Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1969. május 9. Nemzetközi cirkuszrevü Miskolcon Ha kezdi vendégszerepléséi a Luxemburg Cirkusz Mint korábban hírt adtunk róla, Borsod megyében ven­dégszerepei a Luxemburg Cir­kusz. Az együttes ma, május 9-én, pénteken kezdi meg 10 napos miskolci bemutatósoro­zatát. A magyar igazgatás alatt ál­ló együttes valójában nemzet­közi társaság, s így műsoruk nemzetközi artistarevünek fog­ható fel. Lengyel, német, szov­jet, indonéz és természetesen magyar artisták produkciói peregnek előttünk a változatos ritmusú műsorban. Az előadás ritmusa nem egészen egyenle­tes, pergő kezdet után elég hamar lelassul az előadás sod­ra, viszonylag hosszúkká vál­nak a számok közötti szüne­tek, majd aztán a második rész elején ismét nagyobb lendüle­tet kap az előadás. Legalább­is így volt egy korábbi vidé­ki előadáson, s ha azóta si­került volna egyenletesebbé tenni, egyforma sodrást biz­tosítani az egymást követő számoknak, úgy sokkal jobb lenne. O A változatos műsorban igen sokféle cirkuszi produkcióval találkozunk. Nem udvariatlan­ság a vendégművészekkel szemben, ha az ismertetésnél elsőként a 6 Hargittay akro­batacsoportot említjük. Rész­ben, mert ők nyitják a mű­sort, részben pedig, mert len­dületes számuk igen jó indí­tást ad az egész előadásnak. A csoport 0 tagja a magyar Ar­tista Akadémia végzős növen­déke; magyar népi zenei mo­tívumokra bemutatott produk­ciójuk roppant friss, látványos, már-már kavalkádszerűen for- gatagos létraegyensúlyozás. Feltétlenül ki kell emelnünk a műsorból a nagyszerű szovjet görgőegyensúlyozót, Anatolij Podgornijt, aki a görgőegyen­súlyozásnak olyan magas fo­kát nyújtja, amilyennel va­rieték, cirkuszok porondjain ritkán találkozunk. Hasonlóan a legjobbak közé számíthatjuk a 3 Piccard világjáró magyar együttest, amely hároméves amerikai turné 'után mutatja be itthon szépen kidolgozott, ragyogó műsorát, amelyből külön felhívjuk a figyelmet a zárótételre, a magas keréken egyensúlyozó „élő szélmalom­ra’’. Hasonlóan a kiemelkedő számok közé sorolhatók a 2 Novotny lovasprodukciói, azon belül is elsősorban a hat teli­vér szabad idomítása. Az állatszámok közül Terli- kowska berber oroszlánjai nem lépnek túl a szokvány­mutatványon, Gerda Tronda csimpánzai szintén nem. Trus- kowski kisállat-parádéjában elsősorban az összetétel az érdekes, ugyanis barnamed­ve, több kutya, különféle ma­Az indonéz lányok együttese a porondon. darak hosszú sora, közte ga­lamb, páva, kakas, varjú, va­lamint macska és görény együttes produkciója újszerű érdekesség. Aida, az öreg ele­fánt régi ismerősünk. Most is muzsikál, borotvál a színpa­don, ügyesen, derűt keltőén. A' Gruppo Amazonas tulajdon­képpen két csinos lányból áll, akik óriáskígyókkal, köztük a hatalmas anaconda kígyókkal mutatnak ^be nem mindennapi produkciót. Nagyon ügyes a 2 Gayda excentrikus száma, a Sejba nyújtótornász csoport, a két légtornász, akiknél már felesleges borzongatás is je­lentkezik (szükségtelen a men­tőhálót szám közben leszerel­ni), s végül ügyes a 4 Bedna- rek görkorcsolya száma. O Külön kell szólni a műsor nagy attrakciójának szánt számról, a Dara Puspita Grills együttes beat-koncertjéről. A négy fiatal indonéz lány a to­kiói televízió állandó szerep­lője. Műsoruk a beat-zene ra­jongóinak, elsősorban a fiata­loknak szerez majd örömteli hosszú perceket. Kiváló mes­terei hangszereiknek, az erő­sítést azonban nem ártana va­lami módon csökkenteni, már csak a zene jobb érthetősége kedvéért is, valamint a dzsun­gelszám sokkoló hangszerelé­sét némiképpen módosítani, mérsékelni. A cirkuszból nélkülözhetet­len bohóc, sajnos, viszonylag gyenge, keveset tud nevettet­ni. Érdemes még megjegyez­ni, hogy a Magyar Cirkusz és Varieté újfajta sátorral várja a vendégeket, amelyekben csak a négy árboc látható, a sok bosszúságot okozó sátor- fesztíő rudak már nem zavar­ják a kilátást. Akik szeretik a cirkuszt, márpedig sokan sze­retik, bizonyára jól szórakoz­nak a Luxemburg Cirkusz számainak legtöbbjénél. (benedek) FILM JEGYZET Belíagor a pokolból 1— 5 év között 5—10 év között 10—15 év között 7—10 Ft 9—12 Ft 10—14 Ft Munkaruha és főétkezés biztosítva, vidékről bejáróknak útiköltségtérítés. 14 ORAS MUNKAHÉT — KÉTHETENKÉNT SZABAD SZOMBAT. 'elentkezés a munkaügyön. A legújabb szovjet film sok olyan erénnyel rendelkezik, amely megnyerheti a nézők tetszését. A polgárháború idő­szakában játszódó film, amely ugyancsak bővelkedik izgal­mas fordulatokban, a kaland- és humorkedvelőknek, de az emberábrázolás finomságai iránt fogékony nézőknek is kínál fel élményt. A film egy nehezen alakuló, de annál tartósabbá váló barátság törté­netét meséli el, egy vöröska­tonáét, aki a forradalmi szük­ségszerűség alapján filmope­ratőrré lép elő és egy kedves, hangoskodó, a forradalmat ösztöneivel élő közlegényről, akit a filmoperatőr mellé osz­tanak he segítségként. A két vöröskatona ósdi repülőgépen, hintón és lóháton megjárja az ellenség vonalait, többször ke­rül puskacső elé, még úgy is, mint kivégzettek, aztán a baj­társak egyike, az operatőr, egy váratlan golyótól életét vesz­ti. Amíg ez a cselekménysor pereg, nem. vagyunk híján az érdekfeszítő jeleneteknek, s a segédoperatőr jóvoltából a gazdagon áradó humornak sem. Örömmel jegyezzük le Jevgenyij Karelov rendező realista hősábrázolási szándé­kát, amely beleillik abba a vo­nulatba, amit a szovjet film­művészet az utóbbi időben az emberszabású hősök vászonra költéséért vív. Ilyen vonat­kozásban különösen a segéd­operatőr figurája izgalmas, amelyet még felerősít Rolan Bikov nagyszerű színészi tel­jesítménye. Kár, hogy a film­ben egy másik szálú cselek­mény is indul, egy fehér tiszt nem eléggé kibontott, motivá­latlan szerelme és életérzése. Bár sejtjük, hogy a rendező az egyébként kalandos törté­A rivális Horgász ül a víz partján, mereven figyeli a zsinór öblét, feszül-e végre, hogy beránt­hasson. Sima a víz tükre, szellő sem rezditi hátát. Mozdulatlanul figyel. Számára most nem létezik más világ, csak az előtte tárulkozó víz. Nem törődik az idő múlásával, a háta mögött serénykedő mezei munkásokkal, csu­pasz karjára telepedő bogarakkal, a tarkó­jára tűző nap melegével — egész idegzetét a szenvedély tartja fogságában. Azt sem ve­szi észre, hogy néhány lépésnyire tőle egy tíz év körüli fiú telepszik a partra; akkor rezzen, amikor az megkérdezi tőle — hor­gászszokás szerint —, van-e kapás. Nemet int A gyerek eközben szerel. Úszót, horgol, danulont köt a göcsörtös bot végére — másfél méternyi lehet a gally, keveredve ily mó­don a hagyományos és a. korszerű halászati eszközök —, paprikás kenyeret sündörget ujjal között, rátűzi a horogra, majd gyakor­lott mozdulattal belöki a vízbe. Aztán vár. De nem sokáig. Rándul a zsinór, bevág. — Snecil — mondja egykedvűen. Óvato­san kiveszi a horgot az aprócska hal szájá­ból és visszadobja a vízbe. Aztán utána veti az iíjra felcsalizott horgot is. Ám alig libeg egy-két percig az úszó, ismét megbilleg. Megint bevág a fiú, s íme a hal már ott do­bálja magát a. parton. — Megjárja! — düny- nyög a gyerek, s tekintetét hol a negyven­dekányi piros szárnyú keszegre, hol pedig a horgászra veti, vajon mi a véleménye a fo­gásról. — Csak csináld, öcsi, csináld — mondja atyaian, s tovább lesi a maga nagy halát. Telik-múlik. az idő. A füzes fölött a nap már nyugodni készül. Ilyenkor kapnak iga­zán a halak! Majd most, most biztosan si­kerül! Hiszen csak egyet, egyetlen egyet fog­jon, akár egy kétkilós pontyot is, rosszabb esetben a kilós is megjárja — máris meg­érett a türelem gyümölcse! De valahogy nem éhesek azok a fránya halak, ott a mély­ben ... Itt, közel a vízparton, ahol a gyerek pe- cázilc, itt ugyan van mozgás. Csak kicsik. Hadd szórakozzon a srác! — gondolja a hor­gász. — Azannya! — kiált hirtelen a gyerek, s szeme a feszülő és vadul keringő zsinórra mered. — Ez jókora lehet! — Húzza, ereszti a zsinórt, mind közelebb kényszerítve a vé­gén rángó halat. Térdig belép a vízbe, centi­ről centire rövidebbre fogva a danulont, aztán ügyes mozdulattal két marokra kapja a halat, a kopoltyúja mögött, és egyetlen mozdulattal kiveti a fűbe. Bizony, szép pél­dány. Ezt még a horgásznak is meg kell néznie, de meg ám! Olyan nyolcvandekás. Ezzel a vacak felszereléssel... Nahát! A gyerek boldogan dugja szatyrába a szép példányt, be a többi közé. Van ott már vagy hat-nyolc kisebb-nagyobb. Egy jó vacsora, lének, vagy roston sültnek. — Tegnapelőtt ilyenkor már több volt — mondja a fiú elégedetlenül —, hanem ilyen szépet már rég fogtam. Azt kell kifigyelni, hol mozognak... Itt most nem éppen a leg­jobb ... Leül megint, hogy újabb galacsint gyúr­jon. Kicsit nagyobbat az előbbinél, hátha erre nagyobb hal kap, hacsak nem csipege­tik le a snecik. Hátralendíti botját, vetné befelé a horgot. Ekkor megszólal a férfi: — öcsi, telepedj egy kicsit arrébb. Za­varsz az örökös csobogtatásoddal. Van még itt hely bőven... A fiú először furcsa képet vág. Aztán sze­di sátorfáját és szótlanul odébb ballag. Egyedül marad a horgász. Egyedül a gon­dolatával ég a gondolatbcli nagy halával, amely bizonyára, ott kering már a csali, kö­rül, lesve a horog végén ficánkoló kövér kukacot — nem holmi paprikás galacsint —, az igazi eledelt, a fölséges falatot. Csak tü­relem, türelem... izmosodhattak meg tudósban. A Hazafias Népfront, a nőta­nács, a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsa, a peda­gógus-szakszervezet, a TIT, a KISZ Borsod megyei Bizott­sága igyekezett a maga mód­ján segíteni a munkásszülők gyermekein. Példamutatónak tartjuk — s ez a vb-én is el­hangzott —, a megyei műve­lődési központ segítökészségét. Az intézmény 11 korrepetálá­si csoportot, évi Ifi ezer fo­rint támogatósban részesít. Gazdája négy egyetemi előké­szítő tanfolyamnak. S szerve­zett egyhetes bentlakásos elő­készítő tanfolyamot is. Mindezek jótékony hatása csak később mérhető le. De már annyi megállapítható, hogy a főiskolákra, egyetemek­re történő jelentkezési kedv és bátorság némiképpen nőtt. A jelentés megemlíti, hogy a fi­zikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása még mindig nem kielégítő. A FIZIKAI DOLGOZÓK GYERMEKEINEK tanulmá­nyait elősegítő oktatási, neve­lési módszerek évről évre gaz­dagodnak. A fizikai dolgozók gyengébb képességű gyerme­keinek segítését a művelődés- ügyi osztály iskolai korrepetá­lással igyekszik megoldani. Az 1968—69-es tanévben a város­ban 44 általános iskolai kor­repetálási csoportot hoztak lét­re. A fizikai dolgozók tehetsé­ges gyermekeinek a tanórá­kon történő segítésén túl a szakkörök, pályázatok és ta­nulmányi versenyek bizonyul­tak a legjobb képességgyara­pító módszereknek. A tehetsé­ges tanulók segítésére a mű­velődésügyi osztály külön for­mákat is biztosított. Ezek a különböző rendeltetésű előké­szítő tanfolyamok. A fizikai dolgozók gyerme­keinek szociális, anyagi támo­gatása szintén figyelmet érde­mel. Externátusi tanulószobai, kollégiumi és menzalehetősé­gekhez jutnak a fizikai dol­gozók arra rászoruló gyerme­kei. A kollégiumi férőhelyek korlátozottsága miatt sok mun­kás-paraszt szülő gyermeke kénytelen magánházaknál el­helyezkedni, illetve bejárni. Ez a gond a jövőben megoldásra vár. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az anyagi se­gítés lehetőségeit fokozatosan bővíteni kell. Ezért utasította a művelődésügyi osztályt a társadalmi ösztöndíjrendszer bevezetésének lebonyolítására. Ez azért is nagy tett, mert a fővároson kívül vidéki nagy­városok között először Miskol­con vezetik be középiskoláink­ban a társadalmi ösztöndíj­rendszert. SZEPTEMBERTŐL KEZDŐ­DŐEN az arra rászoruló mun­kásgyerek 150—250 Ft társa­dalmi ösztöndíjban részesülhet. Az anyagi alapot részben a művelődésügyi osztály, más­részt pedig a nagyvállalatok és középüzemek biztosítják. A művelődésügyi osztály vezetői az elkövetkező időben felkere­sik a nagy- és középüzeme­ket, hogy vezetőiket megnyer­jék a nemes célnak. Mi e he­lyen is bízunk vállalati veze­tőink megértésében, segítő­készségében, hiszen a közép­iskolai ösztöndíjrendszer ki- terjesztése és bizonyos fokú általánossá tétele elsősorban azokat a szülőket segíti, akik városunk ipari üzemeiben, ke­reskedelmi vállalatainál dol­goznak. Elképzelhetőnek tart­juk azt, hogy maguk a válla­latok is javaslatot tesznek majd saját dolgozóik gyerme­keinek ösztöndíjjal történő el­látására. A végrehajtó bizottság tag­jai helyesléssel fogadták az ösztöndíjrendszerről szóló elő­terjesztést és javaslatot, s töb­ben elmondották, hogy az ösz­töndíj bizonyára serkentő ha­tással lesz majd a fizikai dol­gozók gyermekeinek továbbta­nulására. De ugyanakkor arról is szóltak, hogy az ösztöndíj nem minden. A szülők szem­léletének megváltoztatása is perdöntő, miután közismert tény, hogy a továbbtanulást gyakran a szülők is akadá­lyozzák, néha nem is anyagi okok miatt. A vb-tagok ezzel kapcsolatban azt javasolták, hogy iskoláinkban már az ál­talános iskola V. osztályában kezdődjék meg a pályairányí­tás, MARCZINIÁK SANDORNß, a művelődésügyi osztály veze­tője a végrehajtó bizottsági ülésen elmondotta, hogy osz­tálya kiemelt politikai feladat­ként munkálkodik a fizikai dolgozók gyermekeinek megse- * gítésén, a tehetséges tanulók képességeinek gyarapításán, s azon, hogy a munkás-paraszt szülők gyermekei közül mind többen jussanak be főisko­láinkra és egyetemeinkre. Párkány László A MISKOLCI VÁROSI TA­NÁCS végrehajtó bizottsága nemrégen tárgyalt a fizikai dolgozók gyermekeinek megse­gítéséről. Városunk államha­talmi testületé nagy felelős­séggel, gondossággal, körülte­kintéssel vizsgálta meg azt a jelentést, amelyet a művelődés­ügyi osztály terjesztett a vb- tagok elé. Mind a jelentésből, mind pedig a hozzászólások­ból kiviláglott: a helyi párt-, állami, valamint tömegszerve­zetek milyen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a IX. párt- kongresszus ama határozatá­nak, amely a kétkezi dolgo­zók gyermekeinek megsegíté­sét, szellemi magaslatokra va­ló eljuttatását tűzte ki célul. Ennek szellemében a műve­lődésügyi osztály már évekkel ezelőtt nagy gondot fordított a fizikai dolgozó szülők gyerme­keinek megsegítésére. Emlé­kezhetünk rá, oroszból és ma­tematikából mór esztendőkkel ezelőtt szervezett a művelődés- ügyi osztály nyári előkészítő tanfolyamokat, és ezeken a tanfolyamokon értelemszerűen a fizikai dolgozók gyermekei Ösztöndíj középiskolások részére Á muuhámsülöh gyermekeiért netű film emberé brázolását szerette volna e második vo­nallal is bizonyítani. <P—1) el-ellankad. A földre küldött ördög alakjában Vittorio Gass- man igazán mindent megtesz, amit más filmekben is szokott, verekszik, nőket csábit, sátá­ni módon kacag, még a sze­mét is többször kancsalítja; Claudine Auger roppant de­koratív jelenség ruhában és anélkül egyaránt; Mickey Rooneynak öregkorára is meg­maradt gyermeksztár korában nagyhírű csúnyasága, csak most kevesebb sikert hozott. A történelmi keretbe ágyazott história összegészében — min­den mulattató részlete ellené­re — nem haladja meg a kö­zepes kalandfilmek átlagát. Különösebb élményt nem nyújt, igaz, bosszúságot sem. <bm) Három nagy filmsztár — Vilirio Gassman, Claudine Auger és Mickey Rooney — neve fémjelzi Ettore Scola olasz rendező most bemutatott színes alkotását, de úgy lát­szik, ez a három sztár is ke­vés ahhoz, hogy száz percnyi időre le tudja kötni az érdek­lődést, egyenletes ritmusú já­tékot produkáljon. Sok apró, derűkeltő ötlet bukkan fel a filmben, maga az alapötlet is meglehetősen groteszk — a XV. század vége felé egymás­sal békésen élő Róma és Fi­renze között a pokol főembere, Belzebub úgy akar háborút szítani, hogy egyik legjobb ör­dögét, Belfagort küldi a földre —, akad tudatos anakroniz­mus is, mégis a néző figyel­me a nem ritka önismétléstől

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom