Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
Vosáfnop, 1969. tndfus 4. » fSBMC-MAGYftROfíSZAG S Manipuláció és meggyőzés Napjainkban lenségre, sokszor indokolatlanul is ráragasztják a címkét, hogy világjelenség. Talán nem esünk túlzásba, ha azt mondjuk, hogy erre a történelmi korra, amelyben mi élünk, különösen a második világháború utáni időszakra jellemző a tömegek megerősödése, tevékeny szerepe, mozgása egy- egy országban, egy-egy földrészen, sőt világméretekben olyan elementális erővel került a középpontba, hogy észre nem venni lehetetlen. Naponta százmilliók olvasnak újságot, hallgatnak rádiót és szinte megszállottan ülnek a televízió előtt, ami szintén a tömegek aktivitását tükrözi. Különösen a politika hatolt be mélyen az emberek mindennapi életébe. Csak példaként említem, hogy az olasz társadalomban nemrég 20 milliós tömeget mozgatott meg a nyugdíjak felemeléséért kirobbant sztrájk, hogy szerte a kapitalista világban a diákság nagy tömegei mozdulnak meg nap mint nap, sőt néhány szocialista országban is voltak és vannak diákmegmozdulások. A gyarmati népek százmilliói mozdultak meg és vannak állandóan mozgásban az imperializmus neo- kolonialista igájának végleges lerázására. A szocialista országokban élő népek száz- és százmillióinak építőmunkája eredményezi a legmélyebb és minden oldalú átalakulást és ez váltja ki a tömegek legnagyobb fokú aktivitását. A haladó emberiség az egész világon naponta vívja harcát a világháború elhárításáért, a béke védelmében. A béke gondolata, a békéért folytatott harc a legnagyobb tömegeket mozgatja meg a világoh. Nem tekinthető túlzásnak, ha azt mondjuk, hogy ezzel párhuzamosan fokozódott a tömegekkel való foglalkozás, amely napjainkban világjelenséggé vált. Ezzel a világ- jelenséggel — tehát a tömegek aktivitásával, egyre nő- vekké szerepével, a világon két egymástól gyökeresen eltérő módon foglalkoznak. A szocialista országokban a marxizmus—Ieninizmus eszméinek tanítása alapján a cél: a tömegek reális igényeinek kielégítése, életviszonyainak javítása, bár ettől lényeges eltérést tapasztalunk Kínában, Albániában. A kapitalista országokban viszont a burzsoázia érdekeinek megfelelően foglalkoznak a tömegek problémáival. Előtérbe került a tömegek által felszínre hozott követelésekkel és Igényekkel — élet- és munkaviszonyaikkal, szociális és kulturális viszonyaikkal stb. — való foglalkozás. Egyre többet foglalkoznak a tömeg fogalmával, lélektanával, meggyőzésével, vagy pontosabban megdolgozásával. Az a tény, hogy a kapitalista világban egyre többet foglalkoznak a tömegekkel, semmi esetre sem abból fakad, hogy az uralkodó tőkés körök talán megjavultak volna. Nem. A dolgozó osztályoknak ettől sohasem kell tartaniuk és erre nem is számíthatnak. A rendőrterror, a gumibot, az elrettentő ítéletek stb. ma sem hiányoznak a burzsoázia kelléktárából a tömegek megfékezésére. il$ncf fi n ti többet IVHJfeldnSd» lehet haiiani s manipulációról. A közvélemény manipulációját a legfejlettebb kapitalista országokban, a mai monopolista államhatalom fejlesztette ki a kapitalizmus védelmére és a tömegek félrevezetésére, ök manipulálják a tömegeket, mi nem. Sőt. ezt az embertelenül agyafúrt eszközt megkísérlik a szocialista országok elleni fellazító tevékenységükben is használni. Egész manipulációs laboratóriumuknak az a lényege, hogy hamis alternatívákat, félrevezető lehetőségeket állítanak a tömegek elé és nagy csinn- bumm kíséret mellett úgy tüntetik fel, mintha az állampolgárok szabadon választhatnának a különbözőképpen becsomagolt elképzelések, lehetőségek között. Franciaországban például nemrégen két alternatívában terjesztették a parlament elé a gazdaságfejlesztés programját. Az egyik a kormány programja volt, amely kapitalista relációban többé-kevésbé reális célokat tűzött ki. A másik az ellenpropaganda, amely olyannyira elrugaszkodott a valóságtól, hogy annak irreális voltát az iskolázatlan ember is azonnal felismerhette. A kormány kezében levő sajtó, rádió, televízió a legszélesebb méretekben propagálta a kormány- programot és természetesen az irreális ellenprogramot is. Egész propagandagépezetük a demokrácia áldásaként hangoztatta az állampolgárok nagy választási lehetőségeit, holott a valóságot csak álcázta, mert a valóságban ezzel a csellel megmanipulálták a tömegeket. Ennek nyomán a parlamentben a kormányprogramot fogadták el és a megmanipulált, becsapott tömegek dicsérték a kormány józanságát, hozzáértését, realitását. A manipuláció “km^: vetik a tömegeket — azt a célt szolgálja, hogy elterelje a tömegek figyelmét a valóság tényleges problémáiról, s a reális alternatívák helyett — azaz a szocialista életforma választása a kapitalista helyett — hamis választási lehetőségeket teremtve szereljék le a tömegek forradalmi aktivitását. A manipuláció, a hamis alternatívák kialakítása természetesen nem oldja meg a burzsoá társadalom ellentmondásait, s így nem alkalmas a forradalmi mozgalmak megakadályozására, de arra igen, hogy késleltesse, illetve csökkentse a tömegmozgalmak kibontakozását, erejét. Felmerül a kérdés, hogy a szocialista országokban — köztük hazánkban is —, a tömegek körében végzett politikai munkában, köztük a legfontosabb tömegkommunikációs eszközöknek: a sajtónak, a rádiónak és televíziónak szabad-e Ilyen, vagy ehhez hasonlóan a manipuláció eszközeit felhasználva tájékoztatni, befolyásolni a tömegeket, a lakosságot egy- egy adott politikai, gazdasági vagy más jellegű kérdésben? A válasz egyértelműen tagadó: nem. Fakad ez a válasz mindenekelőtt abból, hogy a mi számunkra az emberek, a tömegek, a munkások és parasztok, értelmiségiek nem játékszert jelentenek, akiket meg kell manipulálni. Mi a tömegeket, a dolgozó embert felnőttnek, érettnek tekintjük, komolyan vesszük, akikkel csak az okos, értelmes szó jogán lehet és kell beszélni. A mi pártunk politikájának egyik sarkalatos elméleti és a gyakorlatban immár 12 év óta jól bevált módszere, hogy az emberekhez, a tömegekhez — bármilyen politikai, gazdasági, vagy kulturális jellegű kérdésről legyen is szó —, mindenkor a valóságra épülő szóval, eszmecserével, kölcsönös beszélgetéssel jutunk el. Emlékeztetek azokra a nagy össznépi vitákra, amelyek a párt és a lakosság között az elmúlt évek során lezajlottak. A munkásosztály helyzetének megvitatása, amelyben sok százezren vettek részt, pártunk IX. kongresszusának tézisei, amelyet közel 2 millió ember vitatott meg és mondott róla véleményt. Vagy a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején folytatott nagy beszélgetések. A példákat sorolhatnám, de úgy hiszem, fölösleges, mert az elmondottak is megfelelően érzékeltetik, hogy a mi ügyünk igazságait a tömegek körébe nem manipulációval visszük el, hanem a meggyőzés, a nevelés, a beszélgetés, a vélemények kölcsönös kicserélése alapján, ök manipulálnak, mi meggyőzünk. A kapitalizmus és a szocializmus közötti ideológiai harcban a sok eszköz közül egyik eszközként ők a társadalmi manipulációt, mi pedig a tudatos társadalmi nevelést, a meggyőzést használjuk. A szocialista tehát nincs szüksége hamis, félrevezető megoldások alkalmazására. Ellenkezőleg. A valóság teljes feltárására, az élet bonyolultságának a választási lehetőségek teljességének bemutatására törekszünk, hiszen egyik legalapvetőbb célunk az ember teljes kibontakoztatása. Nem végrehajtó tömegekre, hanem alkotó, cselekvő, az élet bonyolultságában a legjobb megoldásokat megtaláló emberek millióira van szükség. Ez a törekvése mindenekelőtt fakad abból a mélységes hitéből, hogy az eszme, melyet hirdetünk, a tömegek objektív érdekeit szolgálja, s a tömegek előbb vagy utóbb felismerik igazi érdekeiket. Fakad továbbá abból, hogy a történelmet nem politikusok, g kiemelkedő vezérek, vagy a véletlenek csinálják, hanem a néptömegek. Majoros Balázs A közgazdasági társaság szerepe Borsod megye életében A MAGYAR KÖZGAZDA- SAGI TÁRSASÁG Borsod megyei Szervezetének munkáját, célkitűzéseit és gyakorlati módszereit megyénk társadalmi-gazdasági fejlődése határozza meg. Az elmúlt években a társaság munkája a gazdaságirányítás reformjának előkészítéséhez, illetve bevezetéséhez igazodott. Ennek érdekében a vezetőség törekedett a borsodi csoport szervezeti megerősítésére. • A közgazdasági társaság fő célkitűzése természetesen az volt és az is marad, hogy részt vegyen az MSZMP gazdaság- politikai célkitűzéseinek helyi megvalósításában mind az előkészítés, mind a végrehajtás és az elemzés szakaszában. Ehhez elengedhetetlen a tagság ismereteinek állandó gyarapítása, a megye összes közgazdászainak aktív munkája. | Borsod megyei szervezetünk | munkáját az 1965. évi közgyű- I lésen megválasztott 15 tagú I vezetőség irányítja. A munka ) folyamatos kollektív irányítása azonban csak részben valósult meg, ezért az elmúlt esztendei közgyűlésen a vezetőség néhány tagja kiemelten fontos feladatokat kapott. Felmerült annak szükségessége is, hogy a vezetőség a rendszeres üléseken kívül is találkozzék. A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezetének tagsága megalakulása — 1962. — óta duplájára nőtt, a borsodi csoport igen megerősödött. Számos olyan közgazdász lépett be a tagok közé, akik a társaság munkájában igen aktívan vesznek részt. Természetesen a megyében még igen sok olyan közgazdász dolgozik, akik a már említett célkitűzések valóra váltásában hatékonyan tudnának segíteni. Az utóbbi időben létrejött a szervezet jogi tagjainak hálózata is. Szorosabbak lettek kapcsolataink a vállalatokkal és a vállalatokon keresztül az ott dolgozó közgazdászokkal is. Nem lebecsülendő a társaság jogi tagjai által nyújtott anyagi támogatás sem, amely igen megkönnyíti a társaság működését. Ezért az anyagi támogatásért cserébe társaságunk a vállalatok közgazdasági problémáinak megoldásában kíván segíteni. Mint említettük, az utóbbi idők legfontosabb feladata a megyében működő vállalatok, gazdálkodó szervezetek és az itt dolgozó közgazdászok szemszögéből egyaránt a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése és sikeres bevezetése volt. A csoport tevékenységének középpontjában ezért a reform irányelveinek ismertetése, alkotó módon való megvitatása, illetve a , gyakorlati megvalósítás elősegítése állott. A GAZDASÁGI MECHANIZMUS REFORMJÁNAK általános és részletproblémáit tárgyaló rendezvénysorozatot a közgazdasági társaság helyi szervezete az MSZMP Borsod megyei Bizottságával szoros együttműködésben szervezte meg. Az előadások és konzultációk nagymértékben elősegítették, hogy a megye közgazdászai és ipari szakemberei alaposan megismerjék az új gazdaságirányítási rendszerből fakadó tennivalóikat; s egyben hozzájárultak a korszerű köz- gazdasági szemlélet szélesebb körű elterjesztéséhez. A társaság előadásait több ezer szakember hallgatta meg. A szakosztályokban és a különféle vállalatoknál tartott rendezvényeken csaknem félszáz előadást, ankétot, vitát rendeztünk a mechanizmus reformjával kapcsolatban, ezeken összesen csaknem 8 ezer ember jelent meg. Gazdaságirányítási rendszerünk átalakításához kapcsolódott a közgazdász-továbbképző tanfolyamok tematikája is. Így az 1968 őszén indított tanfolyam már az új gazdasági mechanizmus működésének első eredményeit, tapasztalatait elemezte. A közgazdasági társaság megyei szervezete által szervezett előadásoknak, vitáknak, konzultációknak, feltétlenül részük van abban, hogy megyénkben az új gazdasági mechanizmus bevezetése, vállalatainknak az új környezetbe való beilleszkedése sikeresen, nagyobb zökkenő nélkül mehetett végbe. ÉVRŐL ÉVRE SZOROSABB A TÁRSASÁG helyi csoportjának együttműködése az MSZMP megyei és városi bizottságaival. A pártbizottságok igényelték és állandóan figyelemmel kísérték a társaság munkáját, tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítették a vezetőséget az egyesület programjának kialakításában és végrehajtásában. A sikeres munka egyik előfeltételeként a megyei pártbizottság összehangolta szervezetünk munkáját más társadalmi szervekével, többek között, a MTESZ- ben és a TIT-ben dolgozó közgazdászok tevékenységével. A jövőben tovább kell fokoznunk a társaság tagjainak bevonását a gazdasági mechanizmus gyakorlati problémáinak feltárásába, ezek megoldásának gyakorlati segítésébe. Hatékonyabbá kell tennünk tehát a szervezet tagjainak szakmai továbbképzését is. Ennek a feltételei ma már adottak, hiszen a Borsod megyét korábban jellemző súlyos közgazdászhiány enyhült és közgazdászaink többségét már sikerült a munkába bevonnunk. Ugyanakkor megváltoznak a társaság előtt álló feladatok. A gazdasági mechanizmus reformja az előkészítés szakaszából a megvalósítás szakaszába lépeti. Közgazdászainknak tehát egyre inkább a köz- gazdasági szabályozó működésének értékelésére, a reform tapasztalatainak elemzésére kell több figyelmei fordítaniuk. A társaság maga vállalta célkitűzései közül most a legfontosabb, hogy figyelemmel kísérjük a vállalatok gazdasági fejlődését. A közgazdasági szabályozók mindennapos hatásait, Részt kívánunk venni Borsod megye távlati fejlesztési tervének összeállításában, valamint a területi tervezés rendszerének továbbfejlesztésében. Igen fontos, hogy a tár-j saság munkájába a legszélesebb rétegeket tudjuk bevonni. Éppen ezért rövidesen létrehozzuk Tiszaszederkény, Kazincbarcika területi szerveit, mindenütt szorosabb együttműködésre törekszünk többek között a vállalatoknál működő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsával. A TÁRSASÁG BORSODI KÖZGAZDASÁGI ÉVKÖNYV kiadását is tervezi, amelyben a közgazdászok sikeres tanulmányait, díjat nyert pályamunkáit hozzák nyilvánosságra. Bonus Rókus, az MKT Borsod megyei Szervezetének titkára Meddig szorongunk a villamoson? Ha élcelődni akarnánk, azt is mondhatnánk, hogy a miskolci ember napi programjához hozzá tartozik a közlekedés csepülése. Mert ami igaz, az igaz: zsúfoltak a villamosok, az autóbuszok, ráadásul ritkán járnak. Olyankor azután préselődünk, szorongunk, és... és szidjuk a közlekedési vállalatot. Az utas utazni akar, ez természetes. Legtöbbjük nem törődik azzal, miképpen biztosítják számára az „elszállító” járművet. De azért mégsem érdektelen és felesleges a másik felet — jelen esetben a vállalatot — is megkérdezni: mi az oka a zsúfoltságnak? Várható-e javulás? A felmérések szerint naponta 340 ezer ember utazik Miskolcon. A szerdai napokon pedig még ennél is több, közel 400 ezer. Ez bizony sok. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük a vállalat eléggé szűk lehetőségeit. A buszpark még csak kibírja a kritikát, de a villamosoké alig-alig. Bizony járnak még a város utcáin 60 éves villamosok is. A felfrissítés nem megy akadálytalanul: az 1969—70-re beütemezett nyolc csuklós villamos leszállítását például visszamondta a Budapesti Közlekedési Vállalat. Csak 1971 után tudnák gyártani őket. S ha a tárgyalások eredménytelenek lesznek és nem sikerül valahogy mégis csak legyártatni őket, akkor a jövőben még zsúfoltabb járműveknek nézünk elébe. A felfrissités lassúsága még csak a kisebb baj lenne. A meglevő villamosok sem közlekednek mindig a város fő- útján. Gyakori a „lerobbanás”. S az utasok biztonságos szállítása érdekében öt-, illetve húszezer kilométer megtétele után minden járműnek kötelező a felülvizsgálata. A javítás és a felülvizsgálat pedig időt vesz igénybe. Méghozzá nem is keveset. Különösen olyan körülmények között, amilyenek jelenleg adottak. A Baross Gábor úton levő telep nemcsak korszerűtlen, hanem kicsi is. Az újgyőri már nagyobb területen fekszik, de felszereltsége nem jobb az előbbinél. Így a javítások precizitására már nem nagyon nyílik módjuk: következésképpen hamarább romlanak el a kocsik, kevesebb közlekedik és mi még inkább préselődünk. Nem újkeletű gond ez a vállalatnál. De a megoldásra — egy komplex telephely kiépítésére, megfelelő felszerel tségű javítóműhelyekkel — eddig nem volt módjuk. Az idén azonban, júliusban végre megkezdődik az építkezés a Zsolcai úton. Az új telep összköltsége 100 millió forint. És a tervek szerint 1972-re készül el. Egyelőre tehát nem igen változik a helyzet, már ami a közlekedést illeti. De néhány év múlva minden bizonnyal. S ha minket ez nem is vigasztal, amikor zsúfolt villamoson vagy buszon utazunk, azért mégiscsak jó azt tudni, hogy van mire várnunk. Csulorás Annamária Díszítőművészeti szakkörök Az ózdi járásban ebben az évben is igen eredményesen tevékenykedtek a nőtanács szervezésében megalakult díszítőművészeti szakkörök. A hosszú téli estéken készített népi eredetű kézimunkákat a napokban kiállításon mutatták be Csermely, Borsodbóta, Dédestapolcsány, Dövény, Csokvaomány és Bánhorváti községekben. A kiállításokat sokan tekintették meg. s a község lakói elismeréssel nyilatkoztak az asszonyok munkájáról. Dicséret hangján kell szólni a nőtanács szervező munkájáról és a szakkörvezetők tevékenységéről is. A községi kiállítások legszebb munkadarabjaiból a" járási nőtanács járási kiállítást szervezett, melyet május 14-én Csokvaomány községben nyitnak meg. Itt. találkozik az ózdi járás 36 díszítőművészeti szakkör vezetője is, s kiértékelik ez évi munkájukat és meghatározzák a további feladatokat is. A továbbképzésen, a népművelési intézet és a megyei művelődési ház is képviselteti magát. Pályázati hirdetmény! Miskolc m. j. városi Tanács V B Építési és Közlekedési Osztálya pályázatot hirdet a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tőmérnöki állása betöltésére. A pályázat feltételei: okleveles építészmérnöki végzettség, 5—10 éves kivitelezési, vagy tervezési gvakorlat erkölcs, bizonyitvány Az állás dotációja a 10/1968 ÉVM sz utasítás 5 sz melléklet 2 tétel szerinti bér A pályázatot részletes önéletrajz, képesítést igazoló ok mány. vagy másolat mellékelésével az építési és közle kedési osztályhoz 1069 május ?0-io kell b<mvúltan>
