Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Vasárnap, 1969. május 4. cÁ kaktaiz Dirágji ^7977////7/7Z7/7r/77^77////y////7////77y7272777777/777777777/////77//////7/y//^7Z7Z77/777///77,7rÁ-r/?777777/7/77/, Bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban Amikor a hőmérő higany­szála így nyár elején felszökik, az emberek a színházban is a könnyebb szórakozásokat, a derűs vígjátékokat, kellemes játékokat keresik. Jóllehet, ahol egy színház van, nem le­het kizárólag erre az igényre építeni a műsorpolitikát, ép­pen azért helyes, ha a néhány nappal korábban bemutatott, nehézveretű Miller-drámával párhuzamosan a vígjátékokat kedvelő közönség is megtalál­hatja a kedvére való szórako­zást. A színház május 1-én mutatta ú; produkcióját, a Perre Barillet — Jean Pierre Grédy francia szerzőpár szü- zséje nyomán — Sz. Szántó Judit fordításában — Nádas Gábor zenéjével és Szenes Iván dalszövegeivel kompo­nált, A kaktusz virága című kétrészes zenés vígjátékot. Nádas Gábor muzsikáját, mindvégig vigyázva, hogy a zene fölébe ne kerekedjen a színpadnak, hanem a cselek­mény jó aláfestője, előmozdí­tója legyen. Külön figyelmet érdemelnek a Ligeti Mária koreografálta táncok, ame­lyeknek egyike-másika a ma­gas fokú tánctudáson felül már-már akrobatikus ügyessé­get is kívánt. 3 0 Elöljáróba elmondhatjuk, két és fél óra derűs időtöltést nyújt A kaktusz virága. Sokkal töb­bet nem is lehet tőle kívánni. Néhány jó dal- és táncbetét, kellemes kísérőzene, s nem utolsósorban kedves, vidám történeti szál alkotja a jól szó­rakoztató játékot. Arról szól, hogy a szerelemben váratlan meglepetések adódhatnak és előfordul, hogy az olyan lány, akit tüskés, szúrós, megköze- líthetetlennek vélt magatartása miatt Kaktusznak csúfolnak, előbb-utóbb kivirágzik és el­nyeri boldogságát. Mégpedig oly módon, hogy egy férfi, aki nap mint nap együtt van vele, s eddig másütt kereste a bol­dogságot, ráébred, nem kell a szerelmet máshol keresni, ami­kor a szó legszorosabb értel­mében egy kéznyújtásnyira van tőle. Persze ilyesmit már sokan megírtak és vígjátékokban is sokszor eljátszottak. Nem _ is akar A kaktusz virága a szín­padra semmi forradalmi újat, semmi új gondolatot hozni, csak szórakoztatni, kellemeset, szépet nyújtani. Ezt a célját jól váltja valóra.', A történetet nem meséljük itt el, mert a későbbi nézőknek is kell hagynunk va­lamit a story izgalmasságából, csak annyit jegyzőnk meg itt, hogy a happy end is roppant érdekes, mert a szerelmesek egymásra találása ugyan bekö­vetkezik itt is, azonban — mivel két szerelmespár is sze­repel a darabban — van egy kis kavarodás. A játék szerepei közül töb­bet kettős szereposztásban osz­tottak ki; ez alkalommal csak a bemutatón látottakról szól­hatunk. Csaknem valamennyi szereplő — igen helyesen — kicsit kívülről építette fel figu­ráját, mintegy jelezve ezzel is, hogy nem kell sem az egész játékot, sem pedig ezt, vagy azt az alakot túlzottan komo­lyan venni, hiszen derűkeltést céloz az egész. A legtöbb sze­replő vidáman, felszabadultan komédiázott anélkül, hogy ez a törekvés túlzásba ment volna. A szerelmes fogorvos, Julien megszemélyesítője a bemuta­tón Markaly Gábor volt. Né­hány nappal ezelőtt Biff volt Miller drámájában, most meg vígjátéki hős. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy ezt a szerepét is rendkívül precízen építette fel, mértéktartó, de markáns vonásokkal hangsúlyozva a jól kereső, divatos fogorvos sza­tirikus jegyeit. A Kaktusznak becézett, vagy inkább csúfolt asszisztensnő, Stephanie, Blaha Márta alakításában állt előt­tünk. Szigorú, zárkózott, de szeretetre vágyó, vénkisasz­szonyszerű alakja, szögletes kimértsége minduntalan a derű forrása volt, s amikor a darab második felében szerepe sze­rint is szabadjára engedhette komédiázó kedvét, amikor a kivirágzó kaktusz ragyogóan táncolt és énekelt is, nagyon szívesen tapsoltuk. Péva Ibo­lya, a fogorvos szeretője, An­tonia megszemélyesítője rop­pant bájos volt. Behízelgő macskaszerűsége, személyének varázsa nagy értéke a játék­nak, de különösen figyelmet érdemelnek akrobatikus ügyes­ségű táncai, amelyekben a premieren Györgyfalvay Péter volt remek partnere. Ez utóbbi nemcsak a nagy ügyességet kívánó táncokkal, hanem a mindenkor jelenlevő szomszéd, a kicsit ügyefogyottan bájos, kamaszszerű gavallér igen szellemes életrekeltésével is jeleskedett. Kanalas László Norbertje sosem tévesztett célt, mindig derűt keltett. Olasz Erzsébetnek mindössze két vil­lanást adtak a szerzők, hogy komikai készségét felvillantsa. Pálffy György hasonló rövid villanásokban keltett életre egy nyugdíjas ezredest, Balogh Erzsi pedig a már említett Norbert megcsalt szeretőjeként jelent meg szinte csak egy pil­lanatnyi derűs színfoltként. 4 A kaktusz virága nem nagy igényű mű, szórakoztatni akar csak. Ennek a célnak a darab igen jól megfelel, s a miskolci előadás is roppant kellemesen szolgálja a darab céljainak megvalósulását. Benedek Miklós Mit ígér az ózdi program? A májusi ózdi népművelési programban több figyelmet érdemlő rendezvényt találunk. Például a 15—16—17-én ren­dezendő ózdi járási pedagógiai napok sorozatát, amelyeai töb­bek között Petró András, a Művelődésügyi Minisztérium pártbizottságának titkára tart előadást Pedagógus hivatástu­dat és közoktatáspolitikánk címmel. Vendégül látják az ózdiak ugyancsak május 16-án a lengyelországi starahowiczei teherautógyár száztagú népi együttesét, valamint két ma­gyar színházi együttest. Má­jus 6-án a Déryné Színház mutatja be Özdon a János vi­tézt, 20-án a Miskolci Nemzeti Színház előadásában A lőcsei fehér asszony szerepel a prog­ramban. Felkeresi az ózdi művelődési központot Zolnay Zsuzsa és Básti Lajos. Az is­mert színművész-házaspár Antigonétól a May fair Lady- ig címmel tart előadóestet 31-én. Fővárosi művészek, va­lamint helyi előadók és zene­karok közreműködésével tánc­zenekari bemutató lesz 28-án. Végül szerepel még a prog­ramban 29—30-án egy két­napos tudományos rendezvény a városi kórház fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Bozsik István: Család A jövő hét tv-műsorából Az elkövetkező hét tv-mű­sorából elsőként a vitaműso­rokra hívjuk fel nézőink fi­gyelmét. A közkedvelt Fórum című műsorban, amelyet ked­den este Szepesi György vezet, ez alkalommal belpolitikai jellegű kérdésekre kaphatnak választ a nézők, állami éle­tünk magas rangú vezetőitől. A másik vitaműsor pedagógiai jellegű, s pénteken este lát­Kevés szereplőt mozgat ez a darab, a színpad mégis szinte állandóan forr, izzik. Hegedűs László, az előadás rendezője roppant gyors tempót diktál. Az első egy-két jelenet vi­szonylagos lassúságát leszámít­va, perceken belül a cselek­mény sűrűjében vagyunk, s egymást követik a nagyszerű gag-ek, ötletes epizódok, a me­se érdekes fordulatainak és az azokban rejlő komikumnak jól kiélezett villanásai. Sűrűn pat­tognak a poén-petárdák, s a mindössze nyolcfőnyi sze­replőgárda olyan mozgalmas­ságot teremt a színpadon, amely már-már egy-egy na­gyobb létszámú zenés színpadi művével vetekszik. A rendező jó érzékkel helyezte el a já­tékban gag-jeit,- a sok gyors helyszínváltással szinte film­szerűen folyamatossá tette a pergő cselekményt, s ezzel nemcsak a folyamatos derűt biztosította, hanem a folyama­tos érdeklődést, vagy ha be­szélhetünk róla, a darab egyen­letes feszültségét is. Wegenast Róbert díszletei közül a forgorvosi rendelő elő­tere tetszett különösen, Kal­már Katalin jelmezei pedig többségben viselőik karikatu- risztikus vonásait hangsúlyoz­ták. (Talán Stephanie nadrág­szoknyás estélyi ruhájánál volt már egy kis túlzás is ebben a törekvésben. Péva Ibolya jel­mezei jól érvényesítették a já­ték enyhe pikantériáját.) A Kalmár Péter vezényelte, kis létszámú zenekar kelleme­sen, szépen szólaltatta meg Napirenden két érdekes téma A Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács so­ron következő, és május 9-én, a megyei tanács székhazában tartandó ülésén két érdekes napirendi pont szerepel. Első témaként — dr. Hetényi György és Csótai János előter­jesztése alapján — azt tárgyal­ják meg, miként alakult a nép­művelési, illetve közművelő­dési intézmények műsorpoliti­kája az új gazdaságirányítás első esztendejében, milyen vál­tozásokat hozott ez a gazdasági jellegű reform a tudatformálás és szórakoztatás tervezésében és menetében. A második na­pirendi pont az év második felében tartandó országos nép­művelési tanácskozás, illetve az Országos Népművelési Ta­nács ülése vitaanyagának elő­zetes megismerése, illetve an­nak borsodi vonatkozású anya­gokkal történő kiegészítése, ja­vaslatok tétele. E téma elő­adója Varga Gáborné. 5 + 1 + 81 Egy országos zenei versenyről -— szép miskolci sikerekkel! A zenei középiskolák körül­belül 20 éves történetében má­sodszor rendeztek idén orszá­gos versenyt. A tanév elején a Művelődésügyi Minisztérium felhívására, az ország hat ze­nei szakközépiskolájában: Győrött, Budapesten, Debre­cenben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon megindult a lázas készülődés. Az orgona kivéte­lével, valamennyi hangszeres tanszak minden osztályából külön verseny indult, és erre minden, magát arra érdemes­nek érző tanuló nevezhetett. Orgonatanszakon is csak az­ért nem indult verseny, mert ezt a hangszert csupán Buda­pesten és nálunk, Miskolcon oktatják. A selejtezők és elődöntők no- vemben 7-én kezdődtek. — Bizony, sokszor fárasztó volt a munkánk — mondja Pál völgyi József fuvolatanár, a miskolci versenybizottság el­nöke. — Ebben a tanulmányi versenyben, hogy csak néhány számot említsek —, iskolánk­ból 116 növendék indult. Ez a szám körülbelül a 70 százalé­ka tanulóink összlétszámúnak. Házon belül, kis koncerteken rendeztük a selejtezőket, elő­döntőket és a 110 indulóból vé­gül is 56-an kerültek a döntő­be. Ebből az 56 növendékből a zsűri 29 versenyzőt talált ar­ra érdemesnek, hogy részt ve­gyen az országos versenyeken is. Valamennyien igen szépen megáilták helyüket, ezt bizo­nyítja az 5 első, egy második és a 8 harmadik díj. Ezenkí­vül még hárman dicsérő okle­velet is kaptak. A verseny színvonala igen magas volt. Jó lenne, ha ezek a versenyek gyakrabban ismétlődnének, hi­szen ez igen nagyarányú elő­rehaladást eredményez. Nem is beszélve arról, hogy növendé­keink is többet látnak, halla­nak, egymás munkáit megis­merik, megismerkednek más Berencsy Sándor Legküionh mesteremht»B*ek ÉLŐ ÉS HOLT ANYÁKNAK Én már korábban is éltem mielőtt Anyám ráérzett vérkörében legelső mozdulatomra éltem őseimben a munka mozdulataiban- álmok lepedőin és ölelések utáni vágyakozásban éltem a háborúkban is apáim harcoltak karommal voltam hazába mutató nyíl a rontás nem tudott nekem ártani űtam tudatokban a jövő Anyák Édesanyák amikor leválunk szivetek alól jut nektek lombhullató öröm szétfeszít leggyönyörűbb fájdalom napfényre virágozzátok második életeteket és képesek vagytok számtalanszor újraszületni szépek vagytok akár a fekete föld szerelmes termő öleléseitek őrök érvényű következménye- tüdők lihegő sátra alatt combok bársony oszlopai közt ­méhetekben osztódik egyre jobb életre nevelődik Magyarország Anyák édesanyák ti vagytok a legkülönb mesteremberek mert hivatásotok: ANYASAG módszerekkel, és ez bizony igen jó hatással van fejlődé­sükre. A Miskolci Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola Bartók-termében a napokban értékelték a versenyt, és meg­jutalmazták annak helyezett­jeit és győzteseit. A rézfúvó- sok és zongoristák Győrben, a fafúvó, a gordon és az ének Budapesten, a hegedű, a gordonka és az ütő tan­szak versenyei pedig Debre­cenben voltak. A rendező vá­rosok tanácsa az első helyezet­teket az oklevélen kívül egy- egy ajándékkal is megjutal­mazta. Így' hozott Kendi Esz­ter Debrecenből egy kis mé­retű Bartók-mellszobrot, ő nyerte ugyanis a gordonkások versenyét. Füzes Péter kürt­tanszakos hallgató pedig Győr­ben egy kis serleget kapott. Első helyezést ért még el Cser­háti Károly gordon; Tóth Ist­ván gondon; és Kékes Zsuzsa ütőtanszakos hallgató. Az egyetlen második díjat Peten- di László kapta a miskolciak közül, aki hegedűn játszik. A nyolc ha'rmadik díj tulajdo­nosa: Domány István — harso­na; Jobbágy Péter — zongora; Keresztfalvi Gizella — gondon; Horváth Péter — fuvola; Ko­vács Krisztina — fuvola; Hotzi Ferenc — klarinét; Vizsolyi Lí­via — fagott és Pillinger Szi­lárd — fagott. — Milyen érzés első díjjal a tarsolyban hazajönni? — Bol­dog vagyok, először szinte fel sem tudtam fogni — feleli Kendi Eszter. És, hogy mi áll a győzelem mögött? Nyolc éve napi 3—4 órás gyakorlás. Egyébként másodéves szakis­kolás, érettségi után szeretne felvételizni a budapesti Zene- művészeti Főiskolára, és élet­hivatásának tekinti a zenét! A díjkiosztó ünnepségen ér­tékes könyvjutalmakkal aján­dékozták meg nemcsak az or­szágos, hanem a házi verseny helyezettjeit is. Az országos verseny győztesei pedig egy kis koncerttel kedveskedtek az egybegyűlteknek. Varsányi Zsuzsa ható. A Szülők, nevelők egy­másközt sorozatban legutóbb sugárzott Menekülés című tv- filmet vitatják meg a meghí­vottak. A komoly zene kedvelőinek ajánljuk, a Vaszy Viktorról készített portré-filmet, ame­lyet szombaton este sugároz­nak. A könnyűzene kedvelői pedig kedden este a Show- hivatal műsorát, szerdán pe­dig a Jazzpódium 69-ben Woody Herman műsorát él­vezhetik. Ugyancsak a könnyű szórakozáshoz tartozik, de már egy másik műfaj kategó­riájához is kapcsolódik Rita Pavone legújabb filmje, a va­sárnap este látható, Rita, a szúnyog. Két filmet ajánlunk még nézőink figyelmébe. Az egyik szerdán látható: Shakes­peare Othelló című drámájá­nak NSZK tv-film változata. A másik film kétrészes szov­jet alkotás, a sok izgalmat ígérő, csütörtökön és pénteken látható Lélekben erősek. Aki pedig szereti a bűnügyi játékokat, szombaton este ta­lálkozhat a televízió több ré­szes bűnügyi játékának első adásával, Bozó László Gyil­kosság a műteremben című müvével. Épül a tiszatardosi klubkönyvtár Befejezéshez közeledik Ti- szatardoson a község új műve­lődési centrumának építése. Mint Négyessy István, a Sze­rencsi járási Tanács vb-elnök- helyettese tájékoztatott, a 800- as lélekszámú községnek kor­szerű klubkönyvtárat építenek, amelynek termei egymásba nyithatók, azonkívül ebben az épületben kap helyet a párt- szervezet, valamint a KISZ- szervezet. Ide tervezik a köz­ségi orvosi, illetve egészség- ügyi tanácsadó rendelőhelyi­séget is. A klubkönyvtárat részben a helyi anyagi forrá­sok felhasználásával, részben a járási pártbizottság, illetve a járási tanács anyagi támoga­tásával építik. Beosztásánál fogva, a népművelés távlati terveit tekintve is, ez az épü­let felel meg a község kultu­rális szükségleteinek. Az épít­kezés már olyan stádiumban tart, hogy előreláthatólag augusztus 20-án át lehet adni rendeltetésének az új tisza­tardosi klubkönyvtárat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom