Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 110. szám
;"Vv*!**■ v Péntek, 1969. május 16. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Falu. vagy város? Mi a fejlődés iránya? A növekvő igények. az emelkedő életszínvonal, a bővülő lehetőségek elindították a fejlődést, hogy kialakuljon a szocialista falu. A falu szocialista urbanizációja nem azt jelenti, hogy miniatűr kis város lesz belőle, hanem azt, hogy olyan településsé fejlődik, melyben a városi és a falusi elemek célszerűen, a település mezőgazdasági jellegéből adódóan, arányosan keverednek, Tartalmazzák már az urbanizáció technikai előnyeit, egyesítve a falu természetes környezetét utánzó előnyeivel. A szocialista falu középpontjában is lesz — a mezővároshoz hasonló — városias, központi rész. Lesznek itt is több szintes épületek, de csak középületek. A tanácsháza, a kultúrház, a tsz-iro- dák, a tisztasági fürdő stb. a falu főterén helyezkedik majd el. Ettől távolabb, a fő forgalomtól, a zajtól, a portól már jól elszigetelve, parkosított környezetben a gondozóintézet, a bölcsőde, a sportpályák. Az üzemi épületek csakúgy, mint a mezővárosban, a falun kívül, az egyes üzemegységekkel csoportosulnak. A helyesen telepített egészséges szerkezetű falu harmonikusan illeszkedik be a tájba, szép, természetes környezetével is szolgálja lakóinak egészségét. Ha a magyar falut meg akarjuk indítani a szocialista urbanizáció útján, elsősorban közművesíteni kell. Ehhez viszont a falu lakóterületét, az eddigiekhez képest, lényegesen tömöríteni és a kis falvak lakásszámát alaposan növelni kell. Mert a szórvány településeket nagyon nehezen, drágán lehetne csak ellátni. Az ÉVM Városépítési Tudományos és Tervező Intézet foglalkozik az országos településhálózat fejlesztési tervvel. Perczel Károllyal, a tervezőintézet igazgató-helyettesével beszéltem erről. — Vannak-e minimális napi szükségletet kielégítő Intézmények — általános iskola, üzlet, orvos — amelyre mindenütt szükség volna. Gazdaságosan 2500—3000 lakosú községben lehet az alapfokú intézményeket megvalósítani. Nyugat- és Dél-Magyarorszá- gon ennél kisebb falvak vannak, az alföldi nagy faluvárosok 10—20 ezres lélekszámúnál már több falut tesznek ki. — Milyenek most a magyar falvak? — Általános képet adni nagyon nehéz. Hiszen az ország más-más vidéke szerkezetileg, gazdaságilag és népességben nagyon különböző településeket foglal magába. Lakás- és közmű ellátottság szempontjából a mai falu nagyon rosz- szul áll. Még ahol vízmű- és csatornarendszer van is — általában nem a falu lakosságát látja el — egyes közintézmények számára építették. Dr. Bakács Tibor profesz- szor, a falu kommunái egészségügyi kérdéseiről írt tanulmányában olvasható, hogy mezővárosainkban és falva- inkban közel 20 ezer jó minőségű, zárt közkút áll rendelkezésre. 600 községben van már törpe, körzeti és közép vízmű, amelyek 800 ezer lakost látnak el jó ivóvízzel. Ez azonban az ország 6 milliónyi falusi lakosságához képest elenyészően kevés. Az elmúlt években ugyan a vezetett- vizes ellátás kiépítése éppen a termelőszövetkezetek kezdeményezésére meggyorsult. Évente átlag 50—60 falusi törpe vízmüvet építenek, mégis, mint a fenti adatok mutatják, a magyarországi 3200 község zöme vízellátásának megoldása, rendezése még hátra van. E települések elmaradottságára jellemző, hogy a Tiszántúl 27 mezővárosában a lakóházak 99 százaléka földszintes, tégla- és betonfalazattal 7 százalék rendelkezik, alápincézve csak 2—7 százalék van. De ilyen szempontból a Dunántúl és az Északi Hegyvidék törpe és kis falvai sem állnak jobban. A falusi lakosság elvándorlása, városba költözése, ipari munkavállalása összefüggésben van a mezőgazdasági technika fejlődésével, a mezőgazdaság csökkenő munkaerő-igényével. Legjobban a szórvány, és kis településeken csökken a lakosság, de ugyanígy a nagy falvak lakói is elvándorolnak, ahol még nincs ipar, s a meglevő néhány kis üzem és a mezőgazdaság kevés munkaalkalmat biztosít. Más a helyzet a város környéki falvakban, pl. Miskolc, Győr, Pécs, Szeged, Szolnok, egyre több környékbelit foglalkoztat az iparban és a szolgáltatásban. Jelenleg a lakosság 44 százaléka él városban. Két-három évtized múlva már 65 százalék lesz városlakó. Ez a folyamat és a falusi lakosság csökkenése nem akadályozható meg. S nem is lenne célszerű. Az elvándorlással viszont javul a falu lakáshelyzete, (igaz csak számszerűen). Az utóbbi 10 évben az országban éppen a falusi lakáshelyzet javult a legjobban — sok helyen 50 százalékban. Ez a tény tükrözi egyébként a lakosság társadalmi, gazdasági átrétegeződését is. A közös gazdaságok fejlődése, az egyéni gazdálkodásról a szövetkezeti termelésre való áttérés életszínvonal emelkedéssel jár. Éppen ezért a falvak korszerűtlen lakásállománya kicserélődik, új házak épülnek. Ott is tömegesen építkeznek, ahonnan a lakosság elvándorolt. Évekkel ezelőtt volt egy elképzelés, mely szerint az ország 6 különböző típusú községét kísérleti, mintaközséggé építik ki — központi irányítással és beruházással. A tervek el is készültek. Senki sem vetette el. Az érintett megyék, községek örömmel fogadták — a tervek mégsem valósulnak meg olyan ütemben és mértékben, ahogyan azt a tervezők elképzelték. Hogy miért nem? — egyelőre nincs rá magyarázat. 600 folunak van általános rendezési terve és 1962-ben a tanácsok helyileg, szakmai irányelvek alapján készítettek fejlesztési terveket, amelyek még most is érvényben vannak. Ezek alapján épül, fejlődik a mai falu. n A Városépítési- és Tudományos Tervező Intézetben elkészítették az országos település-hálózatfejlesztési tervet — amely még az idén a kormány elé kerül. — Mit tartalmaz ez a terv? — kérdezzük Perczel Károlyt. — A 3200 falusi és vagy 300 külterületi település közül kijelöltünk 1050 alapfokú központot, amelyet fejleszteni kívánunk — úgynevezett alapfokú intézményekkel, közművel, utakkal. Az ellátó intézményeket a környező tanyák, szórványtelepülések lakosaira és később beköltözőkre számítva építjük meg. Ahol sok a kis település, 2—3. esetleg 6 falué lesz a központ — lehetőleg a jelenleg is legnagyobb. közlekedésileg jól megközelíthető településen. A nagy falvak nagyobb körzet ellátására alkalmas egységet kapnak. Az 1050. fejlesztésre kijelölt község közül is kiválasztottunk 140-et, ahol a legsürgősebb, legfontosabb a fejlesztés. Ezek a kiemelt alapfokú központok bővebb ellátást kapnak — több üzletet, esetleg gimnáziumot, vagy más középfokú intézményt — mint az alapfokú fejlesztésre kijelölt községek. Kádár Márta Segítség a szocialista brigádoknak (Munkatársunk jelentése) Érdekes és hasznos feladatra vállalkoztak ezen a héten a Sátoraljaújhelyi járási Művelődési Központ munkatársai. Annak érdekében, hogy az eddiginél sokkal szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a helyi üzemekkel, elvállalták a szocialista brigádok patronálását. A szocialista j brigádok kulturális vállalá- j saik megvalósulását igyekeznek | elősegíteni. A szocialista bri- { gádmozgalomban eddig gyak- ran elmaradt a kulturális vállalások teljesítése. A nép- j művelés sátoraljaújhelyi szakemberei e héten a szocialista brigádvezetőkkel egyet- | értésben áttanulmányozzák a brigádok naplóit, s egyrészt tanácsokat adnak a kultúr- munkúhoz. másrészt vállalják az országjáró tervek, vetélkedők, színházlátogatások lebonyolítását, megrendezését. BRG-újdonságok a fíNV-n A Budapesti Rádiótechnikai Gyár sok termékén kívül új típusú magnetofonokkal jelentkezik a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Bemutatják az M—11-es típusú, orsós és kazettás magnetofont. 1 ...... . .xv5^. m ii i in iiiiiiiiifiíiiiiiiiíiiii>iNN^ ‘ •• Az MK—21-cs hordozható magnetofon. Eladják a Magiiioi-ronalat Birkairyírás Javában folyik már a birkanyírás a megye nagyüzemi ju- hászataiban. A Gyapjúforgalmi Vállalat miskolci kirendeltségének szakemberei minden segítséget, szakmai jótanácso'- megadtak a juhúszatoknak ahhoz, hogy ismét jó minőségű legyen a borsodi gyapjú. Né hány juhászaiban máris be fejezték a munkát a nyíré brigádok A ricsei Űj Esztendő Tsz-ben 600 birkát fosztottak meg téli bundájától. A kenézlói Dózsa Termelőszövetkezetben mintegy ezer juhot nyírnak az idén. Az eddigi nyírási átlagsúly meghaladja a tsz juhászaidban a 4 kilót. Birkanyíráskor, nagyon helyesen, elő- 1 örzsköny vezést is végeznek ebben a gazdaságban. A gyenge gyapjúval rendelkező, kiöregedett anyákat ki fogják elejtezni. A hét végére Ke- íézlön is befejezték a birka- lyírást. Az idei gyapjúból mintegy 800—900 ezer forintos bevételt vár a termelőszövetkezet. Megszületett a döntés, hogy a Maginot-vonalat — a nagy- kínai fal után a leghíresebb és legmonumentálisabb erődépítményt — elárverezik. Nem azért, mintha használhatatlanná vált volna azóta, hogy a francia államhatártól 10 kilométernyire felépült. A Magi- hot-vonal ma is „üzemképes” állapotban van. André Maginot egyszerű katona volt az első világháború idején. Akkor született az a gondolata, hogy erődítményekből álló vonalat kell építeni, amely megakadályozná, hogy az „ősi ellenség” — Németország — Franciaország földjére lépjen. Maginot 1920—1932 között 26 francia kormányban volt miniszter. Védővonal tervét tekintette az egyetlen olyan rendszernek, amely „se. bezhetetlenné” teheti Francia- országot. Két. gyökeresen ellentétes vélemény alakult ki arról, hogy a Maginot-vonal milyen szerepet játszott a hitleristák betörésekor. Az egyik vélemény szerint * a Maginot- vonal egyáltalán semmit sem használt, és még annyira sem tudta feltartóztatni a német csapatok előrehaladását, hogy a francia parancsnokság átcsoportosíthatta volna erőit. Mások véleménye szerint a Maginot-vonal legyőzetlenül került ki a háborúból. Ennek az állításnak az igazolására azt a tényt idézik, hogy a Maginot-vonal helyőrsége még tíz nappal Franciaország kapi- tulálúsa_ után, vagyis a Németországgal való fegvverszü- neti egyezmény aláírása után is tovább harcolt. A Masinot-vonal ma is bármelyik pillanatban több ezer katona rejtekhelyéül szolgálhat, és legalább fél éven át módot adhat az ellenállásra, még ha a katonákat elvágják is a külvilágtól. A Maginot-vonal föld alatti létesítményeinek legtekintélyesebb vásárló-jelöltje ma egy banánnagykereskedő, akinek tárolóhelyiségekre van szüksége. Metz környékén a helyi gazdáié már kinéztek maguknak néhány föld alatti csarno kot, amelyek ideális gombatenyésztő pincék lennének. A Maginot-vonal egyes felszíni létesítményeit már korábban lotharingiai gyárosoknak adták el. Jegyzetek Köszönetek és kérések E cikk tárgyát a Miskolci 1. kerületi Tanács szociálpolitikai főelőadójával, Tohai Fercncnével folytatott beszélgetés adja. Kezdjük a kellemes résszel, a köszönetek nyilvános tolmácso- ’ lásával. Az öregek napközi otthonában, a Kölcsey utcában és a József Attila utcai ebédkiosztóban mintegy 110 idős ember étkezik. Az előbbi helyen a kerületi tanács vb jóváhagyásával reggelit is adnak, noha a miniszteri utasítás csak az ebédről rendelkezik. Az otthont egyébként reggeltől estig benépesítik az öregek. Orvosi ellátást kapnak, fürdőszoba, újságok stb. áll rendelkezésükre, s önkéntes alapon elfoglalhatják nmgukat könnyű kis munkákkal. f Nemrég bővítették a kultúrtermet, s a társadalmi segítésért köszönet illet sokakat, A terveket a városi tervezőiroda KISZ- esei készítették, az építést pedig a BÁÉV fiataljai. Az udvar parkosítását most végzi a Kertészeti Vállalat. A MÁV-bölcsőde dolgozói függönyöket varrtak, viszonzásul az öregek játékbabákat készítettek a gyermekeknek. A honvédségi polgári alkalmazottak Tyereskova-brigádja villanyt szerelt, virágállványokat hegesztett. A Fodrász Ktsz 24-es fiókjának November 7. szocialista brigádja ingyen vállalta az öregek bo- rotválását, hajvágását. Mindez valóban elismerést és köszönetét érdemel. Folytassuk az előadónő óhajával: még több segítséget kérnek a vöröskeresztes és nőtanács-aktíváktól KISZ-csektől, úttörőktől. Mire kell ez a sok segítség? Tavaly ősszel megkezdték az úgynevezett területi gondozást, ami azt jelenti, hogy a többé- kevésbé magukkal tehetetlen öregeknek ételt, gyógyszert visznek, esetleg, ha szükséges, segítenek otthon a házi munkában is. Ezt a munkát hivatalból két gondozónő és a tanács vb négy hivatalnoka végzi. Miskolcon a kerületi és a napközi otthonos gondozást is magasabb szintre kívánják emelni. Ehhez kérik a segítséget bármely intézménytől, üzemtől, hivataltól és magánosoktól is. A szociálpolitika szerteágazó feladatköréből még egy részletet említünk. Előfordulnak esetek, hogy öreg szüleik megélhetését nem biztosítják a gyermekeik. Újabb gyakorlat szerint ilyenkor hivatalból bírósághoz fordul a szociálpolitikai csoport. Ám sok a fellebbezési lehetőség, húzódik az ügy, s az amúgy is érzékeny, idős ember szégyellj magát a Ha. lánya helyett. Es talán éhezik. Ezek rendezésére hivatalos előírás kellene. Ügyészek, bírók, jogászemberek mondhatnák meg, milyen legyen ez az előírás vagy rendelkezés. Virányi Pál Mirelit Néhány éve még szinte közelharcot vívott az ipar és a kereskedelem a vásárlókkal, hogy elfogadtassa velük a konzcrvételeket. Ma már nemcsak a városokban és a nagy lélekszámú településeken, hanem falun is befutott élehniszerfélcség lett a konzerv. A mirelit sikere még gyorsabb volt. Nem csoda, hiszen elkészítése sem sok időt, sem nagy munkát nem igényel és minőségük ellen sincs kifogás. Ma már inkább hiányolják, mint a hűtőszekrényekben hagyják őket. Visszatérve a konzervekhez elmondhatjuk, hogy szinte állandóan kapható valamennyi, s különösen a lecsó — minden változatban — lett keresett cikk. A mirclitkészítményckkel kapcsolatban nem mondhatjuk el ezt. Elsősorban a zöldség- és főzelékfélcségcket hiányolják az asszonyok, pedig a téli és kora tavaszi változatos étrend elkészítéséhez szekre lenne szükség. Minőségükkel nincsen baj, de baj van a „terítésükkel”, az elosztásukkal. S ezt még akkor is szóvá kell tenni, ha tudjuk, hogy meglevő hűtő- házaink kapacitása adott, és exportkötelezettségeink mellett némileg korlátozott a belső piac. ellátása. Ennek ellenére fel kell tennünk a kérdést: mikor lesz még rendszeresebb az ellátás? Vállalkozik-e az ipar újabb készítmények bevezetésére. Említettük már, hogy nem könnyen tört be. a vásárlók kegyeibe a konzerv és a mirelit. De ma már betört és egészségügyi szempontból nem mindegy, hogy a téli és tavaszi időszakban milyen vitamingazdag és tápláló ételeket tudnak fogyasztani az emberek a megszokott tészta. hús, rizs és burgonya mellett. S különösen figyelmet érdemel az is, hogy feloldódott a falusi étrend „merev- görcse” is. A megyei nőtanáes legutóbbi tájékozódása Is azt igazolta, hogy keresik, igénylik ezeket a készítményeket, de sokszor hiába. Tudjuk, hogy a mirelit elterjedésének nemcsak a hü- tőházak adott lehetőségei szabnak gátat. A kisebb és főleg a falusi boltokban még nem mindenütt van megfelelő hűtőpult, s beszerzésük gazdasági fedezete sem mindenütt biztosított. De azért a jövőben az illetékeseknek kicsit jobban oda kellene figyelniük a mirelitre, elsősorban elosztásukra. Csutorás Annamária Reggel a Béke téri piacon Foto: Sz. Gy. 1 Ilii n - és Isiiül
