Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
4 É$£AK-MAGYAROR$ZÁG FILM JEGYZET üräisileoiie iriMija tött itíők. A irrten jelmondata: lehet-e csapója egy emlékből élni? A néző kérdése: lehet-e erre a visszaemlékezés-töredékekből, a küiönbözö idősíkokban egymás mellé rakott villanásokból rendezői állásfoglalásra, mondanivalóra következtetni, s egyáltalán az ennyire széttöredezett, nem egészen tisztázott alapállásé gondolatra fel lehet-e egy kétórás filmet építeni? A filmet Guy Gilles rendezte. A női főszereplő, a Jeannet alakító Macim Méril olyan kedves, szimpatikus, hogy nehéz róla elhinnünk az általa megjeleníteni kívánt már-már skizoid lányt. Hogyan.«, s m erre indulj an ak gyerai ekeink ? sssssssssssjvMfsss.sss/vsswM'SAfifiwrrsssrt'Sffjv.-SfSSssssswssssss'Ssrs Vittorio Gassman roppant népszerű színész, a kalandfilmeket, a látványos tömegjelenetekben bővelkedő történeteket igen sok néző szereti, a paródiákat úgyszintén. Ezek az összetevők már eleve biztosítják a most bemutatott olasz— spanyol—francia koprodukcióban készült Brancalaone ármádiája sikerét. H3 hozzávcsz- sz.ük még a szép környezetet, nz ugyancsak szép női szereplőket, s azt, hogy a nem szink- -miaált filmben a kilencszáz év előtti népséget megjelenítő a tiszták magyarul beszélgetnek, a jó szórakozás mindenképpen‘.biztosított még akkor if., ha a paródia görbe tükrében felmettatott más kalandfil- mek célba vett motívumait- nem is ismerjük maradéktalanul. Az említett erények következtében, á Mario Moni- celli rendezte film messze túlhalad igényességben és szórakoztatásban egyaránt a szokványos, lovagtörténetek átlagán. Nálunk napjainkban már nem művészeti téma; a háztartási alkalmazottak élete. Annál inkább az Jugoszláviában, mint a Zágrábi Filmstúdióban készült, most bemutatott, Három óra magánélet című filmben láttuk. Itt tömegével keresnek állást a faluról felkerült lányok, hogy a városban maguknak megélhetést biztosítsanak, és a háztartások vezetésében olyan megkötéseket is elfogadnak, ami szinte minden idejüket igénybe veszi, és legfeljebb heti három óra jut a magánéletre. Fadil Hadzic filmjében egy nagyon vonzó, 19 éves háztartási alkalmazottal ismerkedünk meg, aki minden héten nagyon várja a három szabad órát, hiszen háziasszonya eléggé elviselhetetlen, szabad idejében pedig ki van téve, csakúgy, mint más kis cselédek, az olcsó kalandokra vadászó városi fiatalembereknek. Nem találja meg boldogságát az ilyen találkozásokban sem, s végül házigazdájának esik áldozatul. Nincs más útja, újabb állást keres. Emberi történet, hiteles alakokkal, jól sikerült társadalomrajz. Érdekes alkotás. ■ (benertek) K őrünk, a huszadik század egyik sajátos ellentmondása, hogy az emberek egy része szinte forradalmas lendülettel haladt előre a tudomány és technika világában, ugyanakkor az emberek nagy többsége elmaradt ettől a fejlődéstől. Ennek feloldására többféle lehetőség van. A jövőt tekintve mindenesetre igen fontos, hogy az ifjúság nevelésére és oktatására korszerű iskolatípusokat teremtsen a társadalom, ahol ki-ki adottságainak, képességének és tehetségének megfelelően építheti ki önmagában élete, hivatása alapjait. Napjainkban már inkább ez utóbbi jelent problémát világ- viszonylatban, és hazánkban, s így természetesen városunkban, Miskolcon is. Éppen ez adja magyarázatát, hogy miért foglalkozott mindezzel a Hazafias Népfront városi bizottságának idei első ülése. A pályaválasztási tanácsadás elvi és gyakorlati kérdéseiről beszélt Sztupák József, a városi tanács munkaügyi osztályának vezetője és Hnisz László, a művelődésügyi osztály iskolai csoportjának vezetője Ma már az élet, a munka minden területén megnőtt a társadalom igénye; sokoldalú, szakmáját magas fokon értő és végző emberekre van szükség. Ezért váltak döntő kritériumokká az adottság és a tehetség, egyszóval az alkalmasság. S e tekintetben kap különös jelentőséget a tanácsadás, hiszen a gyermekek és a szülők mindezt az általános iskola elvégzésének idejében még nem tudják reálisan megítélni. A hivatást, "az életcélt viszbnt főbbé Kevésbé már ekkor Véglegese» el kell dönteni. A pályaválasztási tanácsadás ma még jobbára a lehetőségek feltárását, illetve megismertetését jelenti a gyermekek és a szülők számára. Ezt szolgálja a helyi kiadású tanácsadófüzet is, amelyet minden végzős általános iskolás megkap ingyen. A döntés segítése a szülők mellett, napjainkban még az osztályfőnökök gondja, akik évekig figyelik, kutatják, elemzik tanulóik adottságait és képességeit. Természetesen az elkövetkező években ezen a területen is előre kell lépni. Jövőre nálunk is megalakul a tanácsadó iroda. Ebben már orvosok, pszichológusok és pedagógusok a tudományok komplex módszereivel végzik majd az alkalmassági vizsgálatokat. Igaz ugyan, hogy ez kezdetben csak az úgynevezett problematikus fiatalok — tehát például a pályaéretlenek — körére terjed ki, de jelentősége, hatása így is „kézzelfogható” lesz, mert gyakorlati tapasztalatai): közzétételével segíteni fogják az iskolai — osztályfőnöki — tanácsadás tartalmi színvonalának növelését. E célt szolgálja az iskolai felelősök kijelölése *— középiskolákban is — és rendszeres továbbképzése egyaránt. A pályaválasztási tanácsadás — s főként sikeressége — a szó legteljesebb értelmében társadalmi ügy. S miután a Hazafias Népfront a társadalom valamennyi rétegét összefogó tömegszervezet, ehhez sok segítséget adhat. Mindenekelőtt, a propaganda az, amiben a legtöbbet tehet. Nem. leevésbé fontos azonban az iskolák és az üzemek, a pedagógusok és az üzemi vezetők közötti kapcsolatok kialakításának, illetve erősítésének a segítése sem. a rendezvények szervezése és a szülők felvilágosítása mellett. Mindezen túl a népfront a maga eszközeivel a tudatformálás területén is igen sokat tehet. Segíthet megteremteni az összhangot a gyermekek és a szülők ambíciói, igényei között. Elősegítheti annak a rosszul értelmezett igényességnek, sőt hiúságnak az enyhítését, hogy egy gyerek legyen mindenben a legjobb. Külön feladat — s talán a legfontosabb — a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése a továbbtanulásban. A pályaválasztás és a pályaválasztási tanácsadás problémáit, feladatait a maguk teljességében nem volt célunk bemutatni. Néhány kérdéséről szóltunk, azok fontosságát igyekeztünk érzékeltetni és annak a jelentőségét, hogy mindez immár a Hazafias Népfront munkájának is része. Bocival Péter ÍJjít&h útmutató A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ népművelési munkát segítő kiadványainak sorában immár ötödik kötetként most jelent meg ör. Karsai Károly munkája, A szakmai érdeklődé* néhány kérdése címmel. A szerző közel 40 oldalas tanulmányában a címben jelzett kérdéseket teszi mérlegre és elemzi, különös tekintettel a termelés és a népművelés ösz- szefüggéseire. Hézagpótlónak és nagyon szükségesnek tartjuk e kiadvány közreadását, hiszen a népművelés fogalomköre rapjainkban meglehetősen kibővült és mind nagyobb helyet kap e tudatformáló tevékenységen belül a szakmai kultúra fejlesztése, a termelési propaganda, a technikai jellegű ismeretterjesztés. Ez az új kötet jelentős darabja a művelődési központ értékes soll» Jé példa Megyénkben számos terrrae* lőszövetkezet igyekszik elősegíteni, hogy tagsága a kis háztáji gazdaságot is fellendíthesse, jövedelmezőbbé tegye. Ilyen általános törekvés például, hogy feljavítsák a háztáji baromfiállományt. Nagyon jó segítséget nyújt e téren a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet. A tsz erre alkalmas épületében jérce-előneve- lőt. létesítettek. A téli hónapokban nyolcezer csirkét neveltek itt a háztáji gazdaságok részére. A csirkék súlya már most eléri a 80 deltát A tsz tagjai így olcsóbban jutnak hozzá az. aprójószághoz. „Irány az Segítség a képernyőn Falsest iüriémsí de a kalap még mindig az ölében. A vacsorának vége.' S ahogy az asszony asztali lyoni, az ember azt látja., hogy a kés olt van előtte. Kitegye, ne legye? A zsebéből szeget kotor elő, hogy a mágnességét kipróbálja. A szeg a késhez ugrik. — Hé! — álmélkodik a gyermek. — Édesapukám, én is kipróbálhatom? — Nesze, játszál vele — mondja az apa. Akár néked is adom. Közben az asszony vasaláshoz készül. Az ember pedig nyugtalanul tekíniget széjjel. Szeme a falon függő istúllókulcsán akad. meg. Majd újra forgatni kezdi a kalapot. — Julis —; szól akadozva. — Ha megengeded, megnézném a. Szegfűt. — Csak nézze — int fejével az asszony a kulcs felé, aztán tovább végzi a dolgát. "Az ember alighogy as istállóban felgyújtja a villanyt, az asszony máris ott van mögötte és hátával fogja az ajtót. S a szernek csak most találkoznak össze igazán. — Ugye, nem mész vissza többet. Józsi? — szól az asz- szony és a kötője sarkát '■ez- di gyürögetni. — Mondd, ugye nem mész vissza? Tudod — gördül lé arcán a könny — azt. a tálat másnap már meg is vettem. Semmiség az egész. Az emberen melegség szalad át. összeölelkeznek. A szobában már csak a tűz világít. Játszadozó fénye meg-meglibben a falon. Fenn a háztetőn jajgatva vágtat, a szél. Az ember mesébe kezd Elmondja vándorlásának történetéi. Csak arról a jó késről, ami mindig úgy fogott, mint a borotva, nem esett egyetlen szó. Csöbört Árpád v Sirofáa szeritva Három éra magánélst Jean és Jeanne szerelmes . fiatalok, illfeta/e szerelmes Hárulok voltak,, -hiszen a fiú már a történet kezdetén sem él. Jeanne kusza emlékeiben tér clykor-olykor vissza és az álmodozó, egyetlen emlékén rágódó, azt sok oldalról megközelítve elemző . fiatal lány em- l ikkockáiból tevődik ki a rejtélyes módon meghalt fiú lorlré jártak néhány aortása. Nagyon vázlatos ez a kép, mindössze annyit tudunk meg s szerencsétlen fiatalemberről, f ogy már 15 évese korában egyszer börtönben ült, s azt, hogy lázadozik az egész világ ellen, teljesen nihilista. A lány hosz- szú idő múltán sesn tudja meg, tiogy szerelmese meghalt, s Emíg vár rá, míg közös emlékeiket mesélgeti másoknak, fel-felidézödnek az együtt tölolyan tiszteletköröket csinál, hogy csakúgy porzik a hó. Bekopog a házba. — Szabad! — jön belülről egy remegő női hang. Az ember belép. Leveszi kalapját és köszön. Miközben a felette levő búmból úgy ömlik rá a fény, hogy szemét alig bírja nyitva tartani. Az asszony ott áll a tűzhely mellett és a' pirosodó karikákat nézi. Észrevette; 6 már akkor, hogy jön a férje, amikor a. kutya elvakkan- toila magát. Azóta úgy ver a szive, mintha ki akarna ugrani — Csak a. késemért jöttem — markolássza kalapját az ember. — OH van az asztalfiókban — válaszolja az asszony. Élekor a szobaajtóban egy ti' ói Körüli gyerek jelenik meg. — Édesapáin! — tárja ki karját: és az ember nyakába ugrik. Ás apa eiérzékehyülvc öle- • li magához a gyermeket. Közben az asszony is megmozdul és tálat tesz az asztalra — Tegye le a kalapját — mondja a szokott hangon. . aztá n együnk. Az ember nagyot néz. A tál szakasztott mása annak, amit összetört. — Jöjjön, mert kihűl — szól az asszony ismét és csurig szedi az ember előtt levő tájat. —. Nem szolgáltam én meg, Julis — húzódozik az ember. — Ne beszéljen ilyeneket, inkább lásson hozzá. Az ember kanál után nyúl, áll, hogy visszamegy érte. Majd mást gondol. Az asz- szony még azt hinné, hogy békülni akar. Erről pedig szó sem lehet. S megy tovább. A hosszú út után ipartelepek következnek. Ügy keresik a kétkezi munkást, mint a kincset, Az ember nem fél a munkától. Gyermekkorától benne él. Asszonyból sem lenne hiány. Majdnem minden helyen van olyan, aki számítana rá. Mégsincs maradása. Idő múltával, amikor újra havas lesz a határ, ismét eszébe jut a kés. Aztán elhatározza, hogy fizetéskor, ha meglesz az elszámolás, nem hagyja tovább. Történjen bármi, de visszamegy érte. A szél pontosan szembe fúj. Havat is vág az ember arcába. De csak megy, szedi a lábalt, mint a későre maradt jószág. Most szánkó jön vele szembe. Méghozzá, falubeli. A hátsó ülésen az elnök ül. Szégyell vele szembenézni, Ezért a kalapot jól a szemére húzza és úgy várja meg, amíg a szánkó elhalad. Egyébként is jön visz- sza. minőiért, csali zsebre teszi a kést. S ahogy a falu elé ér. megdöbben. Véges ’végig villany ég benne. Enyugi változás, amíg távol '.olt. Aztán, ha az asszony a házba is bevezettette, akkor néki még annyi szava sem lehetne otthon, mint eddig. Már a kert alatt van. Elsőnek a kutya veszi ' észre. Olyan csahpl&sba kezd, m intha tolvajt fogott volna,. — Fürge, te! — szól ekkor halkan az ember. Nem ismersz? A kutya megtorpan. Majd A középkorú férfi elgondolkozva rója az utat. Ha valaki megkérdezné tőle: hova, merre? Nem tudná megmondani. Olyan hirtelen'• jött minden, mint a villámcsapás. A konyhában reggeliztek a feleségével. Közben a jószág- tartásról vitatkoztak. Szó szót húzott, mire ő úgy vágta földhöz az előtte levő cseréptálat, hogy ezer darabra szakadt. . — Vedd tudomásul — kong még most is fülében az css- szony szava. —- itt minden az enijim. A ház is, a jószág is. Aztán, ha valami nem tetszik, mehetsz. Előtted az út: S most itt van, az országúton, Aztán ahogy lép, úgy jutnak eszébe a legénykori élmények. Éppen ezen az úton jött visszafelé. Üzenetet hozott egy családnak. Tél volt. Az egyik ház előtt. jó mozgású " kislány vágta a jeget. Szerencsére ide. szólt az üzenet. Mindjárt behívták és megvendégelték. Azóta úgy járt ehhez a házhoz, mintha itt született, volna. A vége aztán az lett, hogy benő süli. Vagyis beleült a készbe. A többire már nem. akar emlékezni. Ennyi is elég, hogy elfogja a keserűség. Közben utitárs utóin néz: gondolja botot vág és azzal, rövidíti az utat, Aztán már nyúl is a kabátja zsebébe, hogy elővegye a kést. Aztán meglepődik. Majd a bélést ■kezdi forgatni. Hátha oda- csúszott. De ott sem találja. Igen, már emlékszik: ottmaradt a konyhában, az asztalon. Pedig ehhez' az asz- szonynak semmi köze. Még legény korában vette a szent- tnri‘ vásáron Azóta is úgy fog, mint a borjúvá. Tiszta acél. Ha meg törli, szinte kék "Ant játszik a pengéje. MegI NAPJAINKBAN I mí5r í _________________I sem vitatj a az Iskolatelevízió értékeit, azt a felbecsülhetetlen segítséget, amit nyújtani tud minden általános és középiskolás gyermeknek. De különösen értékes ez a segítség a falun, vagy iparban szegény vidékeken élő tanulók számára, Most újabb akcióval jelentkezett az Iskolatelevízió. Erről ' szólunk az alábbiakban. Az Iskolatelevízió február 27-én az egyetemi, főiskolai, felsőfokú és technikumi felvételekhez segítséget nyújtó előkészületi tanfolyamot indított, amely 24 matematika-fizika előadásból áll. Az új műsor nz egyetemekre, főiskolákra és felsőfokú technikumokra pályázó középiskolás diákokhoz, illetve az egy-két évvel korábban érettségizett és most egyetemi, főiskolai felvételre jelentkezőkhöz szól. A műsor szerkesztői elsősorban a. fizikai dolgozók tehetséges gyermekeire gondoltak, akiknek a felsőoktatási tanintézetekben lenne a helyük, de műveltségbeli és szakismereti hiányosságaik miatt 11 cm kellő számban jutnak be oda. elsősorban hátrányos helyzetüknél fogva. Egész társadalmunk kötelessége azoknak a körülményeknek megteremtése, amelyben minden tanuló számára közel egyforma lehetőség nyílik az egyetemi felvételhez szükséges tudás megszerzésére. A Művelődésügyi Minisztérium, több felsőoktatási intézmény KISZ- btzottsága és a SZOT már tett helyi intézkedéseket e téren. Különféle előkészítő tanfolyamokat indítottak., elsősorban a fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek Iá mogn fására. Napjainkban mintegy félezer ilyen tanulócsoport működik Budapesten és vidéken, s így ez az előkészítő tanfolyam országos mozgalomnak tekinthető. E csoportokban- folyó oktatás megfelelő színvonalát; és módszerét kívánja biztosítani az Iskolatelevízió „Irány az egyetem” című sorozata. A TKI.FVlySlÚS I célját és feladatát így lehetne összegezni: enyhítés a fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek hátrányos helyzetén, vezérfonal biztosítása a már említett előkészítő csoportoknak és az azokat vezetet tanároknak, rendszeres segítség- nyújtás mindazoknak, akiknek matematikából és fizikáiból kell felvételizni, végül tájékoztattlt a jelenlegi felvételi követelményekről, amelyeknek ismerete elengedhetetlen a pedagógusoknak és diákoknak, de1 hasznos lehet a közvéleménynek is. Különösen hasznosnak mutatkozik ez a műsor, illetve ez az adássorozat a már említett 500 tanulócsoportban készülő mintegy 3000 középiskoláson kívül azoknak a .felsőoktatási felvételre készülőknek szempontjából, akik egyénileg tanulnak, de figyelemmel kisérik az Iskolatelevízió adásait- Ha hozzászámítjuk a korábban érettségizett, de most felvételire készülő fiatalokat is, és abból indulunk ki, hogy országosan az érdekelteknek csak egyharmada is nézi a műsort, már az is több mint 40 ezer leendő egyetemista, főiskolás. Ennek a számnak az ismeretében még értékesebbnek tűnik az Iskolatelevízió ú.i kezdeményezése. A felvételt vizsgákon a hangsúly a különböző fizikai és matematikai feladatok megölj dúsán van. Az Iskolatelevízié ú.i sorozata elsősorban ezen a téren szeretne segíteni. Rendszerezi a korábban szerzett: ismereteket, felvázolja a feladatok megoldásának logikai lépéseit. Az előkészítő tanfolyam keretében az Iskolatelevízié más adásaiban már bevált módszereket kívánják alkalmazni, vagyis a felvételi anyagának televíziószerű, sok szemléltetőeszközzel, trükkel, modellel tarkított feldolgozását■ az elmélet összekapcsolását a gyakorlattal, bevezetik a korábbi felvételi vizsgákon elkövetett, úgynevezett, típushibák elemzését, valamint néhánV problémának az exponálásé után azok megoldását feladatként. a nézőkre bízzák, Az Iskolatelevízió új sorozata teljesen újszerű, de ige*1 hasznos, tízezreket érintő- Minden bizonnyal segítség®’ nyújt az egyetemi aktivisták és a különböző előkészítő tanfolyamok munkájához, és hihetőleg kedvezően befolyásolja a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását az egyetemeken, főiskolákon és a felsőfokú technikumokban. eben)
