Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
Csütörtök, 1969. május 15, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A kftzműve§litéi közügy __ r B eszélgetés Németh Bertalannal9 a KEVIEP igazgatójával Vezetékhálózatbővítés Borsod megyében az idén a tavalyinál megközelítően tizenhárom százalékkal több villa- mosenergia-fogyasztásra számítanak. A megnövekedett igények kielégítésére több mint ötvenmillió forint ráfordításával bővítik a villamos- vezeték-hálózatot. A megye különböző részeiben ebben az évben nyolcvan kilométer hosszúságban építenek meg nagyfeszültségű légvezetéket, illetve kábelhálózatot. Száznyolcvanhárom kilométer hosszúságban pedig a kisfeszültségű vezetékhálózatot bővítik. Ezen belül csupán az új lakóházak áramellátására mintegy huszonöt kilométer távolságban építik ki a villamosvezetéket. A vezetékhálózat bővítésével egyidejűleg negyvenhét transzformátorállomást is felszerelnek. Taiálny korrózió ellen Hatvanezer tonna exportáru Diósgyőrből Már dolgozik az ércelökészífőitiű A már próbaüzemelő Borsodi Ércelőkészítőműben eddig több mint ötvenezer tonna ércdarabosítmány készült, amit a két felhasználó üzemnek, a Lenin Kohászati Műveknek és az Ózdi Kohászati Üzemeknek szállítottak el. A termék használatával kapcsolatos tapasztalatok mindkét gyár nagyolvasztóinál kedvezőek, igazolják a hozzáfűzött várakozásokat. A kohók járata egyenletesebb lett, s jelentősen csökkent a mészkő- és kokszfelhasználás. Az ózdi kohóknál például az egy tonna nyersvasra jutó kokszszükséglet mintegy tíz százalékkal lett kevesebb. Mindkét borsodi kohászati üzem természetesen várja, hogy minél több dara- bosítmányt kapjon a kohók részére. Ez azonban egv ideig még csak korlátozott mennyiségben válik lehetői-* mert az ércelőkészítőmű üzeni"1 Ae még nem folyamatos. Az üzem közben előálló hiányosságok, módosítások miatt a D/lih/cn lesz az Ózd nyésztőket. Érdekes és figyelmet érdemlő kezdeményezés volt Tardon és Mezőkövesden az elmúlt esztendőben. Az ottani tsz-ek zöld területet biztosítottak a nyúl- és libatenyésztéssel foglalkozó társulásoknak. Erre, ha megvan a mód rá — jó lenne, ha másutt is felfigyelnének. Ez a gazdasági szempontokból jelentős mozgalom, mely évenként versennyel párosul, csak akkor lehet még eredményesebb, ha a jövőben folyamatosabban tudják biztosítani a tenyésztőknek a tápokat. Hasznosnak és szükségesnek mutatkozik a tenyésztői társulások további szervezése, mivel így megkönnyítenék a szerződéskötéseket és az elszállításokat is. Ugyancsak lényeges lenne azért, hogy a különböző szakismereteket közlő előadásokat meg tudják tartani. irt lQAft.au eredmények AA IVUO dS alapján megyénkben 26 kisállattenyésztőt jutalmaztak meg. Nagyon sokan kaptak oklevelet. A megyei nőtanács azt javasolja: az eddigi járási értékeléseket és díjazásokat emeljék megyei szintre. Akkor az erre az esztendőre meghirdetett háztáji kisállattenyésztők versenye még hatásosabb lehetne. Cs. A. F.OVÁni és népgazdasági ér1,1 dek is a kisállattenyésztés növelése. Az állami és nagyüzemi tenyésztés mellett egyre inkább hangsúlyozott szerepet kap a háztáji gazdaságok ilyen irányú tevékenysége. Nemcsak azért, mert az ország devizaértékű árutermelését növeljük vele, hanem azért is, mert a falusi lakosság önellátását, vásárlóképességének növekedését is jelenti. S az sem elhanyagolható szempont, hogy meg lehet oldani vele a falusi nők részleges foglalkoztatását. A háztáji kisállattartást a tömegszervezetek közül mindenekelőtt a nőtanácsok patronálják. Természetesen nagy segítséget kapnak ehhez a MÉSZÖV-tői és az ÁFÉSZ- ektől is. Évek óta meghirdetik a háztáji kisállattenyésztési versenyt Az elmúlt esztendő eredményei azt bizonyítják, hogy megyénkben növekedett a baromfi és a házinyúl- állomány. A tojástermelés viszont jelentős visszaesést, mutat. 1968-ban baromfiból 2878 mázsát vásároltak fel, házi- nyúlból 1157-et. Ez utóbbi az, melynek terjedése ugrásszerű fejlődést mutat. A szendrői körzetben például két esztendő alatt kétezerről harmincöt- ezerre emelkedett a leszerződött nyulak száma. A háztáji kisállattartás több szempontból is jelentős. Ezért szükséges, hogy az. érdekelt szervek támogassák továbbra is az egyéni és a csoportos teVerseny és kisállatíenyészlők ez történt a vállalatunkat ért bírálat után. ♦ — Történt-c valami £ konkrét intézkedés a é mezőkövesdi eset után? — A hasonló esetek megelőzése céljából felülvizsgáltuk a Borsod megyei munkákat, és megtettük a szükséges intézkedéseket. A nyíregyházi fő- építésvezetőségünktől, Szabolcs megyéből munkaerőt csoportosítottunk át Borsod megyébe. Reméljük, ez átmenetileg megoldást jelent. De csak átmenetileg. Kérjük a helyi és más, illetékes szervek segítségét munkaerőhiányunk enyhítésére. Reméljük, hogy javul az általunk beépített anyagok minősége is, így a megszabott határidőn belül és jó minőségben megvalósíthatjuk az általunk vállalt munkákat — fejezte be nyilatkozatát Nemeth Bertalan. Oravec János is lesz ilyen értelemben kifizetődő a vállalatnak, mégis létre kell hoznunk, mert csak így tudjuk biztosítani az általunk vállalt munkák határidőben és jó minőségben való elvégzését. — Az előbb vázolt nehézségek okoztak késedelmet a mezőkövesdi csatornahálózat kiépítésénél. Később pedig az okozott gondot az út helyre- állításánál, hogy nem állt rendelkezésünkre impregnált burkolóanyag, mivel ezt télen nem gyártják. Különböző helyekről megpróbáltuk a szükséges mennyiséget előteremteni, így a KPM által meghatározott póthatáridőre, március 31-re befejeztük a csatornázás utáni úthelyreállítást. A tanulság az, hogy — mivel a közművesítés közügy — ha ilyen, vagy ehhez hasonló probléma vetődik fel, az összes illetékes szervnek össze kell fogni, mint ahogy matokhoz, illetve nem tartja be a technológiai előírásokat. Tetézi problémáinkat, hogy a csatornázás utáni úthelyreállítás! munkákat a viszonylag kis volumen, valamint a munkaigényesség miatt nem szívesen vállalják a különféle útépítő vállalatok. A csatornázást kivitelező vállalat pedig — mint a miénk is —, nincs erre berendezkedve. Mi szívesen lemondanánk a csatornázás utáni úthelyreállítás! munkákról, annál is inkább, mivel ez okozza számunkra a legtöbb problémát. Mégsem tesszük, mivel az a véleményünk, hogy korunkban a közművesítés fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Ezért foglalkozunk olyan gondolattal, hogy egy speciális gépesítéssel rendelkező útépítő részleget hozunk létre vállalatunknál. Erre természetesen áldozni kell, és a munkahelyek közötti nagy távolság miatt valószínűleg nem Az ország egyik legnagyobb közműépítő vállalata a debreceni központtal működő Kelet- magyarországi Vízügyi Építő Vállalat. Működési területe a Tiszántúl, de a Duna—Tisza között is dolgozik. Hét megyében hat főépítésvezetőségük, húsz építésvezetőségük dolgozik két és fél ezer munkással. Az lSGfi-ban alakult vállalat több országos hírű létesítmény kivitelezője. A KE- VIÉP készítette el a nemrégen üzembe helyezett békési duzzasztóművet, ez a vállalat építi a szegedi fedettuszodát és az ország legnagyobb átmérőjű főgyűjtő-csatornarendszerét, valamint a békéscsabai víztornyot is. Működési területén a vállalat szinte minden városban végez valamilyen munkát, így Borsod megyében, megyénk városaiban is. Ezért kerestük fel a vállalat központjában, Debrecenben Németh Bertalan igazgatót, aki a következő tájékoztatást adta munkájukról, a Borsod megyei munkákkal kapcsolatos problémákról: — Megalakulásunk évében, 1966-ban munkánknak csak mintegy 36 százaléka volt köz- művesítési feladat, az idén viszont már több mint 70 százaléka. Ezenkívül természetesen foglalkozunk ár- és belvízvédelemmel, fürdőépítéssel és mezőgazdasági vízhasznosítással is. Az idén 230 millió forint értékű munkát végez el vállalatunk, amelyből \ mintegy 15 millió forint jut Borsod megyére. Ez sokkal kevesebb, mint az elmúlt évi, Borsod megyei munkák értéke. ♦ — Melyek azok a lcgfontosabb feladatok, ♦ amelyeknek megvalósí- % tásán dolgozik vállala♦ tűk megyénkben? _ Borsod megyei munkáink k özé tartozik a sátoraljaújhelyi szennyvízcsatorna-hálózat megépítése, a sárospataki szennyvízcsatornázás első ütemének megvalósítása, a szerencsi csatornahálózat egy részének megépítése, a törökéri szivattyútelep elkészítése, a mezőkövesdi tbc-kórház bekötése a szennyvízhálózatba, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat miskolci telepének csatornázása, a bánkúti turis- taház csatornahálózatának megépítése, valamint Mezőkövesd szennyvízcsatornázása. « — Maradjunk az utóbbi♦ nál. Lapunk, az Eszak- % Magyarország is foglalni kozott azokkal a prob- í léin ókkal, amelyek Mc♦ zőkövesd szcnnyvízcsa♦ tornázásával kapcsolato- Z sak. A cikk bírálta a 2 vállalatot. Elkerülhetők Z lettek volna-c ezek a ♦ problémák, s mit kíván J tenni a vállalat, hogy ♦ hasonló esetek ne for♦ dúljanak elő? — 1968-ban 122 munkahelyen dolgozott összesen vállalatunk. Ebből 5—6 helyen nem tudtunk eleget tenni vállalt kötelezettségünknek. Vállalatunk igyekszik mindent megtenni — és ezt tények is bizonyítják —, hogy időben és jó minőségben készítsük el, valósítsuk meg a terveket. Vállalatunk szempontjából Borsod megye a legnehezebb terület. A legtöbb problémát a nagymérvű munkaerőhiány okozza. Ezenkívül nem egy Borsod megyei munkánknál nehezíti tevékenységüYiket több váratlan akadály. így például a sátoraljaújhelyi szennyvízcsatornázásnál hátráltatja munkánkat a sziklás talaj, valamint több régi, néhány évszázados létesítmény, amely ismeretlen volt a tervező előtt. Sem a munkák minőségének javítását, sem pedig a határidő betartását nem szolgálja. hogy a beépítendő csövek vízzáró képessége nem megfelelő, ezért beépítés előtt még külön kezelni kell őket. Reméljük, a csövek minősége az idén már javulni fog. Időnként anyaghiánnyal is meg kell küzHcnünk. A munkaerő- hiánnyal '•■ipcsolatos. hogy kénytelenek vagyunk szakképzetlen munkásokat foglalkoztatni, akiknek nagy része nem ért a technológiai folyamár Tanzánia, Uganda, Tanganyika és Kenya is. Az exportban legnagyobb tétellel, mintegy húszezer tonna acélbugával ezúttal is Törökország szerepel. A gyár egyébként az egyik jól bevált gyártmányáról, a hajlított bányatámról francia nyelvű képes katalógust készített, s azt — a METALLIMPEX külkereskedelmi vállalat közreműködésével afrikai cégeknek küldik el. A Lenin Kohászati Művek időarányosan, rendről rendre eleget tett az év eddigi részében exportkötelezettségének. Az év elejétől ez ideig több mint hatvanezer tonna exportáru, hengerelt, kovácsolt, húzott- és egyéb áru hagyta el a gyárat. A termékeket mintegy negyvenöt országba irányították, köztük több, nemrégiben függetlenné vált afrikai államba. Az idén az új vevők között szerepel lami Biztosító és az OTP anyagi támogatásával is. A már említett szerveken kívül az új városközpontban kap még helyet a járási és a városi tanács új székháza is. De épül itt két hetven-hetven kisgyermeknek otthont adó bölcsőde, negyven-negyven gyermeket váró óvoda és egy tizenkét tantermes általános iskola is. S hogy teljes legyen a kép, a Vörös Hadsereg út vonalán, és azzal párhuzamosan egy korszerű, kétszer két zöld sávval elválasztott utat is építünk. — í> végül, de nem utolsér- sorban, milyen tényezőket kellett figyelembe venni a tervezésnél? — Mindenekelőtt azt, hogy a korábbi években a Béke-lakótelep fejlesztése bármilyen szép eredményeket is hozott, nem oldotta meg a városban meglevő rossz állapotok felszámolását. Vagyis mind jobban elmélyült a kontraszt az új városrész és a régi város- központ között. Tehát az új városközpont kialakításának egyik igen fontos meghatározó tényezője volt a Béke-telep, melyet természetesen továbbfejlesztünk, a rekonstrukcióval párhuzamosan. Másik lényeges meghatározó tényező volt az a cél: úgy tervezzük meg az új városközpontot, hogy az majd nagyban hozzájáruljon városunk lakásgondjainak megoldásához. Bódvai Péter letet. Ám, a kapcsolatban en- 1: nél többről van szó. Az új tér g szerves része lesz a városközpontnak, hiszen megmarad . kulturális centrumnak. De ,, megbonthatatlan egységük abból a szempontból is, hogy az r összekötő Munkás út korszerű- . sítése nyitotta meg az utat a további városfejlesztési elkép- ^ zelés elmek. t. — Melyik területen, és hogyan alakítják ki az új város- központot? j, — Röviden azt mondhat- e núm: a régi helyén. A Vörös s Hadsereg úton, a gyújtói cső- t móponttól a benzinkútig. Tehát lebontjuk a régi elavult, egészségtelen lakóépületeket és s egyéb létesítményeket, s he- * lyükre 1700 új lakást, új ke- 2 reskedelmi, szolgáltatási és igazgatási központot építünk, j, házgyári elemekből. Ezek kö- f zött találunk majd négy- és s tízlépcsőházas sávházakat, va- r lamint tizennégy és tizenkilenc r emeletes magasházakat is. Az s előkészületek előreláthatólag augusztus végén megkezdőd- ^ nek. Előzetes feltételezéseink j. szerint az egész rekonstrukció r öt-hat év alatt befejeződhet, s e a teljes kivitelezési költség \ mintegy 550 millió forint kö- r rül lesz. f, Üjszerű vonás, hogy igyek- p szünk bevonni beruházásainkba az érdekelt szerveket. Így például a Borsodi Vendéglátó- 7‘ ipari Vállalattal és a Borsodi 1 Kiskereskedelmi Vállalattal í már sikerült megállapodnunk, í; s bízunk benne, hogy számol- ‘ hatunk még az IBUSZ, az Ä1Talán nem túlzás új Özdról beszélni akkor, amikor a város rendezéséről, a Felszabadulás tér és az új városközpont kialakításáról esik szó. Mert a hamarosan megjelenő két új „színfolt” ténylegesen átformálja a város képét, s talán megváltoztatja jellegét is. Lehet-e kifejezőbb kezdete a megújulásnak, mint a Fel- szabadulás tér terveinek valóságos formába öntése Ózd fel- szabadulásának 25. évfordulójára? Aligha. — A tér rendezése, illetve kialakítása már megkezdődött — halljuk Bánhegyi Árpádtól, az Ózdi városi Tanács tervosztályának vezetőjétől. Az itt helyet kapott létesítmények döntő többsége már kiköltözött — Milyennek láthatjuk majd az új teret? — Az új Kohász-szálló és a gyár közötti teret veszi körbe a már elkészült lakóépület, s az Állami Biztosító új székháza, valamint a május végén átadandó üzletház. Az ÓKO folytatja a Munkás út kiépítését, így a tér körül kap helyet a kohászat új egészség- ügyi létesítménye és irodaháza, valamint kileneemeletes lakóépülete. Páczai Pál Kossuth- díjas szobrászművész fel- szabadulásunkat jelképező szoborkompozíciója a tér északi oldalán, egy magas talapzaton fog majd állni. — Miként kapcsolódik majd a Felszabadulás tér az új városközponthoz? — Szerkezetileg a Munkás út köti majd össze a két terütermelést időről időre megszüntetik, hogy a szükséges változtatásokat elvégezzék és alaposan felkészülhessenek a rendszeres, zavar nélküli termelőmunkára. ötven-száz százalékkal növekedett. A jól bevált újfajta berendezés iránt a külföld is érdeklődik. A lengyel és csehszlovák ipar már vásárolt is belőle, s ugyancsak vevőszándékát jelentette be a Német Demokratikus Köztársaság is. A miskolciak új, a korrózió elleni hasznos eljárását egyébként most találmánynak is bejegyezték. A Miskolci December 4. Drótművekben új, az eddiginél sokkal hatásosabb eljárást vezettek be a különféle drótkötelek korrózió elleni védelmére. Korábban ugyanis — megfelelő készülék híján — a drótköteleknek csak a külső felületét tudták a nagy viszkozitású kenőanyaggal bevonni. Így a kötélgyártmányok belső szálai, pászmái védtelenek maradtak a rozsdásodás- sal, korrózióval szemben. Káderjük Gyula és Veinémer József, a drótművek műszaki dolgozói, valamint Jászai Sándor, a Diósgyőri Gépgyár mérnöke olyan berendezést készítettek, amely ezt a régi problémát, a drótkötelek belső részeinek a kenését praktikusan, célravezetőén megoldja. A kenőgépet már üzemszerűen használják a miskolci drótművekben, a drótkötelek jelentős részét most már belső kenéssel is ellátják, s ezáltal — a tapasztalat szerint — a gyártmányok élettartama általában
