Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
Szombat, 1969. június 14. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 — Azelőtt gazdálkodtam — magyarázza Besenyei Andor — 1954-ben hívott a sógorom, hát jöttem. Igen, most is Vat tán lakunk. Hajnal fél három' kor kelek. Hat kilométerrí van az állomás, öt évig bl ciklivel tapostam oda-vissza a: utat. Most busszal teszem ezt Délután fél öt van, mire ház; érek. 40 éves vagyok. Itt kezd tem, megszoktam. Ezt tekin tem a végállomásnak. Örömeik? Gulácsi elmondja hogy mar többször kapott ki tüntetést és jólesett, hogy i gyár költségén megtekinthet te a BNV-t, és... A vezetők talán sokszo nem is tudják, hogy a látszó lag apró, jelentéktelen dolgok nak, egy kis elismerésnek, kö szönömnek, milyen sok jelen tősége van. Még annak is, h vezetőik végigmennek a mun kahelyen, s csak ennyit mon danak: jó napot. Ezek az em berek az elismerést meg is ér dem ük. Legyen perzselő nap sütés, havas eső, szél, vihai ők megállás nélkül dolgoznak A kohók mindig éhesek, s . vasúti kocsiknak vissza kel fordulniuk. És ezzel a megállíthatatla munkával kapcsolatban va: néhány óhajuk. Mutatják ruhát. Fél éve se hordjál de már hasznavehetetlen, csu pa sallang. Az érc hamar szét rágja a lábbelit is. Itt sűrűb ben kellene adni munkaruhá' Es baj van az esőköpennyé Gyenge a minősége, átázil Jobbat kérnek helyette. Ügy véljük, hogy ezek a emberek megérdemlik, ha eze két. a sérelmeket orvosoljál Nem teljesíthetetlen óhajol ezek. Csorba Barnabás Foto: Irmai István csak az aknára, de az egész üzemre vonatkoztatva is A szükséges berendezések á*'a négymillió forint. S ha ehhez hozzávesszük a ráfordítandó műszakokat, s az egyéb költségeket, az összeg lényegesen megnövekszik. Megnövekszik tehát a szén tonnánkénti önköltségi ára is. Miután e korszerűsítési feladatra a harmadik negyedévben kerül sor, a negyedévet alapul véve. üzemi szinten az önköltség mintegy 25, csak az akna, tehát Terv-táró esetében pedig 35—40 forinttal lesz magasabb egy tonna kitermelt szén költsége, mint jelenleg. Természetesen ismerik a helyzetet a Borsodi Szénbányák igazgatóságán is, ahol keresik, kutatják a módosításra alapot nyújtó lehetőségeket és feltételeket. Év vési beszámolók — computerek programozásából Üttörő jelentőségű volt, mikor néhány' évvel ezelőtt elektronikus számítógépeket szereltek fel a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem matematika tanszékén, hogy ezeket oktatási célra használják. Bevezették — elsőként az országban — a gépész- és bányamérnök-hallgatók tanterv szerinti oktatását a „gondolkodó gépek” alkalmazására, vagyis a programozás tudományára. I.ánfros István tanszéki műhelyvezető a lengyel gyártmányú Odra készüléken dolgozik, Rigó Sándor és Farkas Zoltán hallgatókkal. Az elmúlt években növekedtek Miskolc munkaerő-ellátásának gondjai. A városi párt- bizottság ipari és kereskedelmi osztálya — a gazdaságpolitikai bizottsággal együtt — felmérte a megyeszékhely munkaerőhelyzetét és tájékoztatta róla a városi párt-végrehajtóbizottságot. A tájékoztató jelentést a vb megvitatta és tudomásul vette. 118 ezer munkaképes lakos Miskolc lakossága 19G0. január elsején 144 ezer volt. Az elmúlt 9 év alatt 3G ezerrel növekedett, s 1969-re elérte a 180 ezret. A növekedés évi átlaga négyezer fő. Az átlagos növekedésen belül viszont lényeges eltérés tapasztalható az 1965. év előtti és az azt követő évek között. A második ötéves terv időszakában ugyanis a lakosság évi átlagos növekedése mintegy 4600 fő volt, s ez 196G-tól évi átlagban 3250 főre csökkent. Az ellentétes tendencia azzal függ össze, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság megerősödött, vidéken is új ipari üzemek létesültek, illetőleg bővültek, s így a város népességének növekedésére a természetes szaporulaton kívül ma már csak az urbanizáció van hatással. 19G0-ban a lakosság 66 százaléka volt munkaképes korú. Ez az arany az elmúlt évek során nem változott, a jelenlegi munkaképes korú népesség száma 118 ezer fő. A munkaképes korú — munkába állítható — népességet figyelembe véve, Miskolcon a foglalkoztatottsági színvonal az 1960. évi 73 százalékról 1965- ben 76, 1969-re 80 százalékra emelkedett. Vagyis az elmúlt kilenc év alatt 7 százalékkal növekedett a lakosság foglalkoztatottsága. A munkába állítható férfi- lakosság teljes foglalkoztatottsága gyakorlatilag már 1965- ben bekövetkezett. Jelentős a nők foglalkoztatottságának növekedése is. Ennek ellenére a foglalkoztatottság színvonala mintegy öt százalékkal alatta marad az országos átlagnak. Hiánycikk: a féríimunkaerő Az ipar — és ezen belül a nehézipar — túlsúlya miatt a Miskolcon foglalkoztatott össz- létszámnak több mint kétharmada férfi munkaerő. Ezt az egyoldalú igényt csak a vidékről bejáró dolgozók foglalkoztatásával lehetett kielégíteni, akiknek a száma jelenleg körülbelül 17 ezer. A férfimunknerő-hiány nemcsak Miskolcon, hanem a megye területén is jellemző. A férfimunkaerő-hiany jelenleg mintegy 2500 fő. összetételét tekintve ennek körülbelül hetven százaléka szakképzetlen — segédmunkás — és 30 százaléka a szakképzett munkások iránt nyilvánul meg. A szakképzettséget nem igénylő — többnyire nehéz, fizikai — munkahelyek a kohászatban, az építőiparban, a szállításnál stb. jelentkeznek, míg a szakmunkásigények leginkább a villanyszerelő, a forgácsoló, a lakatos, a hegesztő, a gépkocsivezető és az építőipari szakmákban jelentkeznek. A Lenin Kohászati Művek például jelenleg mintegy 220. a MÁV 200. a Cementipari Gépjavító Vállalat 70, a közlekedési vállalat mintegy 60. a DIGÉP több mint 90, a December 4. Drótművek 50, a Vízügyi Igazgatóság 160 és a BÁÉV mintegy 150 fős munkaerőhiánnyal küzd. Nagy a fluktuáció A megnövekedett munkaerőkereslet, a vállalatok es üzemek egymás közötti munkaerő- csábítása kiélezte a vállalatokon belüli és a vállalatok között meglevő feszültségeket,^ s mindez a munkaerőmozgás jelentős növekedését eredméGyárak és emberek BLftfttEIlOSOK Egy helyen A napokban lesz a Lenin Kohászati Művek tervezőirodája új épületének műszaki átadása. A korszerű, szép kivitelű épületben lehetőség nyílik arra, hogy a különböző szaktervezőket összevonják. Eddig ugyanis hat különböző épületben végezték munkájukat. Az épület közel tízmillió forintba került. A gyár vezetői azért támogatták az új létesítmény megvalósítását, hogy megfelelő feltételeket biztosíthassanak a kohászat tervezőinek. Így a tervezők munkájukkal sokkal csökkenthetik a kohászat költségeit. hiszen besegíthetnek a nagyarányú fejlesztés tervezésébe. Könyvheti bevétel 32 millió 200 ezer forint forgalmat bonyolítottak le az idei könyvhéten — Budapesten és vidéken — a könyvterjesztő vállalatok: az ÄKV, a „Művelt Nép” és a Szövkönyv. A most elkészült összesítés kapcsán azt is közölték pénteken, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságán, hogy a tavalyi könyvhét bevételét meghaladó forgalom túlnyomó hányadát a mai magyar szerzők friss köteteinek eladásából jegyezték be az üzleti könyvekbe. A könyvhét listáján 73 újdonság szerepelt, ebből 32 volt hazai kortárs szerző munkája. Összesen egymillió 750 ezer példányban találtak gazdára, új kötetek mai magyar íróktól. Kézi erővel. Szeszlepárló épü l Az AGROCOOP és az érdekelt külkereskedelmi szervek közreműködésével szcszlepárló építéséről tárgyal egy olasz céggel a Tokaj-hcgyaljai Szak- szövetkezetek Területi Szövetsége. A magyar—olasz kooperációban felépülő üzem a tervek szerint évente mintegy ezer vagon tokaj-hegyaljai törkölyt dolgozna fel. Az olasz cég által szállítandó berendezéseken és technológiával a törkölyből hideg eljárással me- tilalkohol-mcntes, nagy finomságú tiszta alkoholt állítanak majd elő részint gyógyászati célokra, részint pedig különleges finomságú italok készítésére. A törkölyből kiválasztják a szölőmagoí, s ebből borkősavat készítenek, a visszamaradt száraz anyagot brikettesftik, s részben mint takarmány-alapanyagot, részben pedig, mint tüzelőt hasznosítják. Az említetteken kívül nem mint okok, hanem mint lehetőségek játszottak közre az új Munka Törvénykönyvnek a szabadabb munkaerőmozgásra vonatkozó előírásai. i nők cs az ifjúság Érdekes, bonyolult összefüggésben vázolja a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés a női munkaerőhelyzet alakulását és az iskolákból kikerülő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek problémáit. Egyebek közt megállapították, hogy amíg Miskolc női munkaerőtartaléka 1960-ban 21 ezer fő volt és 1965-re 23 ezer főre növekedett, addig 1967-től fokozódott a nők munkába állítása és csökkent a női munkaerő-tartalék, viszont számuk jelenleg is mintegy 19 ezer főre tehető. Megállapították továbbá, hogy évenként mintegy 2100 fiatal végez az általános iskolákban, akik — mintegy 100 fiú és 300 lány kivételével — továbbtanulnak. 1970-től fokozatosan növekszik majd a végzett és munkába állítható fiatalok száma. A fiatalok munkába állításánál állandó problémát jelent a fiatalkorú és a gimnáziumot végzett lányok elhelyezése, bár a gyermekgondozási segély igénybevétele következtében elhelyezkedési lehetőségük kissé növekedett. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés foglalkozik az NDK kormányával létrejött nemzetközi munkaerő-kooperációs egyezmény, valamint a munkaidő-csökkentés miskolci hatásaival, továbbá a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetével és utalt a munkaerő-gazdálkodás feladataira is. A városi párt-végrehajtóbizottság figyelembe véve és kiegészítve a jelentés megállapításait, valamint a munkaerőhelyzet alakulásának tendenciáit, végül is úgy határozott, hogy — tüzetesebb felmérés alapján — még ez év második felében napirendre tűzi a munkaerő-gazdálkodás miskolci tapasztalatait. Cscpányi Lajos nyezte. 1968-ban például az előző évihez képest 34 százalékkal nőtt a felvételek és 29 százalékkal a kilépések száma. A váltás intenzitása 23 és féi százalék, vagyis a foglalkoztatottaknak csaknem egynegyed része cserélődött ki. É nagyfokú fluktuáció ellenére is Miskolc munkaerőmozgásának mértéke még mintegy másfél százalékkal alacsonyabb, mint a szocialista szektorban tapasztalt országos átlag. A megállapítások szerint a munkaerőmozgást többnyire a dolgozók kezdeményezik és szinte minimális volt az áthelyezés, vagy a fegyelmi úton való elbocsátás. A legnagyobb fluktuációt a segéd- és betanított munkakörökben és a fél évnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkező dolgozók körében tapasztalták. Viszonylag magas volt a törzsgárda- tagok kilépése is. Miért vándorolnak? A kilépések okait vizsgálva megállapították, hogy azoknak mintegy kétharmada egyéni okok miatt következett be, míg egyharmada a munkaadóval összefüggő problémákba vezethető vissza. Sokan nehéz munkakörülményeik miatt, mások azért változtattak munkahelyet, mert lakóhelyükhöz közelebb találtak munkalehetőséget. Ismét mások az adott vállalaton belüli bérfeszültség, vagy az aránytalanul megállapított bérek, avagy az előmeneteli lehetőségele hiánya miatt változtattak munkahelyet. Gyakori jelenség, hogy az egy helyben maradóknak lassabban emelkedik a keresetük, mint a gyakran munkahelyet változtatóknak. Kihat a munkaerőmozgásra, hogy az új dolgozóknál sokszor elmarad a betanítás és a velük való rendszeres törődés. A felmérés tapasztalatai szerint meghatározó tényező a dolgozók és a közvetlen vezetők közötti viszony. Egyre növekvő igény, hogy a közvetlen vezetők ne csak a munkafolyamat zavartalanságával, hanem a dolgozók emberi problémáival is törődjenek. 9 Miskolc munkaerőhelyzete Hol szorít a cipő? Terv és önköltség a Terv-tárén ennek a feladatnak a végrehajtásához költséget nem terveztek. Az igény menet közben jelentkezett, a szállítás kapacitásának a növelésére nagyon nagy szükség van, de... Az új helyzet új körülményeket teremtett. E korszerűsítéssel járó beruházás lényegesen megnöveli az önköltséget, ami kedvezőtlen lehet nemA számvetés nem mondható biztatónak. A Bükkaljai Bányaüzemhez tartozó Terv-tárón eléggé nagy terhet jeleni az önköltség kedvezőtlen alakulása. Itt szorít a cipő. A szállítás-korszerűsítést mind az aknánál, mind üzemi szinten örömmel üdvözölték, viszont elmondják: — Amikor a múlt év végén elkészült az 1969-re szóló terv, anyag megy a lapátra, A kalapácsok meg 5—10—15 kilósak. Amikor vége a műszaknak, sokszor alig állok a lábamon. És akkor jön az utazás. A buszon, a vonaton ií állni kell. És Hernádnémetitő kerékpáron megyek ház: Bőcsre. igaz. van busz is, de igv havonta 40 forintot takarítok meg. Gulácsi még fiatal, 33 éves Bírja. Ha kell, szívesen marad túlórában is. Kell a pénz. Van egy pici lakása, nagyobbat szeretne. IVF/J ITUVU. fáradt vagyok és nem megy a munka. — Nincs-e eivágyódási szándéka? — Nincs. Megszoktam. Ez a munka elvitte a fiatal éveimet. most már itt várom be a nyugdíjat. Gulácsi Ernő közelebbről. Böcsről jár be dolgozni. Szabolcsból került ide. — Az apám korán elhalt. Négyen voltunk testvérek. Én voltam a legnagyobb, 14 éves. Rám maradt a kenyérkereset. A kordélyosoknál kezdtem, ló— Látsz még? — Még igen. — Vigyázz, félre ne lépj, mert.. A vasúti sínek között lépkedünk. Csak itt lehet biztonságban járni. A sínek túlsó oldalain az örökké ércre, kokszra éhes bunkerek ásítoz- nak. Igaz, van rácsozat fölötte. A bunkerosok meglepő biztonsággal lépkednek rajta, de „kezdőnek” nem tanácsos az utánzás. Jó 100 embernek itt zajlik le az élete az LKM bunkersora fölött. Nagy Lajos művezető — ő a pártalapszervezet titkára is — jól ismeri az itteni emberek életét, hiszen ő 'is lapátosként kezdte. — Naponta 120—200 vasúti kocsi érkezik ide érccel, koksszal megrakva. 25—30 tonnás kocsik, s nagy része elég régi. A benne érkező anyag egy részét a baggerok kirakják, de még sok marad benne. És ez csak kézi erővel kerül ki onnan. Egy-egy emberre műszakonként 60 tonnányi anyag kirakása jut. 100 ember kellene, de csak 84 van. Kevés jelentkező akad, s ha 20 új ember jön, talán marad belőle egy. Nemcsak az erős munka miatt mennek el. A városban semmi széljárás nincs, de itt mast is erős, sodró, fojtó a légáramlat. Füsttel, gázzal, ércporral borít be kocsit, s embert. A bunkerosok biztatóan mosolyognak. — Ez most laboratóriumi idő. Néha alig látjuk a kocsit, a por mindent elborít, belep. Kicsit huzatos, hely. Azt mondják, hogy ők már megszokták. A 42 éves Bagdi József már 16 éve dolgozik itt. Tiszapolgáron lakik, onnan jár be. Ha délelőttös, hajnal háhajtóként. Két évig „bújtattak”, mert csak 16 éves koromban kaphattam munkakönyvét, Aztán ide kerültem Nehéz? De még mennyire Képzeljék csak. 10—12 kil< •om orakor kel, s délután fél itre, ötre ér haza. — Van tv-m — mondja —, le csak akkor nézem, ha sza- jadnap következik. Ha este a nűsort nézem, másnap nagyon
