Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
Péntek, 1969. május 9. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tények és tanulságok Bő kapacitás szűk „ruha“? A Itö/eiiiiúUhan kél napon út tanácskoztak a textiles a textilruházati ipar szakemberei. A Textilipari Tudományos és Műszaki Egyesület ipargazdasági szakosztályának rendezésében immár tizedik alkalommal sorra került gazdasági konferencián — rosszmájúság nélkül állíthatjuk — volt miről vitatkozni. A textilipar termelése 1968- ban egy százalékkal kevesebb volt, mint 1967-ben, a textil- ruházati iparé pedig három százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom — folyóárakon számítva — 1968-ban hat százalékkal volt nagyobb ruházati termékekből, mint 1967-ben. A hazai értékesítési nehézségek, s a rendelkezésre álló kapacitások közötti ellentmondás részleges feloldására az ipar az exportnövelés útját választotta. 1968-ban a textíliák és ruházati cikkek kivitele hat százalékkal — ezen belül a fejlett tőkés országokba irányuló kivitel tizennégy százalékkal — emelkedett. Van termelési kapacitás a gyárakban, van áru a nagykereskedelmi vállalatoknál, de bosszantóan sok a hiánycikk az üzletekben, szegényes a választék. baj van a minőséggel. A megfelelő mennyiségű termelés, az összegszerűen nagy árukészlet ugyanis nem azonosítható á vevőt minden tekintetben kielégítő kiskereskedelmi forgalommal. Az ipar és a kereskedelem között folyó viták a vevőt hidegen hagyják. Nem törődik azzal, ki kit, s miért hibáztat, s ha nem kap igényeinek megfelelő hazai árut. megvásárolja az — importterméket. Holott megvásárolhatná ugyanolyan minőségűt, színűt stb. hazai termékben is, ha... éppen ezzel a „ha”-val foglalkoztak igen sokat; az elmúlt hetekben a lapok, így mi magunk is. Üli hon foglalhatók össze a 17lllK.il vásárlási kifogások? Ingadozó minőség azonos áruknál — férfizoknik, női kardigánok, pulóverek — kikészítési hibák. Üj cikkek — velúrnylon zakók, steppelt, danulon- nal bélelt női nylonköpenyek — úgy kerülhetnek forgalomba, hogy rövid idő alatt kiderül használhatatlanságuk. Aruelosztási fogyatékosságok — különösen a falusi üzletekben amikor cérnáért, gombért, gumiszalagért buszra, vonatra kell ülni, s a városban, a járási székhelyen megvásárolni. Az áruidőzítés késedelmei: január végén kerülnek az üzletekbe gyermek irhabundák, anorákok, meleg női alsóneműk stb. A panaszok jól mutatják, hogy egyaránt érintett az ipar és a kereskedelem. A textiláru termelésében és értékesítésében levő gondok igen sok „asztal” között oszlanak meg, a változó minőségű alapanyag-ellátástól a textilipari géppark jó részének elavultságán át egészen a kereskedelmet sokszor nehéz helyzetbe hozó hitelpolitikáig, A textil- és textilruházati ipar húsz esztendő alatt mintegy megháromszorozta termelését, ám két másik adat rögtön megvilágítja, hogy e fejlődés nem volt egyértelmű. Ugyanis: az egy foglalkoztatottra jutó termelés ugyanez idő alatt csak 89 százalékkal emelkedett, s az automatizált szövőgépek aránya napjainkban is csak 26 százalékot ért el. Létszámnöveléssel, alapvető műszaki tökéletesítések nélkül érte el eredményeit a textilipar, s főként utóbbi meghatározó erő a mai helyzetben, termék- összetételben. A vezet« hely an^£: ron belül, a keresletnek és kínálatnak hosszú időn át az előbbi javára történt billenőse, a korszerűtlen termékeket is hasznosnak ítélő árrendszer külön-külön, s együttesen még inkább oda vezetett, hogy a textil- és textilruházati ipar a gyártmányfejlesztésben elkényelmesedett. Árut kínált, azt, amit gyártott. Ám sok esetben nem azt gyártotta, amit a vevő keresett, amit örömmel megvett volna. Az, hogy a dessinek száma csak a legutóbbi két évben emelkedett jelentősen, egymagában is szemlélteti az éveken át tartó kényelmességet, s a piaci hatások lassú érzékelését. A dessinszám vevők által is érzékelhető emelkedése ugyanis csak akkor következett be, amikor a méteráru-forgalom jelentős mértékben csökkent, amikor a kereskedelem importtal teremtett konkurren- ciát, tehát — „eső után”. A gyárak ma — s a szemlélet- változásban a sajtó is szerepet játszott — már számolnak az igényekkel, megkezdték a felzárkózást, ám korábban termelt cikkeik jó része a kereskedelemben felhalmozódott. És ez elvezet a „másik asztalhoz”. Az árleszállítások, a különböző kiárusítások ellenére a textil-nagykereskedelmi vállalatok raktáraiban a szükségesnél jóval nagyobb készletek vannak. Többségükben olyan áruk ezek. amilyeneket csak igen nagymértékű árcsökkentéssel lehetne eladni, ám a jelenlegi árkockázati alapok, s más pénzügyi eszközök erre nem adnak lehetőséget. Sőt, a tartósan meglevő nagy készletek miatt a kereskedelmi vállalatok pénzügyi helyzete kiegyensúlyozatlan. Igen sok esetben a nyakukon levő in- kurrencia miatt nincsenek pénzügyi — hitel — lehetőségeik a kurrens áru beszerzésére, rendeléseik lemondására kényszerülnek a gyártó üzemeknél, tartozásaik rendezésére újabb és újabb határidőket kérnek. A szolid fejlődést célzó restriktiv hitelpolitika szükségességét senki nem vonja kétségbe. Ebben az esetben azonban e restriktiv hitelpolitika merev alkalmazása, illetve annak elodázása, hogy a készletek egy részét csak jelentős állami áldozatok árán lehet felszámolni, oda vezet, hogy ösz- szeszűkülnek a textilkereskedelem értékesítési lehetőségei. Ez pedig nem lehet gazdaság- politikai cél. Annak az ellentmondásnak a felszámolása, hogy áru és kapacitás bőségesen van, de keresett áru, eladható áru kevés, hosszú ideig nem halasztható, mégha ennek anyagi következményeit keserű pirulaként is kell lenyelni. A hitelpolitika t“z‘ árrendszer egyszerűsítése mellett — erre a textiláruknál ebben az évben sor kerül, május 2-től érvényes az új forgalmi- adó-kulcs — azonban sok olyan teendő is van, ami kizárólag a kereskedelmen múlik. így az iparral szembeni igényesség növelése, az áruk minőség szerinti átvételének fokozása, az áruelosztás területi szervezetének tökéletesítése, a fogyasztók megváltozott igényeit figyelembe vevő áru- szerkezet biztosítása stb. Hiba lenne, ha a forgalom akadozásának, lassú növekedésének, a fogyasztói panaszoknak okait a kereskedelem csakis külső tényezőkben, állami intézkedésekben. s az ipar magatartásában keresné. Van ilyen veszély. A vevő, amikor vásárolni akar, a boltba nyit be. Nem azzal törődik, mi van a kulisszák mögött, hanem azzal: mi van a pulton, pénze ellenértékeként megkapja-e, amit keres. És ma még sűrűn „szűk ruhát” adnak rá ... Napsütésben Tíz ive alakilt a üszaszeilerkényi Szőke Tisza Tsz Tíz évvel ezelőtt, 1959-ben alakult meg Tiszaszederkény- ben a Szóke Tisza Termelőszövetkezet. Jelenleg több mint 250 tagja van a kózos gazdaságnak. Szorgalmas munkájuk eredményeképpen az eltelt egy évtized alatt 11 millió forintra gyarapodott a szövetkezeti tagság tiszta vagyona. Kezdettől fogva a legjobban működő termelőszövetkezetek között emlegetik a Szőke Tiszát. Az utóbbi nébán- :v alatt csaknem duplájáé lőtt a termelőszövetkeze! tagok jövedelme: 1968- bai több mint 70 forintot ért egy munkaegység. 3Ciu Qi/urka l%áeii Kiss György, illetve ahogyan a Borsodi Nyomdában és a szerkesztőségben mindenki szólítja: Kiss Gyurka bácsi, rotációs gépmester, az Észak-Magyarország, a megyei napilap együk nyomdász előállítója a közelmúltban, felvéve utolsó havi fizetését, szép csendben megvált mun- ks helyétől. 1922-ben Nagyváradon kezdett ismerkedni a mesterséggel. 1926-ban szabadult fel, azóta megszakítás nélkül nyomdászkodott. Volt Debrecenben is, de ezt a két helyet kivéve ezután mindig Miskolcon dolgozott. A felszabadulás előtt nem kis rizikót vállalva közreműködött abban, hogy- a németek a környék egyetlen rotációs gépét ei ne vihessék. Szétszedte azt, az alkatrészeket pedig eldugta. Ezen az öreg Wörner „újságcsináló” masinán nyomta ki az első Szabad Magyarországot. Ezzel a géppel készült el 1949-ben az első Észak- Magyarország is. Negyvenhat évig nyomdászkodott. Munkabeosztása soha sem volt irigylésre méltó. Éjszaka dolgozott. — Most már, idős koromban. még megjárja, de bezzeg amikor fiatal voltam, milyen szívesen elmentem volna én is este a többiekkel szórakozni. De nem lehetett. Hívott a munka. A hivatás! Igen, ez a leghelyesebb kifejezés. A két unokás nagyapa nem szakított végleg a nyomdával, hanem mint nyugdíjas, szombatonként bejön segíteni. — Szevasztok, srácok! — mondja hangosan, amikor belép. — Szevasz, Gyurka bácsi! — fogadják szeretettel az öreg harcost a kollégák, aki nemcsak a szakmából, de a politikai életből is derekasan kivette a részét, mint negyvenötös párttag. Kétszer volt párttitkár a nyomdában. 1926-tól vesz részt a munkásmozgalomban. Gyurka bácsi magas, sovány, szikár ember. Az itt közölt fénykép pár évvel korábban készült róla. De ma is ilyen, 60 éve ellenére. Nem öregedett egy cseppet sem. Olyan temperamentumos, mint régen. — Még a székeket is felvágtam egy alkalommal — mondja —, amikor kimaradt a gáz és leállt az öntőgép. Ami fa volt, azt gyújtásnak aprítottam és azzal melegítettem az ólmot. Ki tudja, hány tonna papírt használt fel 46 év alatt, hiszen csak egy nap jó pár tonna elfogy belőle. Biztos, nagyon sokszor körülérné a földet. — Hogy telnek a nyugdíjas napok? — Nagyokat pihenek, sokat olvasok, foglalkozom a két unokával... Illetve, ha.a miskolci Fürst Sándor pártszervezetben nem akad dolga, mert lassan ez válik második otthonává. Kiss Gyurka bácsira a nyomdász kollégák, a szerkesztőségi dolgozók mindig szívesen emlékeznek vissza. Kitűnő szakember volt, amit csinált, szívvel-lélekkel tette. B. I. Minden tizedik lakos véradó Pirosbetüs, vöröskeresztes plakátok hirdetik Sátoralja- újhely-szerte a június 10-ig tartó véradó heteket. De elsősorban nem ez a sok plakát, hanem a véradás helyi tradíciója a legjobb biztosítéka annak, hogy az idén is nagy sikere lesz e nemes mozgalomnak. Két évvel ezelőtt a városka 1370 lakosa jelentkezett, hogy vért adjon az arra rászoruló embertársainak. Itt fordult elő nemrégiben, hogy egy nagyobb baleset alkalmával a Fémlemezipari Művek 30 dolgozója — az igazgatóval az élen — percek alatt jelentkezett behívásos véradásra. Az idei véradó hetek első néhány napján is kitűnt, hogy az akció ez évben is eredményes lesz. Három nap alatt 1100 dolgozó jelentkezett véradásra. Az első három napon jóval több mint kétszázan adtak vért. Arra számítanak, hogy június 10-ig a város minden tizedik lakosa ott lesz a véradók között, s ez az országban is egyedülálló eredmény lenne. (Kiküldött tudósítónk jelentése) Baj volt a sárgaiiarackízzel, a mérlegekkel és a csokival fitty Difiß-vizsgálat tapasztalatai a sátoraljaújhelyi járásban Széles körű vizsgálatot tartott a közelmúltban a Sátoraljaújhelyi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A múlt ősszel már volt egy hasonló ellenőrzés a járás kereskedelmi egységeiben. Akkor számos hanyagságot, visszaélést, a vásárlókat megkárosító apró manipulációt lepleztek le. A most tartott utóellenőrzés, amelynek során hat általános fogyasztási szövetkezet, a MÉK, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat számos boltjába eljutottak az ellenőrök, már sokkal jobb tapasztalatokkal zárult. Nagyon sokat javult a bolti dolgozók munkája, de azért akadt jócskán kifogásolnivaló is. Sátoraljaújhelyen, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 158. sz. boltjában például 12,60-ért árusították a 9 forintos sárgabarackízt. Találtak néhány üzletben lejárt szavatosságú csokoládét is. Kenézlőn, Pálházán és Tolcs- ván „beteg” mérlegeket talált az ellenőrzés. A kenézlői falatozó mérlege például két dekát „tévedett". Pálházán az önkiszolgáló bolt rosszul beállított mérlege hol ide. hol oda „tévedett” 5—5 dekát. Tolcsván a 4. sz. önkiszolgáló boltban nemcsak savanyú, hanem a számlázottnál két dekával kevesebb is volt a citrom. A népi ellenőrök számos kisebb. csekélységnek tűnő. de a korábbi tapasztalatok alapján idővel elhatalmasodó és a vásárlók megkárosításához vezető hibát is feltártak. Így például Ricsén. az 1. sz. boltban azt tapasztalták, hogy sok áru nincs ellátva árielző cédulával. A tolcsvai szövetkezet egyes boltjaiban gondatlanul kezelték az árhatósági utasításokat. A NEB vizsgálata azonban nemcsak a hibákat kereste. Néhány mintaszerűen vezetett boltban nem fukarkodtak a dicsérettel sem. így például kulturált. pontos kiszolgálással találkoztak a cigándi általános szövetkezet és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat néhány üzletében. I Cementgyári | esemény Szocialista brigád vezetők! I műszaki és gazdasági vezetők, ; a társadalmi szervek képviselői, összesen több mint fél száz dolgozó vett részt a He- jőcsabai Cement- és Mészmű- ben a szocialista brigádveze- J tők értekezletén. A tanácskozás részvevőit Varga István, a vállalati szakszervezeti bizottság termelési felelőse tájékoztatta a szocialista brigádok harmadik országos értekezletének tapasztalatairól. A vitában felszólalt Szabó István igazgató, aki ismertette a vállalat előtt álló 1969. évi feladatokat. Ezúttal adták át a kitüntetéseket, többek között zászlókat, okleveleket, zöldkoszo- rús jelvényeket és bronzfokozatú kitüntetéseket a szocialista brigádmozgalom legjobbjainak. <p. s.) Cikkünk nyomán (ni őzet be került a kamrába zárt asszony Március végén riportot közöltünk Kovács H. Vencelné sorsáról. Több mint egy évtizeddel ezelőtt történt: rendkívül rossz családi körülményei miatt a középkorú asszony megzavarodott. Az elmebeteg asszonyt azóta idős. özvegy édesanyja gondozta. Nyolc évig nem is volt különösebb probléma, de a beteg állapota egyre súlyosabb lett, gondozója pedig mind öregebb, fáradtabb. Több esetben kérte lányának intézetben való elhelyezését, de mivel nem volt köz- veszélyes, s az intézetek telve voltak, ez nem sikerült. Ahogy az állapota súlyosbodott, az elmebeteg asszony egyre gyakrabban elcsavargott Szentsimonról az erdőn keresztül Borsodszentgyörgyre, ahol korábban férjével együtt éltek. A gyerekeit kereste, sokszor eltévedt, s hetekig nem került elő De később már a faluból sem talált haza. A 83 éves gondozó, hogy a beteg asszony szökését megakadályozza. a ház melletti nedves, nyirkos, pincének is beillő kamrába zárta Kovács H. Vencelnét. Emberhez nem méltó körülmények között „raboskodott” az elmebeteg asz- szony több mint két évig. A fűtetlen kamrában töltött 24 hónap alatt a napot is csak az ajtó hasadékán keresztül láthatta. Ilyen körülmények között még az egészséges ember is megbetegedett volna . A napokban az Ózdi járási Tanács egészségügyi osztályán érdeklődtünk Kovács H. Vencelné ügyében örömmel hallottuk. hogy az elmebeteg asszony sorsa megnyugtatóan megoldódott. Sikerült elhelyezni a sárospataki intézetben.
