Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-13 / 107. szám

Kedd, 1969. május 13, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tervkészítés után A Sátoraljaújhelyi járási Tanács ülése megtárgyalta a termelőszövetkezetek 1969. évi tervkészítésének tapasztalatait. A sátoraljaújhelyi járás ter­melőszövetkezeteiben a szán­tóföldi növények 1969. évi ve­tésszerkezetét elsősorban az jellemzi, hogy az árunövények közül nőtt a kenyérgabona ve­tésterülete. Ez a tény a köz­gazdasági szabályozók — a végtermék-dotáció és adóked­vezmény — következménye. A burgonya vetésterülete azon­ban a dotáció ellenére is csökken, mert. a viszonylag alacsony átlagtermés még álla­mi támogatás mellett sem biz­tosítja a gazdaságosságot. Ezzel kapcsolatban helye­sen állapította meg a tanács­ülés, hogy az átlagtermést je­lentősen befolyásolja az áru­növények és takarmánynövé­nyek aránya, s azt a következ­tetést vonta le a tanácsülés, amikor megállapította, hogy a szántóföldi növénytermelés ve­tésszerkezetét módosítani kell a takarmánynövények javára. A. termelőszövetkezetek kö­rültekintően készítették pénz­ügyi terveiket. Tervezett árbe­vételük körülbelül az 1968. évi árbevétellel azonos. A tagok és alkalmazottak tervezett ré­szesedése is meghaladja az 1968. évi részesedést. Takács Imre Miért drága. a siiidség a piacokom? Még egy kis türelmet kérnek a vásárlóktól a kertészek Még néhány nap és bőven lesz zöldségféle a piacokon — ígérik a kertészek. Vajon mi okozta az idei késői szállítá­sokat? Tiborcz György, a MÉM kertészeti főosztályának helyettes vezetője a követke­zőket mondotta: — Elég, ha válaszként a márciusi és az áprilisi időjá- rásjelentéseket lapozzuk visz- sza — máris — megtaláljuk a magyarázatot a nem kielégítő és az ár szempontjából is ked­vezőtlenül alakuló piaci zöld­ségellátásra. Az árut, amely ezekben a napokban került a standokra, az üzletekbe, lé­nyegében ugyanolyan körül­mények között és hasonló költ­séggel termelték, mint a hő­mérséklet szempontjából, sza­bályosan alakuló márciusi sze­zonban. — A háromhetes időeltoló­dást különben az okozta, hogy márciusban lényegében nem lehetett kiültetni a palántákat. Ezután jött az április végi és a május eleji aszály, amely fokozol*, párolgási veszteséget jelentett a növényi kultúrák számára, és azt, hogy a növe­kedés lelassult. Ebben a hely­zetben azt mondhatjuk, hogy a kertészek által mindig kissé félve várt fagyosszentek most kifejezetten „jól jönnek”, hi­szen ezúttal is a hideg és a meleg találkozását hozta ez az időszak, s ez a randevú végre meghozta az esőt is. Remél­jük, hogy a hideg ezúttal ki­szorul. és ha nem jön közbe valamiféle váratlan lehűlés, már csak kis türelemre van szükség, újra tömegével lesz zöldség a piacokon és az üz­letekben. A kertészeken semmi nem múlik: az idén még a ta­valyi 80 ezer holdnál is na­gyobb területen rendezkednek be öntözésre. A növényápolási munkák ellen sem lehet kifo­gás és a vetésterület is elegen­dő ahhoz, hogy 10—12 napon belül ne legyen „zöldségtéma* a piacokon. A* iíjítómozgalAin lEciyzete öadosi Emelkedett a vállalati megtakarítás, de. A napokban fontos kor­mányhatározat lát napvilágot. A Minisztertanács döntése alapján megszületett a nagy­község kategória és lehetőség teremtődött bizonyos községi tanácsoknak a városi tanácsok által történő irányítására. Szerves része mindkét hatá­rozat annak a folyamatnak, amely az utóbbi években kez­dődött, s a tanácsok önállósá­gának, jogkörének és hatás­körének bővítését célozza. Dr. Papp Lajos miniszterhe­lyettessel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának ve­zetőjével a tanácsok tenniva­lóiról beszélgettünk. — Az államirányítás önálló­sodásával, a társadalom, a népgazdaság szerkezetében végbement változásokkal, az új gazdasági mechanizmus re­formjával összhangban válto­zott — változik a tanácsok szervezeti felépítése, feladat­köre. Jellemző, hogy a gazda­sági mechanizmus követelte gyors reagálást, új termékek termelésére való átállást éppen a tanácsi vállalatok valósítot­tak meg elsőként. Ami a taná­csi munka megváltozását je­lenti, az közvetlenül-közvetve az egész lakosságot érinti. Űj rendclet.ek születtek, amelyben a tanácsok nagyobb önállósá­got kaptak a költségvetési, fej­lesztési gazdálkodásban. _ A végrehajtó bizottságok irányí­tásán keresztül valósul meg a helyi ágazati politika — azál­tal, hogy megszűnt a vb szak­igazgatási szerveinek kettős alárendeltsége. Az önállóságot segítette az egységes községi szakigazgatá­si szervezet kialakítása, amely­ben a tanácstitkár személye biztosítja az egységes irányí­tást. Deccntralizálódott — részben — a szabálysértési tennivaló is. Ütemében a me­gyéknél érvényesült legjobban a rendelkezések kedvező hatá­sa, az alsóbb szinteken még kevésbé. Éppen ezért szüksé­ges, hogy a városokban és a községekben segítsék a járási és megyei tanácsok az állami tevékenység színvonalasabb kialakításának feltételeit. J — Milyenek az első év X- tapasztalatai a költség­* vetési gazdálkodásban? — A nagyobb önállóság na­gyobb feladatokat jelentett. A tanácsok helyesen éltek meg­növekedett lehetőségeikkel. Erősödött a demokratizmus, a lakosságot jobban bevonják a közügyek intézésébe. A kór- házépítést kivéve — több la kast, iskolát, kultúrházat, or­vosi rendelőt, középületet emeltek — az elmúlt évben, mint a korábbiban. A gazda­sági önállóság eredményeként szélesebb bevételi forrásokat tártak fel, javult a gazdálko­dás is. összességében a taná­csok 1,5 milliárd forint plusz költségvetési többlettel zárták az évet. A kezdeti nehézségek leküzdése után — többnyire — megteremtődött a fejlesztés és a • költségvetés összhangja. A fejlesztések elhatározásában, a gazdálkodás megalapozottab­bá tételében még további le­hetőségeket kell keresni a he­lyi szervek hatáskörének bőví­tésére. A helyi tanácsok isme­rik a legjobban az igényeket, ők tudják, hogy „hol szorít a cipő”, mi a legfontosabb — az iskolaépítés, vagy az ivóvíz- hálózat, a közművesítés, vagy az orvosi rendelő. Az évekre elhúzódó beruházások száma ugyan csökken, de tennivaló itt is van még csakúgy, mint a fejlesztési alap növelésében a községfejlesztési hozzájárulás, a társadalmi munka fokozásá­val. összességében a múlt évi Az egymilliomodik Rasszvet” tv-késziilék 99 A krasznojarszki televízió- „Rasszvet. II." tökéletesített gyár futószalagjáról lekerült modell gyártását, és clőkészü- az egymilliomodik „Rasszvet’’ lelek folynak az „Elektron II” tv-késziilék. E szibériai válla- újabb típusú készülék gyártá­lal tv-készülckei igen népsze- sónak bevezetésére. Ez utóbbi rűek a Szovjetunióban. A ké- készülék képernyőjének átmé- szüléitek minőségét egy szov- tője £9 centiméter lesz. jet gyártmányú, speciális ke- A szovjet tv-gyárak csupán szülék ellenőrzi. 1968-ban 5 700 000 különféle A gyár most kezdi meg a készüléket hoztak forgalomba. Szennyvíztisztító 40 millióért Hazánk legnagyobb szennyvíztisztítói közé so­rolható a Székesfehérvárott 40 millió forintért létesített szennyvíztisztító telep. A Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat által létrehozott új fe­hérvári objektum építését a város fejlődése — új la­kótelepek létesítése — tette szükségessé. Az úgynevezett anaerob — vagyis biológiai folyamatokat felhasználó — módszerrel dolgozó telep napi 18 ezer köbméter szennyvizet tisztit meg, amely azután a .lancsár-, valamint a Sárvíz- és a Sfő­csatornán át a Dunába fo­lyik. A város további fej­lődése egyébként szükséges­sé tette, hogy jövőre egy újabb, hasonló kapacitású szennyvíztisztító építését kezdjék el. Képünkön: a szennyvíztisztító úgyneve­zett „eleven iszapos’ me­dencéje. Itt levegőt kever­nek a szennyvízhez, ami a biológiai tisztítási folyama­tot segíti elő. m tapasztalatok kedvezőek a ta­nácsi gazdálkodás fejlesztésé­ben. J — Hogyan valósult meg * az igazgatási, hatósági J jogkör átruházása a köz- í ségekre? — Főleg az 5 ezer lakos fe­letti nagyközségek kaptak ilyen önállóságot. Felmérést készítettünk, s eszerint az 5 ezer lélekszám feletti községek 78 százaléka kapott eddig iparhatósági jogkört, 60 száza­léka építő- és 82 százaléka ke­reskedelmi hatósági jogkört. Üsszközösségi szinten már más az arány. A községek 17 szá­zaléka rendelkezik ipari, 7 szá­zaléka építési és 19 százalék a kereskedelmi jogkörben önál­lósággal. Ezek az intézkedések a lakosságot is kedvezően érin­tik. Hiszen egyszerűsödik az ügyintézés, kevesebb az ad­minisztráció, ritkábban kell a járási, vagy a megyeszékhely­re utazni, helyben intézhetik el kérelmüket a községek lakói. (Magyarországon a lakosság 55 százaléka lakik községekben!) Vannak megyék viszont, ahol még nem éltek a lehetőséggel. * — Mi a jelentősége a -te nagyközségekről szóló -K legújabb határozatnak? — A nagyközség kategóriá­ban az ötezer, vagy ennél több lakost számláló települések, a járási székhelyek, az iparoso­dottabb, vagy gyógy- és üdülő­hellyé nyilvánított községek — indokolt esetben a közös ta­nácsú községek — kerülnek majd. önállóságban, hatáskör­ben a járási jogú városi taná­csé* jogköréhez kerülnek kö­zelebb a nagyközségek taná­csai. Elsőfokú hatásköri jog­kört kapnak a lakosságot érin­tő fontosabb ügyek eldöntésé­ben. Ez a határozat is lénye­gében a döntési, hatásköri de­centralizálást segíti elő. Módot és lehetőséget ad arra, hogy olyan ügyekben, amelynek megvalósítása, csak az érintett terület, illetőleg a település la­kosságát érinti, helyben dönt­senek. 5 — Mi a véleménye a ta­-k nácsi ügyintézésről? — A tanácsi apparátusok dolgozói, a vezetők, a hivatali szervek dolgozói többségében hivatásuk magaslatán állnak, felelősségteljesen végzik fel­adataikat, azzal együtt, hogy előfordul még kifogásolható ügyfélfogadás, ügyintézés is. A tanácsok munkája még sok helyen tökéletesítésre vár. Szükség van szakemberekre — főleg építészmérnökökre, köz­gazdászokra — éppen az önál­lóság gyakorlatához. Éppen ezért tovább akarjuk fejlesz­teni a tanácsakadémiákat —, hogy az innen kikerülők fel­készültebbek, államigazgatási szakemberek legyenek. — A hatáskör leadásával, az ügyintézés egyszerűsítésével, a felesleges adminisztráció meg­szüntetésével, jobb szakembe­rek beállításával alakul, szín­vonalasabbá válik a tanácsi munka. A tanácsi önállóság ki- teljesedésével pedig a tanácsok egyre többet foglalkozhatnak — az általános igények kielé­gítése mellett — a helyi kö­rülmények javításával is. Nagyobb önállóság, bővülő feladatok Interjú dr. Papp Lajos miniszterhelyettessel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével lük meg: szerinte a megtör* panást mi okozta? — 1967 őszén valóságos sajtóhadjárat indult az újító­mozgalom ellen — mondotta. — Sokan nem a hogyan to- vábbbt keresték, hanem az új ítómozgalom létjogosultságát vitatták. Ugyanakkor felvető­dött, hogy a műszakiak újít- hatnak-e egyáltalán, vágj' e* nekik munkaköri kötelességük. A vita rossz hatással volt az újítókra, s még a rendelet megjelenését követően sem tudták: érdemes-e újítaniuk, vagy hiába dolgoznak. Sokan félremagyarázták a rendeletet, melynek egyébként is voltak hiányosságai. Nem volt egyértelműen tisztázva a beruházási megtakarítást ered­ményező újítások díjazása. Ugyancsak megkérdőjelezték az új cikk gyártását eredmé­nyező javaslatok honorálását. Negatív vonás volt, hogy az újítói díjak kifizetése csak a kategóriák részesedésének ter­hére történhetett. Ez nemcsak a vezetők bizonytalanságát hozta, de a dolgozók között is számos esetben rossz hangula­tot váltott ki. Év elején nehéz volt megmondani, mennyit le­het vállalni a nyereség terhé­re .... A múlt év őszén a Minist tertanács megváltoztatta a rendeletnek ezt a pontját. A kifizetett újítási díj most már nem a kategóriákat, hanem a gyárrészlegeket terheli. Hatá­rozat született, hogy ez év jú­liusára a még tisztázatlan kér­déseket is meg kell oldani. Ennek csak ösztönző hatása le­het. — Ez év első negyedében sem tapasztalható fellendülés a kohászatnál. Az elfogadott újí­tások száma, mindössze 183. Nem kell-e esetleg másban is keresni az’ okokat? — Az újítási javaslatok szá­ma mindig az első negyedév­ben a legkevesebb. Még van remény, hogy a tavalyi szintet tartani tudjuk. Egyéni véle­ményem azonban, hogy a ha­nyatlás okát kicsit a házunk táján is keresni kellene. Egy mozgalom csak akkor lehet eredményes, ha van mozgósí­tó ereje. Ogy tűnik, az utóbbi időben éppen a mozgalmi jel­leg hiányzik — mondotta be­fejezésül az újítási osztály ve­zetője. Tóth István tón nagy volt az ösztönző ha­tása. Megtorpanás Amilyen mértékben meg­gyorsult, fellendült 1967 őszén a mozgalom, ugyanolyan hir­telen torpant is meg már az új gazdaságirányítási rendszer el­ső hónapjában. A későbbi hó­napokban sem történt lényege­sebb változás. A kohászati üzem több újítója, aki törzs- gárdatagnak számít a mozga­lomban, s aranykoszorús jel­vény tulajdonosa, a múlt év­ben egyetlen újítási javaslatot sem adott be. Ä korábbi évek­ben általában 3600 körül volt a beadott javaslatok száma, tavaly azonban ez az egyhar- madára csökkent. Mindössze 1268 javaslat érkezett az osz­tályra, s ebből 704-et fogad­tak el. Az újítási mozgalom hanyat­lásának gazdasági hatását vizs­gálva, igen fura képet kapunk. 1966-ban például az elfogadott '2029 újítás, 28 millió forint •megtakarítást eredményezett [az Özdi Kohászati Üzemelő­inek. Az újítóknak 2,6 millió [forintot fizettek ki. A múlt lévben az elfogadott 704 újítás •több mint 41 millió forint kasz­inót eredményezett a vállalat­• nak. Ugyanakkor az egyhar- [inadnyi újításra 2,1 millió újí­tási díjat fizettek ki. A sta- [tisztikai elemzés mindenkép­pen azt bizonyítja, hogy az új • rendelet, kedvezően befolyásol­ja a vállalat gazdaságosságát, ■ s az újítók sem jártak rosz- [szabbul. A beadott újítási ja­vaslatok megalapozott nbbak, •nagyobb horderejűek voltak, s [a kevesebb újítás is dupla • hasznot eredményezett. S így [az újítók sem károsodták. .Csakhogy... | Ezt nem lehet egyértelműen kimondani. A múlt évben ki- [mutatott vállalati megtakarí­tásnak, s a kifizetett újítói dí­jaknak nagy része még az [1967-es újítási javaslatok ered­• ménye. Annak az évinek, ami- [kor az újítómozgalom rendkí­vüli módon megélénkült a ko­hásza ti üzemnél. Ki tudná te- I hát megmondani, hogy a ta­valyi- újítások mennyi hasznot | eredményeztek ?! Mi az oka? Az újítási mozgalom hanyat­lása tehát mindenképpen ked­vezőtlen hatással van a válla­latra. Sallai Józsefet kérdez­Az 1968-as újítási rendelet, megjelenését követően országos viszonylatban csökkent az újí­tások száma. Az Ózdi Kohá­szati Üzemek újítási osztályá­nak vezetőjét, Sallai Józsefet kérdeztük meg, hogy az azóta is vitatott rendelet milyen ha­tással volt az ózdi újítókra. Hasznos, vagy káros volt-e a vállalat szempontjából? Az újítási osztály vezetője ; elmondotta, hogy a rendelet i már megjelenése előtt, 1967- ben éreztette hatását. Akkor már mindenki tudta, hogy a I gazdasági mechanizmus szigo- j rítást hoz a mozgalomban is, ! s ezért rendkívüli módon meg- I szaporodott az újítások szá­ma, de meggyorsult azok át­futási ideje is. Az év őszén munkásvédelmi újítási hóna­pot is tartottak, melynek szin-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom