Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
eSZ&K-MAGYARORSZÄG iziieS t vásárlók ipifilH Üzletpolitikai ankétünk tapasztalatai 2. Gyárakat exportáló vállalat Kiköti) Csehszlovákiának — Vasbeton a; vár •• of; Szovjetuniónak — Üveggyár Kubának Azt is mondhatnánk — nemzetközi fővállalkozó. Hiszen négy földrésszel áll kapcsolatban, szállít komplett.gyárakat, berendezéseket, épít. kikötőket és kombinátokat az ÉMEXPORT Vállalat. A tervezőkön kívül több mint 80 magyarországi kivitelezővel — jó eredmények az újhelyi dohánygyárban A Sátoraljaújhelyi Dohány- ezzel szemben 1400 000 Ft gyár líltiS. évi termelési tervét volt az anyagmegtakarítás érti,0 százalékkal túlteljesítette, teke. 1967-ben 9, 1968-ban 11 a nyereség pedig több mint brigád szerezte meg a szocla- 100 százalékkal haladta meg a lista címet. A dolgozók mun- tervezettet. A nyereségterv kakedvét jelentősen növelte a lényeges túlteljesítése nagy- múlt évben felépített 300 fős, részt anyagmegtakarításból korszerű üzemi konyha és a adódik. Az anyagmegtakarítás modern üzemi fürdő. Az er- elsősorban a korszerű techni- leölési ösztönzés mellett, a jó ka és technológia követkéz- gazdálkodási eredmények le- ménye. Emellett számottevő hetövé tették az anyagi árde- tényező a széles körű munka- kéltség fokozását is. A gyár- verseny-mozgnlom is A válla- é felosztható részesedési lat dolgozol célul tűztek ki, f- ° _. hogy 1968-ban 544 000 Ft alapja 770 000 Ft. anyagmegtakaritást érnek el, Takács Imre Az ÉMEXPORT közreműködésével épülő üveggyár Kubában. méteres biokombinát. Mi látjuk el gépekkel, szerszámokkal, anyaggal az építkezést 90 szakemberünk van Mongóliában. Kubában üveggyárat építünk, amelynek 10 üvegolvasztó kemencéje közül az elsőt most helyezik üzembe, s 1969 végéig a többi is működésbe lép. Az indiai üveggyár terve már elkészült, most tárgyalunk az Üvegipari Művekkel a kivitelezésről. 1971-re kell' ennek a gyárnak elkészülnie. Egyre több kivitelezővel, építő-, szerelővállalattal működik együtt az ÉMEXPORT. — Különböző partnereket hozunk össze. Nemcsak az építést tárcán belül, hanem a KGM-tárcával. szövetkezetekkel. A szövetkezetek egyre iobb partnerek. Csehszlovákiai építkezésünkre *a Gyöngyösi Építőipari Ktsz-szel kötöttünk szerződést. A tervezéstől a lé- l tesítmények felszereléséig, az üzem beindításig az ÉMEXPORT mindent elvállal. Épít. kivitelez, szakemberi ad, alkatrésszel látja el a vállalat létesítményeit- Komplett gyárakat, kombinátokat ad el, s ebben olyan termékekkel növeli az ország exportját, amelyek különben nem lennének kiviteli cikkek. Négy világrészben növeli n magyar ipar és a magyar szakemberek hírét. Fekeíe-fehéi* öllöző 600 dolgozó igénye — Páraelszívás — 10 millió* beruházás Saját gyártmányú híjájukon nyaralnak Téliéi és tavasszal küzdenek a fakitermelő brigádok (ib0l*li kinn* KorViiti’ Imre villamosmérnökök és dr. Ra- Henrik kutató vegyészül Imiik, budapesti lakosok, nunkával vitorlás hajót építenek. A vitorlás, a ter- ,Th Tint Wartburg segédmotorral működik. A három \,-'lu<i a Balatonon üdül majd a hajóval a nyári hónapokA tél okozta nehézségeket aránylag könnyen legyőzik, tie a hegység alsóbb részein a tavaszias idő okozta olvadás nagyon nehezíti a munkát. A la kitermel és mégis zavartalanul, jjö ütemben halad, de a sok ezer köbméternyi rönkfát nagyon nehéz leszállítani az erdei utakon a rakodókra. Különösen a iükk alsóbb régióiban, így a Pa- rasznya körüli erdőkben vívnak nagy küzdelmet a sáros erdei utakon m. »zálUtóbrigádofc* Ä patron és az igény A technika áldásaként a megyében is sok tízezt" ember használ szifont. Ám. a szódavíz házi gyártásának olykor némi akadálya van. Hol az ipar, hol a ke- reskedelem. hol a piackutatás feledkezik meg arról hogy a szifonhoz patron is keli. És. ha valaki mégis az okok miatt faggat ózott nemrégiben ilyen választ kapott: — Kérem, most azért nem tudunk vele szolgáin- mert; az ipar most tér át az egyszer használható patro gyártására. S az átállás, ugyebár . . A szifonos szive örvendezve repdes, hogy lám, milyet rendes a kereskedelem, az ipar. mennyire szívén visel: a vevő dolgát. És ha valamivel, valakivel egyszer magyar módra elkezdenek foglalkozni és magyar módra törődni, az ne ugráljon holmi használt dolgok után. Mo^t aztán szétröppent a régen várt hír: megkezdte1 az egyszer _ használható patronok próbagyártását. És rögtön közük a precíz piaci információt: „Az egyszer használható nátronok iránt különösen nagy az érdéi* lődés”. A szifonos bosszankodhatna, vagy egyes táncdaléne- kesekhez hasonlóan országos, méretű és felgerjesztet' hangszórón üvöltözhetné az illetékesek fülébe: — Hé, tisztelt ipar és kereskedelem, én is élek, én. a hazai igény Nekem patron és nem külföldi érdeklődő* .kell. De kár ezt tenni Az igényfelmérők tudják, hogy mi. magyarok jó viiáaíáró nép vagyunk. Dubrovnyikban megvásároljuk az Ózdi Ruhagyár termékét, Becsben. Londonban a Miskolcon gyártott bőrzekét, a cowbov- nadrásot Egyik üzemünk príma magyar szabadalmakat ad el külföldnek, egy másik üzem még az utánzata után is sóvárog, amíg azt a világpiacon való esámbor- gása során fel nem fedezi. Mondom, kár bosszankodni. Ha netán itthon nem kapható, biztos, hogy Bécsben. Zürichben, a Szahara valamely hüs oázisában beszerezhető majd az egyszer használható príma patron. es- b. z. A NAGYKERESKEDELMI j diaiatokat gyakran éri vád: gondoskodtak idejében ''TŐI, vagy arról az áruról. De “Kazal kell adnunk Sugár An- “prnak, az Észak-magyarorszá- ® RÖVIKÖT igazgatójának: kapura játszani nem le- ?•*”. - Felettes szerveik, és a <özvélemény egyaránt a nagykereskedelmet teszik felelőssé ** áruellátásért, ám termé- ^etesen senki se akarja az j^etleg felesleges beszerzés kockázatát a nagykereskedelem helyett vállalni. Hiszen az új Gazdasági > mechanizmusban kenden vállalat maga viseli -intései következményeit. , Tulajdonképpen a régi és az Ji szemlélet csap össze itt. A központi áruelosztás, a hiány- *®zdálkodás még eleven megírása súgja, hogy az áruellátás zavarai esetén azonnal ‘Velősért kiáltsunk. Ugyanakkor a reform alapelvei és liánon is kézzelfogható gazdáéi ösztönzői szerint a vállalták elsősorban saját eredményes gazdálkodásukért fejősek. Ez alól a nagykereskedelmi vállalatok sem kivé- ylok. A kereskedelemnek az mtellátásért való felelőssége az kJ gazdasági mechanizmusban k kereskedelmi vállalatok íny ági érdekeltségén keresz- ^ érvényesül. A kereskedelmet tehát móg J* ellátás bőségének érdekéken sem szabad bizonytalan kphenetelű kalandokra ösztönöznünk, a kereskedelemnek fkrdasági megfontolások alapon kell a szükséges és ésszerű *°ckázatot vállalnia. .Ankétünkön a legtöbb szó a Jls- és a nagykereskedelem ■pPcsolatainak alakulásáról ?ett. Grundik Gyula, a miskolci Állami Áruház igazgatóik elmondotta: előfordult, n?gy más. területekről kedve- v^b áron tudtak árucikkeket beszerezni, mint a helyi nagy- óreskedelmi vállalatoktól. „A “®*2erzés kedvezőbb lehetősér szabják meg a kiskor, út- **« ez a többcsatornás beszer- *»s.” A vitában az Észak-magyar- ^zági RÖVIKÖT igazgatója ?íeSj egyezte: „ ... fi borsodi ■ kereskedelem nem kapott Jtádaárut, amikor kért. Bc- rfrezte Debrecenből. Közben ójí'Oérkezett az áru, s öt nap Jaltán megjelent nálunk a ebreceni kiskereskedelem ■— uhdaáruért. Tehát készletcse- e történt.” , >,IVem mindegy, mikor jelent- , ezilc az áru a piacon” — vá- jkkzolt Grundik Gyula. „A tc- ö*eíen kívüli beszerzés egyéb- nem jellemző. Ha kívánság szerint, időben megkapjuk a helyi nagykereskedelemtől az árut, természetesen nem megyünk máshová.’’ Viszont, ha késedelmesen, vagy nem megfelelő választékban kapják az árut, természetesen nem várhatnak, mert ennek következményeit már a kiskereskedelmi vállalat viselné. Előfordulhat, hogy az egyébként igen keresett árut késedelmes szállítás miatt leértékeléskor, áron alul kell eladni. j VALÓ IGAZ.1 'í°.”y a kose~ L _____________f delem nem f eltétlenül a nagykereskedelem hibája. Sok esetben az ipari vállalatok vélt, vagy valóságos rnonopolhelyzele okozza a nehézségeket. De megszívlelendő a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat képviselőjének észrevétele: míg máshonnan egy bét; alatt kikerül az üzletekbe az áru, „... miért, van, hogy helyben két hétig sem jut ki a hálózatba az áru”. A kis- és nagykereskedelem kapcsolatai tehát nem voltak teljesen zavartalanok. A kiskereskedelem a számára is, a fogyasztó számára is kedvezőbb lehetőségeket kereste, s a nagykereskedelem ehhez az igényhez — sokszor önhibáján kívül — nem minden esetben tudott elég gyorsan alkalmaz kodni. Ennek ellenére, min Nagy Lajos, a Borsodi Ruha zati Kiskereskedelmi Válla lat képviselője hangsúlyozta „Tény és való, hogy a kiske reskedelem jó eredménye ma gött ott van a nagykereskedő lem jó munkája a választék é áru biztosításában”. j TULAJDONKÉPPEN a többcsatornás beszerzési le hetősógek kihasználását figyt lembe véve is bizonyosnak lát szik, hogy a kiskereskedeler fő beszerzési forrása a jövő ben is a helyi nagykereskedő lem marad. Erre utalt Fische Pál, a MÉSZÖV kereskedehr főosztályának vezetője is. „Ér dekes tapasztalatokat szere: tünk 1908-ban néhány szőrei kezeinél, amelyek éltek a má megyéből történő beszerzés le hetőségével. A tapadó költse gek sokszor elviszik azt a. ki árrést, amit nyertek. . Ele nyösebbelc voltak számunkra nagykereskedelmi beszerzései mintha az ipartól, vagy má megyétől, vásároltunk volna .. Természetesen ez nem jelen ti, hogy piackutatás nélkül h kötelezzük magunkat a nagt, kereskedelemhez.” Elánok Tibor (Folytatjuk) — Építési tevékenységünk figyelemre méltó produktuma lesz az 1969-ben elkészülő pozsonyi nagy kikötő — folytatja az igazgató. — A dunai kikötői üzembe helyezve adjuk át. Az ÉMEXPORT közreműködésével épül Mongóliában egy 135 ezer légköbépítő-szerelő vállalattal, s számos külföldi kooperáló gyárral, céggel áll kapcsolatban. Szakembereket, mérnököket, szakmunkásokat foglalkoztat a külföldi létesítményeken. — Legnagyobb partnerük a Szovjetunió — tájékoztat Rónai Sándor igazgató. — Hél vasbetonalj-gyárat építettünk és szereltünk fel. Alkatrészt is tőlünk igényelnek e gyárak üzemeltetéséhez. Ez önmagában több millió rubeles szállítási kötelezettség évenként Újabb gyárakat is szállítunk majd a Szovjetunióba Tseh Szlovákiában hat vasbeton- alj-gyár dolgozik. A cseh partnerei: bővíteni kívánják ezeket. val teljesen megszűntalí a gőzt a fürdőkben. A meleg vizet az úgynevezett hő- és vfyközpont biztosítja, melynek berendezéseit a pincében helyezik el, így többek között a két darab, egyenként 500 literes melegvíz-tárolót. és a 67 literes keverőedényt. Egy-egy szinten a mosdóhelyiségekben 16 darab zuhanyt és 8 mosdókagylót szerelnek be. A nők számára külön épületszárnvat, a „nyaktagot” építik TU egy-egy műszakban körülbelül 40 dolgozó számára biztosított a fürdés és öltözés lehetősége. A központi fűtéses szociális épület falain belül az öltözők mellett helyet kap az új TMK- műhelv is. amollvel szinté*’ speciális probléma oldódik meg. Mert a régi, az úgynevezett sikátorban volt. ahol igen egészségtelen körülmények között dolgoztak a munkások. A tízmillió forintos úi öltöző a svár esvik büszkesége lesz. Mcgoldia a nacvknvúes- műhclv kollektíváiénak egyik igep régi gondiát és problémáiét. s feltehetően kezdeté' íe- lenti eev folvamatnak. amelynek végén maid a gépsvár minden gváresvsége ’Íven korszerű öltözőt kap. (b. p.) üzemi öltöző, amelynek építését a múlt év májusában kezdték meg, és ez év novemberében szeretnék átadni rendeltetésének. Általánosan és elöljáróban annyit mondhatunk róla, hogy a gyár legmodernebb, legkorszerűbb szociális létesítménye lesz. Az ötszintes, háromemeletes épületben úgynevezett fekete- fehér rendszerű öltözőket alakítanak ki. Ez köznyelvi fordításban annyit tesz, hogy a dolgozók külön helyiségben veszik le és teszik szekrénybe az utcai és a munkaruhájukat, s hogy e két külön öltözőt egy mosdó, illetve zuhanyozó választja el egymástól. Mindez a fokozottabb higiéniát és a dolgozók utcai ruhájának védelmét szolgálja. Egy-egy fehér öltöző 117,5 négyzetméter clftipterületű. A három műszakban mintegy 600 dolgozó fii- rödhet meg és öltözhet át. A fürdésnél érdemes megállni egy pillanatra. Az egészséges levegőt és az épület védelmét köd- telenítő berendezéssel oldják meg. Ez a berendezés (egy nagy teljesítményű ventillátor a pincében, és két nagy teljesítményű ventillátor t tetőn) meleg levegő befúvá- sával, illetve a pára elszívásáA nagy beruházás! így emlegetik a Diósgyőri Gépgyárban a nagy kovácsműhely rekonstrukcióját, mely — mint, köztudott — a járműprogram fontos része. A 200 millió forintot meghaladó felújítás programjához tartozik az új Az elmúlt esztendők nagyarányú gépesítése ellenére, még ma sem könnyű munka a fakitermelés. Különösen a téli hónapokban és most, amikor n tél és a tavas/ víaskoöása egyaránt nehezíti a fakitermelők munkáját. A Keletbükki Állami Erdőgazdaság térülőién ezekben a napokban is <?5 gépesített fakitermelő brigád dolgozik. Alig valamivel lállafüred felett már zord télben, nagy lió- bíua dolgoznak ezek * brig árt oki M e*i k e / d őd ö 11 Borsod b 61 a te]esbárány-exporl ért, mint az idén. Két esztendővel ezelőtt még csa, 13, most pedig már közel 25 io- rintot kapnak az élő tejesbá- rány kilójáért. A korai húsvét miatt a juhászainkban igyekeztek előbbre hozn az éltetéseket Nagyreszt a mesterséges m egterm ék en y Rése ek köszönhető, hogy ez siket ült is A juhászok nagy örömére ráadásul igen sok az ikerbá- ránv is. A tejesbárány-idény iitán az idén is jelentős expressz- és pecsenyebárány-export Vívható megyénkből. Ezek a m- ványhűs-csemegék is igen ló áron találnak gazdára külföldön. Az elmúlt napokban jelentős nyugati valutát biztosító exportszállítmányok indultak útnak megyénkből. A Gyapjúforgalmi Vállalat a TER- IMPEX útján, az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, az idén is több ezer fejÖSM-ám-t szállít Olaszországba Gürogor- : szagba és néhány észak-afri- i kai arab államba. Elsősorban az olaszoknál és a görögök- ! tiél kedvelt húsvéti ínvenc- j falat a tejesbarány I Megyénk juh tenyésztő üla- ,ini gazdaságai term 1’szö- I vetkezető» még sosem <ap- tak olyan magas árat a/ ex- I port minőségű. 13-—-25 Kilo- I gramm közötti tejesbáránvokösszesen 56 eredményhirdető berendezést szállított Mexikóba az ÉMEXPORT. Sikerrel szerepelt már tavaly, Tuniszban is, a Mediterrím Játékokon 3 eredményhirdető. Ghánában 14 téglagyárat épít a vállalat, 4 már üzemel közülük.
