Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Vasárnap, 1969. június 22. Június 22. tanulsága Megállapítások es évi munkánkról 1941. június 23-én hajnal­ban a hitleri hadsereg ha­talmas tüzérségi és légi elő­készítés után betört a Szov­jetunió területére. A fasisz­ták Anglia és Franciaország eilen 135 hadosztállyal, 2600 tankkal, 3500 repülővel tá­madtak, de a Szovjetunió nyugati határain már 18) hadosztályt, 3700 tanítót és 4950 repülőgépet állítottak csatasorba. Az emberiség egész törté­nelme során egyetlen népnek sem kellett olyan szörnyű megpróbáltatásokat kiállnia, mint a szovjet népnek, mely­re a soha nem látott vad erő zúdult. Akasztófaerdők, tö­megsírok, üszkös romok je­lezték a fasiszta, alakulatok útját. Am ezekben a napok­ban, hónapokban ismét be­igazolódott Lenin látnoki megállapításának igazsága: „Soha nem lehet legyőzni azt a népet, amelyben a munká­sok és parasztok többsége megismerte, megérezte és meglátta, hogy ők a szovjet hatalmat védik, a dolgozók hatalmát”. Már 1941 végén Moszkva alatt' csődöt mondott a fa­siszták villámháborús terve és ai sztálingrádi ■ győzelem végképp bizonyította: a Szov­jetunió az a döntő erő, amely alkalmas arra, hogy meg­semmisítse a hitleri sereget, megmentse az emberiséget a fasizmus borzalmaitól. A kommunista és munkás­pártok most véget ért moszk­vai tanácskozásán elfogadott A Pentagon, amelynek ag­resszív tervei kudarcot val­lottak, a világközvélemény nyomására tavaly áprilisban kénytelen volt hozzájárulni, hogy az Egyesült Államok teltétel nélkül beszüntesse Észak-Vietnam kétharmadá­nak rendszeres bombázását. Novembertől a VDK egész területén megszűntek az ame­rikai légitámadások. Megte­remtődtek a feltételek a tönk­retett gazdasáa újjáépítéséhez, s mindenekelőtt a közlekedési útvonalak helyreállításához. Négy évig ezek voltak az ame­rikai légierő és flotta fő cél­pontjai. Ez a béke azonban még bi­zonytalan. Időnként még hal­latszik a légvédelmi ütegek tüzelése, és a föld—levegő ra­kéták robbanása. Az amerikai légiprovokátorok olykor még bombázzák és rakétákkal lö­vik a VDK egyik-másik kör­zetében a békés falvakat. Amerikai felderílőgépek hatol­nak be a VDK légiterébe. Az Egyesült Államok vietnami bűncselekményeit kivizsgáló bizottság nemrég közölte, hogy az amerikai légierők február­ban 500 berepülést hajtottak végre a VDK légi terében, ja­varészt kémkedési céllal. Az ilyen berepülések száma ápri­lisban 800-ra nőtt. Május ele­jén, éppen a főváros lakóne­gyedeire zuhantak le egy ra­kétával. lelőtt amerikai felde- rítőgép rqncsal. Ez a harma­dik amerikai pilóta nélküli kémrepülőgép voit. amelyet Kanoi felett lőttek le. egyet­len hó! leforgása alatt. Hai­phong felett április folyamán négy amerikai kém repül őeé- pet lőttek ie. A VDK-ban kétszavas, rö­vid kifejezéssel, „új helyzet­nek” nevezik azt az állapotot, hogy Washington ugyan kény­telen-kelletlen megszüntetne a VDK ellen a hadüzenet nél­kül viselt kalózháborút, a provokációkat azonban folya­tat V rt kialakult. helyzetben a VDK erőfeszítéseket tesz a termelés fejlesztésére, s a leg­sürgősebb helyreállítási mun­kák elvégzésére. Mindenek­előtt. a közlekedési utak és ön­tözőrendszerek helyreállításá­ról van szó. A múlt évben hősies munkaerőfeszítések eredményeként több mint 10 fódokumentum világosan rá­mutat: „Az imperializmus szülötte a fasizmus — a po­litikai terror és a haláltá­borok rendszere... Megfé­kezni az agresszort, megmen­teni az emberiséget az impe­rializmustól — ez a küldetés jutott a munkásosztály, s minden Imperialistaellenes erő osztályrészéül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcol.” A szovjet diplomácia a két világháború között lankadat­lanul szorgalmazta az euró­pai kollektív biztonsági rend­szer megteremtését. Most, amikor az NSZK-ban ismét barnaingesek masíroznak és még a hivatalos állami poli­tika sem hajlandó a fennál­ló határok elismerésére, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország ismét felemel­te a szavát. A Varsói Szerző­dés tagállamainak budapesti értekezlete felhívással for-, dúlt Európa népeihez: tartsa­nak biztonsági konferenciát, teremtsék meg kontinensünk stabil, megbonthatatlan béké­jét. 1941. június 22. nagy tanul­sága, hogy a gyalázatos rab­lóháború döbbentett csak rá népeket, hogy megengedhe­tetlen bűn tétlenül szemlélni az imperializmus mesterke­déseit. Június 22. figyelmez­teti az emberiséget: ne en- I gedje elhatalmasodni az esz- telenség és a gyűlölet prófé­táit, fékezze meg a háborús gyujtogatákat. százalékkal túlteljesítették a teherforgalmi tervet. Biztosí­tották valamennyi főútvona­lon a zavartalan forgalmat, még-a köztársaság déli körze­teiben is, ahol az amerikai légierő egészen október vé­A hanoi tóparton. géíg tömeges támadásokat hajtott végre. Külön gondot fordítottak a mezőgazdasági körzetek helyi úthálózatának bővítésére. A múlt év folyamán ugyancsak nagy munkát végeztek az ön­tözőrendszerek helyreállítása és bővítése, valamint új ön­tözőrendszerek építése érdeké­ben. Komoly gondot fordítanak a személyszállítás megjavítására. Már nappal is járnak a vo­(Folytatás az 1. oldalról) lyozások nem kellő összhang­ja is közrejátszik. Ezért az .ellátás javítása érdekében in­dokolt egyes szabályozások felülvizsgálata és módosítása. A megbeszélés részvevői kifejtették véleményüket az árszínvonal alakulásáról. Az árszínvonal ebben az évben a múlt év azonos időszakához képest némileg emelkedett. Főleg az idényélelmiszerek, ezen belül is a zöldség és gyü­mölcs árának növekedése miatt. A dolgozók többségé­nek jövedelemnövekedése el­érte, vagy meghaladta az ár­színvonal emelkedését. Az 1969-es és a korábbi évek ár­színvonalának emelkedése azonban csökkentette — bár nem számottevően — a nyug­díjak reálértékét. A SZOT fő­titkára javasolta, hogy a nyugdíjak reálértékének meg­óvása érdekében a kormány tegyen a továbbiakban meg­felelő intézkedéseket. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a ked­vező időjárás hatására meg­nőtt a zöldség- és gyümölcs­felhozatal, s ezzel együtt megkezdődött az árak csök­kenése, ami a legtöbb zöldség- és gyümölcsfajtánál már elér­te a múlt évi árszintet. A to­vábbi felhozataltól várható, hogy a zöldség- és gyümölcs­árak a tavalyi árszint alá csökkennek. A kormány korábbi hatá­natok, az elmúlt háborús idők­kel ellentétben, amikor soha­sem lehetett tudni, hogy egy vonat meddig jut el. Vissza­állították a nappali autóbusz- járatokat, amelyek a VDK nagyvárosait a távoleső vidé­kekkel kötik össze. Észak-Vi etnamban újra nem éjszakák­ban, hanem kilométerekber. és napokban mérik az utat. A VDK útvonalain ma szü­net nélkül áramlanak a rako­mányok. A főútvonalak mel­lett azonban harcálláspontja­ikon maradtak a légvédelmi rakétaosztályok és ezredek. hogy szükség esetén, bármely pillanatban elűzhessék az el­lenséget. rozata alapján sor kerül to­vábbi forgalmiadó-kulcs mó­dosításokra, ennek következté­ben néhány ruházati cikk ára csökken. A megbeszélésen szó esett egyes népgazdasági ágazatok­ban. levő béraránytalanságok­ról. Egyetértés volt abban, hogy az egészségügyi és felső- oktatási intézmények egyes kategóriáinál szükséges intéz­kedések lehetőségét az illeté­kes szervek vizsgálják meg. A kormány és a SZOT ve­zetői megállapították: káros és egészségtelen jelenség, hogy több iparvállalat mun­kaerőszerzés érdekében az újonnan felvett dolgozók ré­szére kedvezőbb 'bérezést biz­tosít, mint az azonos munka­körben dolgozó törzsgárdata- goknak. Ezért felhívják a gaz­dasági és szakszervezeti szer­veket. hogy maguk is lépje­nek fel a törzsgárda érdekei hatékonyabb védelmében és jogait a kollektív szerződés­ben is biztosítsák. A SZOT vezetői felhívták a figyelmet arra a tarthatatlan helyzetre, hogy tsz-ek, több; főleg budapesti iparvállalattal munkavállalási szerződést kö­töttek és a gyári munkások közül toborzott fiktív tsz-ta- goknak az átlagosnál maga­sabb bért fizetve végeztetik el azt a munkát, amire szer­ződtek. Ez a helyenként ta­pasztalható gyakorlat ellenke­zik jogrendünkkel, nem javít érdemben a gyár munkaerő­problémáján és rontja a szö­vetkezetek tekintélyét. A kor­mány és a SZOT hathatós intézkedéseket tesz az ilyen jogellenes gyakorlat felszámo­lására. A tárgyalások során szóba kerültek a következő ötéves terv munkálatai, a főbb elkép­zelések, A szakszervezetek részt vesznek a dolgozók élet- és munkakörülményeivel ösz- szefüggő témák kidolgozásá­ban. Egyetértés volt abban, hogy a negyedik ötéves terv­vel kapcsolatos elképzelése­ket a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és elnöksége megvitatja, hogy a kormány a javaslatok figyelembevételével alakíthassa ki állásfoglalását. A kormány vezetői ezúton is felhívják a különböző szintű gazdasági irányító szerveket, hogy az üzemi demokrácia adta lehetőségeket felhasznál­va, vonják be a szakszerveze­teket és a dolgozókat e kér­dések megtárgyalásába. A továbbiakban a szocialis­ta brigádvezetők országos ta­nácskozásán elhangzottak ke­rültek megbeszélésre. Egyetér­tés volt abban is, hogy a ja­vaslatok alapján szükséges a szocialista brigádok erkölcsi­anyagi elismerésének fokozá­sa. Gurnard pro ^rssssor fe oxmeccse A szívátültetési műtétjei ré­vén világhírnévre szert tett Barnard fokvárosi Professzor, a szombatra virra ló éjszaka botrány középpont ivá lett egy római, étteremben. A professzor éppen vacsorá­ját fogyasztotta, az olasz sajtó 41tal ,.menyasszonyként” em­legetett húszéves Barbara Zőller, valamint több barátjá­nak társaságában, amikor egy szemfüles római fotóriporter több felvételt készített a pár­ról. Amint Barnard észrevette a „merényletet”, a fényké pészhez lépett, és felszólította, hogy adja át neki a filmte- , kereset. A fényképész erre nem volt hajlandó, mire Bar­nard rávetette magát, kikapta kezéből a fényképezőgépet, és megsemmisítette a tekercset. Az AFP jelentése szerint az incidens valóságos boxpárbaj közepette zajlott le. A fényképész közölte, hogy feljelentést tesz Barnard ellen. 1 A VDK-ből jelentik Eszak-Vietnamban nappal is járnak a vonatok (!. Scsedrov hanoi tudósítása alapján) Megayilt a béke-vifántalálkozu Szombaton, a berlini Sport- haliéban megkezdte munkáját a nemzetközi béke-világtalál­kozó. Az ünnepélyes megnyitón 50 nemzetközi szervezet és majd­nem száz országos szervezet küldöttei gyűltek össze. A béke-világtalálkozó ko­runk legfontosabb kérdéseit — a vietnami helyzetet, az euró­pai béke és biztonság, a lesze­relés kérdéseit, a közel-keleti helyzetet, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus elleni harcnak, valamint a népek nemzeti függetlenségének kér­déseit vitatja meg. He fi kiilpoliiikitxi összefoglalóik Moszkvában véget ért a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozá­sa. A hetvenöt testvérpárt túlnyomó többsége magáévá tette és aláírta a tanácskozás fődokumentumát, amely mély­reható elemzést ad a nemzet­közi viszonyokról és a kom­munista mozgalom helyzetéről, s ezen túlmenően megfogal­mazza az imperializmus elleni harc programját. Az értekez­let egyhangúlag elfogadta azt a kezdeményezést, hogy hívják össze az antiimperialista erők világkongresszusát. Kádár Já­nos elvtárs joggal állapította meg, hogy a moszkvai tanács­kozás történelmi jelentőségű volt, amely új, hatalmas fegy­vert adott a kommunisták, a haladó erők kezébe. A ta­nácskozás munkáját az az egyértelmű felismerés hatotta át, hogy a jelenlegi bonyolult és ellentmondásos helyzetben mindennél fontosabb a kom­munista pártok akcióegysége, az imperializmus elleni közös harc, az antiimperialista 'erők összefogása. A felszólalók el­ítélték a kínai vezetők egy­ségbontó politikáját, amely a kommunista és az antiimpe­rialista erők tömörítésének leg­főbb akadálya, s amely óha­tatlanul az imperializmus mal­mára hajtja a vizet. Csődöt mondtak a rosszhiszemű bur- zsoá próféciák: Moszkvában győzedelmeskedett az interna­cionalizmus, az egységtörek­vések szelleme. Egyiptomi értékelés szerint Gromiko szovjet külügyminisz­ter Kairóban folytatott meg­beszélései nagyban elősegítik a közel-keleti helyzet tisztázá­sát. a tárgyalási pozíciók ki­kristályosodását. Az A1 Ahram főszerkesztője szerint Gromi­ko kairói látogatása véget ve­tett egy arabellenes lélektani kampánynak, amelynek az volt a célja, hogy megzavarja a Szovjetunió és az arab né­pek baráti viszonyát. Viszonylag rövid idő telt el azóta, hogy a népképviseleti kongresszuson kikiáltották a Dél-vietnami Köztársaságot, s máris több mint húsz ország ismerte el a DVK ideiglenes forradalmi kormányát. Ez a gyors nemzetközi siker két­ségtelenül azt bizonyítja, hogy a dél-vietnami nép szabadsá­gáért és függetlenségéért küz­dő nemzeti felszabadítási front vitathatatlan nemzetközi tekintélyre tett szert, s ideig­lenes kormányának megalakí­tásával csupán betetőzte a po­litikai és katonai győzelmek hosszú sorát. Nixon a sajtóértekezleten kö­zölte, hogy — szövetségesekkel folytatott előzetes megbeszélé­sek után — augusztusban meg­kezdődhetnek a stratégiai le­szerelési tárgyalások a Szov­jetunióval. A tárgyalási szán­dék értékét csökkenti azonban az a bejelentése, hogy nem hajlandó elhalasztani a leg­újabb stratégiai nukleáris fegyverek kipróbálását. * s ♦ ♦ I ♦ ♦ * f 0 1 1 * : ♦ J ♦ l ♦ <9, i Szocialista alkotmány - Ili A Magyar Tanácsköztársa­ság legfőbb hatalmi szerve, a Tanácsok Országos Gyűlé­se, 1919. június 14-e és 23-a között tíz napon át tanács­kozott. Munkáját a nép al­kotmányának megalkotásával fejezte be. Ez volt az első, rendszerbe foglalt, írásos alkotmány. Magyarország történetében, olyan alaptör­vény, amely nemcsak a nép kötelességeit határozta meg, hanem a jogait is, sőt első­sorban ezeket. Az 1919-es alkotmány a világ második szocialista al­kotmánya volt a szovjet al­kotmány után. Szellemében, rendelkezéseiben, a szociali­zálásokat szentesítő határoza­taiban, az új tulajdon- és munkaviszonyok kinyilvání­tásában a dolgozó nép ér­dekeit fejezte ki, mégpedig az osztályharcban elért tény­leges eredmények alapján. Egyik szembeötlő sajátos­sága az volt, hogy az új prolctárállamot Magyaror­szági Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságnak nevez­te. Ebben az a szándék fe­jeződött ki, hogy ez az ál­lam minden később keletke­ző szocialista köztársasággal hajlandó államszövetségre lépni — erőszak és hódítá­sok nélkül. Következéskép­pen a Szlovák Tanácsköz­társaság függetlenségét már eleve nem érintette. Az al­kotmány külpolitikai része különben is egyértelműen leszögezte: a Magyar Tanács- köztársaság: „Békét akar, minden hódítás és hadikár­pótlás nélkül”. Lényegében a népek testvérisége és sza­badsága jutott kifejezésre, a proletárhatalom jellegének megfelelően. Az alkotmány egyértelmű, világos szövegezése klasszi­kus példája volt annak, mi­képpen lehet és kell szám- bavenni egy történelmileg meghatározott időszakban az osztály harc által elért ered­ményeket. Az alkotmány félreérthetetlenül kimondta: A Tanácsköztársaság célja megszüntetni a tőkés magán- tulajdont, létrehozni a szo­cializmust, amelyben minden munkaképes embernek dol­goznia kell, s amelyben mindenkinek joga van a szabad munkához. Ez az alaptörvény bizto­sította a dolgozók összes de­mokratikus jogait, beleértve a szólás-, a sajtó-, a gyüle­kezési és a lelkiismereti szabadságot. Biztosította a nemzeti kisebbségek jogait, azaz a nem magyar nemze­tiségű állampolgárok a ma­gyarokkal minden tekintet­ben azonos jogokat és élet- körülményeket kaptak. Rész­letesen szabályozta az alkot­mány az állam szervezetét, s a demokratikus centraliz­mus elvét. A legfőbb hatal­mi szerv a Tanácsok Orszá­gos Gyűlése lett. Törvényes mű volt az 1919-cs alkotmány, mert az egész nép választott képvi­selői szavazták meg a szo­cialista demokrácia elvei szerint. Alkalmas volt arra, hogy a gyárak, földek, vala­mennyi munkahely minden dolgozója tudatára ébredjen hatalmának, A fronton har­coló katona pedig megért­hette, milyen célokért hul­latja vérét. Es alkalmas volt arra is, hogy az ellen- forradalmárok és a kapitu- lánsok rágalmaival szemben megmutassa a magyar pro­letariátus valódi törekvéseit és erkölcsi erejét. Minden­képpen olyan mű volt, amelyre a proletariátus ak­kori nemzedéke méltán le­hetett büszke, s amely mint forradalmi hagyomány, szük­ségképpen termékenyítőén hat a jelenre és a jövőre egyaránt. Földes Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom