Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

Emléke cl — eszméit megvalósítjuk! Befejeződött a jubileumi emlékülés Mint arról lapunk tegna­pi számában beszámoltunk, május 20-án — a Honvé­delmi Minisztérium és az MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága rendezésében, a miskolci csata 50. évforduló­ja alkalmából — tudomá­nyos emlékülés kezdődött Miskolcon. A tanácskozást tegnap, május 21-én, szer­dán délelőtt 9 órai kezdet­tel a városi pártbizottság székhazában folytattak. Megjelent a tanácskozá­son és az elnökségben fog­lalt helyet Kovács Pál ve­zérőrnagy, miniszterhelyet­tes, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Deme László, a megyei pártbizott­ság titkára, továbbá Otta István vezérőrnagy, a Had­történelmi Intézpt és Mú­zeum parancsnoka és Stock János vezérőrnagy, a ta­nácskozás ügyvezető elnö­ke. legégetőbb lett volna a po­litikai vezetés megszilárdí­tása a Vörös Hadsereg ala­kulatainál — mondotta egyebek között az előadó, sokoldalú összefüggésben jet csapatok sikeres előre­nyomulása 1919 márciusá­ban Galícia határai felé nagymértékben befolyásolta az osztály erő - v i szony oknak a szocialista forradalom ... Stock János vezérőrnagy, a tanácskozás ügyvezető el­nöke köszöntötte a tanácskozás részvevőit. Stock János vezérőrnagy meleg szavakkal köszöntöt­te a második napi tanács­kozás részvevőit, majd át­vázolva a Vörös Hadsereg­ben tevékenykedő politikai megbízottak munkáját és annak jelentőségét a forra­dalmi honvédelem felada­tainak végrehajtásában. A második napi tanács­kozás kiemelkedő eseménye volt Vitalii Ivanovics Fő- min alezredesnek, a Moszk­vai Hadtörténelmi Intézet tudományos munkatársának korreferátuma Szovjet- Oroszország katonai segítsé­ge a Magyar Tanácsköztár­saságnak címmel. Nagy fi­gyelmet váltott ki, hogy a szovjet hadsereg tisztje ma­gyarul tartotta meg előadá­sát. Vitait,j Ivanovics Fomin al­ezredes korreferátumát tartja. adta a szót Csillag Ferenc ezredesnek, a Hadtörténel­mi Múzeum vezetőjének, aki A Vörös Hadsereg poli­tikai biztosai címmel tartott korreferátumot. Az előadó bevezetőjében ismertette azokat a körül­ményeket, amelyek 1919 márciusában szükségessé tették a magyar Vörös Had­sereg politikai megbízotti intézményének felállítását. A politikai biztosok na­gyobb számban csak április második felében érkeztek a csapatokhoz, akkor, amikor már megindult a harc a Ta­nácsköztársaság védelméért. Ezt megelőzően a csapatok politikai irányításáról alig lehetett szó. A politikai biz­tosok kezdetben magukra hagyatva, úgyszólván önte­vékenyen dolgoztak. Köz­ponti irányítás hiányában belátásuk szerint végezték feladatukat, s gondoskodtak a proletárdiktatúra érdeké­ben szükséges legfontosabb intézkedésekről. Ilyenek vpltak a hadsereg megtisz­títása a forradalom érde­keit veszélyeztető ellenfor­radalmi elemektől, a mű­ködési körzetükben tapasz­talt ellenforradalmi szer­vezkedések leleplezése és meghiúsítása slb. Április közepén körlevél szabályoz­ta jogkörüket és felhívta a figyelmüket a fegyelem megszilárdítására. Többnyi­re társparancsnokokként te­vékenykedtek, egy nem sok­kal későbbi körrendelet azonban bevezette az egy­személyi parancsnoki rend­szert, noha ennek előfelté­telei 1919 áprilisában még nem voltak meg. A politikai megbízottak korábbi jogkö­rének korlátozására akkor került sor, amikor talán a — A forradalmi Magyar- ország katonai-politikai tá­mogatása Szovjet-Oroszor- szág részéről mór jóval azelőtt megkezdődött, hogy 1919. március 21-én ebben az országban győzött a tn- nácshatalom. A Nagy Ok­tóber rendkívüli hatást gyakorolt a magyar forra­dalmi fellendülésre. Esz­méi leghatásosabban és leg­láthatóbban a breszti béke aláírása után, a Szovjet- Oroszországból hazatérő ha­difoglyok útján hatolt be Magyarországra. Sokan kö­zülük, mint ismeretes, nem­csak szemlélői, hanem részvevői is voltak 1917 ok­előnyeire történő eltolódá­sát. A katonai, politikai se­gítség mellett nagy jelen­tőségű volt az ország vé­delmi képességének foko­zása szempontjából az az erkölcsi támogatás is, ame­lyet pártunk és kormá­nyunk nyújtott Tanács- Magyarországnak. Különös jelentőségű volt e tekintet­ben Lenin személyes te­kintélye és intelmei. A Ma­gyar Tanácsköztársaság testvéri támogatásának le­nini szellemében élt és lé­legzett akkor, a nevezetes történelmi napokban, egész Szovjet-Oroszország — mondotta többek között és sokoldalú összefüggésben mutatta be ennek a testvé­ri. internacionalista támo­gatásnak konkrét tényeit, módjait, nemkülönben a Magyar Tanácsköztársaság jelentőségét a szovjet hata­lom megszilárdulása szem­pontjából. Kovács Pál vezérőrnagy miniszterhelyettes, a ma­gyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke zárszavát mondja. tóbere történelmi esemé­nyeinek. 1918 novemberé­ben az Oroszországból ha­zatérő magyar internaciona­listák — Kun Béla, Sza­muely Tibor, Poór Ernő, Jancsik Ferenc és mások — lettele Magyarország prole­tariátusa harcos élcsapatá­nak,. a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kításának kezdeményezői — mondotta Fomin alezredes, majd így folytatta: — Mint ismeretes, az ukrán-szov­VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! — Mindez immár egy fél évszázaddal ezelőtt meg­alapozta a magyar és a szovjet nép, a magyar nép­hadsereg és a szovjet had­sereg testvéri barátságát, amely 25 évvel ezelőtt a német fasiszta csapatok fe­lett aratott győzelemmel, eközben Magyarország fel­szabadításával tovább erő­södött. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 115. szám ARA: 80 FILLER Csütörtök, 1989. május 22. Ejabb DWF-akció várható Hatóságok, vagy váHalatok? (3. oldal) Jelenünkben, ^amikor a szocialista országok katonai egysége napról napra élet­bevágóbb jelentőségre tesz szert, országaink kölcsönös katonai támogatásának fel kell keltenie a hadtörténé - szék figyelmét. Ennek az együttműködésnek nemcsak politikai, hanem nagy gya­korlati, katonai jelentősége is van. Jóleső érzés, hogy testvéri népeink között fél évszázada kialakult harci barátság példáin nevelked­nek ma a forradalmi Orosz­ország és a forradalmi Ma­gyarország fegyveres erői, legjobb tradícióink méltó folytatói, a magyar és a szovjet katonák — fejezte be nagy tetszéssel fogadott referátumát a szovjet, had- ' h’ténész. Az amerikai és a dél-viet- ] nami elnök június 8-ra ki tű- j zott találkozóját kommentál- j if va, a hírügynökségek azt eme­li lik ki, hogy a találkozó célja a háborús stratégia egyezte­tése és a politikai haladás le­hetőségének megtorpedózása lesz. Edward Kennedy szenátor a szenátusban erőteljesen bí­rálta a Nixon-kormány viet­nami politikáját, Az Ap Bia magaslatért vívott véres harc­cal kapcsolatban a szenátor kijelentette: „Ügy érzem, értelmetlen és felelőtlen dolog továbbra is a halálba küldeni az amerikai fiatalokat egy olyan magaslat elfoglalásáért, amelynek a vi­etnami konfliktus befej ezésé­A tanácskozás délelőtti óráiban az emlékülésen részt vevő budapesti és miskolci veteránok látoga­tást tettek az egyik miskol­ci katonai alakulatnál, ahol szívélyes elvtársi eszmecse­rét folytattak az alakulat KTSZ-fiataljaival. Délelőtt fél 11-kor a tudományos emlékülés részvevőinek kül­döttsége megkoszorúzta a Tanácsköztársaság hőseinek miskolci emlékművét. A koszorúzás! ünnepség után Gellert Tibor, a Had­történelmi Intézet tudomá­(Folylatás a 2. oldalon) hez tulajdonképpen semmi kö­ze nincsen.” A dél-vietnami partizánok várható katonai akcióiról bo­csátkozott jóslásokba Thieu elnök. Véleménye szerint jú­niusban, vagy júliusban a partizánok újabb támadása várható. ! Vigyázat, méreg! (5. óidul) Vita (6. oldal) A saigoni amerikai katonai parancsnokság hivatalos köz­lése szerint a 937 méter ma­gas Ap Bia hegyért folyta­tott tíznapos csatában az ame­rikaiak 50 katonája vesztette életét, 273 pedig megsebesült. \ tárgyalóteremből (S. oldal) 1 Az űrutazás zavartalan Hfiszioin—Kekkonen találkezé A TASZSZ hivatalos közle­ménye szerint május 19-e és j 21-e között, az előzetes meg­állapodás alapján, Leningrád- ban nemhivatalos találkozó zajlott le Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Kek­konen finn köztársasági elnök között. , i A találkozón a k<A állam­férfi eszmecserét fólyYitott a két ország kapcsolatainak fej­lesztéséről és az időszerű nem­zetközi problémákról. A meg­beszélések nyílt baráti légkör­ben folytak. Hatvan órával felbocsátása után (magyar idő szerint szer­da 5.49 órakor) az Apollo—10 űrhajó 347 000 kilométer tá­volságban volt a Földtől és se­bessége óránkénti 3500 kilo­méterre csökkent. Az űrhajó közeledett ahhoz a határhoz, áltól belép a Hold vonzáskö­rébe és ezzel magyarázható sebességének fokozatos csök­kenése. Valamivel öt óra után a három űrhajós nyugovóra tért. Az űrutazás programjának legfontosabb része magyar idő szerint szerdán a késő esti órákban kezdődött, amikor az Apollo—10 rátért Hold körüli pályájára. Kedden este az Apollo-program főorvosa rá­dióösszeköttetés segítségével elvégezte az utolsó orvosi vizs­gálatot és megállapította, hogy Napirenden: .4 hasafias és honvédelmi nevelés LUésl tartóit a megyei tanát“« végrehajtó bizottsága NAGY aktivitás, az ifjúság hazafias nevelése iránt érzeti felelősség hatotta át a megyei tanács május 20-i végre­hajtó bizottsági ülését, mely­nek egyik napirendi pontja­ként ezt a nagyon fontos, nap­jainkban mind több embert, szervet foglalkoztató kérdést tárgyalták. A meghívottak ösz- szetétele, a felszólalások itt-ott szenvedélyes hangja is jelezte: valóban társadalmi üggyé vá­lik az ifjúság hazafias és hon­védelmi nevelése. A segítő szándékot, a kérdés legapróbb részletének megis­merési igényét, a jó ügy ér­dekében való tenniakarást mu­latták már a napirendi pont vitája előtti kérdések is. A felszólalásokból kitűnt: a hon­védség, az MHSZ, a KISZ, a Hazafias Népfront, a TIT had­tudományi szakosztálya, nem utolsósorban pedig a tanácsok illetékes osztályai is köteles­ségüknek érzik, hogy erejük­höz, lehetőségeikhez képest minél jobban segítsék az is­kolákat ebben az újabb nagy’ munkában. Többen hangsú­lyozták az iskolák igazgatói­nak felelősségét. Az igazgatók sokat tehetnek azért, hogy egyik nevelő sem az „elrende­lés” miatt foglalkozzon a té­mával. hanem a legmélyebb lelkiismeretességgel. SZÓBA jött az ülésen a ve­teránok szerepe is. A nagy harcok részesei a hazafias ne­velésben szintén sokat segít­hetnek, személyes élményeik felelevenítésével, beszámolóik­kal. Ezt a lehetőséget az isko­lák ki is haszhálják. Több he­lyen már nemcsak ünnepi al­kalmakkor hívják meg a vete­ránokat egy-egy beszámoló megtartására, hanem például az általános iskolákban az út­törő csapat.foglalkozásokra is. Érdemes megemlíteni, ami szintén elhangzott az ülésen, hogy a nemrég lezajlott évfor­dulók alkalmára az általános iskolások rendkívül gazdag és értékes anyagot gyűjtöttek össze, jegyeztek fel a veterá­nok visszaemlékezései nyomán, és ezt az anyagot megfelelő módon szeretnék hasznosítani, esetleg publikálni is. A honvédelmi nevelés sike­réért nyilvánvalóan nagyon sokat tehet és tesz a honvéd­ség, a Magyar Honvédelmi Szövetség. Nemcsak a techni­kai felszerelésekkel, a leg­messzebbmenő alapossággal biztosított gyakorlati foglalko­zások lebonyolításával, hanem előadások tartásával is. Az is­kolákban számos hivatásos és tartalékos katonatiszt ad elő, és ezeknek a számát még in­kább növelni szándékoznak. Segítik a hadijátékok, külön­böző versenyek szervezését, le­bonyolítását. A TÖBB órás napirendi vita számos tennivalóra is felhívta a figyelmet, majd az ülés in­dítványok. javaslatok ismerte­tésével zárta munkáját. Thomas Stafford és társai egészségesen készülnek a ne­héz feladatra. Az Apollo—10 legénysége kisebb gyomorbán- talmakról panaszkodott. Char­les Berry főorvos megállapí­totta, hogy a bántalmak oko­zója az űrhajósok által fo­gyasztott vízből el nem távo­lított hidrogéngáz. Az a víz ugyanis, amelyet az űrhajósok fogyasztanak, az űrhajó üzem­anyagcelláinak mellékterméke és nagy mennyiségben tartal­maz gáz alakban levő hidro­gént, Berry doktor azt taná­csolta Staffordnak és társai­nak, hogy fogyasszanak termé­szetes vizet és gyümölcsleve- ket, még akkor is, ha ez problémát okozhat a további­akban. Ezt leszámítva, az űrhajó berendezései több mint hat­van óra repülés után is hibát­lanul működnek. Az ellenőrző központ mun­katársai örömmel nyugtázzák az űrutazás zavartalanságát, i Az űrhajó főhajtóművének hétfő este történt üzemelte­tése nyomán az Apollo—10 a kellő pályán halad és további pályamódosításra ezért nem Is lesz szükség. Szerdán, magyar idő szerint 18.99 órakor, újabb televíziós közvetítéssel jelentkeztek az űrhajósok. Majd a három űr­hajós hozzákezdett a hajtómű újabb kétszakaszos begyújtá­sához. amelynek eredménye­ként, magyar idő szerint 21.45 óra körül az Apollo—10 ellip­szis alakú holdpályára tért. A Pálya legalacsonyabb pontja 120, legmagasabb pontja pe­dig 340 kilométerre van a Hold felszínétől. Az ellipszis alakú pályáján tett két fordulat után az Apol­lo—10 hajtóművét magyar idő szerint csütörtökön hajnali 2.11 órakor, 13.8 másodperci-e gyújtják be, amelynek ered­ményeként az űrhajó sebes­sége körülbelül 0.04 kilomé­ter,'sec.-ra csökken és az űr­hajó olyan köralakú pályára tér.' amelynek sugara 80 mér­föld (körülbelül 97 kilomé­ter). Csütörtökön magyar idő sze­rint hajnali 2.34 órakor előre­láthatólag televíziós közvetítés lesz a Hold közeléből, majd 6.34 órakor mozgalmas napjuk befejeztével nyugovóra térnek az űrhajósok. Magyar idő szerint 7 óra 40 perckor az Apollo—10 elérte azt a képzeletbeli pontot, ahol a Föld és a Hold vonzása ki­egyenlíti egymást. Ebben az időpontban 3404 kilométeres óránkénti sebességgel közele­dett a Hold felé. A Hold von­zása következtében a 47 ton­nás űrhajó sebessége most mór a Holdhoz viszonyítva, gyorsan növekszik és rövide­sen eléri a 4177 kilomé- ter/órát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom