Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-26 / 145. szám
ES^AK-MAGYARORiZAG 4 Csütörtök, 1V69. június 26. Mától vetítik Dorellik Mielőtt a mai napon közönség elé kerülő, Dorellik jön! című filmről néhány sort feljegyeznénk, egy-két bosszús gondolatot kell elmondanunk. Ügy érezzük, ez nemcsak a kritikus bosszúsága, vagy nem elsősorban a kritikus bosszúsága, hanem azé a mozilátogató közönségé, amely egy adott filmhez váltja a jegyét, egy meghatározott filmet iktat programjába, és a filmforgalmazás ajánlása, hosszú, több hetes propagálása alapján alig várja már, hogy találkozhasson azzal a bizonyos filmmel. És amikor elérkezik a moziban a műsorváltozás ideje, meg- hökkenve látja, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott film helyett más szerepel a programban, s az elmulasztott film bemutatási idejéről szó sem esik. Így van ez ma, amikor az előzetes meghirdetés szerint a Mezítláb a parkban című amerikai filmnek kellett volna jönnie Charles Boyer- val és Jane Fondával a főszerepben, s helyette jött a Dorellik. Nem tennénk szóvá, ha egyedi eset lenne, de mind gyakoribb, hogy az országos filmforgalmazási szervek az utolsó pillanatban változtatják meg a bemutatási programot, csalódást okozva sok-sok nézőnek, nehéz feladat elé állítva a moziüzemeket. Ez a módszer nem használ a mozik látogatottságának. © Most pedig a Dorellikről néhány sort. Magyarul beszélő színes olasz krimiparódia, amelyben egy, a francia Riviérán játszódó történetben az angol rendőrséget, a híres Scotland Yardot teszik nevetségessé. E krimiparódia nemcsak az ügyefogyott rendőrfelügyelőt mutatja be görbe tükörben, hanem a szuperhősökről, vagy szupergengszterekről szóló történetek, a mes- terdetektívek históriái egyaránt fonák oldalukkal jelentkeznek, és egyforma jóízűség- gel nevetteti ki a filmbéli üldözőt és üldözöttet. Maró szatírával jellemzi alakjait, a hasonló történetek szokványos fordulatait. Mindvégig olyan filmet látunk, amely nevetésre késztet még akkor is, ha véres tömegdráma bukkan elő benne. A történetet a leendő nézők miatt nem illik elmondani, annyit azonban érdemes feljegyezni, hogy mind a Do- relliket alakító Johnny Corelli, mind a nagyon szép Mar- geret Lee és végül, de nem utolsósorban a két balkezes angol detektívet megjelenítő Terry Thomas, akit olyan sok filmben láttunk már, sosem hagyja, hogy figyelmünk ellankadjon, vagy akár néhány percig nevetés nélkül maradjon a nézőtér. (benedek) Helytörténeti múzeum Szerencsen Megyénk gazdag kulturális térképére ebben az évben új, értékes színfolt került: megnyílt a Szerencsi Helytörténeti Múzeum. Ez a fiatal, de különös figyelmet érdemlő gyűjteményeket őrző létesít» mény az ősi Rákóczi várkastély • falai között talált otthonra. Az intézmény egyik érdekessége a mintegy félmilliós képes levelezőlap, amelyből a levelezőlap fejlődését, történetét bemutató kiállítást állítottak össze. Másik kiállító termünkben Szerencs nagyközség, egykori szabad királyi város fejlődését kísérhetjük végig a legrégibb időktől napjainkig. A harmadik állandó jellegű látnivaló az ex libris kiállítás. A múzeum naponta 9 órától 17 óráig várja az érdeklődőket. Minden egyéni vagy csoportosan Szerencsre kirándulónak figyelmébe ajánljuk a helytörténeti múzeum érdekességeit. Angyal Béla, a múzeum vezetője Az avatatlanok, de még a múzeum barátai sem sejtik, hogy a Herman Ottó Múzeum csaknem 600 értékes festmény birtokosa. E képek évtizedeken át. gyűltek, halmozódtak, létszámban gyarapodtak. A múzeum, egyéb bokros teendői mellett ritkán fordíthatott rá időt, hogy e gazdag gyűjteményt a nagyközönségnek is bemutassa. Most Kilián István, a múzeum munkatársa, a festészeti gyűjtemény őre kiállításra készít elő jó néhány patinás portrét. A művek a XIX. században születtek, ismert és ismeretlen mesterek alkotásai. Ma, csütörtökön, csendesen, szinte észrevétlenül nvílikrneg a tárlat a Herman Ottó Múzeum napfénygazdag, első emeleti folyosóján. Itt találkozhatnak az érdeklődők mintegy 15 olaj portréval. Láthatják a tárlatlátogatók többek Harc a sátánnál A hét másik új bemutatója a Harc a sátánnal című szovjet film, amelyben a szovjet felderítők mai életéről kapunk izgalmas képet. Egy angliai gyógyszerkutató intézetben dolgozik egy egykori náci professzor. és folytatja a hitleri koncentrációs táborokban megkezdett kísérletezéseit. A szovjet felderítő feladata, hogy megakadályozza a kísérletek folytatását. A történet izgalmas, s érdekes betekintést enged abba a felderítő és elhárító tevékenységbe, amely nem háborús körülmények között, de egy újabb tömegkatasztrófa elhárításáért folyik. Az izgalmas filmek kedvelőinek ajánljuk. Palásti László—Balázs Piri Balázs: Ma mi is fúrunk Palásti László, aki műfajában immár „nagy öregnek” számít, ezúttal elsősorban az emberi kapcsolatokban jelentkező visszásságokat tűzi tollára. Nem törekszik csattanós poénekre, s elkerüli a könnyed szójátékokat. Kicsit kesernyés, iskább novellisztikus írásaiban igen emberien, sohasem bántó módon mondja el véleményét mindnyájunkról. Könyvének legérdekesebb vonása az, hogy nem haragot, nem is kacajt fakaszt, hanem valami kényelmetlen, feszengő érzést kelt az olvasóban. A filozofikus, bölcs mondanivalóhoz szervesen kapcsolódik a fegyelmezett stílus. Balázs Piri Balázs kitűnő rajzai nagyszerűen illenek a szöveghez, s fokozzák a könyv érdekességét, színességét. (Kossuth Könyvkiadó.) A siker szí&iheSyén Az amfiteátrum nappal. (Fotó: Sz. Gy.) Közérdeke közlemény! Felhívjuk a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy vállalatunk alkatrész osztálya — az aratási munkálatok előrehaladásától függően — előreláthatólag június 30-tól augusztus 16-ig „aratási m^yeletet66 tart! Árukiadás az ügyelet alatt: munkanapokon: 7-től 19 óráig, munkaszüneti napokon: 7-től 13 óráig. Készpénzes eladás nincs! A vásárláshoz bélyegző szükséges! Az ügyeleti szolgálat ideje alatt, munkaidő után csak az aratáshoz szükséges alkatrészeket szolgáljuk ki! tlgyeleti telefon: 35-590. AGROKEIt VÁLLALAT alkatrész osztály Zemlényi tanító néni Az Eszakmagyacországi Tégla- és Cserépipari Vállalat szolgáltató és javító üzeme azonnali belépéssel felles* asztalo. lakatos, marós, hegesztő szakmunkásokat. Jó kereseti lehetőség, 44 órás munkahét, kedvezményes üzemi étkeztetés, munkásszállás biztosítva. Jelentkezni lehet: Mályi Téglagyár, szolgáltató és javító üzeménél. Az év utolsó tanítási napján történt. Pöttöm, ünneplőbe öltözött kislány állt Zemlényi Béláné előtt. Nyújtotta a kezében tartott rózsát, s közben egy kicsit zavartan ezt mondta: — Köszönöm szépen, hogy meg tetszett tanítani olvasni és számolni... — Az írást nem köszönte meg — emlékszik vissza a kis epizódra maga a tanító néni. Magyarázólag hozzátette még: — Nagyon csúnyán ír. Hiába korholtam miatta. A történetben szereplő kislány sok-sok iskolás társával együtt már a szünidőt élvezi. A tanító néninek azonban még nem kezdődött el az igazi pihenése. Zemlényi Bélánét mindenki ismeri Szerencsen. De csak így emlegetik: a Zemlényi tanító néni. Több mint huszonkét esztendeje tanítja már a szerencsi kisiskolásokat a betűvetés, az olvasás és a számolás tudományára. így hát nem véletlen népszerűsége. ,— A felszabadulás után, amikor megpályáztam a szerencsi állást, az első osztályban volt „üresedés”,. Itt rekedtem a kicsiknél... Nem bántam meg. Hálásak, ragaszkodók ... És van abban valami felemelő érzés, ahogy lassan-lassan kirajzolódik 9c- ruzájuk alatt egy-egy betű, az ákom-bákomokból. Harminc esztendeje tanít már. Sok-sok emléket őriz a felszabadulás utáni korszakból. — Férjem is tanító. Együtt kerültünk Szerencsre. Három gyerekünk volt. Részt vettünk akkor a népművelő munkában, szerveztük a termelőszövetkezetet. kultúrműsorokkal jártuk a falut. Nehéz volt. Sokszor kellett egyedül hagyni a gyerekeket. De megérte! Ha még egyszer pályát választhatnék, ismét pedagógus lennék. A három gyerek már felnőtt. Kálmán mérnök lett, Zoltán pedagógus, a legkisebb, Laci pedig orvostanhallgató. — Olyan nagy öröm ért. Igaz. Zoli fiam még csak három éve tanít, de most, pe- dagógusnap alkalmából kiváló úttörővezető jelvénnyel tüntették ki. Jobban örültem ennek, mint a magaménak. A történethez hozzátartozik, hogy harminc évi tanítás után Zemlényi tanító nénit az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetésben részesítették az idén. — Nemrég kaptam levelet a fiamtól, Lacitól. Gratulált a kitüntetéshez. Azt irta: „Az ünnep napjai elmúlnak, de a gyerekek szeretete az megmarad ...” Igaza van. A pedagógus nem a kitüntetésért tanít. ha igazi pedagógus. Hanem magáért az eredményért. Az évek múlása nem sok nyomot hagyott Zemlényi tanító nénin. Pedig már tanítványai gyerekeit tanítja. — Ma már könnyebb a munkánk, mint régen. A szülők többet segítenek. Az óvódéban már megszokták a közösséget a kicsik. De azért most sem könnyű, hiszen az alapok lerakása nem megy simán. Szeretnek játszani. S a tanító néninek, ha eredményt akar elérni, szintén játszania kell. Csak egy példát... Sokkal szívesebben számolnak, ha játszva tehetik. Mi úgy szoktuk, hogy három csoportba osztjuk a gyerekeket. Felrajzolunk a tárnára három ,fa- törzset. A jó feleletekért a csoport fája kap egy levelet. S végül valami jutalmat azok, akik előbb lombosították be a fát. — Mit nem szeret a munkájában? — Osztályozni. Az első értékítéletet nekem kell adui. Ez sokszor a gyerek és a szülő szemében is könnyet fakaszt. De azért, ma már valahogy ez is könnyebb. Azt hiszem, reálisabbak lettek a szülők. Zemlényi Bélánét köszönt- iük kitüntetése alkalmából. S csak azt szeretnénk még elmondani róla: eddig közel 900 gyereket tanított meg írni, olvasni, számolni. Csutorás Annamária közt Barabás Miklós Kun Józsefről készített portréját. Kozina Sándor Szemere Bertalanról készített olajképe történetileg is érdekes, mert a mester elkísérte az ismert politikust a száműzetésbe, és ott készítette róla a Herman Ottó Múzeumban látható, igen kifejező portrét. Munkácsy Mihály kortársa és tanulótársa, Karlovszky Bertalan Szemere Attila feleségét festette meg. A vonzó, kimunkált női portré szintén látható lesz a kiállításon. Az akadémikus modorban festő Badilz Ottó tanulmányfejjel szerepel. Latkóczi Lajos, aki a múlt század második felének ismert arcképfestője volt Miskolcon, több művével szerepel a tárlaton. Rombauer János, a XIX. század elején munkálkodott, női portréi igen híresek. A tárlatlátogatók találkozhatnak a mester két portréjával. Több ismeretlen festő munkája egészíti ki a sort. A Herman Oltó Múzeum kamarakiállítása bizonyára érdeklődésre tart majd számot, s a csütörtöki nyitány után bízhatunk benne, hogy a mintegy 600 értékes festmény, a mostanihoz hasonló történeti és tematikai csoportosításban falra kerül majd. (párkány) í*s filmbemutató Miskolcon A Rónai Sándor Művelődési Központ fotó- és filmszakbizottsága megállapodást kötött a Heves és Nógrád megyei művelődési központokkal a tájegységben működő fotósok és filmesek tartós együttműködésének megteremtésére. Ezen belül kerül sor ez év októberében arra a nagyszabású bemutatóra, amelyben az optikai művészet valamennyi műfaja képviselteti magát. A megyei művelődési központ és a Miskolci Fotóklub, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Magyar Amatőrfilm Szövetség, a Népművelési Intézet, a FORTE-gyár, továbbá a megyei művelődési szervek támogatásával pályázatot hirdetett fekete-fehér és színes papírképek, audiovizuális képsorok és keskenyfilmek alkotói számára azzal a céllal, hogy az említett területeken működő amatőr és hivatásos alkotók együttesen mutassák be munkájuk eredményeit. A bemutatón azok az amatőr- és hivatásos fotósok, filmesek vehetnek részt, akik Borsod. Heves, Nógrád megye területén laknak, vagy itt tevékenykednek. A pályázat tematikája kötetlen és mindhárom műfajban 1969. szeptember 1-ig lehet a pályamunkákat beküldeni a Rónai Sándor Művelődési Központ címére. A patronáló szervek számos értékes díjat tűztek ki a pályázaton és a bemutatón részt vevő alkotók munkájának elismerésére. A Forte-gyár ezenkívül bejelentette jelentős összegű vásárlási szándékát is a bemutatón szereplő legjobb fekete-fehér és színes fotók közül. A pályázattal és a bemutatóval kapcsolatos részletkérdésekben a Rónai Sándor Művelődési Központ fotó és filmszakbizottsága ad tájékoztatást. KamarahiáUítús a Herman Ottó Múzeumban Most ért véget a XX. kassai filmfesztivál. A bemutatott tíz film közül magyar alkotás aratta a legnagyobb közönség- sikert. A filmeket egy-egy alkalommal mutatták be a kassai, 12 ezer nézőt befogadó amfiteátrumban. Szinte már aratta, amelynek bemutatóján a 12 ezres nézőtéren mintegy húszezer érdeklődő szorongott. A film vetítésére zuhogó esőben került sor, de a közönség mindvégig kitartott, és az előadás után percekig tapsolta a magyar filmalkotást. hagyomány, hogy a fesztivál idején esik az eső. Most is így történt, ennek ellenére a nézők minden este zsúfolásig megtöltötték a nagy, szabadtéri mozit. A legnagyobb sikert az Egri csillagok című magyar film
