Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-13 / 107. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kedd, 1969. május 13. HÍREK — KÉPEKBEN Villámcsapás érte és életbéli maradt Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, aki Bagdadban megállapodást írt alá az NDK és Irak közötti teljes dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­léről, hazaérkezve azt a meg­győződését hangoztatta, hogy rövidesen más arab országok is követik Irak példáját és el­ismerik az NDK-t. Nasszei nyilatkozatot ad itt a Tim amerikai hírmagazin­nak. Kijelentette, ha sikerül emberséges megoldást találni Izrael és az EAK között, ak­kor „elfogadom Izrael léte­zését és hozzám hasonlóan fog cselekedni népem is”. Elhalasztották a „boszorkány’-iigy tárgyalását A Szegedi Járásbíróság dr. Sós József tanácsa — amely Hebők Istvánné és öt társa ellen több személy által elkö­vetett garázdaság miatt foly­tat eljárást, a sajtóban már részletesen ismertetett ásott­halmi „boszorkány”-ügyben — hétfőn tanúkat hallgatott meg. Ezt követően az igazságügyi orvosszakértők ismertették vé­leményüket az üggyel kap­csolatban levő egyes szemé­lyek egészségi állapotáról, A bíróság a három tárgya­lási nap után elrendelte két vádlott elmeállapotának meg- í vizsgálását, klinikai megfigye­Los Angelesben hivatalosan közölték, hogy Sírban B. Sir- liannak, Robert Kennedy gyil­kosának pere eddig 929 285 dollárba került. Mint ismere­tes, a bíróság halálra ítélte. (Telefotónkon érkezett) ÚJ MUNKAHELY Sárospatakon 3,6 millió fo­rintos költséggel új üzemet létesít a Tokaji Vas- és Fém­ipari Ktsz. Száz dolgozó fog­lalkoztatását biztosítja majd az új munkahely, amelynek létrehozásához 520 ezer fo­rinttal a tanács is hozzájá­rul. Költöző vállalatok A nyíri Rákóczi Termelő- szövetkezetben folyó komplex talajvédelmi és vízrendezési munkák állását is vizsgálta a NEB. A tsz területén eddig kö­zel ötmillió forintot költöttek ezekre a munkákra, s a való­ságos természetátalakító beru­házás befejezéséhez még to­vábbi sok milliós állami támo­gatásra van szükség. A vizs­gálat során megállapították, hogy gyenge a munkák műsza­ki ellenőrzése, a tsz-ben nin­csenek meg az ilyen nagy be­ruházáshoz szükséges szemé­lyi feltételek, és sajnos, a ter­mészetátalakítás eddigi hatása sem igen mérhető. A vizsgálat megállapításait összegező jelentés foglalkozik a bodrogközi vízrendezési és belvízvédelmi beruházásokkal is. A belvízvédelem szerve­zettsége ezen a területen or­szágosan a legjobbak közé tar­tozik. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 1964-től közel 19 millió forintot fordí­tott a belvízi főcsatornák és berendezések fenntartására és felújítására. Csupán az elmúlt két esztendőben mintegy 12 millió volt az ilyen célokra fordított összeg. (P. s.) az adott termelőszövetkezet körülményeit és érdekeit fi­gyelembe véve. A minőségi tenyésztés biztosítása érdeké­ben a törzsnyájakhoz az Ál­lattenyésztési Felügyelőség útján kiváló tulajdonságú ko­sokat szereznek be, hogy a szaporulat mennyiségileg és minőségileg egyaránt kielé­gítse mind a tenyésztési, mind az árutermelési követelménye­ket. Az árujuhokat szaporító nyájakhoz például Francia- országból hozatnak nagytes­tű, úgynevezett húskosokat. A juhászatban régebben az a szemlélet uralkodott, hogy a legideálisabb ellési idő feb­ruár vége, Mátyás-nap után. A régi, őshagyományos juhá- szatokban ez célszerű is volt, mert a juhászok féltek, hogy a kisbárányok megfagynak, ha télen születnek. A korszerű juhászatokban azonban a téli elles már nem probléma, sőt, célszerűbb és jövedelmezőbb, mint a február végi. Éppen ezért — a tenyésztés és áru­termelés követelményeinek megfelelően — az együttmű­ködő termelőszövetkezetek megállapodásukban kimond­ták: a megtermékenyítést — mesterségesen — úgy kell üte­mezni, hogy az anyák de­cember végén és január elején elljenek le. A tenyészjerke bá­rányokat választás után egy, vagy két nyájba tömörítik és azokba a termelőszövetkeze­tekbe helyezik el felnevelésre, ahol a feltételek — férőhely, legelő, gondozó juhász — a legjobbak. Az első leír Igen érdekes és ígéretes az együttműködés első hizlalási ’ terve, amelyet már kidolgoz­tak. Ez tartalmazza a techno­lógiákat, a költségvetést és a gazdaságossági eredményt. A terv 800 darab bárány meghiz- lalásával számol. A költség- vetésbe 283 456 forint kiadást terveztek be. Ebben benne van minden: takarmányérték, munkabér, üzemvitel. Az ösz- szes tervezett (várható) terme­lési érték viszont 575 058 fo­rint lesz. A költség nélküli összeg tehát: 291 602 forint. Ennyi a tiszta haszon, ame­lyen a termelőszövetkezetek a megállapodás feltételei sze­rint osztozkodnak. Igaz, hogy ez még csak terv, bár óvato­san terveztek, de ebből máris megállapítható, hogy a közös, összevont és összehangolt juhtenyésztés költségei sokkal alacsonyabbak a régieknél, és a takarmányhasznosulásban is legalább öt-hat százalék többletre számítanak. Különö­sen érzékenyen csökkennek a munkabérek (nagyüzemileg olcsóbb a gondozás) és a köz­terhek, üzemviteli költségek, amelyek koncentrálódnak és azpnos dolgokért a jövőben nem kell több helyen pénzt kiadni. Az összevont, nagyüzemi módszerekkel történő hizlalás célja: részben expressz pecse­nyeáru, részben szokványos pecsenyeáru előállítása és ér­tékesítése. Felkészülnek az exportigények magasabb szin­tű és nagyobb mennyiségű ki­elégítésére is, hiszen köztu­dott, hogy a juhhúst hazánk­ban kevesen kedvelik, viszont annál jobban külföldön. A pecsenyejuh exportálásának lehetőségei egyelőre nagyok. Azaz: van külföldi kereslet nyugaton is, délen is, keleten is. Ezért az együttműködés tagszövetkezetei számítanak rá, hogy a jövőben külföldi vevőket is fogadhatnak, még­pedig a helyszínen, mert az eddigi tapasztalatok szerint a külföldi vevő Is szívesebben megy oda, ahol nagyobb téte­leket talál, és ahol az áru ki­fogástalan, megfelel bármi­lyen kényes igénynek. Egyik fontos célja a Hernád menti együttműködésnek, hogy a jö­vőben szeretnék kielégíteni a legkényesebb külföldi vevő igényeit is. Szcndrci József lelően. Igen fontos feladat a tenyésztési és hizlalási lehető­ségek nagyüzemi szintű, kor­szerű és gazdaságos kihaszná­lása. Ennek érdekében a hiz­lalást például a termelőszö­vetkezetek az abaújkéri öt­éves Terv Tsz juhtenyésztő telepére vonják össze. Ott megvannak a feltételek a leg­fejlettebb technológia alkal­mazására és a megfelelő jöve­delem — nyereség — biztosí­tására ... A juhtenyésztési együtt­működést olyan termelőszö­vetkezetek hozták létre, ame­lyek egyenként kis létszámú anyaállománnyal rendelkez­nek. Egyenként képtelenek lennének juhászatuk fejlesz­tésére és nem tudnák alkal­mazni a legkorszerűbb nagy­üzemi módszereket. Új módszerekkel A megkötött és aláírt meg- illapodás a tényszerű része­ién kívül igen lényeges te­nyésztési és más technológiai üőírásokat is tartalmaz, ame- yek gyakorlati megvalósítása cötelező. Most első dolguknak ekintik a vezetők, hogy kivá- ogassák: melyik juhnyáj al­kalmas leginkább tenyészálla- ok szaporítására, illetve: me- yik termelőszövetkezetben egeélszerűbb és legfejlettebb íz anyanevelés. Más anyajuh- íyájakat úgynevezett árujuh hizlalási alapanyag és hús- >órány) előállítására, szaporí- ására jelölnek ki, ugyancsak A szerződés jellegű „Meg­állapodás” utolsó részében ilyesmiket olvashatunk: „Je­len megállapodás az aláírás napján lép életbe és határo­zatlan időre érvényes ... Az együttműködéshez később is bármely termelőszövetkezet feltételek nélkül csatlakoz­hat ... A csatlakozások és ki­lépések csak naptári év kez­detével lehetségesek, hat hó­nappal előbb történő bejelen­tés alapján ...” EgyenSicnt nem tudtak fejlődni Az együttműködés alapítói: az abaújkéri ötéves Terv, a főnyi Március 15., a garadnai Petőfi, a hernádbüdi Dózsa, a homrogdi Űj Élet, a ke- resztétei Aranykalász, a szent- istvánbaksai Rákóczi és a vi- zsolyi Rákóczi mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Az új • jellegű és új tartalmú terme­lőszövetkezetek közötti együtt­működés a Hernád menti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének közreműködé­sével, igen aktív segítségével jött létre. A célokról és a fel­adatokról File Sándor, a TE- SZÖV titkára így nyilatko­zott: — A nyolc termelőszövet­kezet együttműködésének el­sődleges célja a korszerű és jövedelmező juhtenyésztés biz­tosítása. Ezen belül: minőségi cserét kell végrehajtani a juh­állományban, persze, csak fo­kozatosan, a tenyésztési és árutermelési céloknak megfe­A kitelepítésre kerülő vállalatok a következők: Nehézipari Építő Vállalat Petőfibánya 300 fővel Budapesti Bútoripari Vállalat Eger és Gyula 150 fővel Vízkutató és Fúró Vállalat Lajosmizse 130 fővel Elektroakusztikai és Villamossági Ktsz Komló 200 fővel Vegyiműveket Szerelő Vállalat Tiszakécske 514 fővel Szék- és Kárpitosipari Vállalat Kecskemét 300 fővel Országos Tanszergyártó Vállalat Debrecen 506 fővel Rövidáru Egyesülés Hajdúböszörmény 500 fővel Fővárosi Cipőipari Vállalat Nyírbátor 700 fővel Tisza Bútoripari Vállalat Csongrád no fővel TEMAFORG Kunszentmiklós, Tass 300 fővel Petőfibánya 250 fővel Északmagyarországi Vegyiművek Sajóbábony 120 fővel Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Csorna 200 fővel Kontakta Szentes 50 fővel Női Fehérnemű Homokterenye 500 fővel Papíripari Vállalat Kiskunhalas 800 fővel Közúti Gépellátó Vállalat Tamási 120 fővel Országos Méhészeti Szöv. Vállalat Tab 100 fővel Mechanikai és Fémtömegcikk Ktsz Tata no fővel Klíma Ktsz Szentmártonkáta 200 fővel Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat Mátészalka, Kisvárda 280 fővel Duna Cipőgyár Bonyhád 400 fővel Fővárosi Műanyagipari Vállalat Ró'zsaszentmárton 100 fővel Budapesti Vegyipari Gépgyár Tab 600 fővel Iskolabútor- és Sportszergyár Jánosháza 300 fővel REMIX Szombathely 300 fővel Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalat Mezőtúr 400 fővel A Gazdasági Bizottság a kö­zelmúltban ismét foglalkozott a Budapestről kitelepítendő üzemek problémáival, és annak eredményeként a Fővárosi Ta­nács az illetékes szervekkel együtt újabb fontos döntéseket hozott. Budapestről az idén és jövő­re kitelepítendő vállalatok több mint tízezer embert fog­lalkoztatnak majd új telephe­lyükön. Az új működési helyen részben új gyárakat, üzemeket létesítenek, részben pedig meg­levő üzemeket alakítanak át. A megyei és a városi, valamint a községi tanácsok áz új üze­mek Budapestről, vagy az or­szág más részéről odakerülő szakemberei részére igyeksze­nek a lehetőségekhez képest negfelelő lakásokat is biztosi­am. A vidékre telepített üze­nek dolgozói azonban többsé­gükben az új telepszékhelyek- •ől és annak környékéről ke­rülnek majd ki. Igen érdekes,’ a földhaszno­sítással, a vízrendezési, talaj­javítási és talajvédelmi mun­kálatokkal kapcsolatos vizsgá­latot végzett a közelmúltban a Sátoraljaújhelyi járási Népi El­lenőrzési Bizottság. A vizsgá­lat sok hasznos tapasztalatot eredményezett, s feltárt né­hány orvoslásra váró hibát is. A járási NEB többek között megállapította, hogy nem min­den esetben tartják be a föld­védelmi törvény utasításait. A nagyrózvágyi Rákóczi Ter­melőszövetkezet határában például 1962 és 1967 között jelentős területen folytatott tő­zegkitermelést a Talaierő- gazdálkodási Vállalat. Zöldkárt ugyan térítettek, de a 209 hold- n.yi tönkretett rét helyreállítá­sa, ismét termővé tétele ügyé­ben nem történt intézkedés. így sajnos, a tőzegbánya he­lyén alig nő fű. A járásban 1961 óta a tsz- ek 11 525. az állami gazdaság 2091 holdon végzett talajjaví­tást. Ennél több meliorációs munkára lenne szükség a já­rásban. Az elmúlt évben 3363 holdon terveztek a tsz-ek ta­lajjavítást, de a költségek nö­vekedése miatt csak Í668 hold­ra került ki talajjavító anyag, ami bizony elég kevés. Mikor nő fű a nagyrozvágy tőzegbánya helyén ? lését. Ezért a legközelebbi tár­gyalást csak ennek megtörtén­te után tartják majd meg. I kon át bejutott a konyhahelyi­ségbe. Mint a szemtanúk el- mdhdották: a villám vörös tűzgömb alakjában végigfu­tott a falon, aztán egy fém­asztalon folytatta az útját, és a hurkatöltőn keresztül ha­tolt be az asszony testébe, s a jobb vállán piros égési fol­tot és zsibbadásos fájdalmat okozott, a karjában pedig bé- nulásos tünet jelentkezett. Néhány pillanatra az eszméle­tét is elvesztette. A mentők azonnal a megyei kórházba szállították, majd hamarosan — szakkezelés végett — átvit­ték az idegklinikára. Szeren­csés véletlennek köszönhette, hogy nagyobb baja nem tör­tént; ha ugyanis a villámcsa­pás a bal oldalán — a szíve táján — éri, az végzetes lehe­tett volna számára. A mellette tartózkodó embereknek az ijedtségen kívül semmi bajuk nem történt. Különös természeti tüne­mény játszódott le Pécsett a pénteki nagy zivatar idején: A villám behatolt a gépipari technikum konyhájába, meg­érintette az ott dolgozó embe­rek egyikét, a 46 éves Schal- ler Ádámnét, aki — szeren­csés módon — életben ma­radt. A villámsújtotta asz- szonyt a pécsi idegklinikán ápolják; egészségi állapota ki­elégítő, mégis, a biztonság kedvéért még néhány napig megfigyelés, ellenőrzés alatt tartják. Schaller Ádámné pénteken a délutáni órákban több tár­sával az egyetemen a diák­konyha alagsori helyiségében dolgozott, ahol disznóvágás volt és a nagy gőz miatt az egyik ablakot kissé nyitva hagyták. A villám vakító fény és fülsiketítő dörrenés kísére­tében lecsapott az épület kö­zelében, majd a nyitott abla­Nyolc juhászat szövetsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom