Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

ÉSZAK-MAGYARORS2ÁG Esem én yek ről •• RÖVIDEN ♦♦♦♦♦♦♦♦♦»«♦♦♦♦♦»»♦♦♦ FÖLDCSUSZAMLÁS 0 A brazíliai Minas Gerais államban levő Ouro Prcto vá­ros közelében csütörtökön föld­csuszamlás miatt több ház ösz- szeomlott. Hír szerint tíz gyermek és kilenc felnőtt meg­halt. LELŐTTÉK 0 A Press Trust of India je­lentése szerint a rendőrség csütörtökön tüzet nyitott a pundzsabi börtönben őrzött, reformokat követelő foglyok­ra, akik közül öten meghal­tak, több mint negyvenen pe­dig megsebesültek. ROBBANÁS 0 Athénban az Alkotmány tér közelében levő postahivatal épülete elölt csütörtökön este bomba robbant. Az épület ab­lakai betörtek. Személyi sérü­lés nem történt. GŐZZEL 0 Az Egyesült Államok sze­nátusának kereskedelmi bizott­sága a gőzzel meghajlott autók gyártása mellett foglalt állást. A bizottság véleménye szerint ez az autótípus nyújt­ja a legnagyobb reményt arra, hogy sikerül drasztikusan csökkenteni a városok levegő­jének jelenlegi szennyeződését. A HERCEGNŐ □ Csütörtökön Madridban megkezdte börtönbüntetésének letöltését Medina Sidonia spa­nyol hercegnő, akit a Franco- rezsirn elleni tiltakozásai miatt vörös hercegnőnek” neveznek az országban, A hercegnőt 1967 novemberében egy év börtönbüntetésre és tízezer peseta bírságra ítélték egy an- timilitarista tüntetés megszer­vezéséért. ELÍTÉLTÉK 0 A borsi esküdtszék pénte­ken délelőtt egyévi súlyosbí­tott börtönre ítélte Franz Oláh volt belügyminisztert, a szak- szervezeti szövetség egykori elnökét. Oláh,rákit 19G4-ben a Szocialista Párt visszahívott a kormányból, majd ki is zárt soraiból, sikkasztásért és csa­lásért állt több hétig tartó, szenzációs percben a bíróság előtt. Malik felszólalása a BT ülésén Podgornii Algériában Eisenhower meghalt Gerő János; Ezerkilcncszázharrninchcthco, tíz­éves koromban, .volt nekem egy kutyám. Közönséges, mindennapi neve volt: Hektor. Egy tavaszi na­pon, amikor éppen az artézi kútra mentem, ak­kor került hozzám a kis, ökölnyi jószág. A kút- nál, a lefolyó vizében három, velem egyidős fiú azzal szórakozott, hogy kitapasztalja, meny­nyi ideig bírja víz alatt a csepp, fehér szőrű kutya. Persze, nem sokáig bírta. Nyüszített, ka- pálódzott és itta a vizet. Amikor odaérkeztem és láttam, mit csinál­nák, nem tudtam szólni sem, csak kiszáradt a torkom, cs néztem rémülten, mint egy eszelős. Olyan érzésem volt, mintha engem fojtogattak volna oda a vízbe. Görcs állt, minden ízembe. Csak azt tudtam, hogy én is megfulladok, ha nem történik azonnal valami. — Látod, milyen szívós! — mondta az egyik, ós rátette a lábát a kutyára, úgyhogy a kicsi jószág feje belefúródott a víz alatt a pocsolyába. Amikor a fiú hozzám szólt, egy szempillantás alatt elszállt belőlem a merevség, feloldódott a görcs. Olyan rekedt, ismeretlen hangon ordítot­tam fel, amitől én magam is megrémültem. Megforgattam hirtelen a kannákat a kezemben, és nekirohantam a kutya kínzóinak. Vagy a kiáltástól, vagy eltorzult arcomtól az­után annyira megrettentek, hogy nem mertek ellenállni. Futásnak eredtek. Kiszabadítottam a meggyötört kis jószágot, kiszedtem szájából a sarat, melengettem. A két kannát a karomra fűztem, és sírva vittem haza a kutyát. De a sírás annyira erőt vett raitam. mint még azelőtt sohasem. Egész testem rázkó­dott a zokogástól, csak akkor emberéltem meg magam, amikor'a kapunkon befordultam. Anyám éppen mosott, várta a vizet a kony­hában. Amint megpillantotta az üres kannákat, meg a kutyát, nagy csendesen, ahogy csak ő tudott szólni, megkérdezte: — Hát a víz, kisfiam? Nem szóltam semmit, letettem a kutyát egy száraz ruhára, és kifordultam a konyhából hang nélkül. Szaladva mentem a kútig, meg vissza, s ami­korra hazaértem, anyám már egy kerek, ócska kis kosarat kerített, s a száraz rongyokkal bé­lelt fészekből hálásan pislogott rám a megmen­tettem. Lehet, csak én láttam úgy, de könnyes volt a kutya szeme. Attól kezdve elmaradhatatlanok voltunk egy­mástól. Minél nagyobb lett, annál inkább ra­gaszkodott hozzám. Iskolából jövet, már az épü­let előtt várt. körülugrált, megnyalta a keze­met, és jött mellettem, egy lépés távolságban. Egyszer Debrecenbe utaztam, nagyanyámék- hoz, és egy nappal később jöttem haza, mint ígértem. Hektor mégis megérezte jövetelem, ott várt az állomáson Anyámék mondták, a vonat érkezése előtt egy negyedórával a kutya meg­ugrott, és futott egyenesen az állomás irányába.. Nem tanítottam Hektort egyáltalán. Nem pa­rancsoltam rá, hogy adjon pacsit, vagy feküd­jön le. De ha mondtam neki valamit, abban a pillanatban megértette,' és cselekedett. — Hektor, merre van anyám? — kérdeztem tőle, ha nem találtunk otthon, iskolából Jövet senkit. Olyankor Hektor vakkantgatolt, boldog volt, hogy szívességet tehet és elvezetett a tize­dik szomszédba is, anyám után Mondom, nem oktattam én semmire, mégis többet tudott Hektor sok mindenről, mint én. Volt egy szokása, amiről még én sem tud­tam leszoktatni. A kéregetö cigányokat, a fő­jegyzőt, meg az állatorvost mindig megugatta. Másokra nem haragudott, de azokra aztán ko­molyan. Ha nem húzódtak biztos helyre idejé­ben, letépte róluk a ruhát is. Fogalmam sincs, honnan vette ezt a szokását, de tény, magam sem bírtam vele ilyenkor. Egészen kivetkőzött barátságos formájából, ée legfeljebb annyira hallgatott a szavamra, hogy nem ugrott egye­nesen a torkuknak. I finn rt m de ez nagy hiba volt, mert mi IJiLu (UH, abban az időben a HANGYA épü­letében laktunk, s oda bizony nagyon sokszor betért a főjegyző úr, meg az állatorvos is, cgy- egy kupica pálinkára. Ok záróra után is gyak­ran jöttek, amikor a roló már le volt húzva. Ilyen esetben az udvar felől kellett kerülni az üzletvezető lakásáig. így esett meg azután az a szerencsétlen dolog, hogy a lódoktor, az udva­ron befelé jövet, mámoros fejjel a szundikáló kutyába botlott. Hektor, amint megérezte a sza­gát, egyet vakkantott, és elkapta a csuklóját. Másnap a HANGYA igazgatósági elnöke — aki ismerte Hektor minden jó tulajdonságát, cs kedvelte is a maga módján — kiadta az utasí­tást apámnak: — A kutyát el kell zavarni a háztól! Akkor én mit éreztem, mit nem, azt nem le­het elmondani. Mindenesetre hétfőn, amikor Nagy József bácsi jelentkezett a kutyáért, hogy elvigye a tanyájára, bementem a kamrába, megkerestem a lúgos üveget — amiből anyám a vízbe szokott tölteni mosásnál — és megittam az üveg tartalmát... Nem voltam sokéig beteg, mert szerencsére akkor csak szappanos vizet töltött anyám az üvegbe. De így is nyomtam az ágyat pár napig. Enni nem ettem semmit. Elhatároztam: ha a lúg nem használt, éhen veszítem hitvány tes­temet. így kínoztam magamat is, meg anyámat is, aki ismert és tudta, hogy nem játszom a sza­vakkal. Nem nyeltem le egy falatot sem. csak néztem az ágyból a tejet, amit velem szemben, egy kis sámlira tettek le, hátha meggondolom a dolgot, olt. van. lelkem csendességére igyák belőle. 1.1 <m a szobában előre, túl láttam a lid ul II dili faia|50nt túl a falun, ki a Nagy József bácsi tanyájáig. Elébem képzeltem Rek­tort, amint ő éppen így emészti magát utánam, és rágja láncát, hogy hozzám szabaduljon. Ki akartam ugrani az ágyból, szaladni a ta­nyára. De lassan, minél többet rágtam magam, megértettem, tehetetlen vagyok. Rossz volt. a felismerés, jobban fájt a testi fájdalomnál is Azért nem könnyeztem, és nem zokogtam. Fér­fiasán viseltem el a csapást Akkor fogadtam meg, ha felnövök vagy na- | gyón gazdag leszek, vagy megváltoztatom azt az egész igazságtalan, könyörtejen világot. a közli a Komintern Végrehajtó é Bizottsága Elnökségének 1936. í- április 1-én a háborús veszély­ül ről hozott határozatát, továb- bá publikálja Clara Zeti:innék, £ Stevednek, Thomas Belinek. ^ valamint Rosa Luxemburgnak Leninhez írt leveleit. Szirmai István, a Magyar ^ Tanácsköztársaság ötvenedik | évfordulója alkalmából' össze­gezi a Tanácsköztársaság tör­ténetének néhány fontos ta­nulságát. Vasil Bilak, a CSKP KB el­nökségi tagja és titkára „A szocialista internacionalizmus — a CSKP nemzetközi tevé­kenységének alapelve" című | írásában hangsúlyozza, hogy a szocialista internacionalizmus, amely az országok és a pár­tok egyenjogúságának és szu­verenitásának kölcsönös tisz­teletben tartásán alapul, a nemzeti és a nemzetközi, az általános és a sajátos egységet alkotja. __ Franz Múln i, az Osztrák Kommunista Part elnöke be­számolt pártja legutóbbi kong­resszusáról. „A szocialista építés elmé­lete és gyakorlata" rovatban a lap interjút közöl a szoeiabsta országok több nemzetközi szer­vezetének képviselőjével a gaz­dasági együttműködés problé­máiról. Folytatja a lap a szo­cialista országok tudományos akadémiáinak elnökeitől ka­pott tájékoztatások közlését is. Ebben a számban a ' román tudományos életről szóló tar­talmas beszámolót olvasha­tunk. Az „Eszmecsere" rovatban Nyikolaj Inozemcev szó v let akadémikus az Imperializmus jelenlegi stratégiájának fő vo­násait elemzi. A folyóirat mellékletében „Adatok a fejlett tőkés orszá­gok munkásosztályának hely­zetéről” címmel részletes át­tekintést ad. amelyet a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Nemzetközi Munkás- mozgalmi Intézetében állítot­tak össze. lomására, Oranba utazott. Á szovjet vendégeket, elkísérte Buteflika külügyminiszter is. Oran város lakóinak tízezrei meleg fogadtatásban részesítet- lék a szovjet államfőt. Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, aki hiva­talos látogatáson tartózkodik Algériában, pénteken reggel országjáró kőrútjának első ál­pota ez év februárja óta folya­matosan romlott. A Waller Reed katonai kórház — ame­lyet 11 hónapja nem hagyott el — közleményei az elmúlt napokban már nem hagytak kétséget afelől, bogy Eisen­hower órái meg vannak szám­lálva. A nyugati hírügynökségek gyorshírben jelentették, bőgj pénteken déiután, a Wattéi Reed katonai kórházban (el­hunyt Dwight Eisenhower volt amerikai elnök. A 78 éves tábornok-politi­kust sorozatos szívrohamok érték az utóbbi években. Álla­Hz FKP Peülai lizillsáiának í üviiatkezala ; nemrégiben tartott ülésén részt vett küldöttségének te­vékenységét. Nyilatkozatában, a párt megelégedését fejezi ki a tanácskozás előkészítésének sikeres haladása, valamint az előkészítő munkálatok kollek­tív jellege kapcsán. A Politikai Bizottság úgy véli, hogy a kedvező feltéte­lek megteremtődtek a kom­munista és munkáspártok többségének részvételéhez a Moszkvában június 5-én meg­nyíló tanácskozáson. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága csü­törtökön közzétett nyilatkoza­tában leszögezi: a kommunis­ta és munkáspártok nemzetkö­zi tanácskozása fontos lépés azon törekvések sorában, amelyeket a világ kommunis­ta fnozgalma tesz egységének megerősítéséért, az imperia­lizmus ellen vívott harc ha­tékonyságának fokozásáért. A Politikai Bizottság jóvá­hagyta a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozását előkészítő bizottság Megjelent a Béke és Szocializmus márciusi száma A folyóirat vezető helyen Kommunista Internacionál negalakulásának 50. évforch lójával foglalkozik. Első ízbe Felismerés rúdnak az izraeli csapatok a megszállt arab területeken, annál erőteljesebb felszabadító harc bontakozik ki ellenük, annál nagyobb támogatást és rokonszenvet élveznek a meg­szállt területek lakói a világ békeszerető országai és népei részéről. Malik felszólította a Bizton­sági Tanácsot, hogy világos formában és egyértelműen ítélje el Izrael újabb agresz- szív cselekményeit Jordániá­val szemben, követelje, hogy Izrael haladéktalanul és felté­tel nélkül engedelmeskedjék a Biztonsági Tanács korábbi tűzszüneti rendelkezéseinek. A Biztonsági Tanács ma­gyar idő szerint pénteken, a hajnali órákban véget ért ülé­sén megvizsgálta Jordánia pa­naszát, amelyet amiatt emelt, hogy március 26-án izraeli re­pülőgépek újabb támadást in­téztek több jordániai helység békés lakossága ellen. Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy Izrael kormányköreinek agresszív politikája a fő aka­dály a közel-keleti helyzet bé­kés rendezésének útjában. A szovjet fődelegátus figyelmez­tette a Tel Aviv-i politikuso­kat, hogy minél tovább ma­ciós film, a mozi és a tv rövid­filmjeinek programját vitatják meg. A fesztivál ideje alatt a szocialista országok különböző filmszekciói üléseznek, több mint 30 külföldit vár váro­sunkba a rendezőség. A jelentősnek ígérkező film­fesztivál zsiirielnöke Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmren­dező lesz. Szűkebb pátriánkból a zsűriben köszönthetjük dr. Fekete Lászlót, Moldován Gyu­lát és Feledy Gyula kétszeres Munkácsy-díjas grafikusmű­vészt. A nagydíjon, Miskolc varos díján, valamint a kategória­dijakon kívül az idén Borsod megye is díjjal jutalmazza az arra érdemes filmet. A Rádió és Televízió Újság pedig a leg­több szavazatot elérő tv-film- nek a közönség diját adomá­nyozza. (párkány) nemzetközi fesztiválokon díjat nyert filmalkotásokat láthatják a nézők. A vidéki vetítések színhelye ezúttal Kazincbarcika, Szikszó, Farkaslyuk és Onga lesz. Érdekesek lesznek a külön- programok is; a TIT szervezé­sében a városban élő képzőmű­vészek képzőművészeti filmek­kel ismerkedhetnek meg, az egyetemi hallgatók egy doku- mentumfilm-programot kap­nak. A város mozijaiban — több helyen — díjnyertes sportfilmeket vetítenek. Feltétlenül érdekes momen­tuma lesz az idei fesztiválnak, hogy a televízió a miskolci adó segítségével, egy közvetítőkocsi közbeiktatásával, fesztiválprog- ramot, ezenkívül különböző jellegű élő riportműsort köz­vetít majd. A műhelymunka is gazdag­nak ígérkezik; az idén a nép­szerű tudományos, az animá­Mint már többször hírül ad­tuk, jubileumi filmfesztivál küszöbén állunk. Sorszám sze­rint ugyan még csak a hatodik filmfesztivál következnék, de Miskolc város adaptálta a bu­dapesti négy rövidfilmszemlét is. ezért április 14. és 19. kö­zött már a tizedik rövidíilm- leszlivál eseményei zajlanak. E gondolatkörrel kezdte teg­nap, március 28-án a Gorkij fasori filmklubban bevezetőjét György István filmrendező, a miskolci filmfesztivál igazga­tója is, aki köszöntötte a sajtó- tájékoztató részvevőit, dr. Fe­kete Lászlót, a városi tanács vb-elnokét és Moldován Gyu­lát. a Miskolci városi Párt- bizottság titkárát. A sajtó munkatársainak dr. Fekete László vb-elnök adott tájékoztatót a város szellemi törekvéseiről. Többek között elmondotta, hogy Miskolc igen jelentősnek tekinti az évenként megrendezésre kerülő hazai rövidfilm seregszemlét. A ran­gos esemény kapcsán szólt az elnök a város műpártolásáról, szellemi fáradozásairól. Elmon­dotta, hogy rövidesen elkészül a képzőművészeket, zenészeket és színművészeket egybefogó művészklub, nemsokára meg­nyílik hazánk első vidéki ifjú­sági képtára is. ­Miután a lapok munkátársai képet kaptak Miskolc város művészeti, népművelési hely­zetéről, ismét György István vette át a szót és elmondotta, hogy az idén a mozifilmek vá­logatási rendje lehetővé tette, hogy több és minőségileg is jobb filmek kerüljenek a kö­zönség elé. A tizedik filmfesz­tiválon 30 százalékkal több film versenyez majd, mint ta­valy. Ennélfogva szorosabb lesz a fesztivál programja: koráb­ban hét, az idén kilenc elő­adás lesz. 20 000 méter filmet vetítenek le egy hét alatt. A fesztivál nyitóelőadásában a budapesti rövidfilmszemlék díjnyertes alkotásait mutatják be, a záróaktuson pedig a már megszokott játékfilm helyett a / • i . * . Száznegyvenhárom versenyfilm, „tv-hét** Sajtótájékoztató a X. miskolci fílmíesziiv álról 120 hazai cs 30 külföldi filmalkotó városunkban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom