Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
€SZAK-MAGYARORSZÄG = A közmfivczetéki csövek fektetésénél a munkát eddig liosszú, megtámasztott oldalú árkokban végezték. Az Építéstudományi Intézetben kidolgoztak egy új építési módszert, melynek során a csöveket egy védőkosárral együtt emelik be az árokba. A cső fektetési munkát a kosár védelmében végzik el. Az új módszerrel gyorsan és a közúti forgalom minimális zavarásával lehet vezetéket építeni. Buszúitmilliós Byereses A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsa elfogadta az 19(18. évi nyereségrészesedés felosztásáról szóló előterjesztést. Az év közben már szétosztott, összesen 5 millió <531 ezer forintot nem számítva, március 14-én 25 millió 230 ezer forint nyereséget fizet ki a vállalat. Ebből a dolgozók I. kategóriájára 736 ezer, A II. kategóriára 2 millió 734 ezer, a III. kategóriára pedig 21 millió 760 ezer forint jut. A kollektív szerződés lehetőséget adott volna rá, hogy a nyereségrészesedést differenciáltan osszák szét az üzemek között. A szakszervezeti tanács azonban elfogadta az igazgatóság javaslatát és — figyelembe véve, hogy a gyár egész kollektívája igen jól dolgozott az elmúlt esztendőben — nem tett különbséget az egyes üzemek között. A jövő hét végén kifizetendő nyereségrészesedés összegén felül hétfőn, március 10-én több mint másfél millió forintot osztanak szét kiváló dolgozó jelvények új tulajdonosai között. Egyetlen esztendő L Az elnök és a párttitkár, a szakemberek és a brigád vezetők, az alkalmazottak és a tsz-tagok szinte szó szerint azonos mondatokkal vallják, hogy a mezőkövesdi Búzakalászban a szocialista munka- Verseny ma már az egyik legnagyobb erőforrás, amely nemcsak anyagilag gazdagítja a szövetkezetét, hanem erkölcsileg és politikailag is. így nemcsak gazdasági eredményekben mérhető a gyümölcse, hanem a versenyzők öntudatának erősödésében is. Né»y alapelv A mezőkövesdi Búzakalász Tsz-ben tavaly, a Kommunisták Magyarországi Pártja 'negálokulásának 50. évfordulójának tiszteletére 350 termelőszövetkezeti dolgozó kapcsolódott be a szocialista munka- versenybe. A verseny céljait a Pártvezetőség, a tsz-vezetőség és a versenybizottság az esztendő elején négy tételben foglalta össze. 1969-ben is, mint fő versenyzési célok, ezek maradtak érvényben: 1. A gazdálkodás és az üzem fejlesztése, a gazdálkodási eredmények növelése, a termelési tervek túlteljesítése. 2. A gazdaság bevételeinek, ezen belül a tagok és alkalmazottak jövedelmének növelése. 3. A dolgozók munkakörülményeinek javítása. 4. A szociális és a kulturális juttatások bővítése. A Búzakalász már meglar- t°tta zárszámadását, értékelte 1968. évi eredményeit, ez- Zel együtt a munkaversenyt is. A gazdaság termelési értéke egyetlen év során 80 százalékkal növekedett. 1967-ben 36 millió volt a termelési érték, 1968-ban viszont 65 millió forint. A közös vagyon az 1967- es 42 millió 91 ezer forintról millió 498 ezer foiántra no- vckedett, a tiszta vagyon pedig ^ millió 644 ezer forintról 943 000 forintra. Az egy tiJgra jutó évi átlagos jövede- lem 22 240 forint volt (5540 folttal több, mint 1967-ben). Az egy munkanapra jutó átlagos kereset 1968-ban meghaladta a 122 forintot. Rendszeres üdültetés Ezek jelzik, hogy a munkaverseny első két tételére vonatkozó terveket túl is teljesítették. A második tételtől ugorjunk a negyedikhez. Aligha van megyénkben még egy olyan tsz, amely annyit tenne a szociális és kulturális juttatások bővítéséért, mint a Búzakalász. 1968-ban 127 tsz-tag és alkülroazott üdült üdülőiben pra.yuCTézoboszlón és a Balaton mellett. Az üdülési költségek zömét a közös fedezte. — Tagjaink rendszeres üdültetését igen fontos feladatunknak tekintjük — mondotta ezzel kapcsolatban Garay Gyula párttitkár. — A jövőben még magasabb színvonalon kívánjuk biztosítani dolgozóink pihenését, üdültetését. Fizetett szabadság A Búzakalászban tavaly, az új tsz-törvény értelmében kiszélesítették a fizetett szabadság biztosítását. Korábban csak azok kaptak szabadságot, akik legalább évi 250, tízórás munkanapot dolgoztak. 1968-ban mindazoknak biztosították, akik az alapszabályban előírt munkaminimumokat teljesítették, akkor is, ha nem dolgoztak 250 napot. így összesen 3707 nap fizetett szabadságot adtak ki, ezekre 450 000 forintot fizettek a tsz-tagoknak. Ezenkívül az alkalmazottaknak 240 000 forint bért fizettek ki a szabadság-napokra. Az üdültetéssel együtt ez a szabadságolási szint megközelíti az ipari üzemekben biztosított üdültetést és szabadságolást. — Mindent összeszámolva — mondotta Busznyák András tsz-elnök —, termelőszövetkezetünk tagjai és alkalmazottai 1968-ban kereken egymillió forint szociális juttatást kaptak. A munkaverseny és az egész termelés, gazdálkodás harmadik ..alapelve” a dolgozók munkakörülményeinek javítása. Hogyan javították 1968-ban a munkakörülményeket? Három és fél millió forintért vásárollak erőgépeket, munkagépeket, dömpereket, szállítógépeket és két mikrobuszt. Busznyák András elnök azonban megközelítően sem elégedett a gépesítés méreteivel. Elmondotta, hogy elősorban korszerű vető-í takarmánybetakarító-, aprító- és szállítógépekre lenne még szükségük, hogy fokozzák a termelés technikai korszerűségét, másrészt csökkentsék az emberi fizikai munkát. Az állattenyésztés számszerű és minőségi fejlesztésének alapvető feltétele a beruházás. A mezőkövesdi Búzakalász 1968-ban saját erőből, 20 millió forint felhasználásával felépítette a 400 férőhelyes, korszerű borjúnevelőt és az 500 férőhelyes tehénistállót. Saját körülményeiket figyelembe véve, saját elképzeléseik, tervezéseik alapján, saját építőbrigáddal oldották meg az építkezést. Új módszerek az építkezésben A 20 millió forintból új módon annyit építettek, hogy a létrehozott építmények a hagyományos eljárással legalább 100 millió forintba kerültek volna. A haszon elsősorban a tsz-é, de az sem vitatható, hogy ezzel a népgazdaságot is tehermentesítették. Az új, saját tervezésű és kivitelezésű, 500 férőhelyes tehénistálló éltél’ az eddig ismert megoldásoktól. Az építkezést 1968. május 23-án kezdték el. A kivitelezés olyan gyorsan történt, hogy november 15-én lényegében használni kezdték az istállót. Jelenleg ez az ország legnagyobb olyan tebénistállója, amely egy fedél alatt, közfalak nélkül teszi lehetővé ötszáz tehén bekötését, korszerű takarmányozását, gondozását. Költségvetésének, építésének, berendezésének, technikái felszereltségének, és üzemelési technológiájának ismertetése külön tanulmányt érdemelne. A mezőgazdasági vezetők és szakemberek máris felfigyeltek rá. Többek között Kunffy professzor, a mezőgazdasági építkezések egyik legtekintélyesebb szakembere a legteljesebb elismeréssel nyilatkozott róla. Szcndrci József (Folytatjuk) Ä KRW miskolci telepén 4 vezetés színvonala és társadalmi ellenőrzése A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat egyre növekvő jelentőségű, 580 fős miskolci telepére látogattunk a koksz-, érc- és ócskavashegyek tövébe. Innen látják el alapanyagokkal Diósgyőr, Ózd és részben Dunaújváros kohóit. 1968-ban a vállalat termelő besorolásból kereskedelmi besorolásba került. Az új gazdasági mechanizmus következtében pedig piaci monopolhelyzetét a MÉH Vállalat veszélyezteti. A gazdasági feladatok növekedésével megszaporodnak az emberek közötti problémák társadalmi, politikai szinten is. Létkérdésként velődnek fel például a termelékenységre, a munka intenzitására, a termelés társadalmi ellenőrzésére, a demokrácia gyakorlati érvényesülésére vonatkozó kérdések. Irányítás és ellenőrzés A fentiekről való beszélgetésekre jó alkalmat nyújtott a szakszervezeti vezetőségválasztó gyűlés, ahol külön-külön és együtt is találkozhattunk a gazdasági, a párt- és a tömegszervezeti vezetőkkel. Aranyosi István elvtárssal, az itteni párttitkárral, a pártós a gazdasági vezetés viszonyáról beszélgettünk. — Nagy ellentétről nem lehet beszélni. Mecser Lászlóval, a gyáregység vezetőjével jó a kapcsolat. Kisebb észrevételeket tettünk csak vezetési módszereire. — Például? szerű közgazdasági módszerekkel felméréseket? — Felméréseket csak a központ végez. A nagy volumenű tervek is csak Budapesten születhetnek. Itt csupán ütemtervek készülnek. — Ügy tudjuk, alig van magasabb műszaki, közgazdasági végzettséggel rendelkező szakember. S hallottunk arról is, hogy többen elmentek innen, ön szerint alkalmas-e a megnövekedett feladatok teljesítésére a jelenlegi vezető gárda? — Igen. — A párttitkár elvtárs már beszélt egyszer a gazdasági vezetők beszámoltatásáról. Megvizsgálták-e a már említett szempontok szerint — a korszerű eszközök alkalmazására gondolunk — a vezetők munkáját? Bodnár József, a feldolgozó üzem vezetője nemmel válaszolt. Aranyosi elvtárs szerint lényegében érvényesül ez a szempont is, de ő tovább menne egy lépéssel: a dolgozókat jobban be kellene vonni a termelési tanácskozásokba. A budapesti központ pedig ne két- három nappal, hanem egy-két héttel korábban adja meg a termelési tanácskozás anyagát. Miskolc és Budapest kapcsolata Ezután vita alakult ki a miskolci üzemegység, a pórt- és tömegszervezetek, valamint a központ viszonyáról. Egységes vélemény: nem veszik kellően figyelembe a párt- és a tömegszervezetek véleményét, nem hívják meg képviselőiket a tervek készítéséhez. Bodnár András, a Miskolci városi Pártbizottság munkatársa megemlíti: helyes lenne, ha a központi KAV-vezetés beszámoltatására meghívnák a vidéki vezetőket is. Persze, a demokratizmus kérdése a központ és a vidéki üzemegységek közötti viszonyon innen is felvetődik. A szakszervezeti gyűlés jó példa erre. Pcpp Sándort, a miskolci üzemegység szakszervezeti bizottságának titkárát a vezetőségválasztó gyűlés megerősítette tisztségében, de hallatszottak vélemények, hogy túlságosan is maga csinál mindent. — A szakszervezeti munkának mennie kell, s nekem mindazt el kellett végeznem, amit a reszortfelelősök elmulasztottak — válaszolta a szakszervezeti titkár. ♦ Egy szó mint száz: a KAV helyzete sokat változott a gazdaságirányítás új rendszerében. Változott a gazdasági munka pártirányítása és társadalmi ellenőrzése is. De az itt felmerült kérdésekből és e kérdésekre kapott válaszokból egyaránt érezni lehet, hogy a vezetés színvonalát, s hatékonyságát tovább lehet és kel! is emelni. Tovább javítható a gazdasági munka pártirányítása, társadalmi ellenőrzése is. Nyakas Szilárd — A 68-as hajrában egyes beosztottakkal szemben meg nem engedett hangot használt ... — Gondolom, a tagfflrűlésen is merülnek fel gazdasági kérdések. — Igen, a munka jobb ösn- szehangolása céljából határozatot hoztunk: üljön össze hetenként az üzemi négyszög, a gazdasági, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-vezetők. — A gazdasági vezetők beszámoltatása a termelés társadalmi ellenőrzésének hatékony eszköze lehet. Önök hogyan használják ki ezt a lehetőséget? — Elmondhatom, nálunk jól sikerült a beszámoltatás. Mi a beszámoltatási időpont előtt egy hónappal írásban megadjuk a kérdéseket, melyekre az illetékes vezetőknek szintén írásban kell válaszolniuk. A választ a beszámoltatás előtt legalább egy héttel le kell adni. Ekkor ül össze a pártvezeGazdasági figyelő HETVEN HÁROMEZER BÁNYÁSZ tartozik az országban a bányaiparban is egyre erősödő, izmosodó szocialista brigádmozgalomhoz. Közelmúltban tartott országos tanácskozásukon az iparág vezetői elmondták, hogy mindkét bányászati ágazat — a szén-, valamint a kőolaj- és földgázbányászat — eredményesen teljesítette tennivalóit, pedig az elmúlt idők nehéz követelményeket támasztottak velük szemben. Egyike volt ezeknek a népgazdaság energiastruktúrájának megváltoztatása; a földgáz és a kőolaj arányának növekedése, a szén arányának csökkenése. Ez a folyamat, amely egyébként ma világjelenség, bizonyos szociális problémákat is felvet. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete és az iparág vezetői ezért messzemenő emberséggel igyekezett és igyekszik a továbbiakban is átsegíteni az érintetteket ezeken a nehézségeken. Az utóbbi esztendők feladatainak megoldásában különösen kitűntek a bányászat derékhadát alkotó szocialista brigádok. Jelenleg a bányaművelés munkájában több mint ötezer munkabrig'ád vesz részt, és 236 műhely és üzemrész, valamint 13 üzem versenyez a szocialista címért. A mozgalom továbbfejlesztésében ma a tartalmi színvonal emelése a legfontosabb — állapították meg az említett tanácskozáson. Kiemelt figyelmet érdemelnek a műszaki, valamint a fizikai és műszaki dolgozókat egyesítő komplexbrigádok, amelyek különösen a jövő mind bonyolultabb feladatainak megoldásához nyújthatnak nagy segítséget. O tőség és tárgyalja meg a jelentést. — A jelenlegi pártvezetőség alkalmas erre a feladatra? — Igen. A novemberi vezetőségválasztás után egységesebb lett a pártvezetőség. Van egyéni felelősség a vezetőségi tagokban, amely eddig nem volt általánosan jellemző. A beszámoltatás hatékonysága Mecser László gyáregység- vezető, a szakszervezeti gyűlésen arról beszélt, hogy a munkaidő-kihasználás csak 65 százalékos. Szerinte a hiba nem a vezetőségben, hanem a munkásokban van. Ezt a szakszervezeti gyűlésen el is ismerték. De mit tesz a helyi vezetőség a fegyelmezésen túl a munkaintenzitás növelésére? Végeznek-e korA GÉPIPAR IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉIRŐL nyilatkozott a Gépipari Tudományos Egyesület jubileumi közgyűlésén dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Vállalataink — mondotta — egyre jobban felismerik a műszaki fejlesztés jelentőségét Ez kifejezésre jut abban is, hogy az utóbbi hét évben 62 százalékkal nőtt a gépiparban a fejlesztéssel foglalkozók száma, holott az összlétszám csupán 29 százalékkal emelkedett. Az 1969-es tervek szerint a gépipar termelését oly mértékben kell emelni, hogy a lakosság 10 százalékkal több vasműszaki árut vásárolhasson, mint tavaly. Most válik lehetővé, hogy a szocialista országokba irányuló export 8, a tőkés export pedig 12 százalékkal emelkedjék. Mindezzel együtt a vállalatok idei tőkés exportjának előirányzata még nem éri el a kívánt szintet. A tervek kidolgozásakor tehát arra kell a gépiparnak törekednie, hogy a piaci igényeket mind jobban ki tudja elégíteni. Nagyon fontos a kutatómunka hatékonyságának fokozása, az új progresszív kutatási irányok fejlesztése, a szellemi erők és az anyagi eszközök nagyobb mértéiül koncentrálása. A gazdasági reform bevezetése óta harmincnál több célprogram végrehajtására kötöttek szerződést több vállalattal és kutatóintézettel. E feladatok végrehajtásában az Akadémia több kutatóintézete és a műszaki egyetemek több tanszéke is részt vesz. Saját erőnkből azonban így sem tudjuk a nemzetközi színvonalat minden téren megközelíteni. Ezért fokozottan törekedni kell a szocialista országok műszaki fejlesztési eredményeinek hasznosítására, a műszaki-tudományos együttműködés fokozására. Az utóbbi három évben megindult, ugyan a licencek, a gyártási eljárások vásárlása, de ennek mértéke még mindig nem kielégítő.
