Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-26 / 145. szám
Csütörtök, 1969. június 2á,- ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 o ffi r Mizcrák I. felvétele Több mint három hete próbaüzemelés a TVK polietiléngyárában (Tudósítónktól) Három hét óta sűrű, fekete füstgomolyag terpeszkedik a gyárra. A beavatatlanok erről tudják, hogy próbaüzemelés folyik a TVK polietiléngyárában. — Június 4-e óta működik üzemszerűen a pirolízisüzem I-es számú kemencéje, és a hozzá tartozó technológiai berendezés — újságolta a napokban Komáromi Géza, az etliénüzem-csoporí vezetője. Normál üzemmenetnek megfelelő tevékenység folyik a tartályparkban, a töltő-lefejtő állomáson és az úgynevezett fáklya üzemrészben is. — Közben egyszer már leálltunk a próbákkal, mivel a műtrágyagyár nagyjavítása miatt néhány napig szünetelt a szolgáltatás (víz, gőz, energia stb.). Legalább így mi is Újítással devizamegtakarítás A Borsoűnádasdi Lemezgyárban néhány éve két angol gyártmányú, úgynevezett lépegető kemencét helyeztek üzembe, hogy a különböző munkadarabok melegítését, izzítását nehéz fizikai munka nélkül, önműködő mozgatással oldhassák meg. Az eredetileg olaj- tüzelésű kemencéknél — a földgázprogram megvalósításával — szükségessé vált az égők oly módon való átalakítása, hogy a melegítő berendezéseket a lényegesen olcsóbb energiahordozóval, a földgázzal üzemeltethessék. Az égők átalakítására angol és osztrák cégtől kaptak ajánlatot, drága áron és természetesen devizáért. A gyár két műszaki dolgozója, ílépászky József és Balogh Gyula házilagos megoldást javasoltak, illetve dolgoztak ki az égők átalakítására. A javaslatot az egyik kemencénél már sikerrel megvalósították, s már folyamatban van a másiknak is a bevezetése. A házilagos megoldással a két műszaki üzemi dolgozó ügyes újításával több mint 400 ezer devizaforint kiadásától mentesítették a vállalatot. Ezenfelül az olcsóbb tüzelőanyag, a földgáz használatával évente több mint egymillió forinttal javítják a gyár energiatakarékossági mérlegét. Szövetkezeti mozaik Mezőkövesdről Védnökségek Az országos védnöksági akciókba beneveztek megyénk fiataljai is. így például az LKM és a DIGÉP KISZ-bi- zottsága együttműködési szerződést kötött: így kívánnak hatékonyan részt venni az országos járműprogram megvalósításában. A Diósgyőri Gépgyár fiataljai ezenkívül még a kovácsüzem rekonstrukciója felett is elvállalták a védnökségét. ,,, . . Nem maradtak a diósgyőri KISZ-esek mögött a BVK és a TVK fiataljai sem. Ok az országos vegyipari program megvalósításának munkáiból veszik ki a részüket. A nagy, országos jelentőségű védnökségvállalások mellett jelentős a fiatalok helyi munkája is: egy-egy konkrét probléma megoldását segítik. Mezőkövesd iparában jelentős szerepet töltenek be a kisipari szövetkezetek. Működésüket világhírű matyó hímzések, exportcipők, kislakások és magasházak jellemzik. Kiállításról kiállításra Aki belép a Matyóházba, tagadhatatlanul a mezőkövesdi népművészet csodálatos remekeinek hatása alá kerül. Pedig az üzemház nem is ad teljes képet a háziipari szövetkezet munkájáról. A kétezer dolgozó közül itt mindössze 360 található, a bedolgozókat elrejtik a hangulatos mezőkövesdi, szentistváni házak. — Ebben az évben — mondja Pataki Józsefné párttitkár — 30 milliós értéket készítünk. Nagy munka ez. Tűhegyen kell összerakni. A mintegy négyezerféle termék fele exportra megy, a hazai piacra szánt népművészeti munkák nagyobb része ajándékként szintén külföldre jut. Van-e munkájuk? Azt mondják, bőven. És van is kivel dolgozniuk. Ősi tehetséggel vannak megáldva a Matyóföld asszonyai. Jacsó Józsefné, Koda Jánosné, Kalló Istvánná, s egy férfi, Nagy István, a népművészet mesterei. Továbbá 25 népművészük, 43 kiváló dolgozójuk van. Van-e e művészetnek jövője? Megnyugtatnak. — Nem hal ki az ősi szakma, inkább fejlődik. A fejlődést segíti, hogy új üzemépületet hoztak létre. Az egyemeletes épületben van a készáruraktár, a táskakészítő, a babarészleg, a központi szabászat, a tervezőrészleg és tervbe vették a régi üzemház felújítását is. Az elmúlt év őszén Szentistvánban létrehozták a tájházat. A szövetkezet az utóbbi három év alatt igen sokat fejlődött. A matyó népművészeti munkákat, hímzéseket igyekeznek úgy formálni, hogy alkalmasak legyenek a modern lakások, bútorok díszítésére is. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezet sok kiállításon vesz részt. Az elnökasszony, Lázár Gáspárné elmondotta, hogy az idei BNV-n az OKISZ vezetősége első díjjal tüntette ki. Június 22-e és 29-e között Csornán „szerepelnek”, és augusztusban részt vesznek a III. miskolci helyiipari termék- kiállításon is. A világon sokfelé utánozzák a matyó népművészetet. Ennek meggátlására védjegyezik a termékeket. \aoi 100 nár cipó A jellegzetesen kesken> mezőkövesdi utcában hideg fehér fény, zene, gépzúgás, ko- pácsolás szűrődik ki az egyik épületből. Itt működik a Mezőkövesdi Cipész Ktsz szalagja. Tizenhatan dolgoznak itt, és naponta 100 pár cipőt készítenek. Jelenleg a hokicipő a sláger, amelyből a külföldi megrendelők 11 ezer darabot rendeltek. Üjabb megrendelésekről is szó van. A szövetkezetben gondolnak a hazai vásárlókra is. Eddig kiskereskedelmi megrendelésre hatezer pár cipőt készítettek. Szeretnének ugyanilyen megrendelést kapni az év utolsó negyedére is. A szalagban sok jó szakmunkás dolgozik, mint Hajdú János, Németh István, Rajcsák Gyula. Utóbbinak 40 éve van a szakmában, s 18 éve a ktsz-ben. Ebben az évben nyugdíjba megy. A cipészek javítással is foglalkoznak. és nemcsak a mezőkövesdiek ilyen gondjaira gondolnak, mert van részlegük Szentistvánon, Bogácson és Mezőkeresztesen is. Kislakások és masasházak építői Mezőkövesden működik a megye legnagyobb, legjobban szervezett és gépesített építőipari szövetkezete. Gáspár András, a Mezőkövesdi járási Építőipari Ktsz elnöke kissé restellkedve mondja, hogy az idén mindössze 35—40 kislakást építenek. Ez a „mindösz- sze” jelentős visszaesést mutat, hiszen volt év, amikor 120 ilyen létesítményt is átadtak. Az úgynevezett magasházak készítésében viszont remekelnek. Ilyen magasházakat építettek Miskolcon, és ilyen készül Mezőkövesden. A gimnázium közelében három 16—16 lakásos házat építenek. Az egyik háromemeletes épületet már átadták, a másikra augusztus 20-án kerül sor (és akkor adják át a szentistváni egyemeletes gyógyszertárat is), november 7-én pedig átadják a harmadik magasházat. Mezőkövesden van egy nagy tó. A mögötte levő területet a KISZ-esek parkosították. — Itt lesz a KlSZ-lakóne- gyed — tájékoztat az elnök. — Kezdetnek két 16—16 lakásos házat építünk a fiataloknak. A csaknem 500 emberből álló szervezet erősödésére, fejlődésére jellemző, hogy itt már nem is brigádokról, hanem építésvezetőségekről beszélnek. A hosszúra nyúló tél általában befolyásolja az építést. Itt jólesően közük: — A miénket nem. Ez év öt hónapjában annyit építettünk, mint tavaly fél év alatt. Tavaly 37 milliós munkát végeztünk, s az idén 10 milliós munkával számolunk. Mi a fejlődés magyarázata? ló a műszaki szervezés, gördülékeny az anyagellátás, és ami különösen lényeges: a mezőkövesdi építők lelkiismeretes és szorgalmas emberek. A kislakások közül eddig huszonötöt tető alá hoztak. Ebből öt Molnár Mátyás brigádját dicséri. Remekül dolgoznak, teljesítményük megközelíti a 200 százalékot is. Figyelmeztetnek, hogy Bán István brigádjáról is mindenképpen írni kell, ha nem akarjuk kellemetlen helyzetbe hozni a szövetkezet vezetőit. Ugyanis nagy vetélytársak, s ha Molnár a '-úslakásban, Bán a bank új, emeletes épületének készítésében remekel. A ktsz párttitkára, Bán Istvánná arról beszél, hogy jelentős változás következett be a munkamorálban. Korábban minden brigád külön-külön, önállóan akart dolgozni. Ám a nagy volumenű vállalások megkívánták, s az emberek is rájöttek az erő összpontosításának előnyeire. Van egy 55—60 tagú lakatos részlegük. A szakmunkások nemcsak a szövetkezetnek szükséges munkákat végzik el, hanem ajtókat, ablakokat stb. készítenek a házgyáraknak. f — Az igények kielégítésére — mondja az elnök — új üzemcsarnokra lenne szükségünk. Bízunk benne, hogy megkapjuk a szükséges anyagi segítséget. Csorba Barna elvégeztük a kisebb jellegű karbantartási munkákat — kaptuk a tájékoztatást. — Hallhatnánk arról is, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az eltelt három hét alatt? — Nagyon kedvező az eddigi próbák eredménye. Technológiai vonalon a tervezett paraméterekkel dolgozunk. A mérések eredménye megfelel várakozásainknak. Óránként mintegy 6,4—6,5 tonna alapanyagot, tehát benzint használunk el. Ha a következő kemencével is megkezdjük a próbaüzemelést — s ez minden pillanatban várható — naponta több mint 300 tonna, alacsony oktánszámú benzint „emésztenek meg” az említett berendezések. — Tudunk arról, hogy az üzembe helyezésben nagy részt vállaltak a Tiszai Vegyikombi- nátban tartózkodó szovjet szakértőcsoport tagjai. Mi önnek erről a véleménye? — A legteljesebb mértékben elégedettek vagyunk szovjet barátaink munkájával. L. G. Nemesik főmérnökkel, a szakértők vezetőjével az élen, valamennyien kiváló munkát végeztek már eddig is. Így megemlíthetem E. Miraszitov technikust, V. D. Podgyájev művezetőt. Mindig készséggel (■cndelkezésünkre állnak, ha segítséget kérünk tőlük. Szinte éjell-nappal az üzemben tartózkodnak, méréseket végeznek, ellenőrzik a berendezések működését. Nemcsak tanácsokkal szolgáltak, hanem részt vállaltak az üzemindítás bonyolult feladataiból is, szorosan együttműködve a polietiléngyár műszaki gárdájával, dolgozóival. Nagyon örülünk annak, hogy ilyen segítőkész, elvtársi, baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Ennek végső soron az üzem látja hasznát. — De nem lenne teljes a kép, ha megfeledkeznénk az üzemelő személyzetről. — Elmondhatom, hogy a pirolízisüzem valamennyi dolgozója — fizikai munkást, műszakit, adminisztratív dolgozót egyaránt beleértve — fő részese a sikeres indulásnak. Közülük is kitűnt Petróczky Ferenc üzemvezető, Pintér Imre és Rupf István vegyészmérnök, Bertha József mechanikus, Dorogi Ferenc műszerész, és sorolhatnám tovább a neveket. Mi még közéjük soroljuk Komáromi Géza etilén-üzem- csoport vezetőt, akinek ezekben a napokban igen sok gond nehezedik a vállára. — Nem könnyű egy szerelés alatt álló gyárban próba- üzemelést folytatni. Hogyan oldják meg ezt a bonyolult feladatot? — Az éles közeggel való próbaüzemelés mindig rejt bizonyos veszélyt magában. Különösen a mi esetünkben, hiszen köztudottan eléggé veszélyes üzem maga az egész polietiléngyár. De a próbákat ennek ellenére meg kellett kezdenünk, ugyanis a pirolízis üzembehelyezése az etiléngyár- tás első fázisát jelenti. Szükség van tehát arra, hogy mire a többi üzem is elkészül, megismerjük a berendezések teljesítőképességét és kellő tapasztalatot szerezzünk a termelés beindításához és mindezek birtokában jól felkészüljünk az üzembehelyezés következő nagy feladataira. Természetesen — a biztonságtechnikai osztállyal és a tűzoltósággal együtt — kellő biztonsági intézkedéseket foganatosítottunk. Így például a pírolízist elzártuk a többi üzemrésztől, és szigorúan megköveteljük mindenkitől a balesetvédelmi és tűzrendészeti utasítások betartását. Különösen a kivitelezőktől kíván nagy fegyelmet a tűzveszélyes helyen való munkavégzés. (L. L.) Tipizálás miatt, üzemképes állapotban ELADÓ: 2 db ZVZ 2,44-es kévekötő aratógép, 2 db Nujn—100-as markoló-rakodógép, 1 db ES—42-es MÁVAG-cséplőgép, herefejtővei, I db EMÁG—48-as cséplőgép, herefejtővei darabonként egységes, 5000 Ft-os áron. Táncsics Mg. Tsz, Jászárokszállás Telefon: 17. 2-es mellék Kik irányíthatják a növényvédelmi munkákat? „Hiánycikk“ a növényvédelmi szakember Megyénk mezőgazdasági üzemeiben kevés a növény- védelmi szakember. Megyénkben, de országosan is még inkább „hiánycikk” lesz a növényvédelmi szakember, ha életbe lép az a törvényerejű rendelet, amely a növényvédelmi munkák irányítását és ! végrehajtását — tekintettel a j növényvédőszerek társadalmi j veszélyességére — szakképesítéshez köti. Nagyüzemeinkben 1970. március 1-től vegyszeres gyomirtószer és méreg jelzésű növényvédőszer csak növényvédő szakmunkás vagy betaní- I tott növényvédő munkás köz- ! reműködésével, erős méreg ! jelzésű növényvédőszer pedig csak növényvédelmi szaktechnikus vagy szakmérnök irányításával használható fel. Ez az intézkedés a termelőüzemek vezetőitől megköveteli, hogy a növényvédelmi szakemberképzés lehetőségeit felhasználva, a munkák irányításához és gyakorlati végrehajtásához a szükséges szakemberlétszámról gondoskodjanak. A növényvédő szak- és betanított munkásképzés megoldottnak látszik megyénkben, de annál nagyobb gond lesz megfelelő szakembereket szerezni a felsőfokú, irányító növényvédelmi munkakörök betöltésére. A megyei növényvédő állomás felmérései szerint eddig kevesen jelentkeztek növény- védelmi szakmérnök- és nö- vényvédeimi szaktechnikusi képzésre, pedig erre számos helyen nyílik lehetőség. Ezért az elkövetkező napokban a járási növényvédelmi felügyelők felkeresik megyénk termelőszövetkezeteit, s eljuttatják a jelentkezési lapokat, amelyeken a különböző felsőfokú szakemberképzésekre jelentkezhetnek. A Gödöllői Agrártudomány Egyetemen és esetleg más felsőfokú oktatási intézményekben is növényvédelmi szakmérnökképzést indítanak levelező tagozaton. , mezőgazdasági mérnökök ki év (négy félév) alatt szeres hetik meg a szakmérnöki k< pesítést. A növénytermesztési és kei tészeti szaktechnikusi végzet séggel rendelkezők számára lehetőséget nyújtanak, hop levelező úton is megszerezi: e: sék a növényvédelmi és k< mizálási szaktechnikusi kép« sítést. Levelező tagozató szaktechnikusok részére félév. Középfokú technikun mai, valamint szakközépisk« lát végzett üzemi dolgozók r- szére 7 félév a képzési id' Természetesen nappali tag« zaton is folyik a növényvéde mi szakmérnök- és szaktect nikusi képzés. A gazdaságo saját érdeke, hogy mind töt ben jelentkezzenek a külör böző oktatási formákra, mei különben a jövő év tavaszi tói nem lesz aki irányítsa a elmaradhatatlan növényvécíal mi munkákat.
