Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szombat, 1969. június 14. vi'jl ' itt a szabad idő A z általános és középisko­lák tanulói ma, vagy holnap kézhez kapják év végi bizonyítványukat, és ezzel hivatalosan is megkez­dődik a nyári vakáció, végte­lenné válik a szabad idő. Az elmúlt másíél esztendőben igen sokszor foglalkoztak a legkülönbözőbb szervek a sza­bad idő hasznos kitöltésének segítésével. Most, amikor sok ezer és tízezer .fiatalnak elér­kezik a két és fél hónapi gondtalan pihenés, érdemes a szabad időről ismételten fel­jegyezni néhány gondolatot. Korántsem azzal a céllal, hogy menetrendszerű elfog­laltsággal szinte teljes egészé­ben elvegyük a pihenést és különféle szervezett elfoglalt­ságokkal töltsük ki a vaká­ciót, sokkal inkább az legyen a cél, hogy szórakozási, műve­lődési alkalma.kat ajánljunk, választékot kínáljunk, segít­sünk az egyéni elképzelések és a lehetőségek összehangolá­sában. Aki mindvégig szorgalmasan tanult az iskolaév folyamán, feltétlenül megérdemli a pi­henést. Szükséges is ez, hiszen erőt kell gyűjteni az elkövet­kező tanévhez, amely felfris­sült embereket vár, vagy ép­pen erőt kell gyűjteni — a végzősök esetében — a mun­kához, egy új életforma kez­déséhez. A szabad idő felhasz­nálásával kapcsolatos ajánla­tok tételénél, kínálatok nyújtá­sánál elsődleges szempont te­hát a pihenés. Amikor pihenésről beszé­lünk, természetesen nem pusz­tán a semmittevésre, a tunya­ságra hajlamos fiatalok minden hasznos foglalatosságot elvető időtöltésre gondolunk, hanem arra a pihenésre, amelyben megfelelő módon kap helyet a kirándulás, a strandolás, egy kis házimunka és természete­sen a pihenéstől elválasztha­tatlan szellemi felfrissülés. Diákok ezrei vállalnak mun­kát a nyári vakáció alatt hosszabb-rövidebb időre. Ez részben anyagi előnyökkel jár, részben pedig jó hatású a kö­zösségi élet megszokása, a társadalmi környezetben vég­zendő tevékenység megismeré­se szempontjából. Ez a mun­ka nem befolyásolja lényegé­ben a nyári szünet nyújtotta szabadságot, nem csorbítja a szórakozási lehetőségeket. • S zómba kellene vennünk, milyen lehetőségek áll­nak a fiatalok rendelke­zésére, mivel tölthetik hasz­nosan idejüket, mi nyújtja a legjobb szórakozást? Váro­saink, községeink igen nagy hányadának közelében van strandfürdő, ezt külön nem is kell ajánlani a fiataloknak. Nagyon sokan indulnak szer­vezett iskolai kirándulásokra, sokan kisebb csoportokban ke­resik fel az ország szép he­lyeit. A kirándulás, ha jól szervezett, mindenképpen üdí­tő. frissítő hatású, hasznos, új ismereteket, új benyomásokat adó. Azonban a táborozás és a kirándulás a nyári szabad­ságnak csak egy kis részét tölti ki, az idő többségét a fiatalok nagy része otthon tölti S ilyenkor kerül szóba az Itthoni lehetőség, a jó szó­rakozás. az önművelés. Ibnre $ silóvá kiáSHiósa ű Szónyf* terein Sajnálatos módon az igei nagy tömegekre ható filmmű­vészet kevéssé számol a fiatal mozilátogatókkal. Évek óts nagyon kevés az ifjúsági és gyermekfilm, így a megnöve­kedett szabad idővel rendel­kező fiataljaink általában azo­kat a filmeket tekintik meg, amelyek műsoron vannak. Nem tudjuk van-e .lehetőség még rá, de kívánatos lenne a forgalomban még fellelhető if­júsági filmeket összegyűjteni, ugyancsak kiválogatni a műso­ron levő filmek közül az ifjú­ságnak javasoltakat — külö­nösen gondolunk itt a kötelező olvasmányok adaptációira is —, s a felnőtt közönségtől függetlenül valamely, a dél­előtti órákban nem használt mozihelyiségben rendszeresen tartani ezekből a filmekből if­júsági előadásokat. Talán ez hasznosabb lenne, mint ami­kor gyermekek — a mozi dol­gozóinak éberségét kijátszva, vagy a filmforgalmazásban fellelhető kiskapukat felhasz­nálva — nem fiataloknak szánt művek látogatásával töl­tik idejüket. A rádió és a televízió még nem tette közzé nyári programját. A rádió minden évben külön műsorok­kal siet az ifjúság szabad ide­jének hasznosabb eltöltését se­gíteni, a televízió az elmúlt évben már nem adott külön nyári ifjúsági programot. Az indokolás az volt, hogy ne ül­jenek a fiatalok délelőttön­ként zárt helyiségekben a kép­ernyők előtt, tartózkodjanak mind többet a szabadban. Ez az indokolás nagyrészt elfo­gadható, azonban jó lenne, ha a. késő délutáni, vagy kora es­ti műsorokban esetleg több ifjúsági jellegű műsor szere­pelne. A rádió, amely nap­jainkban már hordozható, te­hát kirándulásokra, strandra, sokfelé elkíséri a fiatalokat, hasznos segítő lehet minden­kor, s bizonyára az idén is je­lentkezik majd jó ifjúsági programokkal. Az időjárástól függetlenül leghasznosabb szórakozás az olvasás, a könyv. ,Nem tudjuk, hogy Borsod megye területén mennyire készültek, fel a könyvtárak a fiatalság nyári szabad idejének jó kitöltésére, és néhány nagyobb könyvtár kivételével számoltak-e a gyermekfoglalkoztatásokkal, minden esetre kívánatos len­ne — ahol erre lehetőség van —, a fiatalok részére a könyv­táron belüli összejöveteleket rendezni, mind több olvasni­valót ajánlani számukra. mjagy gond a zsúfolt bér- házakban levő gyerme­kek szabad idejének jó kitöltése. Nincs a ház körül parkosított terület, kevés a játékra alkalmas tér, viszont a városi gyermekeknél talán több az olyan kollektív szó­rakozási és művelődési lehe­tőség, mint a mozi, a könyv­tár, a különféle összejövetelek, s ami a vidéken élőknél^ ne­hezebben érhető el. Talán a SZABOLCS-SZATMAR MEGYÉT EPITÖMUNKASOK. FIGYELEM! Nyíregyháza, Kisvárda, Záhony, Mátészalka, Nyírbátor és Tiszavasvári körzetekben levő munkahelyekre kőműves, ács. vasbetonszerelő, épületlakatos szakmunkásokat, hegesztőket, továbbá kubikos • és kiszolgáló segédmunkásokat felvesz a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat, Nyíregyháza. Toldi u. 1 Minden héten szabad szombat lúlius í-töl 44 órás munkahét. Teiles brigádok előnyben. Nyíregyházi építkezésekről Nagyhalász, Nyírtét. Pécs­iéin. Szakoly és Beszterec végállomásokig naponta szál- ttjuk dolgozóinkat autóbusszal Ebadta kölyke i) /V Antonio Gramsci : Filozófiai írások „Húsz évre meg kell akadá- lis problémákat”, amelyeket a lyoznunk ennek az agynak a szembenálló irányzatok felve- működését!” — Ez volt Musso- tettek. lini utasítása 1928. júniusában. Gramsci a marxista filozó- Aki elolvassa e kötet írásait fia kategóriái között közép- — a római Gramsci Intézet ponti szerepet, a mechaniszti- válogatta —, megérti a fasisz- kus determinizmussal szemben ták rettegését „ettől az agy- polemikusán is kiélezett hang­tól”. súlyt ad a gyakorlatnak, ame­Gramsci lenyűgözően széles lyet az anyagi és a szellemi, körű tájékozottsággal, ellenáll- az objektív és a szubjektív, az hatatlan logikával száll szem- ember és a természet, az em- be Benedetto Croce újhege- bér és a történelem dialekti- lianizmusával, a legkülönbö- kus szintéziseként fog fel zőbb területeken (politika, Kérdésfelvetései és megol- történelem, szociológia stb.) dósai — még ott is, ahol nem bizonyítva a marxizmus — „a tud kielégítő választ adni, gyakorlat filozófiája” — he- vagy éppen csak a feladatot lyességét. Ezt a bizonyítást tűzi ki — a marxizmus fejlő­különösen meggyőzővé teszi désének fő vonalába mutatnak Gramsci minden dogmatiz- olyan problémákat vetnek fel. must elvető végletes gondolko- amelyek ma is a marxista fi- dói igényessége saját világné- lozófusok figyelmének — illet- zetével szemben, melyet szín- ve vitáinak — középpontjában te önmaga előtt is próbára állnak. tesz: „meg tudja-e oldani sa- Fordította: Rozsnyai Ervin, ját eszközeivel azokat a vitá- (Kossuth Könyvkiadó.) Üvegipari Művek Miskolci Üveg- Felvételre keresünk ai Oremren­gyár felvesz férfi sefíédmunkáso- készeihez portásokat. Bérezés meg- kat, nyersanyagkeveröi munkakör- egyezés szerint, a kollektív szerző­ben, heti 42 órás munkaidővel. fj£g alapján. 44 órás munkahét* Bérezés: teljesítménybér. Jelent- páros heteken szabad szombat. ke|és a gyér munkaügyi osztá- Jelentkc7é, R munUa0gyl „oport. nál. Mezőgazdasági Gépjavító V.# A lenfonó és Szövőipari Vállalat Miskolc, Besenyői út 10. budakalászi szövőgyára azonnali belépéssel keres szövőnőket, 15 éves kortól szövotanulókat, vala- átképzősnek fölvesz mint /női és férfi segédmunkáso- tilművek Jacquard 16 évet betöltött lányokat szövő- Pamuítex­Szövőgyára. kát. Előnyös kereseti lehetőség, Betanulási idő 12 hét, ezcn‘ idő kéthetenként szabad szombat. Vi- aiaU havi 1000 forint bruttó flze- dókről feljött dolgozóink részére tést és napi 1 forintért ebédet és rendkívül kedvezményes feltételek július 1-től két szabad szombatot mellett szállást biztosítunk. Je- biztosítunk. Lakást minimális tő- lentkezés a gyár munkaíigyi ősz- rfté9 mellett leányotthonszerű el- tályán, Budakalász, Szentendrei út helyezésben adunk. Kiképzés után 1—3. sz. ............................. I gen Jó — 1600—2000 forint közötti — kereseti lehetőséget nyújtunk, ív* Jelentkezés Írásban a P. T. M. Jacquard Szövőgyár üzemgazda- “ ' XIII., A Magyar Pamutipar, Bp., (Üjpcst), Erkel u. 30., felvesz 15. ________ ___ é letévüket betöltött lányokat át- ságf osztályán. Budapest, képzősöknek, továbbá férfi és női Szekszárdi u. 19_25. d olgozókat az alábbi munkakö­rökbe: lakai os és kőműves szak­munkásokat, valamint biztonsági örökét. Üzemi takarítónőket, szö­vő- és fonónőket és leányottho A Bodrogközi A. G. felvételre keres azonnali belépéssel gépjár­mű villamossági, gumijavító és mg. nunk részére takarítónőket. Kés/, gépszerelő szakembereket, vala- 87.ŐVŐ és fonónők részére leány­otthoni elhélvezést, átlcénzős Iá- mint segédmunkásokat. Felvilágo­sítás a gazdaság központjától. A MÁV Miskolci Járműjavító otthoni elhelyezést, átképző» lá­nyoknak szállást biztosítunk. A 3. sz. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz gép- «oomn A„ .. kocsivezetőket. Gyakorlattal nem Ü/erac felvesz lakatos és hegesztő rendelkezők kiképzéséről gondos- szakmunkásokat és segédmunkáso- lcodik. Lebélyegzett „D” rovattal kát. Jelentkezés a munkaügyi osz- rendclkezők részére 1200 forint Ä . .. , tanfolyami költségmegtérítést fi- tályon* Bejárat a Tiszai pályaud- zet, egyenruhát ad és a család- vari aluljárón keresztül. tagoknak kedvezményes utazást • biztosít, ha személyszállításhoz je- mm..- ■.........«S..."T.... l entkezlk. Felvétel: Miskolc, József A. u. 72., III, e, 312. szoba. Ka­zincbarcika. ó/d és Sátoraljaúj­hely üzemegység, üzemgazdasági orztály. Jó kereseti lehetőséggel felve­szünk földmunka gépészeket, épí­tőipart gépkezelőket, hegesztőket, villany- é« motorszerelőket, eszter­gályosokat.. lakatosokat, ácsokat, kőműveseket, fúró- és cölöpöző gépekhez segédmunkásokat, kubi­kosokat (brigádokat Is) építőipari és műhely segédmunkásokat, dőmpervezetőket budapesti és vál­tozó vidéki munkahelyekre. Szál­lás, üzemi étkezés, építőipart szó* ciális futtatások, szabad szombat, kedvezményes vasúti utazás bizto­sítva van, Alkalmazás után felvé­telre utazás vasút» költségét visz* */,átépítjük Jelentkezési Budapest, vil., Wesselényi n. 4. sz. Közmű* és Mélyépítő Vállalat. A GyárkéményépítŐ Vállalat fel­vételre keres Diósgyőrben és környékén levő munkahelyeire kőműves szak* és vasszerkezeti segédmunkásokat, 40 és 44 órás, ötnapos foglalkoztatás mellett. Teljesítménytől függő, magas bé­rezés, melyhez 15 százalékos idénypótlék, esetenként célprémi­um is Jár. Szqclálls* kulturális jut­tatások: étkezési hozzájárulások, munkásszállás. *azauf ázást költ­ségtérítés, különélést pótlék, válla­lati üdültetés és magas nyereség­részesedés biztosítása. Jelentkezés: GyárkéményépítŐ Vállalat alábbi kirendeltségén: Dlósgyőrvasgyár, Felsőszinva u. 73. A Megyei Temetkezési Vállalat értesíti a temettetőket, hogy 19G9. június 1-től kezdődően azokon a he­lyeken. ahol kezelésé­ben köztemető és rava­talozó van. az OSZTÁLYOS TEMETÉST. azokon a helyeken, ahol kezelésében csupán ra­vatalozó van, a TÍPUSOS TEMETÉST is bevezette. Ugyanezen időponttól kezdődően azon temet- tetők részére, akik to­vábbra is a darabos te­metést Igénylik, a válla­lat részükre árkedvez, ményt biztosít B.-Á.-Z. megyei Temetkezési Vállalat BW w v pw Sárospatakról — Petőfi szavai szerint — „a magyar forradalmak oroszlán­barlangja." A Magyar Televízió stábja: rendezők, színészek, operatő­rök, technikusok napokat töl­töttek Sárospatakon. A vár történelmi jellegének megfe­lelően, a kuruc szabadságharc­ban játszott szerepét igyekszik a tv-film kidomborítani. Béres Ferenc énekművész kuruc dalaitól, zenekari muzsikától és a Bodrog Táncegyüttes dü­börgő kuruc táncaitól vissz­hangoztak a Vöröstorony, a Perényi- és Lorántffy-paloták ódon falai. A szép történelmi környe­zetben és természeti szépsé­gekben gazdag tájon felvett tv-film bemutatója elé nagy várakozással tekint Borsod kö­zönsége. A Magyar Televízió Zenélő városok címen filmsorozatot készít hazánk legszebb és leg­épebb várairól. A forgató- könyv az egyes várak történe­tét, a magyar történelemben és kultúrában betöltött szere­pét dolgozza fel, sok zenével, tánccal színezve. A sorozatból természetesen nem hiányozhat megyénk leg­szebb vára, o fejedelmi palo­tákkal ékes sárospataki Rá- kóczi-vár sem, amely Anony­mus krónikája szerint a hon­foglaláskor épült a Bodrog partjának egy kiugró sziklá­ján. A földvárat később erős katonai bázissá építették ki, amelynek magvát mindmáig a kocka alakú Vöröstorony al­kotja. A vár a Rákócziak ko­rában: a XVII—XVIII. szá­zadban élte virágkorát, és lett vakáció első napjaiban, vagy heteiben, amikor még a sza­bad idő kitöltésében csak a gondtalan pihenés dominál, nem jelentkezik a szervezet­tebb szórakozás és időtöltés iránti igény. Bizonyára még- napjainkban is van rá lehe­tőség, hogy az elkövetkező két hónapban a vakációzó kis- és nagyobb diákok számára jól átgondolt program alapján kí­náljunk szórakozási és önmű­velési lehetőségeket, s ezzel tartalmasabbá tegyük azt a szabad időt, amely az év végi bizonyítványok átvételével, szinte végtelenné nőtt. • Benedek Miklós szén komor témákat is. Imre István a mosókonyhában, an­nak minden szögletében is az. üdeséget látja, a fiatalos mun­ka jelenlétét. Sehol egy te­nyérnyi vihart jósló felhő; pi­ros, sárga, kék színek úsznak a nyugalmat árasztó lapokon. Az akvarell egy kicsit mű­faji természetében hordozza a problémátlanságot. Ha lehet még a természet konfliktusait sem ragadja meg. Imre István képeiből is árad á gondtalan­ság, az életigenlés, a termé­szet szívközeli momentumai­nak játéka. Ha sokáig nézzük a harmonikus, nyugalmas ké­peket, felüdülünk, s látni kí­vánjuk az égő balatoni tájat, Győrök szőlővel telepített lan­káit, s a mester külföldi bo­lyongásának egy-egy szép él­ménylecsapódását: a tenger­partot, a rovinyi piacot és a kikötőt. A tömény idill természetesen egy idő után zavarba ejtő, s csak a Mocsári tölgy című, gyürkőző, indulatokat kifejező kép oldja „színezett” hangula­tunkat. Ez a kép bizonyítja: Imre Istvánban korérzékeny­ség feszül. A Telefonáló és a Festőnő című képek az ember­ábrázolás milyenségét is doku­mentálják; sajnálhatjuk, hogy az eluralkodó „tárgyszemlélet” következtében a viliódzó szí­nek mögül — e két képet ki­véve — nem emelkedik ki em­ber. A kiállítás több mint negy­ven képe sikerre számíthat a képkultúrával nem rendelke­zők táborában is. (párkány) Csótai János ezután a kö- • vetkezőket mondotta: — A művészet ma szerves : alkotójává vált szocialista épí- > tésünknek. Szükségünk van se- gítségére, de szüksége van a i mi segítségünkre is. Rendkí­vül szerencsés törvényszerű- : sége mai életünknek ez a köl­csönös egymásra utaltság. Ez : biztosítja az alkotóművész és a társadalom egészének ossz- hangját. . A művész kiállított képeiről i szólva, eképpen foglalt állást Csótai János: , — Imre István képeinek in- timitása tulajdonképpen kitá- ; rulkozás, boldog rácsodálkozás a végtelen skálájú életre. En- ■ nek minél sokoldalúbb, iga- , zabb kifejezésére törekszik, ezért hagyja el az olajat, me- ; lyet sohasem érzett eléggé sa- , jútjának és tér át az akvarell- j re és a rézkarcra. Festészeté­nek egyik méltatója azt mond­ja: „Imre István művészetének jellemző vonása, hogy inkább 1 színekkel harmonizál, a színek kifejező erejére, jelentésére 1 épít, s a természethez való ra- 1 gaszkodás megtartja őt a lát- ; vány hű előadásmódjának ke- ■ rétéin belül.” '• A meleg hangú köszöntés - után a művész személyes ka- '• lauzolásával a jelenlevők meg- : tekintették a több mint négy- ; ven képből álló tárlatot. ) * A képek között sétálva nyomban feltűnik a mester magabiztossága, az akvarell ' feletti uralma. Színei megnye­rtek, már-már idillikusak; : széppé, meghitté oldanak egé­Pénteken délután a miskolci Szőnyi István-teremben ünne­pélyesen megnyílt Imre István Kossuth- és Munkácsy-díjas, festőművész kiállítása. A pá­lyatársak és a város művészet- pártoló közönségének jelenlé­tében Csótai János, a Miskolci városi Tanács V. B. művelő­désügyi osztályának helyettes vezetője mondott megnyitóbe­szédet. A köszöntő szavak után az előadó megismertette hallga­tóságát Imre István gazdag életútjával, s szólt arról, hogy a művész 1911. óta rendszere­sen kiállít, képeit megismer- hették országszerte és hazánk , határain túl is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom