Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG % Szombat, 1969. május 31 Fsek Jen© siiltSJogadápra (Folytatás az 1. oldalról) mánynak, amely Ugyanolyan pozitív, mint a magyar állás­foglalás. Mindkét kormánynak az a véleménye, hogy maguk­nak az európai országok­nak kell eldönteniük, kik vegyenek részt a lanáes- kozáson. Mindkét fél természetesnek tartja, hogy valamennyi euró­pai ország kormánya vegyen részt. Mi a magunk részéről nem támasztunk semmiféle feltételt, nincs kifogásunk az ellen sem, hogy Kanada és az Egyesült Államok azon az ala­pon (mert más alapon nem le­hetne), hogy csapataik van­nak Európában, ugyancsak részt vegyenek a konferenci­án. Ehhez kapcsolódva meg­jegyzem: Az Egyesült Álla­mok a szuverenitás fő bajno­kának tartja magát, ugyanak­kor ezzel összeegyeztethető- nek tartja, hogy évek óta gyil­kolja a vietnami népet. Ha ilyen előfeltételből kiindulva nem ülünk le addig, amíg nem értünk egyet a szuvereni­tás fogalmával, akkor nagyon sokáig nem ülünk le a tár­gyalóasztalhoz. Fock Jenő hangoztatta: Ha az NSZK teljes mértékben el­ismerné a Német Demokrati­kus Köztársaságnak, mint ön­álló államnak a létét, s azzal teljes értékű kapcsolatba lép­ne, akkor véleményem szerint a biztonsági konferencia munká­jának mintegy egyharmadát tulajdonképpen már elvégez­ték volna. Egy osztrák újságíró meg­kérdezte: Meg tudná-e nevez­ni Fock Jenő azokat a cseh­szlovák kommunista vezető­ket, akik tavaly augusztusban kérték a Varsói Szerződés csa­patainak bevonulását. A vá­lasz így hangzott: „Ezt én in­kább a csehszlovák vezetőkre bízom, hogy ezt valamikor megmondják. Inkább azt ten­ném hozzá, hogy meggyőződé­sem szerint igen sok csehszlo­vák vezető van, aki ugyan nem hívta a Varsói Szerződés országait, de ma már sajnálja, hogy nem hívta”. A kormány­fő egyébként megemlítette, hogy a jövő héten csehszlová­kiai látogatásra utazik. EEiionyt lessíel Marcell Május 30-án. 84 éves korá­ban, hosszú betegség után el­hunyt Benedek Marcell Kos- suth-díjas író, műfordító, az irodalomtudományok doktora. Az elhunytat a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Felvételek a Földről Incidensek Malaysiában A malaysiai országos akció­bizottság pénteken kiadott nyilatkozatában rámutat, hogy a legutóbbi 24 óra alatt újabb incidensek fordultak elő Kuala Lumpurban és vidékén. A fő­városban változatlanul kato­nák és rendőrök cirkálnak az utcákon, a május 13-án kezdő­dött összecsapások halálos ál­dozatainak száma még min­dig emelkedik. Az incidensek­ben 177 ember vesztette éle­tét, s a rendőrség adatai sze­rint 604 embert minősítettek eltűntnek, t Ahogyan közeledett a Föld felé az Apollo—10 amerikai űrhajó, úgy készítette egymás után felvételeit a Földről. Ilyenek vagyunk messziről. Egyébként az Egyesült Államok 10 expedíciót tervez a holdra, ha az Apollo—11 júliusi útja sikerrel jár. Az 1972-ig sorra kerülő expedíciók az égitest több pontján szállnak le, azzal a céllal, hogy minél nagyobb területet derítsenek fel. Mint ismeretes, az Apollo—11 leszállására az úgynevezett Nyu­galom tengerében kerülne sor. Lázadás Dél-Olaszországban Zavargások Argentínában Az olasz rohamrendőrség pénteken délelőttre „helyreál­lította a rendet” Dél-Olaszor- szúg szegénységtől sújtott vi­dékének nyolc helységében, ahol az elkeseredett parasztok fellázadtak és csaknem 24 órán át dacoltak a hivatalos hatalommal. A lázadásokat Nápolyból, Bariból Salernóból és Casertából kivezényelt rendőri erősítésekkel verték le. Néhány órával az argentin szakszervezetek döntő többsé­ge által meghirdetett 24 órás általános sztrájk kezdete előtt a munkások és a karhatalom között véres összecsapások robbantak ki Buenos Aires­ben és Cordobában. az argen­tínai gépkocsigyártás központ­jában. Az általános sztrájkot tiltakozásnak szánják Ongania tábomok-elnölc immár három­A Magyar Vöröskereszt har­madik kongresszusa pénteken, a MÉMOSZ-székházban befe­jezte tanácskozását. A plená­ris ülésen a szekciók elnökei számoltak be a szűkebb testü­letekben lezajlott tanácskozá­sokról. A kongresszus megválasztot­mezőgazdaság állami szektorá­ban az elmúlt évben csökkent, a termelőszövetkezetekben vi­szont évről évre több a bal­eset. Tavaly, 21 tsz-dolgozó halt meg üzemi baleset kö­vetkeztében. A számadatok fii'* yeímczteinek / — Ezek rideg számok — hangzott —, amelyek mögött sok fájdalom és sokszor jóvá­tehetetlen tragédiák húzódnak meg. A számadatok figyelmez­tetnek, hogy még sok a tenni­való a balesetek megelőzésé­ben, a biztonságos munkavég­zésben. Csengeti Zoltán, az SZMT munkásvédelmi bizottságának vezetője elmondotta, hogy a mezőgazdaságban — a tsz- eket kivéve — kevesebb ugyan a baleset, viszont súlyosabb sérülések vannak. Tapasztalha­tó a felelősség „elkenése” is. Példákat ismertetett, amikor a felelősséget a baleset követ­keztében az elhunytakra hárí­tották át, s több tsz-ben nem törődnek a szerencsétlenül járt emberek hozzátartozóival. A tapasztalatok szerint a súlyos balesetek kis összegű módosí­tással, beruházással elhárítha­tok. Több helyen a baleset után tartanak oktatást, de töb­bet nem tesznek. Cseszár Vil­mos rendőr alezredes arról be­szélt, hogy a mezőgazdasági üzemek, különösen a tsz-ek a gépesítés révén egyre nagyobb szerephez jutnak a közúti köz­lekedésben. Tavaly a megyé­ben 2003 baleset történt, 74-en haltak meg, s az áldozatoknak több mint egyharmada mező- gazdasági dolgozó. A fő ok, 94 százalékban: az ember. Pél­dákkal illusztrálta, hogy az it­tasság, a nagyképűség, a sza­bályok be nem tartása mennyi balesetnek, emberi szenvedés­nek, fájdalomnak lettek oko­zói. Bartus Ágoston, a gépjavító állomás Igazgatója hangsúlyoz­ta, hogy a gépesítés fejlődése szükségszerűen megkívánja több védelmi berendezés fel­szerelését. a munkásvédelem színvonalának emelését is. Tartsuk he az előírásokat! Nádlcr Miklós, a növényvé­delmi állomás igazgatója a mezőgazdaság kemizálásának fejlődéséről beszélt, arról, hogy több növényvédőszert használnak, de a tájékozatlan­ság, az előírások be nem tar­tása miatt sok baleset adódik. sínkre Sisfeáiiíi el As ellenség sági síkon jelentkeznek: lazul­nak az agresszív tömbök Nyu- gat-Európában és Ázsiában. A megfigyelők hangsúlyoz­zák az imperializmus néhány új vonását: mindenekelőtt az állammonopolista jelleg erő­södését, a tőkekivitel új for­máit. A testvérpártok nagy nyo­matékkai hívják fel a figyel­met az osztály harc éleződésé­re a tőkés világban, mint az imperialistaellenes harc fontos tényezőjére. Szárpos kapitalis­ta országban társadalmi-politi­kai válságok robbannak ki, amelyek kapcsán mind többen ismerik fel a mélyreható és döntő változások szükségessé­gét. Az értékelésekben lehull a lepel azokról a burzsoá pró­bálkozásokról, amelyekkel a kizsákmányoló osztály külön­féle koncepciók — „népi ka­pitalizmus”, „jóléti állam” stb. — segítségével akarják tompí­tani az osztályharc élét. Az imperializmus — minden belső és külső problémája, tör­ténelmi kilátástalansága elle­nére — számottevő és veszé­lyes ellenfél. S ha a haladás és a béke erői nem fognak ösz- sze, hogy véget vessenek az imperialista háborúknak, ak­kor az még nagyobb szenve­déseket zúdít az emberiségre — így foglalhatnék össze a vé­leményeket. V'iiílfi v>ssza tudja-e mind- 1 ’ ez fordítani a világ fejlődését? A felelet egyértel­mű: nem! S az indoklás: egy­re nagyobb az ellentmondás az imperializmus „erőpolitikája” és reális lehetőségei között. Az emberiség fejlődésének fő irá­nyát a szocializmus, a nemzet­közi muhkásosztály forradalmi erői határozzák meg. Pálos Tamás ] ta az új vezetőséget, amely megtartotta első ülését és meg­választotta a Vöröskereszt 25 tagú elnökségét és tisztségvi­selőit. A Vöröskereszt elnöké újból dr. Gegesi Kiss Pál aka­démikus, egyetemi tanár, fő­titkára Rostás István, eddigi főtitkár lett. Végei ért a Vöröskereszt Eiarmadik kongresszusa robbant a Buenos Aires-i rendőrség központjában, öt ki­sebb bomba egy utazási iro­dában, s robbanás volt a köz­ponti távíróhivatalban is. éves katonai diktatúrája ellen. A tüntető munkások Buenos Airesben sok helyen össze­csaptak a rendőrséggel. A tün­tetésekkel egyidejűleg bomba Szükségesnek látja olyan vé­dőberendezések gyártását is, amelyeket melegben is hasz­nálhatnak, és nagyobb gond­dal, felelősséggel kell törődni a növényvédőszerek raktározásá­val is. Kardos László, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem ad­junktusa beszámolt róla, hogy az egyetemen 1967. óta foglal­koznak behatóbban a munkás- védelmi oktatással. A MEDOSZ központjának képviseletében megjelent Horváth Ernő a munkásvédelmi rendelkezések szélesebb körű ismertetésére, s ezeknek következetesebb be­tartására hívta fel a figyelmet. Mintegy 150 tsz-elnök, álla­mi gazdasági igazgató, mun­kásvédelmi megbízott részvéte­lével tartották meg tegnap, május 30-án, pénteken Miskol­con az I. megyei mezőgazda- sági munkásvédelmi konferen­ciát. Megnyitójában dr. Pusztai Béla, ia megyei tanács vb-el- nökhelyettese a munkásvéde­lem jelentőségét és szükséges­ségét hangsúlyozva elmondot­tá, hogy a mezőgazdaság a ter­melés jellege, a szocialista tu­lajdon eltérő formái stb. ré­vén sajátos helyet foglal el a népgazdaság egyéb ágazatai között. Így itt — a népgazda­ság más szektoraihoz viszo­nyítva, de még a mezőgazda­ságon belül is — differenciál­tan kell a munkásvédelmet szervezni, irányítani. Csökkenő különbsésf — Nyilvánvaló, hogy ma még az állami tulajdonban le­vő állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon és az erdőgazdaságokban más jelle­gű a munka technikai színvo­nala, szervezettsége, mint a szövetkezeti tulajdont képvise­lő termelőszövetkezeti gazda­ságokban. Ez a különbség nap­ról napra csökken. A termelő- szövetkezetek gazdálkodásában, munka- és üzemszervezési te­vékenységében, a technikai színvonal emelésében is jelen­tős fejlődésnek lehetünk ta­núi. Ä fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával je­lentős termelési eredményeket értek el. Különösen az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetése ótá különféle segéd- és melléküzemágakkal is bő­vült a termelés. Helyenként ipari feldolgozó részlegek és üzemek is létesültek. Ez a fej­lődés lehetővé teszi — mon­dotta dr. Pusztai elvtárs —, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságokban is üzemi szint­re emeljük a baleset-elhárítást. Az előadó szólott róla, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság­ban végbement változások kö­vetkeztében az elmúlt évek so­rán íelentősen megnőtt a ter­melésben alkalmazott gépek száma. A kemizálás fejlett módszereinek alkalmazásával pedig erős hatású, sokszor az emberre is veszélyes vegyi­anyagok felhasználására kerül sor. A technika ilyen féjlődé- se nyilvánvalóan számos bal­eseti forrást jelent, különösen akkor, ha a vele dolgozók nin­csenek kellően kiképezve. Meg­állapítható, hogy a gazdasági eredményekkel nem növeked­tek arányosan a dolgozók egészséges és balesetmentes munkavégzését biztosító felté­telek. Megállapítható, hogy a Mezőgazdasági munkásvédelmi konferencia Miskolcon A fellazítás különféle jelen­ségeivel az európai szocialista országok — mert ők állnak e taktika célpontjában — na­ponta találkoznak. A mócil/ harci terep maga íi masni a kapitalista vi_ lág, amelyben a nyílt erőszak, a rendőri üldözés, a munkás­ellenes törvények, a szociális demagógia és sok egyéb mód­szer jelzi az imperialista ma­nőverezést. Az imperializmus mindent megragad — a bur­zsoá reformizmustól az oppor­tunista áramlatokig —, hogy belülről bomlassza az osztály­harcos erőket. Makacsul védelmezi a gyar­mati rendszer végvárait. Mint­hogy ebben egyre keveteebb si­kert arat, neokolonialista po- litikávál igyekszik fékezni az újonnan felszabadult népek előrehaladását, politikai, gaz­dasági és katonai nyomást gyakorol rájuk. A „hogyan”-hoz tartoznak még az agresszív paktumok, a puccsok, az idegen területen levő támaszpontok, amelyek segítségével az imperializmus fenntartja a feszültséget a vi­lág számos körzetében. Az elemzések a továbbiak­ban logikusan arra térnek ki: milyen az ellenség'belső hely­zete? Általában úgy értékelik, hogy fokozódik a gazdasági fejlődés egyenlőtlensége a kü­lönböző imperialista hatalmak között és az egész tőkés világ­ban. Éleződik a harc a befo­lyási övezetekért, a felvevő piacokért, a nyersanyagforrá­sokért. Az ellentétek és el­lentmondások nemcsak gazda­tendenciáknak. A francia im­perializmus igyekszik megtar­tani és erősíteni a világgazda­ságban és a világpolitikában elfoglalt pozícióit. Fokozódik az olasz monopoltőke expan­ziója is. Ez tehát a válasz arra a kér­désre, kikről van szó tulaj­donképpen. Ezután logikusan következik a kérdés: mit akar­nak az imperialisták? Az elemzések általában meg­egyeznek abban, hogy az im­perialisták agresszív politiká­jukkal gyengíteni akarják a szocializmus világrendszerét, elnyomni a népek nemzeti fel­szabadító mozgalmát, akadá­lyozni a tőkés országok dolgo­zóinak harcát, feltartóztatni a kapitalizmus hanyatlásának fo­lyamatát. S hogyan akarnak célt érni? A tapasztalatok szerint az im­perializmus stratégiájának éle mindenekelőtt a szocialista or­szágok ellen irányul. Ezt a stratégiát azonban kettős takti­kával próbálják sikerre vinni. Egyrészt a nyílt háborúig fa­juló, durva önkénnyel, erő­szakkal, a nemzetközi jogot sárba taposó fegyveres akciók­kal. Példa erre a vietnami és a közel-keleti agresszió, a KNDK-t és Kubát fenyegető provokációk sorozata. Ahol ez a taktika nem alkalmazható, ott békédnek álcázott, hosszú távú taktikával, az államközi kapcsolatokat kihasználó beha­tolással, ideológiai diverzió- val, egyszóval a fellazítással kísérletezik, de az erőszakról itt sem mondott le, csak fegy­vertárában hátrább helyezte. A kommunisták,82 haladó erők arra készülnek, hogy minden lehetőség maxi­mális kihasználásával széle­sebb körű támadást intézzenek az imperializmus, a reakció és a háború erői ellen. E táma­dás stratégiájának és taktiká­jának kidolgozásakor feltét­lenül számításba kell venni az ellenség helyzetét, erőállapo­tát, jellegzetességeit, vagyis jól kell ismemi a szemben álló fe­let. Nem meglepő tehát, hogy az utóbbi időben számos test­vérpárt mélyrehatóan elemez­te a tőkés világ mai helyze­tét. Az elemzések lényegük­ben egybehangzók, érdemes ki­emelni a legfontosabb megál­lapításokat: Az imperializmus, mint vi­lágrendszer, nem lett erősebb, de fokozódott a fő imperialis­ta nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok agresszivi­tása. Ezt bizonyítják / többek között:'Vietnam, a NATO ak­tivizálása, a latin-amerikai beavatkozások, a közel-keleti I válságpolitika stb. A testvér­pártok nem tévesztik szem elől a nyugatnémet imperia­lizmust sem, amely kiépíti há­borús gépezetét, atomfegyverek birtoklására tör, harcol a nem­zetközi feszültség enyhítésére irányuló minden törekvés el- | len. Nagy-Britannia uralkodó ! imperialista körei a nemzet­közi politika legfontosabb kér­déseiben az Egyesült Államok alárendelt partnerei. Erősödik a japán imperializmus, fokoz­za terjeszkedését Ázsiában, s enged a veszélyes militarista j

Next

/
Oldalképek
Tartalom