Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

A MAOYAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 135. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1969. június 14. Elhangzott az 50. felszólalás a nagy tanácskozáson Kádár ins illán látogatási programja Ünnepélyes fogadtatás a hupavtiai gyárban Nagygyűlés a textilüzemben Találkozás a moszkvai írókkal Kádár János, a moszkvai nemzetközi tanácskozáson részvevő magyar pártküldött­ség vezetője pénteken délelőtt Leonyid Szmirnov szovjet mi­niszterelnök-helyettes társasá­gában ellátogatott a szovjet fővárostól mintegy 50 kilomé­terre fekvő kupavnai finom­posztógyárba, és beszédet mondott az üzem dolgozói előtt. A látogatásra elkísérte őt Szipka József moszkvai magyar nagykövet, szovjet részről Pjotr Fedoszejev aka­démikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Va- szilij Konotop, a moszkvai te­rületi pártbizottság első titká­ra. valamint más személyisé­gek. Az alapításának két és fél­évszázados jubileumára ké­szülő textilgyár kollektiven tagja a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaságnak és szoros kapcsolatot tart egyebek kö­zött a csepeli és győri rokon­vállalatokkal. Dolgozói közül sokan jártak Magyarországon és szívesen ápolják mind a szakmai, mind a baráti kap­csolatokat. Viktor Jerofejev gyárieaz- gató, a Szocialista Munka Hő­se üdvözlő szavaiban felidézte annak a látogatásnak emlé­keit, amelyet Kádár János nyolc évvel ezelőtt, az SZKP XXII. kongresszusa idején tett a szovjet könnyűipar e roha­mosan fejlődő fellegvárában. Erőt adó barátság A gyár bejáratától a szövő­déig, ahol az üzemi nagygyű­lést rendezték, magyar és szovjet zászlók, magyar és orosz nyelvű feliratok kö­szöntötték a látogatókat. A több száz dolgozó részvé­telével megtartott gyűlés szov­jet szónokai — a gyár szak- szervezeti bizottságának, mun­kásnőinek és ifjúságának kép­viselői — elmondták, milyen érdeklődéssel tanulmányozták az MSZMP KB első titkárá­nak a moszkvai tanácskozáson Tizenhét tüzérségi támadást — közöttük több rakétaoffen- zívát — indítottak a dél-viet­nami hazafiak a péntekre vir­radó éjszaka amerikai katonai létesítmények ellen. Az ame­rikaiak beismerték, hogy tíz támadás jelentős volt — vagy­is emberben és hadianyagban károkat okozott. Amerikai részről közölték, hogy az éjszakai támadás ré­szeként, a front hadserege ra­kétákat lőtt ki a nagy tá­maszpont-városra: Da Nang­tartott beszédét és milyen nagy várakozással tekintenek a tanácskozás okmányai elé. Nagy taps és éljenzés fogad­ta a mikrofon elé lépő Kádár Jánost, aki a szovjet főváros­ban tartózkodó magyar párt- küldöttség nevében gratulált a gyár kollektívájának országos szempontból is jelentős ered­ményeihez, valamint ezek el­ismeréséhez, a nemrég kapott Lenin-rendhez. Külön megkö­szönte azt az áldozatos tevé­kenységet, amit a textilgyáriak a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saságban a két ország, a két nép barátságáért végeznek. Számunkra, kommunisták szá­mára — mondotta — a Szov­jetunióhoz fűződő barátság fontos elvi, politikai kérdés. Ez a barátság erőt ad ne­künk. Nagy eredmény Kádár János Magyarország belső fejlődéséről, eredmé­nyeiről beszélt ezután, hang­súlyozva, hogy a magyar nép eltökélten halad a szocializmus útján. Elmondotta, hogy meg­valósítottuk a gazdasági me­chanizmus reformját, s hogy az átállás évében zökkenő- mentes volt a gazdasági fejlő­dés, amit a nemzeti jövede­lemnek és a lakosság fogyasz­tásának mintegy hatszázalé­kos növekedése is bizonyít. „Foglalkoznunk kell saját dolgainkkal, közben helyt kell állnunk nemzetközi területen is” — jelentette ki, arra utal­va, hogy népköztársaságunk fontos feladatának tekinti a Varsói Szerződés szervezeté­nek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának erősíté­sét. Harcolunk a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista mozgalom, az összes haladó erők egységéért, az imperializmus ellen. Kádár János rámutatott, hogy az MSZMP az SZKP-val minden elvi kérdésben együtt lép fel. Mind a szocializmus és a kommunizmus építésének ra. öt rakéta az amerikai lé­tesítményekben okozott káro­kat. Tíz ember elesett, tizen­kettő pedig megsebesült. Egy héten belül ez volt a második támadás Da Nang ellen. Tü­zérségi előkészítés után. ugyancsak a péntekre virradó éjjel a DNFF erői megostro­moltak egy amerikai haditen­gerészeti harcálláspontot Da Nang-tól 33 kilométernyire délnyugatra. Az amerikaiak légi támogatást kértek. kérdéseiben — folytatta —, mind a nemzetközi kérdések­ben teljes internacionalista egység van, nemcsak pártja­ink vezetői, kormányaink kö­zött, hanem népeink között is. A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozásá­ról szólva előrebocsátotta, hogy a munka még nem feje­ződött be, de már megállapít­ható, hogy a tanácskozás, ame­lyen 75 párt vesz részt — fi­gyelembe véve a nézeteltérése­ket —, önmagában is nagy eredménye az egységtörekvé­seknek. Valamennyi vitás kér­dést ezen a tanácskozáson nem lehet megoldani, de az előkészítő munka hónapjai és évei és maga a tanácskozás máris megjavították a helyze­tet a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az MSZMP első titkára igen jelentősnek nevezte a vietna­mi szolidaritási nyilatkozat egyhangú elfogadását, majd a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány megalakulá­sát méltatta. A magyar küldöttségnek az a véleménye — mondotta Ká­dár János, hogy ez a tanács­kozás nagy lépést tesz előre a közös céljaikért vívott harc­ban. Jobb feltételek között fo­gunk harcolni az értekezlet után, mint ahogyan az érte­kezlet előtt harcoltunk. Kádár János a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek, a szovjet— magyar barátságnak és az in­ternacionalizmusnak az élteté­sével zárta beszédét. Jerofejev gyárigazgató köszö­netét mondott Kádár Jánosnak Kupavna meglátogatásáért, majd a látogatás emlékéül Le- nin-portrét ajándékozott az MSZMP KB első titkárának. A késő délutáni órákban a magyar pártvezető a Szovjet Írószövetség moszkvai szerve­zetének székházát kereste fel, ahol beszélgetést folytatott a mintegy _ 1200 írót tömörítő, legjelentősebb helyi írószövet­ségi csoport több mint fél­száz képviselőjével. A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozása péntek délelőtt megkezdte 14 munkaülését. Ennek a munka­ülésnek jubileumi jellegzetes­sége van: a rajta elhangzott első felszólalás száma szerin: az 50. a „nagy tanácskozás' történetében. Moszkvai általános benyo­más szerint „félidő után” va­gyunk. A részvevők többsége már felszólalt. A délelőtti ülésről megtar­tott sajtótájékoztatók közölték, hogy szombaton délután Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra sajtóértekezletet tart a nemzetközi információs köz­pontban. Támadás S)a Nang e!!i*n Fedi Jenő Százhalombattán Kei áj kétcsítmciiy ünnepélyes átadása ül Focit Jenő a hőerőműnél. Pénteken délelőtt felavatták a százhalombattai hőerőmű­vet és a Duna menti Kőolaj­ipari Vállalatot. Az avatóün­nepségen részt vett és az ün­nepségen beszédet mondott Focit Jenő, a Minisztertanács elnöke. Beszédében méltatta a két nagy beruházás jelentősé­gét. Kihangsúlyozta, hogy a két új létesítmény a KGST-n be­lüli együttműködés nagyszerű példája. Foglalkozott az or­szág belső helyzetével. Megál­lapította, hogy a belpolitikai helyzet nyugodt, szilárd. Mun­kásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk kedvvel, hoz­záértéssel dolgozik. Népünk helyesli és támogatja pártunk és kormányunk politikáját. Ezután uiuivkeztetett a>Ta, hogy pártunk útmutatásai alapján az elmúlt időszakban sok fontos politikai, társadal­mi és gazdasági feladatot ol­dottunk meg. Ennek pozitív hatása várhatóan a következő években érvényesül majd. Ezt követően gazdasági kérdések­kel foglalkozott, Felhívta a fi­gyelmet a műszaki fejlesztés­re, a korszerűsítésre, a terve­ző, irányító és végrehajtó munka színvonalának emelé­sére, a termelékenység foko­zására, a bürokráciamentes ügyintézésre. Végezetül külpolitikai kérdé­sekről szólott. Részletesen be­szélt a kommunista és munkás­pártok értekezletéről. A Magyar Népköztársaság elismerte a dél-vietnami forradalmi kormányt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Táviratot intézett Huynh Than Phat-hoz, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormányának elnö­kéhez, és szívből jövő üd­vözletét, jókívánságait küld­te a forradalmi kormány­nak, Dél-Vietnam hős né­pének a kormány megalaku­lása alkalmából. Közölte, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya elismeri a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányát, támogatja törekvéseit, és tovább’, a is megad minden segítséget a hős vietnami népnek az amerikai agresszió elleni harchoz. A szovjet, a mongol, a bol­gár, a lengyel és a jugoszláv kormány is elismerte az ideig­lenes forradalmi kormányt. k iH Sárospatak M tEílMliíIM IF török testvérvárosa elküldte követeit N ehéz volna szokványos, „száraz” tudósítást írni arról a fogadásról, ame­lyet tegnap, június 13-án, pén­teken délután a megyei tanács elnökségén Rendeztek. Mintha régi ismerősök, testvérek talál­koztak volna. Így' is illett ez, hiszen testvérváros küldte el követeit: Vefik Kitapcigil, Te- kirdag tartomány kormányzója és Erői Erdogan, Tekirdag vá­ros polgármestere személyében. Sárospatak török testvérváro­sának küldöttségét nagy szere­tettel fogadták megyénk veze- j tői: dr. Bodnár Ferenc, az 1 MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi- | zottság első titkára, dr. Lada- | nyi József, a megyei tanács i végrehajtó bizottságának elnö- | ke. Varga Gáborné, dr. Pusztai I Béla és Bárczi Béla vb-elnök- j helyettesek. A vendégeket má­jra. június 14-re. szombatra vá­ró Sárospatak városa pedig ta- j nácselnökét, Tóth Józsefet ■ küldte el a delegáció fogadá- ; sára. H ogyan alakult ki testvér- , városi kapcsolat Tekir­dag és Sárospatak kö­zött? Történelmünk egyik leg- j szebb szabadságharcának ve- j zéralakja, II. Rákóczi Ferenc I emlékének ápolása hozta ösz­sze a két várost. Rákóczi sá­rospataki vonatkozású élete közismert. Közismert az is, hogy a szabadságharc leverése után Rákóczinak bujdosnia kellett, több társával emigrál­ni kényszerült. A nagymajté- nyi fegyverletétel után, 1711- ben Lengyelországba mene­kült, majd Franciaországban tartózkodott. 1917 őszétől pedig Törökország fogadta be. A buj­dosó magyarok számára a tö­rök szultán először Konstanti­nápolyban jelölt ki lakhelyet. Mivel azonban két év múltán a császár követe ismét kérte a bujdosók kiadását, a szultán inkább áttelepítette őket Te- kirdagba. Rodostó — mi ezen a néven ismerjük ezt a várost. És ismerjük azt is, hogy Rá­kóczi és társai ebben a város­ban laktak a török szultán ál­tal számukra örök tulajdonul adományozott házakban és gazdálkodtak a nekik adott földeken. — Negyven évet, 11 hónapot és 14 napot élt a nagy szabad­ságharcos vezér a mi váro­sunkban — jegyezte meg a tegnapi fogadáson Vefik Ki­tapcigil kormányzó. És ebből az egy megjegyzésből is érzé­kelhető: milyen pontosan is­merik a tekirdagiak a Rákóczi­val kapcsolatos tényeket, ese­ményeket, emlékeket. De nem­csak ismerik, hanem ápolják, népszerűsítik is. íme egy konk­rét példa: Tekirdag városa ta­valy újjáalakította azt az épü­letet, amelyben Rákóczi la­kott és emlékmúzeumot ren­dezett benne. N őst pedig a város elküld­te követeit, hogy ismer­jék meg Sárospatakot, s alakítsanak ki olyan kapcso­latot, amely a magyar és a tö­rök város lakóinak egyaránt örömére válik. — Mi nagyra értékeljük a testvérvárosi mozgalmat. Ha a világon minden országban to­vább születnének ilyen kap- csolatbk, feltétlenül erősítenék az emberiség legszebb ügyét, a békét... — Vefik Kitapcigil kormányzónak szavaira még a közvetlen légkörű fogadáson is taps hangzott fel. A vendégek ma megtekin­tik az aggteleki cseppkő­barlangot és délután ér­keznek Sárospatakra. Itt va­sárnap, június 14-én a tanács végrehajtó bizottsága ünnepi ülést tart olyan témákról, amik érdeklik a testvérvárost, amely­nek küldöttei június 20-ig tar­tózkodnak Sárospatakon Ruttkay Anna Biuikprosok f (3. oldal) Rádió- és tv-m ásót (7. oldal) Mi fontosabb? (3. oldal) Az utolsó pohár (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom