Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

Vasárnap, 1969. június 1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A városfejlesztés néhány kérdéséről mint a lelke. Bonyolult, min­dig úi. mindig más.; azt szere­tem benne, hogy mindig tanul vele az ember. Nehéz is a munka, de mennyit változott! Van darunk, nem kell kézzel rángatni a nehéz kőtömegeket. Emlékszem: 1953-ban még 8 ember fogott egy kézikulcsot, azt hittük beleszakadunk, mire meghajlítottuk a vasat. Most hidraulikus géppel csináljuk ugyanezt. A hét végén Péter bácsi hazautazik a családhoz, Pócs- petrjbe. Hétközben az új mun­kásszálláson tölti estéit. Bőven akad tennivalója. — Mindig tele a zsebem kü­lönféle elintéznivalókkal. Hogy miért adják nekem, én ma­gam sem tudom egészen. De az biztos, hogy a munka mel­lett az emberek gondjai érde­kelnek leginkább. A család és a munkatársak mind nagyon büszkék voltak, amikor 1969. április 4-én Her­nádi Péter megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Flanek Tibor nyilatkozik dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-einöke bácsi cím —azt hiszem — in­kább a tisztelet jele. a csak­nem két évtized munkájával megszerzett tekintélynek szóló elismerés. Pócspetriből, Szabolcsból ér­kezett 18 évvel ezelőtt. Kubi­kos volt akkor még, de az el­sők között tanulta meg a vas­betonszerkezetek titkait. A brigád — amelyben még az egykori kubikostársak közül is maradtak —, most a Lenin Kohászati Művek új finom­hengerművének építésén dol­gozik. — Olyán munka ez, amilyen még sohasem volt. 30 ezer má- zsányi vasat kell beépítenünk. Volt már több izgalmas fel­adatunk, de a mostani azért is különösen nehéz, mert a ha­táridő szorít bennünket. Az egész brigád azon töri a fejét, mit, hogyan csináljon jobban. Péter bácsi lelkesedik a vasbetonért, szereti ezt a szak­mát és a szakma szeretetére neveli brigádja fiataljait is. — Tudja, olyan ez a vas­beton, mint az embernek a bordája. Vagy inkább olyan, Épít ő k Őket ünnepeljük. Az építő- i két, akik kőbe, betonba és 1 vasba álmodják új házainkat, i iskoláinkat, modern üzemcsar- í nokokat álmodnak, s két ke- i zük kemény munkájával — egyszer fagyban, máskor per- 1 zselő forróságban — valóra is 1 váltják ezeket az álmokat. Mostanában az ő munkájuk is 1 sokat változott és éppen a je- 1 lenben lehetünk tanúi az épí- 1 tőipar forradalmának. i „Szeretem a gépet” ! Hat esztendeje — a kazinc­barcikai könnyűbetongyár szü­letésének perceitől fogva — irányítja a darut Gaál And- rásné. Rajta és munkatársain múlik, hogy a gyár termékei épségben és baleset nélkül 1 jussanak a raktárba, vagy a i vagonokba. — Én nagyon szeretem a gépet. Nem is tudnám elkép­zelni, hosrv nem darun dolgoz­nék. Hogy miért? Talán azért, mert a gépre kerülve mindig olyan nyugodt vagyok. Oda kell figyelni, de annyira fi­gyelni kell, hogy ha valami [bajom van éppen, azt is elfe- i lejtem a magasban. 1 A darus munkája egész em- [ bért kíván. Műszakkezdéskor i— mindegy, hogy reggel, dél- jután vagy éjszaka van — Gaál i .narásné nagy gonddal vizs- jgál át szinte mindent a gép i körül. ■ A fiatalasszony egy szocia­lista brigád vezetője. Brigád- | iában asszonyok és férfiak ■ dolgoznak. Darusok, sablon­■ takarítók és vagonkirakók is I vannak a brigád tagjai között. JA szocialista címet kétszer ■nyerték el. Persze nem megy I ■ mindig simán, ez az asszony, I amilyen jó kedélyű, olyan ha- Jlározott, erélyes is tud lenni, ■ha kell. Hallgatnak rá. mert ■ szerte a gyárban úgy ismerik, 1 törődik az emberek gondjá­éval, bajával. Évek óta dolgo- ■zik a szakszervezetben. Tavaly ■ már a párttagságra is érettnek ü találták. ■ Családjával sokszor csak le- ' veiben tud szót váltani. So­nkát dolgozik, nehéz munkát ■ végez. De egész lényéből árad ■ a derű. K ■ lPéter bácsi m 2 Brigádja hétszer nyerte el a ■ szocialista címet. Szerte a me­ggyében, ahol ismerik, minden­ek! Péter bácsinak szólítja Her- ■nádi Pétert, az Észak-Magyar- íországi Állami Építőipari Vál­lalat vasbetonszerelő brigád- évezetőjét. Miért bácsi? Kora, ■ vagy megjelenése miatt alig- *ha. ötvenhárom esztendejéből Ijónéhányat letagadhatna, ha ■akarna. S azon sem lepődött "meg senki, hogy amikor a szo­cialista brigádvezetők legutób- “ bi országos tanácskozásán szót ■ kapott, a Magyar Ifjúság ri­■ porterének figyelmét éppen az Jő felszólalása ragadta meg. A ■ nai fejlesztési terveknek sok ] ekintetben figyelembe kell , /enni a holnap igényeit. Sok > nai intézkedés — kiragadva a J íomplex fejlesztés távlati tor- i veiből — néha ésszerűtlennek J űnhet (jó állapotban levő i ■gyes épületek bontása, el-1 ívultnak meghagyása egyelő- j •e stb.), azonban a város tá- i 'olabbi fejlesztési tervei alap- j án intézkedéseink céltudato- i ;ak és a város lakosságának j dapvető érdekeit, igényeit, vá- , ;yait, a kényelmesebb, kultu- ' •áltabb életfeltételeinek meg- j eremtését, s a szebb, rende- i tettebb, korszerűbb város ki- j ílakítását szolgálják. ■ KÉRDÉS: Jelenleg — * 1969—1970-ben — milyen ■ problémák megoldására * összpontosítja figyelmét ■ és erőforrásait a városi ■ tanács? VÁLASZ: Az 1969—1970-es költségvetésünk, pénzügyi elő- rányzatunk, fenntartási és fejlesztési tervünk kidolgozásá­nál figyelembe vettük és hasz­nosítottuk az 1968. évi tapasz­talatokat. Ezeket a terveket a tanácsi apparátus, a tanács ál­landó bizottságaival együtt nagy körültekintéssel dolgozta lei, tanácsunk megtárgyalta és jóváhagyta. Az előkészítő mun­ka, de a tanácsülés vitája is mutatja, hogy a város lakos­sága érdeklődik, figyelemmel kíséri a város életét, fejleszté­sét. Tervünk tartalmazza a kormány által rendelkezésre bocsátott eszközök mellett sa­ját erőforrásainkat, de tartal­mazza a társadalmi munkát is. A tervek figyelembe veszik a lakosság életkörülményeinek javítására hozott párt-, kor­mány- és tanácsi határozato­kat, számolnak a realitásokkal, megvalósításuk folyamatban van. Ezek részletes ismerteté­sére itt nincs lehetőség. Né­hány adat azonban érzékeltet­heti a jelenlegi tervek és cé­lok tartalmát, belső összetéte­lét. A tanácsok és intézményeink működési, fenntartási kiadá­saira például az idén több mint 470 millió, jövőre több mint 500 millió forintot for­dítunk. 1969-ben a felújítások­kal együtt számított összes ki­adásunknak csaknem a felét — 49 és fél százalékát! — szociá­lis és egészségügyi, 28 és fél százalékát kulturális, 17,7 szá­zalékát kommunális, 3,9 száza­lékát pedig igazgatási célokra fordítjuk. Az előirányzatok fel­osztásánál legfontosabbnak tartottuk a lakosság életkörül­ményeinek rendszeres javítá­sát. Ennek érdekében szociális, egészségügyi és kulturális cé­lokra az idén csaknem 25 és fél millió forinttal többet for­dítunk, mint 1968-ban. Jelen­tősen növeltük a kommunális célokra felhasználható elő­irányzatok összegét, s emellett gazdasági célokra is csaknem 20 millió forinttal többet for­dítunk, mint az előző évben. Mindenekelőtt arra törek­szünk, hogy a szociális, egész­ségügyi, kulturális és kommu­nális ellátás már korábban el­ért színvonalát biztosítani ‘tudjuk, fejleszteni lehessen a: intézményi, főként az óvoda: — és kisebb mértékben a böl­csődei hálózatot, növelni e kórházi, bölcsődei, óvodai, ál­talános iskolai és általános is­kolai napközi otthonos ellátás színvonalát, többet juttasssunl- szociális segélyekre, a parkol gondozására, az intézmény épületek, utak, járdák fokozot­tabb karbantartására és kor­szerűbbé tételük meggyorsítá­sára. ■ KÉRDÉS: Említette Fc “ kete elvtárs, hogy i " költségvetés Uészítéséné ■ felhasználták az 1968. év * tapasztalatokat. MHyc: tapasztalatokra gondol? VÁLASZ: 1968-ban az ű gazdasági mechanizmus kö rülményei között fokozott mér kodni a város korszerűbb és r gazdaságos üzemeltetéséről is. t Az utóbbi megjegyzésem talán 1 furcsán hangzik, de a város i mai állapotában a kommuná- 1 lis szolgáltatások — az egész- t ségügyi, a szociális, a kultu- 1 rális ellátás stb. — a még nem i megfelelő feltételek miatt — ; gazdaságtalanul biztosítható. í Az objektív adottságok közé i tartozik a város eléggé elavult ; épületállománya, a város ipa- : rának és lakosságának a fel- : szabadulás óta bekövetkezett j rohamos és nagyarányú nőve- i kedése, a lakáskörülmények- < kel, az útviszonyokkal, a köz- : lekedéssel, az egészségügyi, < szociális, kulturális, kommu­nális intézményekkel, a keres­kedelemmel és a szolgáltató hálózattal szemben támasztott magas és egyre fokozódó kö­vetelmények, végeredményben az emberi igények rendkívül nagymértékű megnövekedése. Ezek nagyvonalakban mégha- , tározzak a városrendezés és : fejlesztés legsürgősebb felada- 1 tait, igen nagy erőfeszítések elé állítják mindazokat, akik a város fejlesztésével foglalkoz­nak, de igénylik a város la­kosságának nagyfokú segítsé­gét és még többször a türel­mét is. Kijelölik tennivalóink körét, mértékét és célját a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, s ezzel össz­hangban a megyei és városi pártértekezlet határozatainak a dolgozók életkörülményei állandó javítására vonatkozó döntései. Meghatározza to­vábbá feladatainkat a kormány politikája, de segíti is azzal, hogy biztosítja számunkra a működéshez, fenntartáshoz, fejlesztéshez szükséges pénz­ügyi eszközök jelentős részét. A színvonalasabb ellátáshoz szükséges pénzügyi és más esz­közök nem kis hányadát vi­szont a városi és kerületi ta­nácsoknak, a tanácsi vállala­toknak, intézményeknek és más szerveknek — végered­ményben a város dolgozóinál: kell előteremteni, biztosítani. Magától érthetően ezek évről évre nagyobb összegek, a fel­adatok megoldásához mérten azonban nem teszik lehetővé a városrendezési, fejlesztési gon­dok megoldását rövid idő alatt A város komplex fejlesz­tésének üteme, dinamikája végeredményben a mindenko­ri anyagi, pénzügyi erőforrá­sok függvénye, összhangban a népgazdaság teherbíró képes­ségével. Mindezek figyelembevételé­vel lehet megállapítani és be­sorolni egy-egy feladat meg­oldását. A lehetőségek és a szükségesség mértéke szabja meg, hogy éves, középlejára­tú. vagy távlati terveinkben milyen feladatokat irányozha­tunk elő. Az 1969—70-es évek tervei­nek összeállításánál — melyek a III. 5 éves terv utolsó évei — figyelembe vettük azt is, hogy a gazdasági mechaniz­mus reformja,' illetőleg a re­form követelményeinek meg­valósítása várhatóan tovább bővíti a város fejlesztésére fordítható központi és helyi anyagi erőforrásokat. Ennek ellenére sem számíthatunk a város gyors, látványos „újjá­születésére”, minden problé­ma, jelenlegi gond bravúros megoldására, mivel a város tervszerű, átgondolt, előrete­kintő rendezése és fejlesztése hosszabb időt és nagyon je- : lentős pénzügyi eszközök kon­centráltságát igényli. Az megállapítható, hogy ter­veink alapján a jelenlegi gon­dok (út, lakás stb.) belátható I időn belül részben megoldód­nak, részben enyhülni fognak, azonban számolnunk kell a i várható további növekedés • újabb problémáival is. Ezért a A nemrég lebonyolított köz­vélemény-kutatásunk sbrán miskolci olvasóink nagy része kérte, hogy foglalkozzunk töb­bet Miskolc város fejlesztésé­nek időszerű kérdéseivel, azok­kal a mindennapi gondokkal, problémákkal, amelyek egy­részt a város dolgozóit, más­részt a város vezetőit foglal­koztatják. Miskolci olvasóinknak a vá­ros fejlesztésére vonatkozó kér­déseivel a legilletékesebbet, dr. Fekete Lászlót. a Miskolci vá­rosi Tanács vb-elnökét keres­tük fel. Tájékoztattuk olva­sóink kívánságáról és kértük, nyilatkozzék a városfejlesztés időszerű kérdéseiről. ; KÉRDÉS: Milyen tényc­J zők határozzák meg jc­» lenleg Miskolc fejieszté­” sének feladatait és Ichc­* tőségeit? VÁLASZ: örülünk annak, hogy a város lakóit széles kör­ben foglalkoztatják a város életével, a város fejlesztésével kapcsolatos problémák, a kö­zeli és távolabbi jövő tervei, célkitűzésünk és intézkedé­seink. Az Észak-Magyarország közvélemény-kutatása is bizo­nyítja, hogy a város lakossá­gát a továbbiakban is tájékoz­tatni kell gondjainkról, ter­veinkről. Ezzel felkeltjük ér­deklődésüket, és elmélyítjük városunk iránti szeretetüket. Arra kell törekedni, hogy a város lakossága a város fej­lesztéséből, mindennapos gond­jaink megoldásából mind tevő­legesebben vegye ki a részét. Arra a kérdésre, hogy Mis­kolc fejlesztésének feladatait és lehetőségeit jelenleg milyen fő tényezők határozzák meg, röviden a következőket vála­szolhatjuk: olyan várospoliti­kát folytatunk, amelyben a város fejlesztésével egybeesik a jelentkező mindennapos igé­nyek lehetőség szerint színvo­nalas kielégítése. A város fej­lesztése, rendezése nem öncé­lú, nem csak esztétikai célo­kat megvalósító tevékenység. Az új városkép kialakítása, ennek minden részmunkája egyúttal — közvetve, vagy köz­vetlenül — a lakosság érdeké­ben történik; a lakosság igé­nyéinél: kielégítését kell, hogy szolgálja. Hosszú évek munkájával el­készült Miskolc város általá­nos rendezési terve. Ezt a ter­vet előreláthatólag még ez év­ben jóváhagyják, de ettől füg­getlenül a város rendezése, fej­lesztése már ennek szellemé­ben folyik. Az általános ren­dezési terv készítése sok vi­tára adott alkalmat. A vitá­ban a tervezők mellett úgy­szólván valamennyi társadalm szerv, de a város sok-sok la­kója is kifejtette véleményét Örülünk, hogy így történt, mer megítélésünk szerint így telje­sebb ez a .terv — a tervezői el gondolások mellett tükrözi i város lakossága széles réte­geinek véleményét, javaslatait Az általános rendezési ten alapján — a város nagy ré szére ma már rendelkezésre állnak a részletes rendezés tervek, a tervek egy része pe dig most készül. Az általáno rendezési terven alapuló rész letes rendezési tervek mégha tározzák a lakóházépítkezések a középületek építésének he lyét, az úthálózat és zöldterü letek fejlesztését, egy. a mai nál igényesebb és esztétiku sabb, „városias” városkép ki alakítását stb._ A város objektív adottsága sok tekintetben nem megfele lőek. Gondolok itt a ross földrajzi körülmények követ keztében kialakult kedvezőt len településszerkezetre. Ne hézségeket okoz az is, bog; Miskolcot szétszórt, több falu sias jellegű településből kel egységes várossá ötvözni, ki alakítani belőle* a mainál jc val esztétikusabb. jellegzete Városként:!, s eevúttal gondos a többletbevételek és a meg­takarítások lehetősége a teljes költségvetéshez, fejlesztési alaphoz viszonyítva általában nem jelentős —, másrészt a fo­lyamatos feladatok ellátását mindenképpen biztosítani kell. Meglevő iskoláinkat, kórhá­zainkat, más intézményeinket is. Gondoskodnunk kell a par­kosításról, a közvilágításról és más kommunális szolgáltatá­sokról, amelyek nélkül a vá­ros életében jelentős zavarok állnának be. Ezek a kiadások — amelyek évről évre rend­szeresen jelentkeznek — mint­egy 90 százalékban megszab­ják a költségvetés kiadásait. Fejlesztési alapunkból meg kell építeni elsősorban a laká­sokat, a már korábban elő­irányzott. vagy kötelezően elő­írt alap- és középfokú ellátást szolgáló létesítményeket, s ezen túl csak minimális összeg az, amelynek felhasználása — jelen időszakban — szabad el­határozás tárgyát képezheti. Cscpányi Lajos (Folytatjuk) tűkben érvényesült a tanács önállósága és elhatározó szere­pe az eszközök felhasználásá­ban. 1968-ban tanácsaink az új irányítási rendszer alapelvei­nek és a kitűzött feladatoknak megfelelően eredményesen gazdálkodtak, a tanácsi gazda­ság az elmúlt év folyamán egyensúlyban volt. Az intézke­dések között különösen ked­vező hatást gyakorolt az, hogy általában megszűnt az év végi felesleges költekezés, mivel a megtakarított összegek most már a következő évben is fel- használhatók. Üsztönzi taná­csainkat a takarékosabb gaz­dálkodásra az is. hogy többlet- bevételeik. a kiadásoknál el­ért megtakarításaik nem ke­rülnek elvonásra. A tanácsi önállóság» és a sza­bad elhatározás az eszközök felhasználását illetően termé­szetesen meghatározott keretek között érvényesül. Egyrészt ha­tárt szab ennek a rendelkezés­re álló bevételek nagysága — gondja, hogy a községnek mindmáig nincs saját gáz­cseretelepe. A palackokat a mezőkövesdi körzeti fmsz he­tente kétszer egy-egy órán át tudja a helyszínen cserélni. A szállításért palackonként 9 forintot számítanak fel, ami az egész palackgáz 33 forintos ára melleit, semmiképpen sem elhanyagolható. Azt is pana­szolják a szentistvániak. hogy a palackokat általában a dél­utáni órákban hozzák, s így a csere minden alkalommal a munkából való kieséssel jár. Az elmúlt év őszén a köz­ségi tanács brigádja meg­kezdte a szentistváni cserete­lep építését. A munkálatok jzépen haladnak, most a tűz- ’•endésze+i előírásoknak megfe­lelő szikramentes bitumen­réteg leterítését várják A ta­nács a bitumenezést megren­delte a Miskolci Közúti Üzemi Vállalattól, s amennyiben a vállalat a munkát június kö­zepéig elvégezné, július else­jétől már helyben cserélhetnék a gázpalackokat a szentistvá­niak. Az új gázcseretelep nyitva­tartási ideio messzemenően al­kalmazkodik majd a község lakóinak munkarendjéhez. A nyári hónapokban reggel már G óra előtt, este pedig munka után mehetnének a telepre a gázfogyasztók. Az új gázcseretelep megépí­tésére a szentistváni községi Tanács eddig kereken 130 ezer forintot fordított. Most már el­sősorban a Miskolci Közúti Üzemi Vállalaton múlik a 1*- lep mielőbbi megnyitása A nehézkes tüzelés, a napi begyújtás fáradsága helyett Szentistvánban mind több csa­lád választja a főzés és a sü­tés korszerűbb lehetőségét biz­tosító gáztűzhelyeket. A köz­ségben jelenleg körülbelül 600- an főznek palackos propán­bután gázzal, de 6—8 család már 22 kilós, fürdőszobai me­leg víz készítésére is alkalmas palackokkal rendelkezik. A hatszáz család legnagyobb Mikor készül el a szentistváni gázcserctclep? Az Ikarus programja Nagyarányú műszaki fejlesztés előtt all a Ikarus. Számos, eddig már megkötött nemzetközi szerződés biztosítja, hogy a már eddig is népszerű Ikarus-júrművek a jövőben még keresettebbek legyenek a hazai és a nemzetközi piacokon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom