Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

Szombat, 1969. május 10. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A miskolci párt bizottság megtárgyalta: A propaganda­ég tömegpolitikai munka tapasztalatai SZOCIALISTA fejlődésünk _________________ időszerű k érdései és a nagyvilág gyor­san változó eseményei élén­ken foglalkoztatják Miskolc dolgozóit. A város párttagsága és pártonkívüli dolgozói egy­aránt kellő információt, meg­felelő magyarázatot várnak az őket foglalkoztató gazdasági, politikai, világnézeti és kultu­rális kérdésekre — minden­napi problémáira. Méghozzá helyes, tárgyilagos, megbízható választ, lehetőleg friss, „napra­kész” tájékoztatást. Mennyiben elégítette ki e sokrétű igényt a miskolci párt- bizottságok és pártalapszerve- zetek tömegpolitikai, propa­ganda- és felvilágosító mun­kája? Eszmei, politikai neve­lő munkájuk tartalma, mód­szerei megfeleltek-e — és megfelelnek-e — a IX. kong­resszus határozataiban előírt, a mindennapi élet által velük szemben támasztott követel­ményeknek? Ezt is megvizs­gálta a városi pártbizottság ki­bővített ülése. Megállapította, hogy a városi vezető pártszervek, az üzemi, intézményi pártbizottságok és az alapszervezetek tömegpoli­tikai tevékenysége, propagan­da- és agitációs munkája az elmúlt két és fél év során so­kat fejlődött. Tartalmát a marxizmus—leninizmus alap­vető tanításai, a IX. kongrész- szus határozataiban megsza­bott feladatok, harmadik öt­éves tervünk célkitűzései, a gazdaságirányítási rendszer re­formjának előkészítésével és bevezetésével kapcsolatos fel­adatok, a Központi Bizottság ideológiai irányelvei, a városi pártéi -zlet határozatai és más alapvető párthatározatok előírásai, követelményei ké­pezték. A pártmunka egészé­ben rangos helyet kap a tö­megpolitikai munka, a propa­ganda és az agitáció, formái, módszerei pedig — felhasznál­va az országos, megyei tapasz­talatokat és tömegkommuni­kációs eszközöket is — rugal­masan alkalmazkodnak az igé­nyekhez és lehetőségekhez, A városi pártbizottság nagy gondot fordított és fordít a propaganda-, agitációs és tö­megpolitikái munka tartalmi, eszmei egységének koordiná­lására, biztosítására, rendsze­res továbbképzéssel és instruk­ciókkal biztosítja az üzemi és intézményi pártbizottságok, va­lamint az alapszervezetek ez irányú munkájának egységét, egybehangoltságát, időről idő­re a soron következő fonto­sabb feladatokra irányítva a miskolci kommunisták figyel­mét. Mindemellett hasznos he­lyi tan- és segédanyagokat bo­csátott a pártszervezetek ren­delkezésére. („Reform, 1968” stb.) Az üzemi és intézményi pártbizottságok a fentieknek megfelelően egyre nagyobb önállósággal és sok okos kez­deményezéssel segítik az álta­luk irányított alapszervezetek tömegpolitikai és ágit.-prop. munkáját. céltudatos munka E SOKRÉTŰ, eredménye, hogy Miskolcon a kommunisták és a pártonkí­vüli dolgozók nagy többsége az elmúlt két és fél év során nemcsak megértette a< IX. kongresszus által kidolgozott politika fő kérdéseit — a gaz­dasági építőmunka, a reform és a tudatformáló tevékenység feladatait —, hanem minden­napos munkájával, helytállá­sával tevékenyen segíti is e po­litika megvalósítását. A kibővített pártbizottsági ülés örömmel állapította meg, hogy Miskolcon a kommunis­ták és a pártonkívüli dolgozók többsége ma helyesen értelme­zi a párt és a munkásosztály vezető szerepét, szövetségi po­litikáját, e politika értelmét, a szocialista nemzeti egység erő­sítésének, a szocializmus teljes felépítésének, az imperializmus elleni következetes harcnak, s a proletár internacionalizmus erősítésének szükségességét és időszerű feladatait. Ivlindenekelőtt a közgazdasá­gi szemlélet fejlődött sokat Miskolcon az elmúlt két és fél év során. Ebben a döntő ér­dem a pártszervezeteké. Emel­lett Miskolc párttagsága és pártonkívüli dolgozói körében élénk érdeklődés tapasztalha­tó a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom belső problémái, a nemzetközi hely­zet változó eseményei iránt. Aggodalommal tekintenek az imperializmus háborús törek­véseire, a vietnami és a kö­zel-keleti tűzfészekre, Nyugat- Németország revansista törek­véseire — s bizalommal a szo­cialista országok egységének megszilárdítására irányuló erő­feszítésekre. Miskolc párttag­sága büszke rá, hogy pártunk aktív tevékenységet fejt ki a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom marxista—leninista egységének megszilárdítása ér­dekében, s következetesen in­ternacionalista politikát foly­tat. helyenként és alkalmasint ta­pasztalt nacionalista és kozmo­polita nézetekkel, céltudatosan munkálkodtak a tudományos világnézet, a szocialista er­kölcs, ízlés és magatartás szé­lesebb körű térhódításán — noha e téren még sok a tenni­való — állapította meg a párt- bizottság kibővített ülése. Azt is megállapította, hogy pártunk világnézetének és a IX. kongresszus által kidolgozott politikájának hirdetésében, népszerűsítésében, e politika időszerű kérdéseinek — első­sorban a párttagság körében való — megértetésében nagy érdeme van a pártszervezetek propagandamunkájának, a Po­litikai Bizottság 1967 áprilisi határozata alapján módosított pártoktatási rendszernek, a propagandisták ügybuzgó fára­dozásának, amely évről évre több mint 18 ezer — nagy többségében párttag-hallgató eszmei-politikai képzését, to­vábbképzését biztosítja. Közü­lük az elmúlt két év alatt csak­nem 300-an végezték el a marxizmus—leninizmus 3 éves általános és kétéves szakosító tanfolyamát, illetőleg az 1 éves marxista—leninista esti közép­iskolát. Ugyanakkor az is igaz, hogy Miskolc területén jelen­leg csaknem 3 ezer párttag nem vesz részt semmiféle ok­tatásban ... I A IX. KONGRESSZUS A MISKOLCI pártszerveze­_______________ te!- sokat és á ltalában eredményesen fára­doztak az elmúlt évek során a szocialista erkölcs, hazafiság és nemzetköziség eszméjének erősítésén, szembeszálltak a óta sokat fejlődött és meggyor­sult a párttagság és a párton­kívüli dolgozók tájékoztatása a szocialista építőmunka általá­nos kérdéseiről, a váratlan eseményekről, a közvéleményt foglalkoztató problémákról. Az országos és megyei tömegkom­munikációs eszközökön kívül — sajtó, rádió, televízió stb. — ebben nagy szerepet ját­szottak az ismét rendszeressé vált pártnapok. Az oda-vissza történő információ javításá­ban — különösen a felsőbb pártszervek részére a dolgozók észrevételeiről, javaslatairól készülő tájékoztatók frissesé- gének és megbízhatóságának javításában — még van tenni­való. A közoktatás helyzetével, ví lamint a kulturális és művi szeti élet miskolci tapasztal: taival — amely szintén rés: a párt tömegpolitikai tevi kenységének — a legközeleb; cikkünk foglalkozik. Csépányi Lajos (Folytatjuk) Virágba borult a táj a Balaton környékén Virágzó fák, háttérben a Biula csony-hcgy. Nemcsak papíron... A napi terv nyolcszáz ton­na. E feladat teljesítéséhez min­den feltételt messzemenően igyekeznek biztosítani. De a legfőbb biztosítéka a sikernek az a lendület, a mind széle­sebben kibontakozó munka­verseny, amelynek tanúi lehe­tünk az ormosbányai VI-os aknán. Harminckét szocialista bri­gád dolgozik az aknán, össze­sen 488 tagot számlálva. Ez a törzs a bányában, de azok is derekasan dolgoznak, akik nem tagjai a brigádoknak. Nem azért, mert nem volt, vagy nincs ilyen szándékuk, hanem mert az üzem vezetői és dol­gozói a realitásokból indulnak ki. Felmérték, hol van szük­ség rá, hogy szocialista brigá­dot alakítsanak. Tudniillik van olyan munkahely, ahol nem indokolta semmi a brigád­munkát. Így például a VII-es akna megnyitásával, juáus el­sejével megszűnik a külszíni szállítás. Érthetően azok, akik itt dolgoznak, más beosztás­ba kerülnek. A brigád alakítá­sától tehát ezért kellett elte­kinteni. De az üzem vezetői előre tudják, látják, hol ala­kulhat ki ilyen helyzet. Ennek megfelelően beszélték meg a tennivalókat Is. Üj vonás — éppen a tartal­mi munka megjavítása céljá­ból —, hogy az akna vezető­sége csak a létszámot adta meg, a brigád tagjait viszont közös egyetértéssel választot­ták ki. Aki valamelyik brigád­nak tagja, társainak hozzájá­rulásával lett azzá. Mindenki mindenkit ismer, önkéntes és kollektív alapon alakult meg a brigád, így nagyobb, tartal­masabb a fegyelem, össze­hangoltabb, következésképpen eredményesebb a munka is. Ez is egyik titka annak, hogy a VI-os akna neve min­dig az élen járók között sze- repel. | Gazdasági figyel© Rendelet jelent meg a kisipari nyugdíj és betegbiztosítás módosításáról. Eszerint a legkisebb kisipari nyugdíj, ossz» - ge az eddigi 400 forint helyett 500 forint lesz. Ennek meg­felelően alakulnak a hozzátartozói nyugellátások is; az öz­vegyi nyugdíj legkisebb összege havi 250 forint. A jövőben a kisipari nyugdíjasok is részesülnek a beteg­ségi biztosítás szolgáltatásaiban úgy, mint az alkalmazottak és egyéb nyugdíjas rétegek. Az özvegyi nyugdijat — éppen úgy, mint az egyéb nyugdíjasoknál — a jövőben a munka- viszony. ipargyakorlás, vagy egyéb kereső foglalkozás tar­tama alatt is korlátozás nélkül lehet folyósítani. Az új kisipari nyugdíjrendszer bizonyos mértékben tehát közelebb kerül a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíj­rendszeréhez, és újabb lépés a nyugdíjrendszer tervezett egységesítéséhez. • A MÁV szombathelyi járműjavító üzemében elkészült a legújabb, házgyári elemek szállítására alkalmas, speciális szerelvény. A 19 kocsiból álló vonatot, amelyen rendkívül gazdaságosan és gyorsan szállíthatók a házgyári elemek, ünnepélyesen útnak is indították. Az első próbák az Alföl­dön folynak vele, de lehetséges, hogy nálunk is sor kerül az újfajta szállítás kipróbálás ■^•a. © Kevesen tudják, hogy az ország legnagyobb közös gazda­sága a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet, Most ötvennyolc millió forintot költenek itt új beruházásra, ami szintén bizonyítja a tsz nagyságát. Tizenhét milliós költség­gel korszerű sertésfiaztatót építenek, befejezik a baromfi- telep korszerűsítését és két darab, egyenként ötezer férő­helyes tojóházat építenek. . A Hortobágy szélén halastavat alakítanak ki és felszerelnek egy forrólevegős lucernaszárí­tó üzemet. 0 Tízéves az első magyar atomreaktor, amelyet a Központi Fizikai Kutatóintézet működtet Csillebércen. Tíz év alatt a szakemberek jól megtanulták a reaktor működtetését és a maghasadás tanulmányozásában ma már nemzetközileg is elismert eredményeket érnek el. 0 A tatabányai szénbányák víztisztító és dúsító berendezé­sek gyárában ma már sorozatban készítik azokat az újrend­szerű víztisztító berendezéseket, amelyeknek az az előnye* hogy kisebb helyet foglalnak el, gyorsan felállíthatók, ha­tásfokuk kitűnő, és felépítésük, üzemben tartásuk is lénye­gesen olcsóbb, mint a hagyományos víztisztítóké. A tatabá­nyai eljárások iránt a hazai iparban és mezőgazdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek hengerművében például a napokban adtak át végleges üzemeltetésre egy, napi négyezer köbméter teljesítményű, ipari víztisztítót. Megjegyzésünk: elkelne sok üzemben nálunk is... O Tovább szélesítette a poliészter felhasználási körét a Fűz­fői Nitrokémia. Az építőipar és a mezőgazdaság kérésére nemcsak hullám és síklemezeket, de műanyag építőelemeket is készít. Az idei BNV-n újdonságként bemutatják majd a variálható műanyag tárolót, amely félkör alakú poliészter lemezekből bárhol könnyen felállítható és szétszedhető. A régi betonhengereket helyettesíti majd. Valamit valamiért H etekkel ezelőtt fizették a nyereségrészesedést, s azóta alábbhagytak a viták, csendesedtek a szenve­délyek. Most nyugodtabb han­gulatban érdemes a tapaszta­latokat elemezni, a tanulságo­kat megszívlelni. A központi szervek megvizsgálják például a részesedési kategóriák kö­zötti aránykülönbségek mér­séklésének lehetőségét. Ha esetleg intézkedésre is sor ke­rül, akkor minden bizonnyal rendezik a vezető állásúak alapfizetését. Mert a mai alap­keresetek nincsenek arányban a végzett munkával, a vállalt felelősséggel. (A több ezer dol­gozót foglalkoztató nagyválla­lat diplomás főmérnökének több évtizedes gyakorlattal, alig kétszer annyi az alapfize­tése, mint egy közepes szak­munkásé.) Az aránykülönbsé­gek csökkentése azonban sem­mi esetre sem mérsékelheti a vezetők fokozott anyagi érde­keltségét a vállalati nyereség növelésében. A tennivalók nagy része — bárhogyan is döntsenek a köz­ponti szervek — a vállalatok­ra vár. A tapasztalatok szerint ugyanis a legtöbb vitát, a fél­reértést a merev és gépies gyakorlat okozta. Nevezetesen az, hogy a vállalatok többsé­ge mindenkinek részesedési csoportátlagot fizetett, rend­szerint egy összegben az év vé­gi elszámoláskor, függetlenül a végzett munkától. Vagvis a központi rendeletet betű sze­rint végrehajtották. Szellemét viszont kevésbé, mert a kate­góriákon belüli elosztásnál legtöbb vállalatnál egyenlősdi érvényesült. Ahol már tavaly az év közben bátran tűzték ki valós prémiumfeladatokat a műszaki-gazdasági vezetőknek, saját kategória ink részesedé­sének terhére, ott a kategóriá­kon belül is differenciáltan, személyre szabottan került a részesedési alap felosztásra. És sok szempontból könnyebb volt megértetni, elfogadtatni az új rendszert. 1. Ha valaki kiemelkedő munkával bizonyíthatóan több millió forintot „hoz” a válla­latnak, a népgazdaságnak, va­lószínű, hogy attól senki sem sajnálja a néhány ezer fo­rintnyi jutalmat. Hiszen min­denki előtt nyilvánvaló igaz­ság: valamit valamiért. 2. Minden dolgozó számára ellenőrizhetővé válik, hogy egyik vagy másik vezető nem azért kap többet, mert az „elit” kategóriába tartozik, ha­nem mert többet is adott. Egy­ben az is kiderül, hogy a ve­zetők most saját kategóriájuk részesedési alapja terhére olyan összegeket kapnak, ame­lyeket korábban a prémium­alapból fizettek. 3. Ilyen esetben az év végén már nincsenek nagy különbsé­gek a kategóriák közötti ré­szesedési arányokban, s a dif­ferenciálás a kategóriák kö­zött és a kategóriákon belül év közben, a végzett munka arányában, célprémiumos for­mában valósul meg. A követ­kezetes célpi-emizálás előnyeit egyébként a III. kategóriába sorolt munkások és alkalma­zottak saját nyereségrészese­désük növekedésén közvetlenül is érzékelhetik. A nyereségrészesedés elosz­tásának mechanikus gyakorlata sokfelé erő­sítette az egyébként is erős, gyakran a józan megfontolást, s a többségi véleményt is túl- harsogó. egyenlősdi törekvése­ket. Félő. hogy az illetékes ve­zetők a fokozódó nyomás ha­tására hibás következtetésekre jutnak és még inkább elbátor- talanodnak a határozott diffe­renciálás. a markáns anyagi ösztönzés kockázatának válla­lásától. Pedig a munka szerin­ti elosztás elvének érvényesü­lése. s a vállalat létérdeke egy­aránt megoldásként a fokozot­tabb. bátrabb anyagi ösztön­zést igényli. A vadászszeren­csét illetlenség kísérteni: nem szabad előre inni a medve bő­rére. A gazdasági kockázat természete azonban merőben más, vállalása nélkül nincs érdemi eredmény. De tulajdonképpen erre a kockázatra nem is lehet ráfi­zetni. Ha például az anyag- gazdálkodásért felelős szakem­berek a felesleges készletek csökkentésével elért eszközle­kötési járulék és kamatmegta­karítás igen elenyésző töredé­két kapják, úgy hogy közben a műhelyek anyagellátása nem romlik, hanem javul, erre sen­ki sem fizethet rá. Hasonló­képpen mindenki jól jár — ha a technológus, a szerkesztő, az üzem- és művezető részére konkrét, a vállalati nyereség­ben (rövid és hosszú távon) mérhető eredményekért fizet­nek célprémiumot — a kate­góriájuk részesedési alapjának terhére. A vállalati gazdálko­dás fő mutatójának, a nyere­ségnek a növelése így válik a napi munka, a személyes fel­adatok szerves részévé. A vállalatok anyagi ösz­tönzésének tavalyi bá­tortalanságát a szabá­lyozó eszközök kései megisme­rése, a kezdeti idők tapaszta­latlansága még úgy ahogy mentette, magyarázta. Az idén azonban már minden lehető­ség megvan, hogy a vállalatok nyereségtervével párhuzamo­san elkészüljenek az eredmé­nyes gazdálkodást szolgáló feladattervek, és ösztönzési rendszerek. Sokfelé például pályázatokat hirdetnek a nye­reséget gyarapító javaslatok, intézkedések kidolgozására, megszervezésére. Előfordulhat, hogy a kategóriák közötti ré­szesedési arányokat valame­lyest korrigálják, de ez nem érinti az új mechanizmus ösz­tönzési rendszerének lényégét, a jövedelmek differenciálásá­nak megoldásra váró feladatát, így most már nincs és nem le­het mentség a lélektelen, a szocialista elveket és az em­berek igazságérzetét egyaránt sértő gyakorlatra. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom