Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-03 / 125. szám
Kedd, 1969. június 3. A városfejlesztés néhány kérdéséről nyilatkozik dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vh-dnöke 2. A lakáshelyzet A korábbinál nagyobb anyagi lehetőségek és a lakástermelői kapacitás növekedése biztosítékot ad lakásgondjaink enyhülésére, hosszabb időt tekintve pedig annak megoldására. Beruházásaink között a lakásépítkezések kiemelt fontosságúak, az úgynevezett cél- csoportos beruházások körébe tartoznak, és ezek tervszerű megvalósítását kormányunk írja elő. A harmadik ötéves terv miskolci lakásépítési előírásait teljesítjük, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve annak némi túlteljesítésére is kilátásunk van. A harmadik ötéves terv időszakában 5411 tanácsi, bér- és szövetkezeti, 920 vállalatai alapintézményi és mintegy 1400 magán-, vagyis összesen: 7731 lakás épül Miskolcon. A tényleges lakásszaporulat mintegy 0400 lakás lesz, mivel célkitűzéseink között szerepel az elavult, a szociális követelményeknek nem megfelelő lakótelepek felszámolásának folytatása; emellett a városfejlesztés, — az intézmények és a lakásépítés területeinek biztosítása — lakásszanálással jár. Ily módon a harmadik ötéves terv időszakában mintegy 1350 lakást bontunk le, jórészt a mai igényeknek meg nem felelő, elavult, gyakran életveszélyes lakásokat (cementgyári berakok, Szentpéteri-kapui téglagyári házak; Tatár utca stb.). A gyorsabb fejlődés ellenére sem várhatjuk azonban, hogy Miskolc lakásgondjai már a harmadik ötéves terv során megszűnnek. Jelenleg ugyanis több mint 12 ezer jogos lakásigénylőt tartunk nyilván. Ha ehhez hozzászámítjuk az avult- ság, illetőleg fejlesztés _ miatt lebontott lakások pótlását, s a város lakosságának várható to- - vábbi növekedését, akkor mindenki megértheti, hogy csak fokozatosan — de reméljük mind gyorsabban — javulnak városunkban a lakáskörülménye''A következő évek lakásépítési programjának előkészítését már megkezdtük. Végrehajtó bizottságunk kijelölte a negyedik ötéves terv lakásépítési területeit. Bízunk abban, hogy a kormányszervek segítségével és a lakásépítési program megvalósításéban részt vevő valamennyi beruházó, tervező és kivitelező lelkiismeretes munkájával mai legnagyobb gondunk, a város kedvezőtlen lakáshelyzete tovább javul, s belátható időn belül megoldódik. Elkészült a Farkaslyuki Bányaüzem fürdő-öltöző épülete. Laczó .1. felv. ■ KÉRDÉS: Az új lakóte- " lepek, lakóházak építé- •> sén kívül valószínűleg " nagy erőfeszítést kíván * az állami kezelésben Ic* vő lakóliázak fenntartá* sa, felújítása, karbantar■ tása is. Milyen lelictő- S ségckkel, pénzügyi és ■ más erőforrásokkal ren■ détkezik ehhez a tanács? VÁLASZ: A harmadik ötéves terv időszakában az állami kezelésben levő mintegy 10 ezer lakás fenntartására körülbelül 200 millió forintot fordítunk. Az viszont megállapítható, hogy ez az összeg közel sem éri el a kívánatos mértéket, viszont a lakbérbevétel ennek csak mintegy 35—40 százalékát fedezi. A többi az állami költségvetésből történő támogatás. 1969- ben például csaknem 40 millió, 1970-ben több mint 44 és fél millió forintot juttatunk a MIK-nek az állami lakóházak fenntartási, felújítási eszközeinek kiegészítésére. Szükség volna azonban a felújítások gyorsítására, korszerűbb és tartós külső burkolatokra, de mindezekhez az állami támogatás és a lakbérbevétel még nem nyújt lehetőséget. Ennek a munkának a hatékonyságát nagymértékben javítaná, ha a bérlők is gondosabban vigyáznának lakásukra, a lakóépületekre. annak környékére. Igen nagy összeget tesz ki az a kór, amely hanyagságból és felelőtlenségből keletkezik lakóépületeink belső és külső állagában » KÉRDÉS: A lakásépítés * és felújítás növekvő iite■ me mellett milyen lche- 2 tőség nyílik a belváros ■ rekonstrukciójára, ille■ tőleg a Városkép fejlcsz- J lését is szolgáló tervek * inogva ló* tt ásóra ° VÁLASZ: A belváros részletes rendezési terve most készül, a közeljövőben jóváha2 KÉRDÉS: Milyen módoi ■ lehetne mégis Miskol 2 con tovább növelni az ú • lakóházak számát, to * vább enyhíteni a jclenlc . gi lakásgondokat? VÁLASZ: A lakásellátás to vábbi javítása érdekében tanácsi szerveinknek ösztönözn kell a lakosság saját lakás- építkezését, és az üzemek lakásépítkezéseit is. Kedvezi helyzetet teremt' az, hogy i tanácsi szervek előkészíti munkája következtében a sa- játház-építéshez — elsősorbar társasház-építéshez — megfelelő mennyiségű telek áll rendelkezésre. Hozzáteszem, hog> ezeknek a területeknek a közművesítéséhez a tanács sajál eszközeiből jelentős összegekkel járul hozzá. Például az Aggteleki utca környékén mosi kialakításra kerülő lakótelep közművesítéséhez a városi tanács több mint 6 millió forint támogatást nyújt, melyet az építtetőknek nem kell visszafizetniük. Bízunk abban is, hogy a városban települt vállalatok a Gazdasági Bizottság által biztosított lakásépítési lehetőségeket kihasználják, hozzájárulnak saját fejlesztési alapjukból, dolgozóik lakásproblémáinak megoldásához. A rendelkezésünkre álló eszközökkel az üzemeknek ezt a tevékenységét is támogatjuk, segítjük. Az eddigieknek megfelelően segítjük a fiatalok lakásépítési törekvéseit, a KISZ által szervezett társasház-épi- tési akcipkat. Az ésszerű területfelhasználás és a gazdaságos közművesítés érdekében elsősorban a társasház-, sorházépítést támogatjuk és szorgalmazzuk, összegezve: az a törekvésünk, áogy az állami, tanácsi pénzügyi eszközök mellett a vállalati eszközöket és a lakosság iáját eszközeit minél nagyobb mértékben bevonjuk a lakás- építkezésekbe, hogy ezúton is több lakás épüljön városunkban. Közvélemény-kutatásunk során többen érdeklődtek Miskolc lakáshelyzete, lakásépítési programja és a belváros rekonstrukciója felől. Egyebek közt foglalkozott ezekkel a kérdésekkel nemrég a városi pártbizottság kibővített ülése is. ; KÉRDÉS: A harmadik „ ötéves terv vegéig — ’ vagyis 1970 vegéig — 2 várható-e és milyen ■ mértékben a lakásgon■ dók enyhülése? VÁLASZ: Erre a kérdésre kedvező választ adhatok. A lakásépítési ütem 1969-ben és 1970-ben meggyorsul, lényegesen több lakást építünk, mint korábban. A kormány a lakásépítés gyorsítására jelentősebb anyagi eszközöket bocsátott rendelkezésünkre. Más városokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy Miskolc fejlesztésére, ezen belül a lakásproblémák megoldására kormányzatunk is megkülönböztetett figyelmet fordít. Jó feltételeket teremtett a lakásépítés fokozásához a Borsodi Házépítő Kombinát üzembe helyezése is. A házgyár már termel, első termékei már városunkban is megjelentek, a Vörösmarty utcában és a Győri-kapuban folyik a házgyári épületek ösz- szeszerelése. A közeli jövőben új magasházat építünk a Kossuth utca és a Széchenyi utca sarkán (a Béke étterem helyén), megfelelő kiképzésű lakóház kerül a Tanácsház térre is. Ezekkel a lakásépítkezésekkel egyidejűleg e két helyen mintegy 5000 négyzetméter alapterületű, különböző rendeltetésű, belvárosba illő üzleteket is építünk. Napirenden van a Pece- ágak folyamatos megszüntetése, a Szinva-part falainak rendezése és a Szinva Szabadság j tér—Bartók Béla tér közötti | szakaszának befedése. Megkezdődött a Népkert környéki j intézményközpont (sportcsarnok, szálloda, könyvtár) kiépítése is, amely részét képezi a belváros rendezésének. Az űj építkezések mellett folytatjuk a megmaradó belvárosi épületek felújítását, az üzletek korszerűsítését, a városiasabb portálok kiképzését, modernebb közvilágítás bővítését stb. Nincs itt lehetőség mindazon intézkedéseink felsorolására, melyek alapvetően az igények korszerűbb kielégítését és egyben a városiasabb, esztétiku- sabb városképet kell hogy eredményezze már a következő egy-két év folyamán is. Csépányl Lajos (Folytatjuk) gyásra kerül. Az a törekvé síink, hogy a rekonstrukció so ran jellegzetesen miskolci, ; mai értékeket is megőrző bel város alakuljon ki. Ez a tévé kenység számos részletéber már megkezdődött és bízunl benne, hogy a lakásépítő: gyorsabb üteme, a növekve közintézményhálózat-fejlesz- tés ezt a folyamatot meggyorsítja, A belváros rekonstrukcióját, az esztétikusabb városkép kialakulását jelentik olyar létesítmények, mint a Palóczy utcai középiskolai diákotthon a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és a Beruházási Bank közös székháza. a Béke téri önkiszolgáló étterem, a Széchenyi és Kossuth utcai lakóházak, a színház melletti új épületek, az SZMT- székház, az úgynevezett lottóház, a Borsodi Szénbányák űj székháza, a megyei tanács irodaháza, az új Állami Áruház, a megyei-városi könyvtár, a sportcsarnok, az ÉMÁSZ irodaháza, a MÁVAUT autóbuszpályaudvar, a GELKA-szerviz és irodaház, a Baross utcai szakközépiskola, a nyomda és sajtókombinát stb. Aranyérmet nyert borsodi versenyzők bóvári Péter, Ipari Szakközép- iskola, Ózd. Néptánc: József Attila Gimnázium, Ózd. Rákóczi Gimnázium, Sárospatak. Társastánc: Bodnár—Nyitrai, Lázári—Tátrai, Szlcárosi—Varga, Közgazdasági Technikum, Miskolc. Pályaművek. Irodalom: Bár- czay Klára, Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc. Bari Károly, Kossuth Gimnázium, Miskolc. Történelem: Szabó László. Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc. Szatmári Ilona, Matya- sovszki Valéria, Közgazdasági Szakközépiskola, Sátoraljaújhely. Néprajz, helyi történet: Berta Gábor, Nagy éva, Kossuth Gimnázium, Sátoraljaújhely. Szendrei János, Ipari Szakközépiskola, Miskolc. Iparművészet, népművészet: Antal Mária, Fridél Lajos, I. László Gimnázium, Mezőkövesd. Ács István, Földes Ferenc Gimnázium. Miskolc és Kossuth Gimnázium (Miskolc) szakköre. vers- és prózamondás: Várhegyi Katalin, Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc. Juhász Márta, II-es számú Ipari Szakközépiskola, Miskolc. Diákszínpad: Rákóczi Gimnázium. Sárospatak. Gimnázium, Szikszó, Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc. II-es számú Szakközépiskola, Miskolc. Szólóének. szólóhangszer: Knóth Judit, Zrínyi Ilona Gimnázium. Miskolc. Papp Ágnes, Rákóczi Gimnázium, Sárospatak. Bonla Katalin, Herman Ottó Gimnázium, Miskolc. Vegyes-kvartett: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc. Énekkar: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc, Kilián Gimnázium, Miskolc. Zenekar: Földes Ferenc Gimnázium zenekara és kvartettje, Miskolc. Tánczenekar — táncdaléne- kes: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc, két tánczenekara. 105. sz. Szakmunkásképző Intézet, Kazincbarcika. Domszinvonal tekintetében minden eddigit felülmúlt, s tartalmában, ünnepélyességében egyaránt méltóképpen csatlakozott a Tanácsköztársaság jubileumi ünnepségsorozatához. Beszéde végén az egyes művészeti ágakban győztes fiataloknak és együtteseknek átadta az arnyérmeket. összesen 248 érem és 18 különdíj került kiosztásra. A végeredmény azt bizonyítja, hogy a borsodi középiskolák és szakmunkásképző intézetek fiataljai igen szép sikerrel szerepeltek az idei sárospataki diáknapokon. A 76 aranyból 35, a 88 ezüstből 42. a 84 bronzból 51 megyénkben maradt. A bíráló bizottság megállapítása szerint a három megye legsikeresebben szereplő iskolája a Földes Ferenc Gimnázium volt, amelynek tanulói 8 arany, 12 ezüst és 12 bronzérmet nyertek a pályázatokon és a különböző művészeti ágakban. A 18 különdíjből a miskolci Földes Ferenc Gimnázium és a sárospataki Rákóczi Gimnázium 3—3, a miskolci Kossuth Lajos, Zrínyi Ilona Gimnázium, a 101. sz. Szakmunkásképző iskola, a 2. sz. Ipari Szakközépiskola és a mezőkövesdi I. László Gimnázium 1—1 különdijat kapott. Ezután Sándor Béla, a diák- bizottság vezetője Kolcszár Dénes elvtársnak, a városi tanács vb-elnökhelyettesének visszaszármaztatta a város jelképes kulcsát. A fehér selyemzászlót a DlVSZ-induló hangjai mellett bevonták az árbocról, majd az aranyéremmel kitüntetett versenyzők és együttesek legsikeresebb számaiból összeállított műsoros esttel véget ért az V. sárospataki diáknapok színes, gazdag eseménysorozata. Hegyi József Este 6 órai kezdettel tartották meg a diáknapok záróünnepét, amelyen részt vett Madarász György elvtárs. az MSZMP megyei bizottságának osztály vezető j. Orosz László elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője, Tok Miklós elvtárs, Miskolc városi Tanácsának vb-elnökhelyettese. Ró- zsahegyi Jánosnak, a KISZ városi bizottsága titkárának megnyitója után dr. Hetényi György elvtárs, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője mondott gondolatokban gazdag záróbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a 4 nap mérlegét megvonva, örömmel állapíthatjuk meg: az ifjúság nagyszerű kulturális szemléié Két és félezer ifjú vidámságával, szárnyaló énekével, önfeledt örömével volt tele négy napon át az ötödször megrendezett diáknapi ünnepségek színhelye, Sárospatak. Vasárnap még lebonyolították a 7 zenekar és kamaraegyüttes nagyszerű hangversenyét, megtartották a forradalmi nemzedékek találkozóját, amelyen Szederkényi Ferenc a tanácshatalomért folytatott küzdelmeiről, E. Kovács Kálmán, a harmincas évek baloldali mozgalmairól, dr. Egri Sándor pedig a felszabadulás utáni fiatalok politikai tevékenységéről beszélt a diákoknak, délután Páldi Jeremiás igazgatóhelyettes, a rendező bizottság titkára kihirdette a kulturális szemle eredményeit. Szép sikerek a sárospataki diákna.**okon Remények Sajólászlófalván Jöjjenek ki, nézzék meg, hogy dolgoznak az emberek a földeken ... Bodnár Ferenc tanácselnök már kétszer is telefonált szerkesztőségünkbe. És olyan szíves szóval hívott, olyan lelkesen beszélt a sajólászlófal- viak munkájáról, mintha valami rendkívüli meglepetést, szenzációt is tartogatna az újság számára. — Nos, mi az újdonság abban, hogy a lászlófalviak dolgoznak a földeken? — kérdeztük a tanácselnököt, amikor a minap ellátogattunk a községbe. — Hát az, hogy megalakult a termelőszövetkezet! — mondja Bodnár Ferenc. — Az idegenek nem sejtik, hogy nálunk ez milyen nagy eseménynek számít. Hogy mit jelent a tsz- alakítás ebben a faluban, ahol eddig mindenki maga gazdálkodott, robotolt, verítékezett látástól vakulásig... És mutatja a hegyes-dombos vidéket, ahol nehéz a művelés, amelyen nagyon meg kell dolgozni a mindennapi kenyérért. — Haszon meg semmi — szól közbe egy fekete fejkendős asszony, özvegy Tóth Lajos- né, aki éppen valami ügyesbajos dolgában időzik a községi tanács szűkös, egyetlen helyiségében. Két hónappal ezelőtt termelőszövetkezet alakult Sajólászlófalván. Az ötszáz lelkes község 87 tagja alakította meg. Száznegyven holdnyi szántójuk van, ezen vetettek sörárpát, zabot, lucernát, napraforgót. Elsősorban takarmánynövényeket. hogy a kisállattenyésztés fennmaradjon. Tulajdonképpen szegényen kezdik tehát, de többnyire nagy reményekkel, mert: — Az eddigi élettől csak jobb lehet, ha összefogunk — folytatja az özvegyasszony. — Meg kellett volna ezt a tsz-t alakítani már régen, mint a parasznyaiak tették. — Kértük, hogy segítsenek — mondja Bodnár Ferenc. — Papp Gyulát, a parasznyai tsz elnökét választottuk meg mi is tsz-elnökünknek, s úgy számítjuk, hogy 3 éven belül egyesülhetünk a parasznyaiak- kal. Addig is sok segítséget kapunk tőlük. Van például 240 holdnyi erdőnk. Eddig nem tudtuk hasznosítani, ősszel megkezdjük a fakitermelést. A parasznyaiak adnak gépet, szakiránvítást. A biztató gazdagodás, a szép remények ellenére sok még a kételkedés is Sajólászlófalván. A tanácselnök így fejtegeti ennek okát: éppen azért, mert az embereknek évtizedes verítékük tapad itt a földhöz, nehéz az „enyém" és a „tiéd” fogalma helyett a ,„miénk”-ci meghonosítani. Nehéz megértetni az évszázados módszerekkel gazdálkodókkal a géoesített, korszerű, nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Ráadásul a másik szomszédos község. Sajókápolna sincs jó hatással rájuk, mert ott még nem alakítottál- meg a termelőszövetkezetet. Szinte két tűz között vannak tehát a sajólászlófalviak, ha a sajóká- polnaiakat és a parasznvaiakat hallgatják. Látniuk kell azonban, hopv míg az egyik „tűz” 2gyre sorvadóbb, hamvadóbb. a másik mind fényesebb. Annak a lángjánál melegedhetnek. (Ruttkay)