felkeresi Lillafü­redet és Jávorkutat is. A szov­jet tábornok pénteken Ózdra látogat, ahol a kohászok ven­dége lesz Vizsgálat a Tanjug ellesi A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségének vég­rehajtó irodája jóváhagyta az elnökség nemzetközi kapcsola­tok bizottságának álláspontját és fellépését a Tanjug jugo­A KGSr«tagállamok vaskohászati eredményei A KGST-tagállamok a gaz­dasági és tudományos-techni­kai együttműködés fejlesztése, s a nemzetközi munkamegosz­tás elmélyítése mellett a vas­kohászat fejlesztése terén is jelentős eredményeket értek el. Míg a világ acéltermelése 1950—1967. között 2,8-szeresé- re nőtt, a KGST-tagállamok 3,8-szeresre növelték acélter­melésüket. (Bulgária 2,4-sze­resre, Magyarország 2.6-szeres- re, az NDK 3,7-szeresre. Len­gyelország 4,2-szeresre, Romá­nia 7,4-szeresre, a Szovjetunió 3,7-szeresre és Csehszlovákia 3,2-szeresre.) Jugoszlávia acél­gyártása ebben az időszakban 4,3-szeresre nőtt. A KGST- tagállamok acéltermelése 1970- ig egészében véve eléri a 187 millió tonnát, ami pedig az egyes tagállamokat illeti, 1965 —1970 között Bulgária 3,9-sze- resre, Magyarország 19 száza­lékkal, az NDK 28 százalék­kal, Lengyelország 23 száza­lékkal, Románia 86 százalék­kal, a Szovjetunió 38—42 száza­lékkal, Csehszlovákia 41 száza­lékkal növeli termelését. Az egyes KGST-tagállamok vas­ércszükségletét jelenleg 47—84 százalékban a Szovjetunió fe­dezi. szláv hírügynökség június el­sejei keltezésű kommentárjá­val kapcsolatban, amely oly módon foglalkozott a kommu­nista és munkáspártok csü­törtökön kezdődő moszkvai ta­nácskozásával, mintha a JKSZ I hivatalos álláspontját, a JKSZ- nek a moszkvai értekezletre szóló meghívásra adott vála­szát közölte volna. A bizottság által kiadott közlemény szerint „a kommentárt a JKSZ ve­zető szerveinek tudta nélkül írták, tehát nem hivatalos jel­legű”, ezenkívül pedig „hiá­nyosan és egyoldalúan tolmá­csolja a JKSZ álláspontjait”. A JKSZ végrehajtó irodája ugyancsak leszögezi, hogy „a Tanjug nemcsak meghatalma­zás nélkül írt a JKSZ nevé­ben, hanem egyoldalúan és hiányosan tolmácsolta a kom­munisták szövetségének állás­pontját és ezzel zavart keltett a közvéleményben”. A JKSZ legfelsőbb végrehajtó szervé­nek nevében Belgrádban ki­adott közlemény követeli a Tanjug felelősségének megál­lapítását és a szükséges intéz­kedések mégtéte.lét. Nem lép vissza Alain Polier, a francia jobboldal másik jelöltje sajtóérte­kezleten jelentette be, bogy indul az elnökválasztás má­sodik menetében. Pompidou és hívei ugyanis rá akarták bírni az ideiglenes köztársasági elnököt, hogy lépjen vissza, s így ne váljék szükségessé a második forduló megtartása. Megkísérlik hasznosítani A négy nagyhatalom ENSZ- nagykövetei kedden délután újabb megbeszélést tartottak a közel-keleti kérdésről Lord Caradon angol ENSZ-megbí- zott rezidenciáján. A több mint háromórás megbeszélés­ről nem adtak ki közleményt. A következő tanácskozásra a jövő szerdán kerül sor, Char­les Yost amerikai ENSZ-kül- dött otthonában. Időközben az ENSZ-megbízottak helyettesei folytatják azoknak a megálla­podásoknak írásbeli megszöve­gezését, amelyekkel kapcso­latban a négy nagykövet egyetértésre jutott, illetve rög­zítik az egyes tárgyaló felek álláspontját. Az AFP jól értesült diplo­máciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a megbeszélé­seket június végén előrelátha­tólag felfüggesztik és megkí­sérlik-hasznosítani az eddig elért eredményeket. 1 ■■••‘•'■íoá A Bundesmarine NS^ haditengerészeti erői) már rég­óta foglalkozik kémtevékeny­séggel, amely a szocialista or­szágok ellen irányul. Nyu­gatnémet hajók a Balti-tenge­ren kémlelik az NDK, Len­gyelország és a Szovjetunió partvidékét. Az utóbbi hóna­pokban rendkívül veszedelmes jelenségeivé váltak a Bundes­marine két hajójának — a Trawe és az Oste nevű hajó­nak — a szocialista államok balti-tengeri partvidékén tett erőszakos és szemérmetlen „látogatásai”. Alább riportot közlünk az események helyszí­néről. írója, Tadeusz Pajda, az Ekspres Wieczorny című lengyel lap különtudósítója. * . .. Hel kikötőjéből kifutva, azonnal keletre vettük az irányt. Az idő nem a legjobb volt. a hajó azonban kiválóan megbirkózott a hullámokkal. Átszelte a zöld hullámgerincet és habsodronyt hagyott maga mögött. A hajó parancsnoka, N. főhadnagy. figyelmesen szemlélve a vízfelületet, oly­kor-olykor lakonikus paran­csot adott ki. Egyszer csak, anélkül, hogy szemét a lát­csőről levette volna. így szóit segédéhez: — Jedrek, nézz balra! A figyelő szinte ugyanab­ban a pillanatban jelentette: — Főhadnagy elvtárs! Me­netiránytól balra — cél! — Pontosan ez az! — mo­solyodon el a parancsnok he­lyettese. — Felismerem a tat­ján levő buráról. Hát megint megjelentél, galambocskám! A kormányos a célra vette az irányt és a parancsnok a géptávíró billentyűjét „teljes gőzzel előre!” jelzésre állítot­ta. Az idegen hajó sziluettje szó szerint a szemük láttára növekedett: most megjelent az árboc, a sötét kupola, majd a világos fedélzeti berendezések, antennák és valamilyen furcsa készülék és tárgyak, amilyene­ket általában nem látni más hajókon. UIc»líözc!ílcl(ük arkeétI len „vendéget” és bizonyos tá­volságra tőle megállapodtunk. A nyugatnémet hajó fedélze­tén, amely szintén egy he­lyen állt, világosan látható volt az A—52-es jelzés, a tat­ján pedig a Bundesmarine zászlaja. Meg kell hogy mondjam, mindez a Balti-tengeren, a Gdanski-öböl körzetében, Krzynic-Morsk kikötőtől nem messze történt, mintegy húsz mérföldnylre a lengyel parttól. Előre látom a jogos kérdésü­ket: „Mi dolga van ebben a körzetben egy nyugatnémet hadihajónak?!” Hogy ezt megmagyarázzam, el kell, hogy mondjam: az A —52-es nem más, mint ama hírhedt Oste, a Bundesmarine kémhajója, amely az amerikai Pueblo habárairól álmodozik! Számunkra, lengyelek szá­mára nem titok a Bundesma- rine fokozott érdeklődése a Balti-tenger iránt. Jól tudjuk, hogy az NSZK erősen fejlesz­ti haditengerészeti erőit, sür­gős ütemben növeli a rakéla- aknavivők, rakéta- és torpedó­hajók, tengeralattjárók és de- szant-hajók számát, egyre ke­letebbre helyezve át a gyakor­lóinak körzeteit. Űjabb bizo­nyítéka ez a Bundesmarine agresszív irányvonalának. — Mire alapozódik tenger­partunknak és az azt védel­mező flottának a nyugatné­metek által történő felderíté­se? Melyek ezen akciók igazi céljai? — kérdeztem Lengyel- ország haditengerészeti flot­tája egyik vezérkari tisztjé­től. — Nos, az Oste nyugatné­met hajó, sajnos, nem egye­dül végzi piszkos kémtevé­kenységét — válaszolt N. pa­rancsnok. — Part menti öve­zetünknek, sőt, az ország et­től távol eső körzeteinek fel­derítésével igyekszik foglal­kozni a Bundesmarine szó szerint valamennyi hajója és repülőgépe, amelyeket szaka­datlanul a Baltikum ezen kör­zetébe irányítanak. Némelyi­kük azonban olyan gyakori „látogató” lett, hogy sziluett­jeik ma már nemcsak a len­gyel haditengerészek előtt is­meretesek, de kereskedelmi hajóink matrózai előtt is. A lengyel matrózok már, ahogy mondják, á járásúkról, első pillantásra felismerik őket. A ílMilliflllhi Időkig a há­zi It IIIODDI rom szövet_ séges flotta — a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK flottája — valamennyi gya­korlatának‘hívatlan „vendége” volt a Bundesmarine Trawe nevű hajója, amelyet vala­mennyi nyugati hajójegyzék, sőt, az újságokban olvasható megjegyzések is eléggé békés névvel jelölnek: „ellátó, hajó", néha meg így: „tartályhajó”. Egyébként az utóbbi elneve­zésnek van valami értelme, ha figyelembe vesztik, hogy e. hajó „tartályaiban” futnak össze a kémtájékoztatásók, amelyeket partjaink mentén bármilyen időjárás esetén nap­ról napra és az évszaktól füg­getlenül, alapos gonddal gyűj­tögetnek. Igen, olyan hajók, mint az Oste és a Trawe, már kidol­gozták tevékenységük sajátos módszertanát. Első pillantásra nagyon egyszerű, sőt, kissé sablonos ez. Pontosan követve a kiszámított irányvonalat — szorosan Lengyelország, a Szovjetunió és az NDK felség­vizeinek határa mentén, ahol a tengerhajózás törvényei sze­rint tartózkodásuk „normális­nak” számít —, ezek a hajók meg^megállnak, és a rádió­elektronika legújabb eszközei­nek segítségével szakadatlanul figyelik partjainkat, légvédel­mi feladatokat ellátó repülő­gépeinket és a tengeren tar­tózkodó hajóinkat. Az Oste viszonylag nem rég jelent meg a Baltikumban. Nem leplezi kémtevékenysé­gét, jóllehet valamennyi nyu­gati hajójegyzékben úgy sze­repel, mint ............segédhajó”. K étségtelen, hogy a Bundes­marine egyik legmodernebb felderítő hajója. Most elég közel szemlélem a tengeren az Ostét. A Gdanski-öböltől nem messze tartózkodik. A kép teljessége kedvéért hozzáteszem: ha az Oste teljes ütemben haladna, hamar Gdanskban, vagy Gdy- niában lenne! Kísérőtársaim, űrhajónk tengerészei azonban nyugodtak, tartózkodóak, és ki-ki a maga helyén teljesíti azt, amit a szolgálati szabály­zat szerint tennie kell. És meg kell mondani, hogy a nyugatnémet kémhajó fedél­zetén valami elképzelhetetlen dolog megy végbe, ami nem is cirkuszra, hanem inkább huligánok randalírozására em­lékeztet. A matrózok valamit ordítanak és teli torokból ha- hotáznak, ránk mutogatva uj­jaikkal, sörös üvegeket lóbál­nak a fejük felett. Némelyikük a szemünk láttára illetlen „tornagyakorlatokat” végez, ketten pedig sietve lefényké­pezik hajónkat... Hát igen, nagy türelemre van szükség matrózaink részéről! Látva, hogy minden igyeke­zetük hiábavaló, az Oste pa­rancsnoka parancsot ad ki. Felhangzik a hajósíp és a matrózok szétfutnak a he­lyükre. Az Oste nekiindul és nyugat felé halad. Hajónk nem engedi ki látószögéből és ébe­ren követi minden manőverét. Egyszerre a rádiós, aki kap­csolatot tart fenn a kikötő pa­rancsnokságával, jelenti a pa­rancsnoknak, hogy az éterben súlyos zavarok vannak. Ez már az Oste műve. Ióv>il elmúlt már éjfél, •' amikor az Oste hir­telen megfordult és kelet felé indult. Pirkadt, és még min­dig a már valamennyiünk ál­lal megunt kémhajó nyomá­ban jártunk. A legénység tag­jai már rég megreggeliztek, amikor a parancsnoknak je­lentették, hogy a hajó előző napi kiinduló pozíciójában van: a Szovjetunióval való határunk körzetében voltunk... Es az Oste? Tovább ment kelet felé. Egyedül? No. nem! Most a Vörös Zászló érdem­renddel kétszeresen kitüntetett Balti Flottában szolgáló har­costársaink szegődtek nyomá­ba szovjet hajón. Délben befutottunk Hel ki­kötőjébe. Előbújt a nap. Ha­jónk tengerészeire megérde­melt pihenés várt. A szokásos tengeri szolgálat újabb napja ért véget. Vagy talán nem is olyan szokásos?... (Ford.: Botos Imre) Rehabilitálás Prágában A prágai városi bíróság küJ löntanácsa június 3-án reha­bilitálta azt az úgynevezett földalatti csoportot, amelyet Jaroslav Savrda. az Országos Társadalombiztosítási Központ tisztviselője vezetett, és amely­nek tagjai főként a hajdani Csehszlovák Nemzeti Szocia­lista Párthoz tartoztak. A szó­ban forgó személyeket 1950- ben, hazaárulás címén külön­böző időtartamú börtönbünte­tésre ítélték. A csoport ellen az volt a vád, hogy az angol munkás­párt mintájára, új politikai pártot próbált szervezni „Csehszlovák Munkapárt” né­ven, és puccsot kísérelt meg, hogy megszerezze a hatalmat. A csoport tagjai közül hár­mat már halála után rehabi­litáltak. Mi történt a nagyvilágban? Karami kijelölt libanoni miniszterelnök rádiónyilatko­zatában foglalt állást a Palesz­tinái felszabadító szervezetek­kel való együttműködés mel­lett. Fidel Castro kubai minisz­terelnök egyik beszédében rá­mutatott, hogy az amerikai nép belefáradt a vietnami há­borúba és jobb Vietnamból tisztességesen kivonulni, mint ha az amerikaiakat kiűzik on­Az argentin katonai kor­mány kedden letartóztatta Raimundo Ongarót, az ellen-, zéki szakszervezeti központ vezetőjét, a pénteki sztrájk főszervezőjét, Ongania elnök egyik leghevesebb bírálóját. iNenni olasz külügyminiszter szerdán beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket az olasz kormány a Biafrában ha­lálra ítélt olasz olajtechniku­sok szabadon bocsátása érde­kében tett. A miniszter cáfol­ta azt a biafrai állítást, hogy az olaszok fegyverrel harcol­tak volna a szövetséges csa­patok oldalán Biafra ellen. A bonni kormány úgy dön­tött, hogy az NDK-t elismerő Kambodzsa ellen diplomáciai lépéseket tesz, befagyasztja a kapcsolatokat és a bonni nagykövet nem tér vissza Kambodzsába. Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere Damaszkuszban megkezdte hivatalos tárgyalá­sait a szíriai külügyminiszter­rel. A megbeszélések a két ország baráti kapcsolatainak megerősítéséről folynak. Los Angeles városának Compton nevű negyede, ahol a 78 000 lakos 65 százaléka né­ger, kedden Douglas Dollar- hidc személyében néger pol­gármestert választott. Singapore városában, ahol a szombati, faji zavargások so­rán 4 ember meghalt: és 40 megsebesült, 222 személyt le­tartóztattak. A hazánkban tartózkodó M. A. Prokofjev szovjet közokta­tásügyi miniszter szerdán Debrecenbe látogatott. A Bundesmarine kémtevékenysége a Balti-tengerei Irta: Tadeuss Pajda, lengyel újságíró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom