Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
Szombat, 1969. május 10. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Israeli támadás Jordánia ellen Izraeli katonai közlemény szerint a péntekre virradó éjszaka egy izraeli rohamosztag behatolt Jordánia területére és két kilométerre a tűzszü- neti vonaltól, épületeket robbantott fel. A közlemény azt állította, hogy a szóban forgó epüietek arab gerilláknak szolgáltak szállásul. A rohamosztag veszteség nélkül tért vissza Izraelbe — fűzte hozzá Valutaválság Bonnban ezekben a napokban lázas, maratoni tárgyalások folynak: Kiesinger egymás után fogadja a gazdasági és politikai vezetőket, hogy eldöntsék, felértékelik-e a nyugatnémet márkát, vagy sem. Annyi bizonyos, hogy a nyugatnémet gazdasági miniszter. Kari Schiller hivatalosan. írásban /javasolta kancellárjának a márka hét- százalékos felértékelését. Egy komoly következménnyel máris járt a döntés körüli huzaaz izraeli katonai szóvivő. Tel Avivban másfelől elismerték, hogy az elmúlt hetekben fokozódott az arab gerillacsapatok tevékenysége. 19 esetben fedeztek fel április 18 óta beszivárgási kísérleteket. Az izraeli erők 37 arab gerillát megöltek és nyolcat elfogtak — mondotta a szóvivő. Az izraeli veszteségekről nem adtak ki jelentést. nyugaton vona, érezhetően ingerültté tette a francia—nyugatnémet kapcsolatokat. Joel Le Theule. tájékoztatási miniszter bejelentette, hogy a francia kormány szabályos diplomáciai tiltakozással élt Bonnál emiatt. A jelek szerint egyébként a nyugati valutakrízis mind általánosabbá válik: a londoni tőzsdén pánikhangulatot okozott, hogy a font mélypontra süllyedt. A Scotland Yard pénteken 1 teljes apparátussal indított i nyomozást ismeretlen tolvajok | ellen, akik — valószínűleg tudtukon kívül — olyan mérget tulajdonítottak el, amely a rendőrségi közlemény szerint „elegendő fél London kiirtására”. A rendőrség felhívta a tolvajt, vagy tolvajokat, juttassák vissza a mérget, a mintegy kilencliternyi ciánkálit. amely egy tartályban állt London Emi nevű üzemének biztonsági részlegében. Amennyiben a méreg bekerül a vízvezeték-hálózatba, katasztrófát idézhet elő. A gyár dolgozóival hangos- beszélőn közölték, hogy amennyiben a ciánkálit tartalmazó tartály sértetlenül visszakerül az’ üzembe, nem indítanak nyomozást. Tiltakozás Göre gországban A görög rendőrség csütörtökön este szétkergette az athéni Averoff-börtön foglyainak hozzátartozóit, akik bebörtönzött családtagjaik elszállítása miatt tiltakoztak. A hozzátartozók tiltakozása ellenére 16 foglyot, az EDA-párt 13 tagját és a Centrum Unió három hívét, a hatóságok egy Athéntől 400 kilométerre levő börtönbe szállítottak át. Sza- lonikiben csütörtökön 40 személyt állítottak bíróság elé, amiért tiltakoztak Caruhasz EDA-párti képviselőnek a börtönben történt meggyilkolása miatt. Az MSZMP és az FKP küldöttségének párizsi iiteg-Ineszéléséröl 1969. május 8-án a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában megbeszélés volt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt küldöttsége között. Az MSZMP küldöttségének tagjai voltak: Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Aczél György, a KB titkára és Várlconyi Péter, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A Francia KP küldöttségének tagjai voltak: Georges Marchais, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, René Piquet, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Georges Gosnat, Jean Fahre és Jean Kanapa, a KB tagjai. A két küldöttség kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik helyzetéről és pártjaik politikai tevékenységéről. A két küldöttség megállapította, hogy pártjaik között a nézetek mélyreható egysége áll fenn a nemzetközi helyzet nagy problémáinak, az imperializmus és az antiimperialista erők közötti erőviszonyok világméretekben való értékelése, valamint azoknak a nemzetközi feladatoknak a tekintetében, amelyek ebből pártjaikra hárulnak, népeik, országaik és a világbéke érdekében. A két küldöttség behatóan megvizsgálta a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit. Megállapították, hogy nézeteik teljesen azonosak a kommunista és munkáspártok nemzetközi konferenciájának előkészítése tekintetében. Újabb feszültséggóc Közel-Keleten A pattanásig feszült közel- keleti helyzetben új momentumként jelentkezett a Shatt al-Arab hajózásával összefüggésben Irak és Irán között kirobbant ellentét. A viszály hátterében egy 1937-ben aláírt egyezmény húzódik meg, amely a két ország közötti határt nem a Shatt al-Arab felezővonalán, illetve sodorvonalán állapította meg, hanem az iráni partvonalon. Kivételt ez alól csak Abadan iráni kikötőnél és egy másik kisebb kikötőnél tettek, ahol a határ — amint ez általában szokásos — a felezővonalon halad. Így a Shatt al-Arab vize, az említett kivételtől eltekintve, iraki felségterület. Irán most semmisnek nyilvánította a Shatt al-Arab hajózását szabályozó egyezményt, Irak viszont ragaszkodik az 1937-es egyezményben megállapított jogaihoz. Felségvizeinek védelmére csapatokat vont össze az iráni határnál. Ez a lépés viszont nemzetközi jellegűvé tette az egyébként helyi jellegű konfliktust, mert ily módon iraki erőket vont el a szíriai frontról. Mint ismeretes, Irak a keleti front megerősítésére, korábban csapatokat vezényelt Szíriába. Irak mindezek ellenére kész békés tárgyalásokon rendezni az ellentéteket, és megőrizni a jószomszédi kapcsolatokat, nem kíván háborúba sodródni szomszédjával. « örömüket fejezték ki az előkészítés minden szakaszában érvényesülő kollektív munka- módszerek és az eddig végzett munka eredményessége felett. Megelégedéssel vették tudomásul pártjaik vezető testületéinek állásfoglalását, hogy' a fő dokumentum tervezetét előterjesztik a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán. Hangsúlyozták: mind az MSZMP, mind az FKP mindent megtesz, hogy biztosítsa a nemzetközi konferencia legnagyobb sikerét, és ezzel hozzájáruljon a kommunista és munkáspártok egységének erősítéséhez, a kommunista munkásmozgalom, az imperializmus elleni harc élcsapata harckészségének növeléséhez. A kél küldöttség megállapodott abban, hogy tovább erősíti az MSZMP és az FKP testvéri kapcsolataira eddig is jellemző aktív együttműködést a marxizmus—leninizmus, a pártok önállósága és a proletár nemzetköziség elvei alapján. Az MSZMP küldöttségét fogadta Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. A két küldöttség közötti tanácskozásokat a barátság, az őszinte egyetértés és a testvéri szolidaritás légköre jellemezte. Awj níolsó harc A baráti Csehszlovákia tegnap ünnepelte felszabadulásának 24. évfordulóját. Ebből az alkalomból idézünk: néhány érdekes fejezetet Csehszlovákia mai elnökének, Ludvik Svobo- da elvtársnak „Buzuluktól Prágáig” című emlékirataiból. Aligha sejtette valaki 1945 május első napjaiban, mily nagy veszély • fenyegette akkoriban Prága városát. Tudni kell ugyanis, hogy mialatt május 5-től kezdve a prágaiak rögtönzött torlaszok mögött akadályozták a városban rekedt németeket, az amerikai hadsereg a cseh fővárostól 100 kilométernyire lehetett, a szovjetek viszont még távolabb, Olomouc és Ostrava körül, vagyis mintegy 250—300 kilométernyire harcoltak az elkeseredetten védekező fasiszták ellen. Ugyanakkor különböző sötét elemeknek érdekükben állt, hogy Prágát az amerikai hadsereg szabadítsa fel. Számítottak ugyanis rá, hogy ez a tény befolyásolja majd a háború utáni Csehszlovákia további fejlődését — nyugati irányba. Ezt pedig mindenáron meg kellett akadályozni. Nem volt ez olyan egyszerű feladat. A Moravská Ostrava előtti fasiszta védelmi vonalat Schörner generális 18 gyalogos és néhány páncélos hadosztálya, sőt, három elit SS- ezrede is védte. Arról nem szólva, hogy a német generális bízott a nyugati részeken kiépített erős betonerődítményekben is. Erről Ostrava felszabadítója, Jeremenko marsall így emlékezik: „A szovjet tüzérség pontos találatokkal igyekezett rongálni a három méter vastagságú betonfalakat, de a védőkben nagy kár nem esett. Ekkor néhány elszánt szovjet katona egy csehszlovák katona vezetésével, aki ismerte a törések beosztását, észrevétlenül a betonfalak alá csúszott, és gránátokkal úgyszólván kifüstölték a németeket ..Így kellett, jóformán egyenként szétverni azokat az erődítményeket, melyeket valaha, a harmincas évek végén kérges cseh munkáskezek építettek a németek ellen. Most pedig szét kellett verni, mert németek fészkelték be magukat. No, de hát ilyen a sors iróniája. Annak ellenére, hogy a hitleristák már látták: a háborút elvesztették, fanatikus erőbedobással tovább harcoltak. Pedig a leszámolás napja rohamosan közeledett. 1945. április 29-én a szovjet páncélos hadosztály megkapta J. V. Sztálin parancsát Ostrava mielőbbi felszabadítására. Moszkalenko generálezredes körül jelen voltak a csehszlovák hadseregrészleg parancsnokai is, majd megérkezett a IV. ukrán front parancsnoka, Jeremenko generális is. Rövid tanácskozás után Klement Gottwald elvtárs is beszédet intézett a csehszlovák legénységhez, majd támadásba lendült az egész szovjet hadsereg. Elkeseredett utcai harcok után, röviddel az esti órák előtt beverekedte magát az első T—34-es az úgynevezett „birodalmi”' hídhoz. Itt megtorpantak, mivel szinte lehetetlen volt elképzelni, hogy a vasvázas híd nincs aláaknázva. Alá is volt. Az ellenség pedig csak arra várt, hogy megteljen a híd szovjet katonasággal, s a hidat egy gombnyomással a levegőbe repítse. Ekkor odafut a habozó szovjet katonákhoz két ostravai fiatal. „Parancsnok úr! — szólt az egyik —, én tudom, merre húzták a németek a drótokat... Mi majd a híd alá kúszunk, elnyírjuk a vonalat és majd jelezzük, mehet-e az első tank!” így is történt. De sajnos, a fiatalok elővigyázatlanok voltak. A nagy örömtől fogják őket kilőni éppen a háború utolsó óráiban? Mindegy, előre! Idegtépő percek következtek. Vége-hossza sincs a hídnak. Végre! Átmentek a hídon és nem robbantak fel! Egymásra mosolyognak a fiúk. Abban a pillanatban borzalmas robbanás rázza meg az acélkolosszust. „Páncélököl! — villan át az emberek agyán. — Elhagyni a tankot!” — kiált a parancsnok, de már ég is a tank, s a legénység ruhája is. Ö maga viszont még kitekint a lőrésen, megcéloz egy páncélablakot, és néhány pontos lövéssel elhallgattat egy fasiszta golyószórófészket. Lánmegfeledkeztek a németekről. Ezek, látván, hogy valaki integet, sortüzet adtak le a két szerencsétlen fiatalra. Nem is élték meg városuk felszabadítását. Épségben maradt a híd, de melyik tank menjen át elsőnek? Ivaszjuk alhadnagy tankjára esett a parancsnok választása. A tank száma: 051. „Indulás!” Most mi lesz? Nem goi már bőrzubbonya is, amikor sikerült kimásznia a tankból. Ekkor szembetalálja magát egy SS-legénnyel, aki látván a lángoló embert, elfelejt lőni. Ez lett a veszte. Ivaszjuk ösztönösen feléje csap rohamkésével, aztán elájul a fájdalomtól. Az alhadnagyon a tüzet saját zubbonyával Alexander Hroch csehszlovák katona fojtotta el, majd visszacipelte a sebesültet a szovjet egységhez. Kiricsenko szovjet katonai sebész elsősegélyt nyújtott a súlyosan sérült katonának, majd külön szanitée-repülőn Moszkvába szállította. E hősiesség emlékére még ma is látható Ostraván egy emelvény, s rajta egy szovjet tank. Egyike azoknak, melyek elsőnek mentek át a hídon, és ezzel felszabadították Csehszlovákia „acélszívét”, Ostravát. A szétvert fasiszta hadsereg meghátrált Ostrava környékéről is, miközben Ribalko marsall tankjai Drezda felől villámgyorsan közeledtek Prága felé. Ekkor már Prága lakossága állta a sarat a barikádokon, melyeken keresztül a bennrekedt németek igyekeztek egérutat nyerni. Sikerült is kijutniuk a gyűrűből. Mégpedig hogyan? A rögtönzött városi nemzeti bizottság nem sejtette, hogy a szovjet hadsereg már közel van a fővároshoz, és beleegyezett a németek javaslatába, mely szerint, ha a német katonaság fegyver nélkül elhagyhatja a várost, nem okoznak majd kárt, hanem fogságba menetelnek a közeledő amerikaiakhoz. Megnyíltak a barikádok, de amint ez a fasisztáknál szokás, ezt az egyezséget is megszegték. Megtartották fegyvereiket, és amerre csak elhaladtak * az utcákon, vérfürdőt rendeztek a védtelen lakosság között, s úgy vonultak ki Prágából. Néhány órával később Ribalko marsall tankjai megje lentek az újjongó Prága ul cáin. 1945. május 10-én dél után 5 órakor pedig a Szo\ jetunióban összeállított csehszlovák tankbrigád els nyolc tankja is végigdübörög hetett a már felszabadítói csehszlovák fővároson. Bcrenhaut Róbert HÍREK — kEpekbek Wilson, angol miniszterelnök, a ’ munkáspárt vezére. Pártjának egy kisebbsége összeesküdött ellene. Tegnap este egy fogadáson kijelentette: mindenki vegye tudomásul, hogy rajta kívül senki sem képes kormányt alakítani Angliában. Kereken elutasította az ellene indított kampányt. Jutta Schmidt Diemcl, 16 éves nyugatnémet diáklány egy nap eltűnt. Az Interpool hetek óta nyomozott a már- már holtnak hitt lány után. Végül is Olaszországban egy bárban találtak rá, amint éppen vígan italozott egy szakállas fiúval. Képünkön a „feltámadt” leány. Bemutatjuk Georges Pom- pidout, volt francia miniszterelnököt, a júniusi elnökválasztás egyik esélyes jelöltjét. Már korábban kijelentette, hogy De Gaulle utódja akar lenni. Strauss nyugatnémet pénzügyminiszter ostobaságnak minősítette azt az állásfoglalást, hogy az NSZK szakítson Kambodzsával, amiért az NDK-t elismerte. Helyette gazdasági jellegű megtorló intézkedéseket indítványozott. Ez a hölgy Kennedy elnök gyilkosának, Oswaldnali felesége volt. Nem sokáig szomor- kodott egyedül, miután Os- waldot Ruby agyonlőtte Hamarosan férjhez men* Előzőleg azonban egy vagyont gyűjtött össze volt férje hagyatékainak eladásából. (Tclefotónkon érkezeti) M ‘'re**lopás Lon don hun
