Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

ÉS?AK-MAGVARORS7ÁG 3 biakban a szerződés —, hogy a női munkaerőket bérezés szempontjából egy szintre emeljék a férfiakkal. A női munkaerőgondok enyhítéséért A Borsodi Vegyikombinát­ban évről évre szaporodik a törzsgárda, köztük a női törzsgárda-tagok száma. De ugyanakkor egyes üzemré-' székben és munkahelyeken még idegenkedés tapasztalha­tó a nők munkába állításától. A BVK nemrég elkészült, két évre szóló új kollektív szer­ződése erre a kérdésre is ki­tér. Külön pont foglalkozik azzal, hogy évente felül kell vizsgálni az egyes munkahe­lyeken a tiltó rendelkezése­ket, s amennyiben ott a fel­tételek alkalmasak a nők munkába állítására, ezt elő kell segíteni. Arra is töreked­ni kell — mondja ki a továb­A lakásépítés nagyüzemileg iparosított módszereivel kap­csolatban az utóbbi időben fel­lángolt a vita. hogy a továb­biakban is új házgyárakkal, vagy a kevesebb beruházást igénylő kisebb panel üzemek­kel hozzák-e létre a lakásépítő bázisokat. Részletesen foglalko­zott ezzel a kérdéssel a mis­kolci házgyár avatóünnepsé­gén Bondor József, építési és városfejlesztési miniszter is. A különböző álláspontok, számí­tások egyeztetésére a közel­múltban került sor, s a Gazda­sági Bizottság továbbra is a házgyárak mellett foglalt állást. 300 óra alatt egy lakás A gyártási technológia ál­landó korszerűsítésének ered­ményeként a házgyárban elő­irányzott 350—400 óra helyett ma már 300 óra alatt készül el egy-egy lakás összes íaleleme. Megjegyezzük, hogy Alsózsol- cán még ezt az időt is lejjebb szeretnék szorítani. A házgyári komplett falele.- mekkel 15—20 százalékkal ter­melékenyebb a munka, mint a, kisebb panelüzemek termékei­vel. A kis panelüzemek ugyan­is évente 200—400 lakáshoz gyártanak falelemeket, de ter­melésük idényjellegű, télen nem dolgoznak. A gazdaságos­ságnak pedig fontos feltétele a folyamatos termelés. Ha azon­ban a kis panelüzemeket a téli munkára is berendeznék, akkor a lakásonkénti fajlagos beru­öt megyében — Borsodban, Komáromban, Nógrádban, Veszprémben és Zalában — vizsgálja meg a Népi Ellen­őrzési Bizottság ugyanabban az időpontban az ipari vállala­toknál a termelékenységre ha­tó tényezőket. A kiterjedt vizsgálathoz egyebek között az adta az in­dítékot, hogy 1968-ban az ál­lami ipar termelési értéke több mint 5 százalékkal nőtt, a nyereségek jóval megha­ladták az előirányzatot, ugyanakkor az egy foglalkoz­tatottra jutó napi átlagos ter­melés mindössze 1,8 százalék­kal emelkedett Összetett verseny a piaeon A gazdasági verseny — a nemrégen megjelent Kózga»* dasági Kislexikon szerint — a vállalatok, a szerveze- ' • tek erőfeszítése, a nagyobb nyereség, a jövedelem meg­szerzése, a piaci részesedés növelése, a jobb termelési és ér­tékesítési feltételek megteremtése útján.” A reform nyomán a versenyt, a versenyképességet követ­kezetesen komplex gazdasági fogalomnak tekintjük és sza­kítottunk a korábbi egyoldalú műszaki értelmezéssel A világszínvonal értelmezéséről folytatott elméletieskedö vi­táknak egy új kérdésfeltevés vetett véget. Ki tud nagyobb haszonnal termelni és exportálni? Igaz, a gazdaságosság, mint követelmény azelőtt sem volt ismeretlen. De éppen a legkritikusabb külföldi piacokon, ahoi pedig az áralakulás mérhetővé teszi a gazdaságosságot, az ország tényleges de­vizabevételeitől független, fix árat fizettünk az exportcik­kek termelőinek. S igy végül is a versenyképesség fokozá­sán a piaci hatékonyságtól független műszaki fejlesztést értettünk. Azzal, hogy a termelővállalatok ma már lényegében sst az árat kapják exportcikkeikért, amelyet a népgazdaság külföldi devizában kap értük, a különböző iparágak, válla­latok és szövetkezetek, sőt a termékek egyenként is rang­sorolhatók. S a rangsor élén azok a cikkek, vállalatok és szövetkezetek állnak, amelyek nem igényelnek állami támo­gatást. A szocialista brigáimozgaioai ereje A Tiszai Vegyikombinátban jelenleg több mint 140 bri­gád dolgozik. Tagjainak szá­ma csaknem eléri a kétezret. Ebből a két adatból is kitű­nik, hogy a TVK-ban jelen­tős tényezővé vált a brigád­mozgalom. De a számszerű fejlődésnél fontosabb az, ho­gyan dolgoznak ezek a kis kollektívák. Elmondhatjuk, ezen a téren nincs miért szé­gyenkezniük A vállalat eddi­gi sikerei mindennél jobban bizonyítják a szocialista bri­gádmozgalomban rejlő erőt, lehetőséget. Hiszen a brigá­dok kezdeményező készsége, helytállása, példamutató mun­kája is benne van a TVK ter­melési eredményeiben. Nagy­részt a szocialista brigádok­nak köszönhető, hogy példá­ul tavaly ősszel, a KMP meg­alakulásának 50 évfordulója tiszteletére olyan széles körű versenymozgalom indult a vál­lalatnál, amely szinte egye­dülálló volt a gyár történeté­ben. A TVK ugyanis közel 12 ezer tonnával szárnyalta túl éves ammónia-előiránvzn- tát. A Lakkfesték- és Mű­gyantagyár 1968-ban, a jubi­leumi verseny eredményekép­pen 1000 tonnával több ter­méket állított elő. mint amennyi az éves tervben sze­repelt Nagvszerű eredménye­ket értek el a brigádok az anvagtakarékosságban is: az elmúlt esztendőben vállalok hinten több mint 17 mlllk forintot takarítottak meg la­tokra írható továbbá az a sok sportpálya építésénél, a kü­lönböző gyermekintézmények­ben, a termelőszövetkezetek segítése érdekében végeztek. De említhetünk egészen friss példát is: a Tanácsköztár­saság megalakulásának 50. évfordulója tisztelőiére a nit­rogénműtrágya-gyár dolgozói 2500 tonna ammónia és ugyan­ennyi ammonniträt előállítását vállalták terven felül. És eb­ben szintén a szocialista bri­gádok jártak az élen. A vizsgálat során most na­pirendre kerül a termelé­kenységre ható tényezők elem­zése. így a munka- és üzem­szervezési intézkedések, a lét­számnövekedés, a munkaerő­hullámzás foka: a különböző munkaidő-veszteségek; a vál­lalaton belüli létszámtakaré­kosság és a termelékenység fokozását elősegítő ösztönző módszerek vizsgálata. Ózd9 kohászati üzem czoi Aro társadalmi munka is. Snvit a város fejlesztéséért, a Foto: Mizeták I. Bizony nem egyszer éppen a világszínvonalúnak tartott termékek igen kedvezőtlen helyezést kapnak ebben a reá­lisabb versenyben. Miért? Mert aránytalanul sokba került a fejlesztés, vagy éppen a gyártás bizonyult gazdaságtalan­nak. És olyan fejlesztésre is volt precedens, ameiret a vevő nem igényelt és így a vételárban sem fizetett meg. S zó sincs arról, hogy a műszaki fejlesztés most már másod-, vagy harmadrendű feladat a versenyben. Változatlanul a termékek korszerűtlensége a külföldi értékesítés legfőbb akadálya. Tehát a korszerűsítés ma is alapkövetelmény, de az ésszerűség határain belül, a gazda­sági hatékonyság figyelembevételével. Nem igénytelenségre és középszerűségre akarunk ezzel buzdítani, hanem a reali­tások figyelembevételére. Adott esetben olcsóbb, gazdasá­gosabb az élmezőnyben elhelyezkedő külföldi licence vásár­lása, mint a nagy időt és költséget igéliylő saját fejlesztés. És számba kell venni a piac tényleges igényeit. Ezek az igények pedig mindig konkrétek, országonként és szállító cégenként változnak. Az eddigiekből kitűnik, hogy a versenyképesség ismérvei között előkelő helye van a piaci munkának, az ország, a vállalat, a márka tekintélyének. Nem lehet versenyképes­ségről beszélni anélkül, hogy be ne neveznénk, részt ne vennénk a versenyben. Sőt, a piaci versenyképességhez már elért eredmények, serlegek és trófeák szükségesek. Ahhoz, hogy a külföldi vevő éppen magyar terméket vásároljon, és ne bármilyen mást, a cikknek olyannak kell lennie árban, műszaki teljesítményben, kivitelben, mint amilyet ő keres. És ezenkívül még bizalom is szükséges a vásárláshoz. A bi­zalom elnyeréséhez pedig kitartó munka, állandó, megbíz­ható minőség, a szüntelen piaci jelenlét, a vevők elismerő véleménye (referenciája) szükséges. Mindez anyagi áldozatot, kockázatvállalást is követel. De az eladó vállalatokat nemcsak aszerint rangsorolják, hogy melyikük terméke kelendőbb, ér többet, hanem a vál­lalkozással elért nyereség, jövedelmezőség mértéke szerint is. Ü gy kell tehát a vevő kedvében járni, hogy közben az eladó is megtalálja számítását Más szavakkal: a mű­szaki fejlesztés nem egyszerűen mérnöki, technikusi, hanem legalább annyira közgazdasági, kereskedelmi mun­ka is. A vevő megnyerésére irányuló kereskedelmi mód­szerek között pedig aligha lebecsülhelők a formai részle­tek, az ízlésbeli nüanszok, a tömegpszichológiai tapasztala­tokra épített reklám, a tájékoztatás, az árubemutató. A ke­reskedelmi aprómunkát sokáig lebecsültük, sőt néha még szocialista rendszerünkkel is összeférhetetlennek minősítet­tük azt Holott hatékonysága (a befektetett költségek meg­térülése) igen előnyös, a legkorszerűbb termék is csak így értékesíthető jó áron, s a piaci munka révén válnak végül is kifizetődővé a nagy összegű műszaki és gazdaság: ráfor­dítások is. Kovács József • Mi befolyásolja a termelékenységet ? iA tömeges lalidsépflés útja . rf a* íjjf'itpif ÜBSlfóty BSlBitys megmutatkozó ilyen mértékű megkülönböztetésénél a helyi üzemi négyszög véleménye a mérvadó. Az év végi részesedésre jogo­sultak egyéni feltételei is vál­toztak. Csak az jogosult a ré­szesedésre. aki abban a nap­tári évben a vállalat állományá­ban volt. A kizáró, illetve csökkentő feltételek megállapí­tásánál nagyobb megszorításo­kat alkalmaztak, a munkafe­gyelem megszilárdítása érde­kében. Többek között nem ve­szik figyelembe a vállalatnál eltöltött, a részesedési alapoi növelő hűségjutalmat azoknál akiknél a csökkentő tényez: alkalmazása válik szükségessé Csökkentő tényező az igazo­latlan késések gyakori száma sőt 31 késés esetén ez már ki­záró feltételt jelent. Az igazo­latlanul hiányzó dolgozóknál - napi hiányzás a kizáró feltétel KB A szakszervezeti tanács a március 31-i ülésén olyan ál­láspontra helyezkedett, hogy a II. kategóriába tartozó munka, körök számát csökkenteni kell A besorolást — s ez az üzem- demokrácia kiszélesítésének szép példája — a helyi mű- helybizottságok hatáskörébe tették. ti. B. (Megjelent a. Borsodi Vegyes: című hetilapban) emelték. Míg korábban min­denki fél kilogramm poliure- tánhabot vásárolhatott ön­költségi áron, addig az új sza­bályzat szerint a vállalatnál eltöltött idő arányában nő a mennyiség. Akik több mint 15 éve a vállalat állományában vannak. 2 kg poliuretánhabot vásárolhatnak. A kollektív szerződés egyes pontjainál néhány tétel jobb megvilágítására változtattak azok fogalmazásán, hogy egy­értelműbb legyen a. rendelke­zés. A legtöbb változás — s nemcsak a fogalmazásban — a részesedési alap felosztási sza­bályzatánál van. Oj do’og. hogy tovább léptek a differenciá­lásban. — Az egységek vezetői — kategóriánként és azon belül személyenként 20 százalékos differenciálási joggal rendel­keznek — mondja a szabályzat. Ugyanakkor a kifizetés felső határa nincs megszabva, ezért előfordulhat, hogy a III. kate­góriába tartozó kimagaslóan jól dolgozó munkás nyereségössze­ge megközelítse vagy akár el is érje a II. kategóriába tartozó gyengébb munkát produkáló dolgozóét. Az anyagi ösztönzés­nek a nyereségrészesedésben is Egy korábbi beszélgetés al­kalmából mondta Ivády Béla elvtárs, az ÉMV szakszervezeti bizottságának titkára: — Szerencse, hogy már a toúlt évi kollektív szerződé­sünk is olyan jó volt, hogy a vegyipari vállalatok között Példaként említették. így is bagy feladatot ró ránk, s a vállalatvezetésre, hogy szinte azonos időben kell a vállalati mérleget elkészíteni, a szak- szervezeti szerveket újjává­lasztani és az 1969—70-re szóló kollektív szerződést megalkot­ni. Az Északmagyarországi Ve­gyiművekben 1969. március 31- én hagyta jóvá a szakszerve­zeti tanács a kollektív szerző­dést. Arról, hogy az új szerző­dés milyen újabb vonásokat tartalmaz, Szende Béla elv­társsal, a munkaügyi főosztály vezetőjével beszélgettünk. Elsőnek talán arról ejtenénk szót, amit az üzemekben meg­tartott rendkívüli termelési tanácskozásokon is felvetettek a tervezet vitája közben. Az említett passzus így szól: — Az egészségügyi ártalom miatt csökkentett munkaidő­ben dolgozók részére csak ele­mi kár, csapás megelőzése vagy elhárítása, valamint a biztonságos termelés érdeké­ben rendelhető el túlóra. Üj kifejezés a biztonságos termelés érdeke. Mit jelent ez a gyakorlatban? Néhány pél­dával világítanánk meg: Ha egy munkahelyre a tech­nológiai utasítás két kezelő je­lenlétét írja elő, akkor termé­szetes, hogy váltóműszakos tizemben addig nem hagyhatja el munkahelyét valaki, míg nem érkezik meg a váltótársa. Ha valamilyen akadály miatt az egyik váltótárs nem ér be munkakezdésre, akkor őt egy dolgozótársának túlórában he­lyettesítenie kell, míg a műve­zető nem gondoskodik más he­lyettesről. Karbantartóknál előfordulhat, hogy egy várat­lan meghibásodás kijavítása ogy-két órával tovább tart a munkaidőnél. Ilyenkor szintén túlórában foglalkoztatható a dolgozó, amíg a biztonságos termelést akadályozó hibát ki­javítják. A dolgozók régi kívánsága teljesül, amikor a kedvezmé­nyes bérezés mértékét meg­házási költség kedvezőtlenebb lenne, mint a házgyár esetében. Megszűnik az uniíorniizálódás A házgyár mellett szól, hogy a nagy sorozat lehetővé teszi az épületválaszték gazdaságos bővítését, az uniformizálódás megszüntetését. Ezt az elem­sablonok gyakori cseréjével, változtatásával érik el. Buda­pest harmadik házgyára pél­dául már a termelés megkezdé­sekor tíz-, később pedig tizen­ötféle lakóházhoz készít pane­leket, s az elemsablonok el­használódásának megfelelően két-négyévenként bocsátanak ki újabb épülettípusokat. Ez a törekvés Alsózsolcán is, ahol egyelőre a színek variálásával igyekeznek az egyhangúságot megtörni. Mindezt nem lehet megtenni a kis panelüzemben. Élőbb- utóbb tönkremenne, ha alig használt sablonkészletét ilyen rövid idő alatt cserélgetné. A házgyári termelés fölénye te­hát ezúttal is érvényesül a kis­üzem fölött. Nem véletlen te­hát, hogy alapos gazdasági’ megfontolások után más orszá­gokban is fokozatosan áttérnek a házgyári bázisok kialakítá­sára. Korszerűsítik I a panelek szállítását A házgyár gazdaságos mun­kájának természetesen fontos feltétele, hogy a szállítás kör­zetében tervezett új lakótele­pek hosszú időre ellássák mun­kával. Egyszóval, a termékek, elhelyezésében ne legyen fenn­akadás. A negyedik ötéves tervben telepszerűen felépí­tendő kétszázezer lakás erre lehetőséget nyújt. Ma a házgyári paneleket az autóközlekedési vállalatok spe­ciálisan erre a célra készítet járművekkel szállítják. Termé­szetesen a korszerű, gyors szál­lítás egyik feltétele a megbíz­ható. jó út. Az Alsózsolcán gyártott házgyári elemeket is egyelőre csak a kijelölt útvona­lon lehet szállítani. Ezért less, újabb jelentős hozzájárulás a gazdaságossághoz a házgyári elemek vasúton történő szállí­tásának megoldása, melynek tervein most dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom