Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
V Péntek, 1969. május 9. eSZAX-MAGYARORSZAG A miskolci pártbizottság megtárgyalta: A partéiét fejlődése 'Fokozódott a verseny JELENTŐSÉGÉNEK megfelelően és sokrétű összefüggésben foglalkozott a pártbizottság kibővített ülése a párt belső életének fejlődésével. Elsősorban azt vizsgálta, hogy — a IX. kongresszus határozatainak megfelelően — mennyiben érvényesültek a miskolci párt- szervezetek életében és munkájában a pártélet lenini normái, ennek alapján erősödött- e a párt vezető szerepe, tömegkapcsolata, a párttagok eszmei-politikai és cselekvési egysége, érvényesültek-e a demokratikus centralizmus, a bírálat és önbírálat követelményei, a párttagok jogai és kötelességei. A végrehajtó bizottság jelentése — és több felszólaló is — értékelte a választott vezető testületek és az apparátus munkáját, a pártmunka stílusának fejlődését, a pártépítő — közelebbről a tagfelvételi — munka, a tagdíjfizetés, a pártfegyelem és a fegyelmi munka, az állami és tömegszervezeti munka, továbbá a kádermunka és az állami személyzeti munka tapasztalatait. Ezek mindegyikével itt egy-egy témakör terjedelme miatt — nem foglalkozhatunk. De nem is szükséges, mivel jelentős részük a párt- szervezetek belső életére vonatkozik, s azokat a miskolci kommunisták taggyűlésen fogják megismerni és megtárgyalni. Csupán a legfontosabb, a legtanulságosabb megállapításokra szorítkozhatunk. Mindenekelőtt figyelmet érdemel a párt vezető szere pere és a pártmuijka stílusának fejlődésére vonatkozó megállapítás: a IX. kongresszust megelőző időszakban, de még azt követően is több alapszervezetben vitatták a párt vezető szerepének érvényesülését, szövetségi politikánk helyességét. Ilyen probléma — meg nem értés — ma már csali elvétve, néhány olyan alapszervezetben fordul elő, amelyben a vezetőség összetételét a legutóbbi választás alkalmával sem sikerült kellően javítani. Ezekben most nyilván nagyobb gondot kell fordítani az adott vezetőség ideológiai, eszmeipolitikai felkészültségének növelésére, s rendszeresebb segítséget igényelnek a felsőbb pártszervektől is. E probléma ellenére egyértelműen állapította meg a kibővített párt- bizottság ülése, hogy a IX. kongresszus óta Miskolcon tovább nőtt a párt vezető szerepe. A városi, üzemi és intézményi pártbizottságok, valamint a pártalapszervezetelc munkája egyre színvonalasabb, tervszerűbb, céltudatosabb és öntevékenyebb. Jobban érvényesül munkájukban a kollektív vezetés és egyszemélyi felelősség elve — kivéve néhány kis létszámú alapszervezetet, amelyben még mindig a felsőbb pártszervek határozataira, útmutatásaira várnak, s ritkán vállalkoznak a helybeli problémák önálló, felelősség- teljes megoldására. A VÁROSI / Pártbizottság, _____________L annak vesrea nnak végrehajtó bizottsága és apparátusa munkájáról, úgyszintén az üzemi és intézményi pártbizottságok, valamint az alapszervezetekben dolgozó kommunisták elmúlt két és fél évi munkájáról nagy elismeréssel szólott a tanácskozáson dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság titkára — rávilágítva persze a pártszervezetek munkájának fogyatékosságaira is. Meggyőződésünk, hogy a miskolci kommunisták mindennapos helytállásukkal, a IX. kongresszus és a pártértekezlet határozatainak következetes végrehajtásáért folytatott harcukkal rászolgáltak az elismerő szavakra. Hiszen — a kibővített pártbizottsági ülés megállapítása szerint is — az elmúlt két és fél év alatt tovább erősödött Miskolcon a kommuifisták ideológiai, szervezeti és cselekvési egysége, eredményesen oldották meg a napi politikai és gazdasági feladatokat, egyre határozottabban állnak ki a párt politikája mellett, következetesebben lépnek fel a téves és ellenséges nézetekkel szemben, megfontoltabban, higgadtabban reagálnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáira, s mindenekelőtt személyes példamutatásukkal tesznek sokat pártunk politikájának megvalósításáért. I ugyanakkorf HHl: feledkeznünk az olyan negatív tünetekről sem, amelyek néhol zavarják és gyengítik a kommunisták eszmei, politikai, cselekvési egységét. Előfordult például, hogy egyes párttagok — elsősorban a területi párt- alapszervezetekben dolgozó idősebb elvtársak közül — fenntartásokkal fogadtak párt- határozatokat, vitatták azok helyességét. Az illetékes párt- szervezetek vezetői és tagjai pedig nem léptek fel határozottan és következetesen az ilyen pártszerűtlen magatartással szemben. Előfordult az is, hogy egyes párttagok a vezetőség, vagy a taggyűlés határozatával szemben ellenagi- tációs tevékenységet folytattak. Negatív hatással volt a pártegységre a nyereségrészesedés elosztási elvének különböző, nem egy helyen a kispolgári cgyenlősdiséget óhajtó értelmezése. Néhány pártszervezet pártépítő és kádermunkájában egyes párttagok szubjektív állásfoglalása és az ahhoz való merev ragaszkodása is zavarta a pártegység érvényesülését. Arra is van példa, hogy néhol helytelenül értelmezik — elvileg helytelen álláspontban is „megvalósíthatónak” tartják — a kommunisták egységét, s nem küzdenek állhatatosan a párt politikájának mindenkori, konkrét kérdéseiben kialakítandó, szilárd, marxista—leninista egységért. A miskolci pártszervezetek belső életében egyik legnagyobb fogyatékosság a nyílt, őszinte véleménynyilvánítás, illetőleg a bírálat és önbírálat kellő alkalmazásának hiánya — állapította meg a pártbizottsági ülés. Az elhangzott bírálatok többsége is túlzottan óvatoskodó és nem konkrét A taggyűlési beszámolók többsége sem elég kritikus és önkritikus. Ez részben a „kényelmesebb" álláspont következménye, de összefügg azzal is, hogy egyes gazdasági vezetők nem igénylik a bírálatot, megsértődnek, ha tevékenységüket, magatartásukat bírálják, tekintélyük rombolásának minősítik, nem megfelelő hangnemben reagálnak rá, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Nem egy helyen a retorziótól is tartanak. Közrejátszik a bírálat és önbírálat bizonyos „elsorvadásában”, hogy felelős vezetők ritkán mutatnak példát az önbírálatban. A pártépítő munka fejlődött Miskolcon a IX. kongresszus óta. Erre vall, hogy évente átlag mintegy 800—900 új párttagot vettek fel a pártalapszer- vezetek. Abba viszont aligha lehet belenyugodni, hogy a város 38 pártszervezetében a kongresszus óta nem volt tagfelvétel, hogy megyénk legnagyobb munkásvárosában alacsonyabb arányban vettek fel fizikai munkásokat, mint megyei átlagban. (Megyei átlagban az új párttagok aránya 53,2 százalék, Miskolcon 46,5!) Nincs lényeges javulás a kizárások, törlések és kilépések számának alakulásában sem. Különösen a törlések száma magas, amelynek okait a párt- szervezetek ismerik. Nagyarányú korszerűsítés I xttcI hátúiozottan ja— I I vult a tagdíjfizetési morál, a pártfegyelem és a fegyelmi munka, az állami és tömegszervezetek pártirányítása, és bizonyos mértékben a pártszervezetek kádermunkája is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a pártéletnek e fontos területein már nincs tennivaló. Csépányi Lajos (Folytatjuk) Az utóbbi években hozott rendeletek, a kisiparosok tevékenységét segítő intézkedések nyomán, mint azt a KI- OSZ elnökségén elmondták, növekedett a javítással, szolgáltatással foglalkozó magánkisiparosok száma. A becsült adatok szerint a múlt évben csaknem hatmil- liárd forint értékű forgalmuk volt, fél milliárddal több mint az előző esztendőben. Ennek több mint a fele a javítási, szolgáltatási tevékenységet szolgálta. Fokozódott a verseny is a kisiparosok körében a tanácsi helyiipar üzemeivel, valamint a szövetkezetekkel. Tanácskozás Karcsin A mezőgazdaság jövőjét formáló tanácskozás házigazdája volt az elmúlt héten a harcsai Dózsa Termelőszövetkezet. A sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteinek elnökei, főagronómusai, főállattenyésztői, állami gazdasági szakemberek keresték fel a Bodrogköz központját, hogy meghallgassák és megbeszéljék dr. Magas Györgynek, a MÉM termelésfejlesztési főosztály helyettes vezetőjének az állattenyésztés fejlesztésének feladatairól és lehetőségeiről szóló előadását. Az ankéten részt vett Fejes László, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője, dr. Németh Pál és Szabó István, a Sátoraljaújhelyi járási Tanács vb-elnöke, illetve osztályvezetője. Dr. Németh Pál megnyitó előadása után dr. Magas György bevezető gondolatai hangsúlyozták az állattenyésztés országos jelentőségét, különös tekintettel a szarvasmarha-tenyésztésre, fajtakiválasztásra és takarmányozásra. Az előadó jól szemléltetett összehasonlításokkal vizsgálta a hazai és külföldi szarvasmarha-tenyésztési eljárásokat. Rámutatott, hogy hazánkban hagyományai vannak a magyar-tarka szarvasmarha-tenyésztésnek, ezért ezt kell megfelelően szelektálni és tenyészteni. Dr. Magas György bizonyította, hogy a szarvasmarha-tenyésztés mellett a Bodrogközben a sertés- és juhtenyésztést kell még nagy mértékben fejleszteni. Részletesen foglalkozott azzal is, hogy az állattenyésztésre ható közgazdasági szabályozók megfelelő összhangot hoztak létre az üzemi és népgazdasági igények között Ezután elemezte a hatékony takarmánygazdálkodás eszközeit, lehetőségeit. Takács Imre A fővállalkozók szerepe Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta Magyar- országon is kezd az idő pénzzé válni — mondotta Inokai János, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetének igazgatója a sajtó munA győzelmes zászló.. ... fenn lobogott a Reichstag kupoláján. A szovjet harcosok a hosszú út vegére értek. Az elkeseredetten védekező fasiszták az utolsó pillanatig igyekeztek megakadályozni a történelem igazságszolgáltatását. Akik a hőstettet végrehajtották, Kantarija és Je- gorov — egyszerű szovjet emberek. * Az Unter den Linden végén van egy kis terecskc. Itt az év minden szakában találkozhatunk külföldi turistákkal, akik messzi tájakról érkeznek. Égy nyári najuk otthon. A tejkonzervgyárban dolgozik. Szabad idejében előadásokat tart, szinte képtelen eleget tenni az összes meghívásnak. Pártszervezetek, lcomszomo- listák, pionírok kívánnak vele találkozni, a szemtanún keresztül visszapillantani a történelembe. Jegorov szobájának falán két — egymáshoz nagyon hasonlító — fénykép. Az egyik 1945-ben, a másik 1965-ben készült. Jegorov mind a kétszer a díszszemlét megnyitó zászló mellett lépkedett. Nézzük a képet. Mihail Jegorov (jobbra) és Meletoi Kantarija, akik kitűzték a vörös zászlót a Reichstag épületére. pon, szovjet katonák gyűrűjében, barnaruhás férfi látogatott ide. Mellét arany csillag díszítette. Az idegen- vezető már mindent elmondott, ezért az aranycsillagos férfi felé fordult a turisták figyelme. — Ki ő? — kérdezte egyikük tört orosz nyelven. ■— Kantarija — hangzott a válasz. Egyél) magyarázatra már nem volt szükség, körülfogták, fényképezték, kérdéseikkel ostromolták. Az is érdekelte őket, mi történt az emlékezetes nap óta. — A háború után visszatértem a régi szakmámhoz. Acs brigádvezető vagyok — válaszolta Kantarija. — Gyárakat. iskolákat, lakóházakat építettünk. Legutóbb, huzamosabb időn keresztül, partvédelmi müveket emeltünk. Védtük a várost a tengertől. Arról Kantarija már hallgatott, hogy kiváló újító. Legutóbbi javaslata alapján 1 kilométer partszakasz kiépítése 30 ezer rubellel olcsóbb. Már a négyszázadik kilométernél tartanak. Jegorovot ritkán találhatés faggatjuk azokról a régi napokról. — A harc egy pillanatra sem csendesedett. Az aknák robbanása, a lövedékek fütyülése, a rcpcszek csörömpölése egyetlen kérlelhetetlen bömbölésbe olvadt. Kao- tarijával már több órája feküdtünk a Reichstag tetején, de moccanni sem lehetett. — Előzőleg társainkkal verekedtük át magunkat a Kancellária épületét védő fasiszták gyűrűjén. Bent az épületben sem volt köny- nyebb a dolgunk. Végül, R óra körül, már csak az égbolt volt fölöttünk. Előbbre mégsem juthattunk, olyan sűrűn lőtték a tetőt. Este 8 órakor, besötétedés után, végül is sikerült elérni a kupolát. Másnap reggel, a felkelő nap sugaraiban ragyogott a győzelmi zászló. Mihail Jegorov 1942-ben —■ tizenkilenc éves korában — Szmolenszk környékén harcolt, mint partizán. Öt katonai szerelvényt robbantott fel. számos összecsapásban vett részt. Végigharcolta Európát, mint harci felderítő; így jutott cl Berlinbe. k Az Országos Gumiipari Vállalat Cordatic gyáregységéibe) nagyarányú korszerűsítés történik. Ej gépeket, gépsorokat állítanak a termelésbe, hogy gyorsabban, olcsóbban, jobb minőségben állíthassák elő termékeiket, egyszerűsítsék vulkanizáló munkától; illataikat. Az új berendezések automatikus vezérlése biztosítja, hogy az egyes darabok minősége megegyezzen. katársainak rendezett tájékoztatón. Ahhoz azonban, hogy az időt valóban pénzre lehessen váltani, a több százmillió forintos beruházásokat csak jól felkészült szakemberekre lehet bízni. Ha tehát valamilyen beruházó szervnek ilyen szakemberei nincsenek, vegye igénybe a hozzáértő fővállalkozót. Magyarországon jelenleg mintegy száz fővállalkozó apparátus működik, de ezeknek csak 10—15 százaléka tekinthető valóban teljes értékű szervezetnek. Ennél jóval többre lehet szükség. Inokai János elmondotta: a fővállalkozás feladatköre ma már megérett arra, hogy önálló, élethivatásszerű szakmának ismerjék el, amihez széles IáHz öntözifelszerelés-sllátás öiÉsáró! Már a két-háromhetes szárazság is elegendő volt ahhoz, hogy meginduljon a mező- gazdasági üzemek anyagbe- • szerzőinek rohama a vidéki ! AGROKER-telepek raktárai ellen. Ezekben a napokban kétségkívül az öntözőcső és a különféle felszerelés a legkelendőbb mezőgazdasági alkatrész. Az AGROTRÖSZT illetékesei a következő hetekben várható ellátásról elmondották: a mezőgazdasági üzemek idén, május első napjáig kereken 150 kilométer hosszú öntözőcsövet vásároltak. Ez a mennyiség legalább 25—30 százalékkal több az előzetes igénynél. Az ellátásban mutatkozó zavarokat részben az okozta, hogy a gyártó vállalat — különféle kooperációs nehézségek miatt — késve seállított 4000 öntözőcsövet, valamint 900 000 forint értékű szórófejet és idomot. Ezeket a tételeket még az első negyedévben át kellett volna adni. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek öntözőaggregát-igé- nyét sem tudják hiánytalanul kielégíteni, de az ígéret szerint ezen a téren is gyors javulás várható. A gyártó vállalatnak április végéig a kereskedelem rendelkezésére kellett volna bocsátani 150 különböző teljesítményű szivattyút, ezzel szemben jelenleg is csak 110 darab került be az AGROKER-raktárba. Az öntözőcsöveket és az aggregá- tokat azonban a következő hetekben folyamatosan szállítják majd, és így várhatóan zökkenőmentesebb lesz az ellátás. Még kedvezőbb lesz a helyzet, ha sikerül nyélbe ütni az AGROTRÖSZT által kezdeményezett jugoszláviai öntözőcső-vásárlást tókörű, jó szervezőképességű, tárgyalóképes, szinte minden gazdasági terület alapvető ismereteivel rendelkező szakembereket kell kiképezni.
