Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

•i Mint már hírt adtunk róla, a Sátoraljaújhelyi járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben elemezte a járás termelőszövetkezeteinek kultu­rális tevékenységét. Mielőtt érdemben foglalkoznánk a ki­tűnő elemzéssel, örömünknek adunk hangot, hogy a taná­csok végrehajtó bizottságai mind nagyobb törődéssel fog­lalkoznak a termelőszövetke­zetek kulturális munkálkodá­sával. Éppen itt az ideje — mondhatná a beavatatlan szemlélődő. De aki tüzeteseb­ben ismeri termelőszövetkeze­teink gazdasági helyzetét, na­gyon jól tudja, hogy az el­múlt esztendőkben a rentábi­lis gazdálkodásért fáradoztak tsz-vezetőink és az irányító­iszervek munkásai. Köztudott dolog: ebben az esztendőben a Borsod megyei termelőszö­vetkezetek eredményesen zár­ták az esztendőt, nem akad­tak rnérleghiányos termelő- szövetkezetek, ezért a vezetés is nagyobb gondot fordítha­tott a kulturális tevékenység szervezésére, ellenőrzésére. A Bodrog menti termelőszö­vetkezetek többsége jól gaz­dálkodik a kulturális alappal, azt rendeltetésszerűen használ­ja fel. 1969-ben még céltuda­tosabbá vált a kulturális alap felhasználása. A sátor­aljaújhelyi járásban a 34 ter­melőszövetkezet közül mind­össze az alsóregmeci Egyetér­tés, a cigándi Petőfi, a karosi ríj Tavasz, a nagyrozvágyi Rákóczi, a nyíri II. Rákóczi Ferenc és a révleáhyvári Sza­badság Termelőszövetkezet nem képezett kulturális ala­pot, a többiek 622 millió fo­rintot áldoznak a kultúrára. A kulturális alap csatornái A sátoraljaújhelyi járás ter­melőszövetkezeteiben a nép­művelési tevékenység legered­ményesebb formája az élőkö­zeli előadások megtartása. A munkásakadémiák és a köz­hasznú tanfolyamok, a szak­munkásképző fáradozások egész sora tapasztalható a já­rás termelőszövetkezeteiben. Különösen a gazdálkodást se­gítő, közvetlen hasznú előadás- sorozatok a leglátogatottabbak. Ezek megszervezésére senki sem sajnálja a pénzt és a fá­radságot. A szakmunkásképzés anya­gi támogatása viszont még nem kielégítő. Ha figyelembe vesszük, hogy termelőszövet­kezeteink szinte folyamatosan nélkülözik a jól képzett szak­munkásokat, akkor még szem­betűnőbb a szakmunkásképzés ügyének mellőzése. Országos gond, tehát a sá­toraljaújhelyi járás községei­ben is évről évre visszatérő vitatéma: a termelőszövetke­zetek mily mértékben támo­gassák a községi népművelési intézményeket. A sátoraljaúj­helyi járásban jelentős lépé­sek történtek az erőforrások egyesítésére. 24 községben tartottak koordináló értekez­leteket, melyeknek eredmé­nyeképpen a községi művelő­dési otthonok, klubok jelentős anyagi eszközökhöz jutottak. Mire költenek a tsz-ek? A Bodrog menti termelőszö­vetkezetek saját szervezésben is fogadtak együtteseket. Ezek sorában voltak sikeres, jelen­tős és művészileg hasznos elő­adások. De előfordult már az is, hogy méltatlan vállalko­zásra fordították pénzüket termelőszövetkezeteink. A pál- házi termelőszövetkezet pél­dául a kulturális alapból meg­vásárolt két „teliházat”; a termelőszövetkezeti tagság a Lili bárónő című operettet kapta haknibrigád előadá­sában. Az olaszliszkai terme­lőszövetkezet 2000 forintot fordított hasonló „előadás” tá­mogatására. • A végrehajtó bizottság ala­pos és minden vonatkozásban körültekintő elemző munkájá­ban van egy pont, amellyel ezúton vitába szállunk. A be­számoló megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek kulturá­lis alapjaiból jelentős a saját könyvtárak fejlesztése is. Azi anyagban azt olvashatjuk, hogy „tsz-eink indokolatlanul fejlesztik a szépirodalmi könyvállományukat, amire nincs szükség és a használatuk sem biztosított. Például a ti- szakarádi Üj Élet Termelőszö­vetkezetben 480 kötetnyi szép- irodalmi anyag található; ezeket nem megfelelően tárol­ják és kölcsönzésük sem biz­tosított.” jMi, a magunk részéről egyetértünk azzal, hogy a szépirodalmi anyag mellett fejleszteni kell a szakkönyv­tárakat, de csak azért, mert egyik-másik termelőszövetke­zetben rosszul tárolják és nem kölcsönzik ki a szépirodalmi köteteket, kár hivatalból leállí­tani egy végre kibontakozó­ban levő könyvtárfejlesztési akciót. Eredményesebb irányítást! Eddigi gondolatmenetünkbőL kiderült, hogy az örvendete­sen változó szemlélet reálissá teszi az átgondolt kulturális tervezést termelőszövetkezete­inkben. Ha nem is mindenütt, de nagyon sok termelőszövet-a kezeiben pénz már van a kultúrára, csak szakképzett\ irányító hiányzik még. Mintj ismeretes, az üj termelőszövet­kezeti törvény sok egyéb hasz­nos javaslata között szerepel a termelőszövetkezetekben tör­ténő kulturális bizottságok létrehozása, népművelők ki­jelölése. A sátoraljaújhelyi járásban a 34 tsz közül mindössze ti-, zenháromban választottak há­rom—öttagú kulturális bizott­ságot. 21-ben nincs bizottság. Huszonhárom termelőszövetke­zetben dolgozik kultúrfelelős, tizenegyben senki sem lát el népművelői funkciót. A já­rás tizenkét termelőszövetke­zetében van kulturális bizott­ság és kultúrfelelős. A felsorolásból kitűnik, hogy következő lépésként szükséges képzett, ügyszerető termelőszövetkezeti népműve­lők munkába állítása. Ez ko­rántsem egyszerű feladat. Hi­szen nagyon jól tudjuk, hogy itt társadalmi megbízatásokról van szó. A népművelés idő­igényes fáradozás; aki lelkiis­meretesen végzi feladatát, an­nak a pihenőidejét, vagy fő­állásának munkaidejét kell megrövidítenie. Hiszünk ben­ne, hogy az irányító szervek elfogadható megoldást talál­nak majd a termelőszövetke­zetben folyó népművelési te­vékenység irányítására. Párkány László Foto: Strohmaycr L» ISépi hagyományok MIELŐTT érdemben szól­nánk az 1. sz. Ipari Szakközép- iskola néprajzi szakkörének kettes sorszámmal ellátott fü­zetéről, örömünknek adunk ki­fejezést. Már korábban beszá­moltunk róla, hogy a Bartha László tanár vezetésével mun­kálkodó néprajzi szakkör mi­lyen eredményesen dolgozik. Az alig egy esztendeje megje­lenő 1-es számú füzet gazdag tartalma váll arról a széles körű tevékenységről, amelyet a szak­kör tagjai megyeszerte végez­Dicsérefes imzgóliiodás! Olvasókön %gv a mezőcsáti járás forradalmi eseményeiről MTESZ választmányi elése A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsé­gének Borsod megyei szerve­zete holnap, április 11-én, pén­teken délután 15 órai kezdettel tartja választmányi ülését Mis­kolcon, a Technika Házában. Program szerint a választ­mányi ülés részvevői az elnöki megnyitót követően előadást hallanak a MTESZ és a tudo­mányos egyesületek feladatai­ról. Ezután kerül sor a MTESZ elmúlt esztendei munkájáról szóló beszámoló megvitatására. Kereskedelmi vállalat felvesz mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező férfi munkaerőt ellenőri, közgaz- iasági technikumi, vagy magasabb végzettségű munka­vállalót •'áruforgalmi előállói munkakörbe * pályázatokat április 30-ig kérjük leadni a hirdetőbe, íl kategória” jeligére Szerkesztőségünkbe is elju­tott egy példánya annak a helytörténeti kutatások ered­ményeit összegező dokumen­tumkötetnek, amelyet a Mező­csáti járási Tanács Végrehajtó Bizottsága adott ki jeles évfor­dulónk alkalmából. A mintegy 110 oldalas kötet a mezőcsáti járás 50 évvel ez­előtti eseményeibe nyújt bete­kintést, a két forradalom — az 1918-as őszirózsás és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság — eseménydús napjaiba. A járás egykori helyzetének ismerte­tése után kronologikus sor­rendbe szedve találjuk a kiad­ványban azokat a dokumentu­mokat, amelyek megvilágítják a különböző osztályok és pár­tok törekvéseit. Betekintést nyerhetünk a járás területén kibontakozott parasztmozgal­makba, a kommunista eszme erősödésébe. Megismerkedhe­tünk e kötetből a Tanácsköz­társaság kikiáltása, a hatalom- átvétel, az első szabad válasz­tás, a pártszervezés konkrét körülményeivel, a Tanácsköz­társaság helybeli intézkedései­vel. A kiadvány V. es VI. feje­zete a Magyar Vörös Hadsereg alakulatainak a mezőcsáti já­rás területén végrehajtott tevé­kenységével illetőleg az ellen- forradalmi fehér terror szer­vezkedésével- és felülkesekedé- sének körülményeivel ismerteti meg az olvasót. A helytörténet: mvugok gyűjtői, illetőleg összeállítói valószínűleg nem törekedtek a teljességre. Ez feltételezi is a további kutató és rendszerező munkát. A kiadvány ennek el­lenére dicséretes buzgőlkodás- ról tanúskodik. (cső) nek. Ha figyelembe vesszük az iskola profilját, akkor ez a munkálkodás még szembe­tűnőbb. A szakkör második könyve szintén gazdag tartalommal je­lent meg. Nem kis élvezettel olvastuk Varga János Jed- linszky Lászlóné „történetei” című gyűjtését. A címben sze­replő Jedlinszky Lászlóné 72 esztendős abodi lakos. Mesélő kedve szinte kiapadhatatlan. Emlékezetében frissen megőr­zött minden régmúlt históriát, önéletrajzi visszaemlékezése korokat fog át. Az általa ismert népballadák színesek, gazda­gok. A fonókban felhangzó me­sék, történetek alkalmasak rá, hogy avatott tollú író történe­teket építsen azokra. Tgen ér­dekesek a sirató versek. Népi játékokba könnyen be lehet építeni e sirató strófákat. Ol­vasmánynak is kitűnő Riczkó László Luca-napi hiedelmek és szokások Bükkábrányban című gyűjtése. A fiatalok ugyan már nem hisznek a Luca-napi babonákban, de az idősek tart­ják a nap szokásait. A gyűjtő Fóliák áz agrokémiai telepén különböző A BVK agrokémiai telepén különböző vegyszerekkel kezelik a növényeket, melynek során megtigyelik a nö­vények reagálását. Jelentősége országos, mert így ki tudják kísérletezni, hogy a mezőgazdaság a leggazdasá­gosabban hasznosítsa a műtrágyák felhasználásút. A (elei) t ■'ItaTtéy.nhan precízen kitér arra, hogy mi­lyen hiedelmek és szokások uralkodnak az időjárással, az állatokkal kapcsolatosan. Egy jellemző adalék: ha a házban álmatlan kisgyerek van, Luca napján a disznó alól ki kell venni egy szál szalmát úgy, hogy a disznó fel ne ébredjen és a szalmát a gyerek bölcsőjé­be kell tenni. Igen figyelemre­méltóak a betegség elhárítását, a jövendőbeli megismerését célzó szokások. Lucától kezdve a lány egy nagy piros almába harap, mindennap úgy, hogy karácsony estig kitartson. Ka­rácsony este, miután az utolsó harapást is megette, kimegy a kapuba, s amilyen nevű fiúval találkozik először, olyan nevű lesz a férje. Ma is ismerik azt a szokást, hogy Luca estéjén kimegy a lány a kapuba, a amerről a szél fúj, arra viszik férjhez. Mosakodni sem szabadi Luca napján, mert a lány le­mossa magáról a szépséget. Nem jó a lánynak sokat dol­gozni sem, mert asszony korá­ban rossz sora lesz. Pappal sem szabad Luca napján talál­kozni, mert a férjhez menni készülő vénlány marad. A ra­gadványnevek Ómassán című érdekes gyűjtésből megtudjuk, hogy sok név átalakulása ve­zethető vissza beszédhibára, különleges beszédmódra, vagy szóhasználatra. Földvári László alapos hiúnkat végzett, amidőn egy évtől hatvanig bezárólag a a ragadványnevek viselőivel, s a nevek kialakulásának a kö­rülményeivel ismerkedett meg. Néprajzosaink bizonyára nagy­ra becsülik Gombár Erzsébet érdekes g> űjtését, melynek cí­me A tej szerepe Hidasnémeti mai táplálkozásában. A tanul­mány érdekessége, hogy a gyűjtő felderíti mindazokat az. ételeket, amelyeket tejből, lej­jel vagy tej termékekkel készí­tenek, leírja ezek házi készíté­sének módját és számot ad az eszközökről és használati tár­gyaltról is. S ami a legfonto­sabb. a szerző kimutatja, hogy a mind változatosabbá váló ét­kezési rendben a legfontosabb helyet és szerepet a iej tölti be. A Teherhordás S/.omolyán című gyűjtés rajzokkal illuszt­ráltan mutatja be a Szomolyán használatos teherhordó eszkö­zöket. A gyűjtőnek. Szeneirei Jánosnak gondosságára vall. hogy írásához még kimutatást is mellékel, amelyből megtud­juk, milyen eszközöket hasz­nálnak a nők és férfiak. A mai lángolás című gyűjtés Ver­őn János nevéhez fűződik, és a Néhány szó a palócokról című tanulmány Bartha László mun­kája. A VÁZLATOS ismertetésből is kitűnik, hogy a ár. Bodgál Ferenc muzeológus által lekto­rált és Erdélyi Béla grafikus borítójával és rajzaival készült néprajzi gyűjteménytár igen hasznos, érdekes olvasmány. Sajnálhatjuk, hogy csak 300 példányban jelent meg. A könyv ennél jóval többet és-. — T> — 1 — A sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteinek népművelési munkája Mennyit költenek kultúrára? Ózdi nénitánc-egrittfes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom