Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 5 Érthető, hogy a városi rang feladatok, tennivalók sokasá­gát is hozta Patakra. Nem telt még el hosszú idő a várossá nyilvánítás ünnepségei óta, de máris több mindenről be le­het számolni, mely Sárospatak életében áfejlődést, a fellendü­lést jelzi. Hol tart ma a váro­siasodásban Patak? Tóth Jó­zseffel, a tanács vb-elnökével és tíujdos Jánossal, a városi Pártbizottság titkárával beszél­getünk a témáról. Tóth József: Minőségi tarta­lommal szeretnénk megtölteni városi rangot. Ennek egyik módja az iparosítás. A csepeli kerékpár és varrógépgyárral sikerült megállapodnunk, és most mór néhány hónapja egy körülbelül 300 embert foglal­koztató üzemrész dolgozik Pa­lakon. Sikeresen tárgyaltunk a tokaji ktsz-el is, ennek rész­legében 70—80 ember dolgo­zik. Az iparosítást természete­sen folytatni szeretnénk. A vízellátással, a csatornaépítés­sel sajnos nem sikerült annyi­vá előbbre jutnunk, ahogyan terveztük. A debreceni csator­naépítők munkáját anyaghi­ány ős véleményem szerint munkaszervezési gondok is hátráltatták. Ez kihat bizo­nyos mértékben a társasházak építésére is. Lakásgondunk még nem enyhült. Négyszáznál több lakásigénytől tartunk nyilván. 1970-re viszont 48 állami lakás építéséhez már megkapjuk az induló keretet, reméljük, hogy innen kezdő­dően már folyamatosan tu­dunk lakásokat építeni. Kü­lönben társasház építéséhez is oppen most van alakulóban három csoport. Bujdos János: Sokrétűbbek, összetettebbek lettek feladata­ink. Az iparosítással máris megindult bizonyos fokú átré- hgződés, ami nyilván évekig folytatódik is. Nagyon érde­kes és hasznos például Pata­kon Csepel megjelenése. Mint­ha Csepel munkásmozgalmá­ból, hagyományából, rangjából is települt volna ide egy ki­csi. Az emberek fegyelmezet­ten, jól szervezetten dolgoz­nak. Az átrétegződés viszont a pártszervezettől is fokozott po­litikai, ideológiai, kulturális munkát igényel. Okvetlenül ügy elembe kell vennünk azt is, hogy Pataknak van egy belvá­rosa és 7 kültelepülése. Tóth József: A kereskedelmi hálózat szépen fejlődik. Több, szép üzletünk is van már, az idén pedig megkezdjük egy korszerű ABC és iparcikk bolt építését. Ez a bolt 2 emeletes lesz, mintegy 12 millió forin­tos költséggel épül. A tervek szerint 1971 végére készül el. Az egészségügy viszont egyik súlyos gondunk. A körzeti ren­delők zsúfoltak. Addig sok vál­tozásra nem számíthatunk, "míg az új egészségház meg nőm épül, de már terveztetjük ezt a házat is. Az orvosellátás- sal később jelentkeznek majd a gondok. Orvosaink ugyanis, egy kivételével, .nagyjából egy­szerre mennek majd nyugdíj­ba, az újaknak viszont egyelő-i re nem tudunk lakást biztosí­tani. Enélltül pedig nem igen jönnek. Bujdos Jánoy: Az oktatást il­letően is számos elképzelés­sel, tervvel rendelkezünk. Nemrégiben megkezdtük a 10 lantermes iskola építését és bővíteni szeretnénk a kollégiu­mot is. A településekről, 5—8 kilométerről is járnak gycre- hek iskolába, ezeket szeret­nénk mind behozni Patakra. Hadd folytassam talán a mű­velődési otthonnal. Otthonunk számos, új kezdeményezéssel kísérletezik. Patak és a Patak­hoz tartozó települések sokré- Jö igényeinek megfelelően. Többek között megalakult az értelmiségi klub, az agrárklub, a szocialista brigádvezetők fó­ruma. Szeretnénk, ha váro­sunkban is láthatnánk na­gyobb igényű színelőadásokat. Ehhez úgy próbáljuk megterem­teni a lehetőséget, hogy a mo­ziban építünk egy megfelelő •Bérel ű színpadot. Ezzel ugyan csökken valamit a férőhelyek száma, viszont a mozi még így ls tágas, nagy befogadó képes­ségű marad. Tóth József- A város idegen- forgalmának fejlesztésével Is Hol tart ma Sárospatak? foglalkozunk. Patakot évente körülbelül 100 ezer smber lá­togatja meg, szeretnénk hát, ha vendégeink érdekes, szép rendezvényeken is részt vehet­nének. A diáknapokon kívül most egy új kezdeményezéssel is megpróbálkozunk: minden évben meg akarjuk tartani a „kuruc napokat”. Ezeken a na­pokon a kuruc kor irodalmá­ból, énekszámaiból, táncaiból állna össze a műsor. Lovasok is felvonulnának korabeli jel­mezekben, kuruc vitézekként. Egy másik tervünk: állandó klubok létesítése diákzeneka­rok, énekesek számára. Termé­szetesen, nem énekművészek képzésére vagy felfedezésére gondolunk, egyszerűen csak le­hetőséget szeretnénk biztosíta­ni azoknák a fiataloknak, akik szívesen muzsikálnak, énekel­nek. A tiszta, virágos Sárospa­takért mozgalmat is szeret­nénk még élőbbé tenni, hogy a város csinosodjon, szépül­jön. Bujdos János: Okvetlenül szólnunk kell még valamiről, egy örvendetes jelenségről. Talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy növekedett a vá­ros lakóinak politikai érettsége. A pataki üzemek általában szépen gazdálkodnak, jó ered­ményekkel zárták az évet. Mezőgazdasági üzemeinkben az egy napra jutó átlagjövede­lem G5—69 forint között van. Ügy vélem, ez is szép ered­mény. A Kosulh Tsz és az Üj Esztendő Tsz nemrégiben egyesült, most már nagyobb erővel tudnak gazdálkodni, be­ruházni. Elmondhatjuk, hogy komoly, nagy kérdésekben és a kicsikben is szót lehet érte­ni a pataki emberekkel, ma­gukénak érzik a várost sok gondjával, tennivalójával együtt. Ez is egyik fontos biz­tosítéka Sárospatak városiaso­dásának. Priska Tibor A művelődési házak és a szabad szombat A borsodi iparvidéken mar mintegy 80 ezren dolgoznak csökkentett munkaidőben. Va­jon ezek a dolgozók milyen elfoglaltsággal töltik pihenő­napjaikat és a megnövekedett szabad idő célszerű felhaszná­lását, hogyan tudnák segíteni a művelődési otthonok. Erre keresnek az idén vá­laszt a tiszaszederkényl, izsó- falvi, szikszói és sátoraljaúj­helyi művelődési házakban. Ezeken a helyeken a megyei tanács művelődési osztályá­nak kezdeményezésére szabad szombatonként érdekes, de egymástól eltérő programokat valósítanak meg. Így például Izsófalván a bányászfiatalok­kal előre megbeszélt terv sze­rint a pihenőnapokon klubfog­lalkozásokat tartanak, ame­lyen társasjátékok, családi ünnepek, műsoros és táncos esték, valamint különböző ta­lálkozók váltogatják egymást Tiszaszederkényben a művelő­dési ház vezetősége megren­delte a hazánkban megjelenő összes újságokat, folyóiratokat és a szabadnapokon olvasódél­utánokat rendeznek. Erre meghívják a rádió, a televízió és a lapok egy-egy szerkesz­tőjét, akik a dolgozók által felvetett kérdésekre válaszol­nak. A szikszói művelődési házban barkácsoló műhelyt lé­tesítettek és abban a szabad­napos dolgozók egyebek kö­zött a háztartáshoz szükséges javítási munkákat is elvégez­hetik. A rendezvényeken a művelődési házak aktívái el­beszélgetnek a dolgozókkal, hogy megtudják, milyen el­foglaltsággal töltenék legszí­vesebben pihenőnapjaikat A tapasztalatokról összesítést ké­szítenek és megküldik a me­gyei tanácsnak. Tízéves a KONSUMEX, me­lyet 1959 áprilisában azzal a céllal hoztak létre, hogy elő­segítse a lakosság jobb ellá­tását. Azóta az importcikkek számottevően növelték a bel­kereskedelem árukészletét, s amíg a kiskereskedelmi for­galom nem egészen a kétsze­resére emelkedett, addig a KONSUMEX forgalma meg­ötszöröződött. A fogyasztási iparcikkek túl­nyomó részét ez a vállalat importálja. Több mint tíz­ezer féle cikket szerez be, s ezek értéke tavaly fogyasztói áron számolva 4 milliárd fo­rint körül volt. Csak néhány jellemző adat: a KONSUMEX útján tíz év alatt 4,2 millió órát, 100 ezer hűtőszekrényt, 170 ezer porszívót, 10 millió darab kötöttárut, 10 millió pár nylonharisnyát, 50 ezer r m Öt uj körzeti tanács közül csak néhány is elég, hogy ízét adja a mögöttünk hagyott útnak. A hároméves terv során si­került helyreállítani a háborús károkat. Az első és a második ötéves terv időszakában a me­gye az országos beruházások tetemes hányadával gyarapo­dott Fejlődött a bányászat, a kohászat és a gépipar, megte­remtettük a korszerű vegyipar alapjait B orsod megye nagyüze­mei közül 1960-ig a Le­nin Kohászati Művek többek között nagykohóval, martinkemencékkel, középhen­gersorral; az ózdi Kohászati Üzemek ércfogadó pályaud­varral, érctömörítővel és sok. más egyébbel gyarapodott. Bővítették a Diósgyőri Gép­gyárat A villamosenergia-ipar a Borsodi Hőerőművel és a Ti­szai Hőerőművel lett gazda­gabb. Megépült a Miskolci Pa­mutfonoda, üzembe helyezték a Miskolci Hűtőházat. A változások a mezőgazda­ságot sem hagyták érintetle­nül. Az 1948-ban elsőnek meg­alakult mezőkeresztesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet sorra követte a többi. S még az elkövetett hibák, a Nagy Imrc- féle revizionista politika és az ellenforradalom okozta meg­rázkódtatások sem változtat­hattak azon, hogy 1961. tava­szára. Borsod megyében végle­gesen' befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átszervezése. Évszázadok óta megmereve­dett, rideg „törvényeket” ol­vasztott fel az egymást követő tavaszok melege. A falvakban sorra gyűlt ki a világosság. 1945 előtt a borsodi települé­sek 29,5' százaléka ismerte a villanyvilágítást. 1958-ra a települések 63,5 százalékát, az­óta valamennyi településünket villamosítottuk. A lakosság egészségügyi ellátását a társa­dalombiztosítás bevezetésével sikerült megjavítani. Az 1949. évi 33,9-del szemben ma több mint 70 kórházi ágy áll min­den 10 ezer lakos rendelkezé­sére. Legyőztük a Borsodban valaha féktelenül tomboló népbetegségeket ék legyőztük a tudatlanságot is. Vég nélkül sorolhatnánk új életünk büszke számadatait. A felszabadulás óta megyénk­ben az ipari termelés körülbe­lül hat és félszeresére növeke­dett. Villamos energiából az 1949. évi 274 millió helyett ma évente több mint 3 milliárd kilowattórát termelünk. Többszörösére növeltük példá­ul a nyersvas és a hengerelt icél termelését. Évről évre új létesítményekkel gazdagodunk. Nemrég épült fel a Borsodi Ercelőkészítőmű. Néhány hó­napja csak, hogy termelni kez­dett a Borsodi Házépítő Kom­binát, amely megyénk lakás- helyzetét hivatot gyors ütem­ben megjavítani. Életkörülményeink évről év­re javulnak. A bérből és fize­tésből élők jövedelme csupán az elmúlt esztendőben majd­nem 5 százalékkal növekedett. Az átlagot is meghaladta a ter­melőszövetkezeti parasztság jö­vedelmének növekedése. Ke­resetünk egyre nagyobb részét költjük a kényelmünket, éle­tünk kulturáltságát szolgáló tartós fogyasztási cikkekre. Élelmiszerfogyasztásunk szer­kezete is gazdagabb, jobb táp­lálkozásról tanúskodik. A számok életünk alaku­lásáról beszélnek. A már említett 1938-as vármegyei szociográfiának ta­lán már csak egyetlen megál­lapítása igaz: Borsod megve az ország gazdasági életében ma is kiemelkedő, fontos helyet foglal el. Természeti adottsá­gai, kedvező földrajzi viszo­nyai változatlanok. De gazdag­sága az egykori rosszul táplált gyermekeké, a valaha nyomor­tól sújtott munkásoké, parasz­toké és summásoké. A legutóbbi két tucat tavasz több nyomot hagyott ezen a vidéken, mint az előző ezer év. Flanck Tibor A kétezer lelket sem szám­láló, kis községekben nap­jainkban már nem célszerű önálló tanácsot fenntartani. A mai szakigazgatás minden ágát két ember — legyen bármennyire jól képzett — nem tudja megfelelő szinten ellátni. A tanácsok centrali­zálásával ki lehet alakítani a szakigazgatási csoportokat. Ezek segítségével aztán job­ban lehet intézni a lakosság problémáit, a község sorsát. Az átszervezéssel ugyanakkor a járási tanács apparátusa is csökkenthető. E gondolatok jegyében a közelmúltban a sátoraljaújhe­lyi járás tizenegy kis lélek­számú községe határozta el a közös tanácsok létrehozását. A napokban valamennyi helyen megtartották a falugyűléseket. Az emberek maguk döntötték el mindenütt, hogy melyik körzeti tanácshoz szeretnének tartozni. A most kialakított öt új körzeti tanáccsal együtt már tizenegyre emelkedett az új­helyi járás közös tanácsainak száma. Az új tanácsok a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának döntése után július 1-én kez­dik majd meg működésüket. 1 Jártamban keltemben Az elnök vbAh helyeit szégyenkezik kétezer polgári áldozata volt a nagy világégésnek. A háború alatt 46 borsodi községet és várost ért légitá­madás, 226 településen zúgtak végig a harcok. A megyében több mint 25 ezer — ezen be­lül Miskolcon több mint hét­ezer — lakóház sérült meg. Sú­lyos károk érték megyénk ipa­ri üzemeit és kereskedelmi hálózatát. Egyedül a mai Le­nin Kohászati Művek üzemei­re és lakótelepeire 720 darab 200—250 kilogrammos bomba hullott. 1944 november—decemberé­ben a 2. és 4. ukrán front csa­patai felszabadították Borsod megye egész területét. Az or­szág első szabad tavasza már szabadságot talált megyénk­ben. T örténetünk azóta — két tucat tavasz története. Az első tavasz valóra váltotta a magyar parasztság évezredes álmát. Az ország nyugati felében még dörögtek a fegyverek, amikor 1945. már­cius 18-án megjelent az Ideig­lenes Nemzeti Kormány föld- reform-rendelete. 1945 tava­szán Borsod megyében kevés híján 44 ezer ember jutott föld­höz. Megkezdődött életünk gyors átalakulása. A következő esz­tendők sorra hozták meg a szénbányák, a legfontosabb ne­hézipari üzemék, a villamos erőművek, a nagybankok, majd a közepes üzemek államosítá­sát A döntő fordulat 1948. ta­vaszán köszöntött be. 1948. március 25-én a Miniszterta­nács határozatot hozott a száznál több munkást foglal­koztató üzemek államosításá­ra. Államosítottuk az iskolá­kat, majd a lakóházak egy ré­szét is. A tulajdonviszonyok alapve­tő megváltozása hihetetlenül gyors fejlődés forrása lett. A statisztikák tengernyi adatai R égen porosodó statiszti­kák, jelentések és év­könyvek beszélnek a felszabadulás előtti Borsod megye népének szomorú törté­netéről. Elmondják, hogy a magyar „Ruhr-vidék” termé­szeti adottságai, kedvező föld­rajzi viszonyai sok gazdasági ágazat fejlődését tették lehető­vé. És elmondják azt is, hogy e fejlődő vidék népét egyaránt sanyargatta földbirtokos, tőkés és kereskedő. Az 1938. évi vármegyei szo­ciográfia többek között el­mondja, hogy nyaranta gyak­ran hétéves gyermekek dol­goztak az uradalmakban látás­tól vakulásig, napi 44 fillér­ért Ugyanez a szociográfia megállapítja: „a déli járások területén gyakran jöttünk rá, hogy a gyermekek S0 százalé­ka hetekig nem ivott egy csé­sze tejet, vagy nem evett egy tojást...” A mezőkövesdi já­rásban a lakosság 20 százaléka barlangokban lakott. Az em­lített szociográfia csaknem öt­ezer barlanglakóról beszél. A barlangokban sokszor 6—7 em­ber zsúfolódott össze — egy .fedél” alatt éltek az állatok­kal. Egy-egy ilyen család jö­vedelme alig közelítette meg az évi 300 pengőt. A nyomor egyaránt sújtott munkást és parasztot. Miskol­con az iparban dolgozók szá­mánál kétszerié többen keres­tek munkát. A munkanélküli­ség réme azokat is szüntelenül fenyegette, akik éppen dolgoz­tak. Elképzelhetetlen szegény­ség, betegség és tudatlanság tartotta évezredes reményte­lenségben a népet. A várva várt kikeletért is drágán kellett fizetni. A sok­sok szenvedésre a második vi­lágháború tette fel a „koro­nát”. Majdnem 40 ezer embert hurcoltak el, több mint 20 ez­ren menekültek a borsodiak közül. A megyében több mint Két tucat tar áss Borsodban — Es végül kérek egy kisfröccsöt! Ja, azt persze nem, mert szóda nyilván itt sincs. Inkább... — Tudok hozni fröccsőt, van szódánk 1 — Tessék? — Mondom van szódánk. — Kérem, ne tessék vic­celni, én komolyan beszé­lek, figyelmeztetem, hogy a vérnyomásom, ha felidege­sítenek ... — Máris hozom a kis­fröccsöt. Ismétlem, van szó­dánk. — Hogyhogy van? Mi az, hogy van? Csak úgy egysze­rűen megnyomja az üveg nyakán a kallantyút, és jön a szóda? Arra a fehér mi­csodára gondolok, ami pe­zseg, amiből valaha Itt is, ott is az ember elé tettek, ha kérte, csak nem merte magában kérni, mert akkor kinézték. Szóval, abból van? — Abból. Különben a bolt­ban is van, ha valaki be­megy, kér, kap. — Bármelyik vadidegen ember? — Bármelyik. És hozta a fröccsőt. Nem kútvízzel, nem párád! kese­rűvel. Eredeti, hamisítatlan szódaíz, bár a bor egy kis­sé elnyomta. Hiábal Sok mindent meg­ér az ember, ha jár-kel szép­séges megyénkben! 0*0 Hamarosan megszaporod­nak a kirándulókkal, turis­tákkal teli autóbuszolt, sze­mélygépkocsik Széphalom­ban is. A Kazinczy-mauzó- leumot a szezonban 16—13 ezer ember keresi fel, de nagyon sok az átutazó ven­dég is, hiszen Sátoraljaúj­hely, Sárospatak közel van, és a Hegyköz szép tájait is mind többen látogatják. — És újra szégyenkezhe- tem — mondja a Széphalmi községi Tanács vb-elnöke.-— Vendégeink zömének ugyan­is sem egy szendvicset, sem egy pohár Italt nem tudunk biztosítani. A múlt években szinte naponta hallottam, hogy szidják a községet, a tanácsot, dohát mit tegyek? Széphalom is mezőgazdasá­gi község, és az üzletek nyitvatartási ideje termé­szetesen a lakókhoz igazo­dik. A boltok reggel hattól kilencig, majd délután 15 órától 19 óráig tartanak nyitva. Akik a közbeeső idő­ben, tehát a legnagyobb hő­ségben érkeznek, nem tud­nak meginni sehol egy po­hár frissítőt sem. Jó lenne talán valami kis büfé, ap­rócska gomba, ahol melles­leg levelezőlapot is árulhat­nának. A gomba általában sehol sem ráfizetéses. Nem valószínű, hogy ennek az elmés találmánynak a meg­valósítása a vendéglátóipari szervek részére különösebb kockázattal járna Szépha­lomban, a nagy idegenfor­galmi szezonban. fíurióznm Tiszaszederkény, birkacsár­da. gázkályhát és 10 millió pár lábbelit hoztunk be az or­szágba, s adtunk át a keres­kedelemnek. Az import növelése tehát hatást gyakorolt az iparra, gyártmányfejlesztésre ösztö­nözte az üzemeket, hogy a külföldivel versenyképes árut termeljenek és bocsássanák ki. Az Import hatására pél­dául a hazai vállalatok csök­kentették a porszívók, hűtő- szekrények árat, javult bizo­nyos fajta cipők minősége, vá­lasztéka. A nyakkendő és ny- loning-gyártás pedig elérte az európai színvonalat és a gyapjú, valamint a kötszövő ipar is nagyobb Választékkal jelentkezik. A tízéves KONSUMEX te­hát egészséges versenyre ösz­tönzi vállalatainkat. Ecrészséaes verseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom