Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

s fSZAK-MAGYARORSZÄ<5 =3 ========, Érdekvédelem és nevelés : Szakszervezeti küldöttértekeziet az LKM-ben Az utolsó ecsetvonások A Miskolci Kertészeti Vállalat központi telepén elkészült a második guruló üvegház. Most a festőké a szó. Hamarosan ők is befejezik a munkát és a nagyméretű üveg­ház virágokkal telik meg. 3 A VEZETŐ TESTÜLETEK újraválasztása fellendítette a i szakszervezeti munka iránti érdeklődést a Lenin Kohászati Müvek üzemeiben is. Ezt tük­rözte a napokban megtartott küldöttértekezlet, amelyet a Bartók Béla Művelődési Köz­pont nagytermében tartottak Pieg. A tanácskozáson megje­lent Tóth József elvtárs, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsúnak vezető titkára. Varga Zoltán elvtárs. a városi Pártbizottság titkára, Gácsi Fe­renc elvtárs, a megyéi pártbi- • tottság osztályvezető-helyet- r tese, Nyerges János elv társ, a vasasszakszervezet osztályve­zetője, Málták István elvtárs, a III. kerületi tanács vb- t elnöke, Nemeskéri János elv- j társ, a nagyüzemi pártbizottság titkára, dr. Énekes Sándor elv­társ, a gyár vezérigazgatója is. ' — A gyár szakszervezeti szervei a különböző határoza­toknak megfelelően — a helyi sajátosságokhoz igazodva — végezték az elmúlt két év alatt munkájukat — mondotta meg- Pylló szavaiban Solti András, a 1 vállalati szakszervezeti tanács elnöke. — Ennek értékelése és a további feladatok meghatá­rozása a mostani küldöttérte­kezlet feladata. Koszti Lajos, a szakszerve­zeti bizottság titkára beszámo­lójában elmondotta, hogy a gyárban elért politikai és gaz­dasági sikerek jól igazolják, hogy a beszámolási időszakban a gyár szakszervezeti szervei helyesen követték a párt poli­tikáját, A szakszervezeti mun­ka fejlődésének egyik jellemző mutatója, hogy szerepe ked­vező irányban változott, elő­térbe került az érdekvédelmi és nevelő munkció egységének megteremtése. Helyességét máris igazoljál; az elért gazda­sági eredmények. Így például a termelést segítő tevékenység fejlesztésében nagv szerepe van annak, hogy új alapokra helyezték a vállalati tervezést, a szocialista munka versenyt, az üzemi demokrácia erősebb ki­bontakoztatását a gyáregysé­gek, főosztályok önállóságát. Az intézkedések hatására az LKM 1967-ben és 1968-ban or­szágos viszonylatban a legjobb vállalatok közé került. AZ ISMERT gazdasági ered­mények elérésében dicséretes munkát végeztek a szocialista kollektívák. Az 1159 versenyző brigád munkája kiterjed min­den lényeges kulcskérdésre, így Hajdúsági tsz-ek Tiszaszederk ényben A Iélekszámban is, létesít­ményekben is egyre gazdagabb Tiszaszederkény gondjai közé tartozik a megfelelő zöldség- ellátás is. Az igények mind nagyobbak, kielégítésük nem könnyű. A város zöldség-gyümölcs-, egyáltalán friss mezőgazdasági termékekkel való folyamatos, rendszeres ellátását a környe­ző, Borsod megyei termelőszö­vetkezetek nem tudják meg­felelő módon biztosítani, a szomszéd megye tsz-ei viszont mint kitűnő piaci területet már régebben felfedezték. Legfő­képpen a hajdúnánási terme­lőszövetkezet szállítja ide az árut. Illetve: a hajdúnánási, és az ezzel üzleti kapcsolatban levő, csaknem 20 más, hajdú­sági termelőszövetkezet. Tisza- szederkényben nemrégiben ké­szítettek el egy birkacsárdát is. A friss zöldségellótést a haj­dúsági tsz-ek az idén fokozni kívánják Tiszaszederkény ben. Ennek érdekében hajtatóházat is építenek, és arra töreksze­nek, hogy a most már eléggé megismert piaci keresletet mi­nél megfelelőbb módon elégít­sék ki. Szatatótaniilók sikerei Országos és megyei versenyek díjkiosztása Miskolcon — Perecesiek eredménye Oroszlányban Ünnepi esemény színhelye volt. tegnap, március 28-án Miskolcon a Mii. M. 100. szá­mú Szakmunkásképző Inté­zete. Itt került ugyanis sor a szakma kiváló tanulója orszá­gos verseny, valamint a szak­mai és elméleti tantárgyi, or­szágos és megyei verseny díj­kiosztására. Az ünnepségen részt vett Nagy Imre, a mun­kaügyi miniszter helyettese, Vájó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Dudla József, a KISZ megyei Bizott­ságának első titkára, Asztalos János, a megyei pártbizottság munkatársa, Mónus Antal, a DlGÉP nagyüzemi pártbizott­ságának titkára, továbbá a társintézetek vezetői és az or­szág különféle részeiből ver­senyző szakmunkástanulók szakoktatói, tanárai. A versenyben részvevőket Vajó Péter ünnepi beszéddel köszöntötte, majd a helyezése­ket elérő fiataloknak és szak­oktatóiknak Nagy Imre minisz­terhelyettes adta át a jutal­makat és az okleveleket. örömmel számolhatunk be róla, hogy az országos verse­nyen több borsodi siker is szü­letett. Például kovács szakmá­ban a miskolciak szerezték meg az első három helyezést. Elsők lettek. Sándor Lajos és Hajdú László — mindketten a 100. számú intézet tanulói. Szakoktatóik — Pasztircsák Já­nos és Nagy András — szintén jutalomban részesültek. A má­sodik helyet a 116. számú In­tézet két tanulója. Pozsgai Ti­bor és Gergely Miklós szerezte meg. Oktatójuk: Pavlik Imre. A harmadik díj ugyancsak a 100. számú intézetbe került, Juhász Árpád és Kiss Berta­lan érdemeként, amely Arnói Sándor oktatót dicséri. A műszerész szakmában mindhárom helyezést budapes­tiek szerezték meg, a vegyész szakmában azonban ismét van borsodi siker: a nitrogénipafi szakon a kazincbarcikai 105. számú intézetből Farkas Gyula győzött, akinek oktatója Jene Károly. Az országos tantárgyi tanul­mányi verseny díjkiosztása után került sor a megyei ver­seny értékelésére. Ebben há­rom miskolci intézet jeleske­dett. Külön gratulálhatunk a 100. számú intézet három lá­nyának: Lökös Évának, Sándor Erzsébetnek és Michalik Mag­dolnának, akik a marós szak­mában szerezték meg az első három helyet. A gépjármű vil­lamos-műszerész szakmában a 101. számú intézet tanulói — Lövei József. Kőszegi István és Horgony! István győztek. Edző- hőkezelő szakmában a 116. számú intézetből Bozsvai Sán­dor, Granoviter László és Iván László lett. az első három he­lyezett. A díjkiosztó ünnepség után a miskolci szakmunkásképző in­tézetek mutatták be azt a kul­túrműsort. amellyel a közelgő sárospataki diáknapokra ké­szülnek. * A bányaipari szakmunkás­tanulók országos versenvén — amelyet e héten Oroszlányban tartottak —megyénkből a pe­reces: 104. számú Szakmunkás- képző Intézet csapata ért el szép sikert: 3 vájár és egy bá- nyaelektrolakatos tanuló az országos harmadik helyezést szerezte meg. Szakmunkás- bizonyítványt és pénzjutalmat kaptak. a termelés gazdaságosságára, a technikai haladásra, a műszaki fejlesztésre is. Az ilyen jellegű vállalások mellett megtalálha­tók a politikai, a szakmai, az általános műveltség emelését, az üzemi rend és tisztaság megteremtését, a biztonságo­sabb munkakörülmények ki­alakítását; vállaló elhatározá­sok is. Az elmúlt évben csupán a munkakörülmények javítására 39 millió forintot fordítottak. Ebben az évben már 60 millió forint értékben biztosítják a jobb. a tervszerűbb munkás­védelmet. Ezenkívül a társa­dalombiztosítási szolgáltatások­ra, üdülésre, étkeztetésre, az éjjeli szanatóriumra, a gyerme­kek üdültetésére, a vidéki munkások korszerű ellátására, a lakások felújítására, a to­vábbképzésekre és még sok más fontos dologra fordított milliók mind a jobb életkörül­mények érdekében kerülnek felhasználásra. Elismerő szavakkal méltatta a gyár szakszervezeti tisztség- viselőinek munkáját Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, aki egyben a megyei és a vá­rosi pártbizottságok üdvözletét is tolmácsolta. Mint mondotta — az elmúlt időszakban vég­zett munka bizonyítja, hogy a Lenin Kohászati Művek szak- szervezeti szervei jól értik fe­lelősségüket a munkáshatalom erősítésében és aszerint dolgoz­nak. Nagyon fontos ez, hiszen a szakszervezetek legfontosabb célja a dolgozók jobb életkö­rülményeinek előmozdítása. Az LKM-ben, de megyénk más vállalatainál dolgozó szakszer­vezeti aktívák azzal segítenek legjobban, ha a társadalmi ha­ladás alapvető kérdésére, a ter­melésre, a gazdasági szervező és irányító munka feladataira irányítják a figyelmet. AZ ŐSZINTE és kritikai hangú tanácskozás sok rész­kérdés megoldásához nyújt se­gítséget az, elkövetkezendő két évben a nágy vállalat munká­jához. Ezek között különösen fontos tanulság, hogy a nö­vekvő munkásöntudat, a szo­cialista gondolkodásmód ter­mészetes velejárója a demok­ratizmus fejlődése. Ezért a jö­vőben még jobban fel kell ka­rolni a gyárban azokat az erő­feszítéseket, amelyeket a szer­vezett dolgozók kezdeményez­nek és indítanak a szocialista építőmunka még eredménye­sebb kibontakoztatása sikeres megvalósítása érdekében. Szarvas Miklós A festők az üvegház tetején. Foto: Sz. Gy. 250 lakás a Borsodi Házépítő Kombinátból A szovjet berendezésekkel felszerelt Borsodi Házépítő Kombinátban az idén — a ter­melés beindulásának első évé­ben — 2100 lakás összeállítá­sára elegendő falnagyságú pa­nelt gyártanak. Ezekből négy­féle típusú házat létesítenek, amelyeknek méreteit a korsze­rű városképnek megfelelően változtatják. így például építe­nek belőle 10 emelet magas, 12 szekciós épületeket, ame­lyekben 340 lakást alakíta­nak ki. Egy-egy ilyen házban annyian laknak majd, mint egy kisebb borsodi hegyi falu­ban összesen. A házgyár berendezései ki­válóan működnek és kedd reg­gelre már elkészítették a 250. lakás összeszereléséhez szük­séges terméket. Így Miskolcon, a Győri-kapuban megkezdhet­ték a város egyik legnagyobb lakótelepének folyamatos épí­tését, ahol házgyári panelekből 1973-ig több mint 3 ezer lakást állítanak össze. , A panelházak építésének to­vábbi gyorsítására új techno­lógiákat is kidolgoztak, ame­lyeknek előkészítéséhez máris hozzáfogtak. A házgyár tért lé­tén jelenleg két új üzemcsar­nokot építenek. Az egyikben előregyártott fürdőszoba tér­elemeket készítenek majd, és­pedig úgy, hogy a szobákban előre felszerelik a kádakat, mosdókat, vízmelegítőket, WC- ket, tükröket és piperepolco­kat. Az így előregyártott für­dőszobákat különleges gépko­csikkal szállítják a helyszínre, ahol azokat daruval emelik a helyükre. A fürdőszoba gyár­tását az év végén kezdik moffi A másik csarnokban a komp- letációs üzem kap helyet. Eb­ben a lakások belső kialakítá­sához szükséges tartozékokat — gáz- és vízcsöveket, elektro­mos készülékeket, nyílászáró­kat, valamint más felszerelcsi tárgyakat — gyártják le. Napi ötmillió dupla A Csemege Édesipari Gyár pörköli, keveri a már közkedveltté vált Amigo és Café do Brasil kávéminőségekel. \ kávékeve­rék összeállítása és pörkölésének folyamata — amely a minőséget meghatározza — gyári liíok. A gyár vezetői szive- sen mutatták azonban be a kávé útját a beérkezéstől a már­kázott csomagolásig. Uj alapszabály F ejlődésének rendkívül fontos időszakát éli a magyal? szövetkezeti mozgalom. Gazdaságirányításunk új rend­szerének megfelelően, szocialista szövetkezetpol bi­kánk egységes elvei szerint magas szintű jogszabályok és nagy horderejű gazdaságpolitikai intézkedések nyitottak meg az utat a szövetkezetek működésének újabb fellendülé­séhez. Az a kormányhatározat, amelyet egy hónappal ez­előtt hozott a Minisztertanács, a fogyasztási és a kisipari szövetkezetekre nézve tartalmaz jövőt formáló ' intézkedé-* seket. Ennek a határozatnak az a leglényegesebb tartalma, hogy* az új körülménjTekhez igazodva szabályozza egyrészt, az ál-1 lám és a szövetkezetek viszonyát, másrészt a szövetkezeti szövetségek szerepét, rendeltetését. Mindkettőt úgy. begy akadálytalanul és következetesen érvényesülhessen a szö­vetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodása, belső életük demokratizmusa. Hogy ez a cél elérhető legyen, természe­tesen a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek eddigi alap­szabályának módosítása is szükséges. Ezért hatalmazta fel a kormány az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkeze­tek Országos Tanácsát, s az OK1SZ Választmányát, hogy új alapszabályuk kidolgozásához ne kötelező érvényű irányéi-; veket és mintát adjon a szóban forgó szövetkezeteknek. A közelmúltban mindkét testület közzétette az iránycH veket és a mintákat,,s most a szövetkezeteken a sor, hogy elkészítsék alapszabályukat, az érvényes jogszabályok szel­lemében. Az új alapszabályban kifejezésre kell jutnia, hogy a szö­vetkezet gazdája, tulajdonosa a tagság. A szövetkezet min­den ténykedése a tagok alapvető érdekeit szolgálja. Az ösz- szes fontos kérdésekben a tagok döntenek. Ok határozzák el a szövetkezet megalapítását, készítik el az alapszabályt, döntenek tagfelvételi és kizárási ügyekben. Az ö hatáskö­rükbe tartozik a követendő üzletpolitika meghatározása, a vezető testületek megválasztása, elmozdítása, a mérleg jó­váhagyása, a tiszta nyereség felosztása. Ezeket a jogaikat közgyűlésükön gyakorolják. H a a szövetkezet méretei, taglétszáma szükségessé .teszi, részközgyűlés és küldöttgyűlés töltheti be a közgyű­lés szerepét. A részközgyűlések elé utalt kérdésekben az az indítvány emelkedik határozattá, amely az egyes rész- közgyűlések szavazatainak összegezése után elnyerte a meg­felelő többséget. Az anyagi hozzájárulás mértékét,' módját, az érdekeltség formált, s a visszatérítés feltételeit is a közgyűlés állapít­ja meg. önállóan dönt a tagság arról is, hogy a kölcsönös előnyök alapján, a külön-külön rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb hasznosítása céljából milyen gazdasági együttműködést, vállalkozást hoz létre más szövetkezetekkel. Erősíteni, szélesíteni a demokratizmust a szövetkezet éle­tében, gazdálkodásában: olyan követelmény ez. amely a szö­vetkezés lényegéből fakad, s az új körülmények között még nagyobb jelentőségű, mint bármikor volt. Az alapszabály akkor lesz jó. ha ez az elv és szándék végigvonul benne. A választott vezetőtestület, s a különféle bizottságok egyaránt a közgyűlésnek felelősek minden tevékenységükért, még ak­kor is. ha egyes esetekben ez a felelősség közvetett. Mind a fogyasztási, mind a kisipari szövetkezeteknek más lett a kapcsolata a megyei, illetve az országos szövetséggel. Megszűnt az úgynevezett ..központkényszer”, a szövetségi tagság önkéntes. Hogy betép-e a szövetkezet a szövetségbe, arról a tagok összessége, a közgyűlés dönt. A szövetségek és tagszövetkezeteik között nincs alá-, illetve fölérendeltség. A szövetségek nem hozhatnak a szövetkezetekre kötelező erejű határozatot, állásfoglalásaik ajánlás jellegűek. » következő hónapokban minden fogyasztási, illetőleg kisipari szövetkezetben elkészítik az új alapszabályt. Ez a munka akkor tesz igazán eredményes, ha az egész tagság részt vesz benne és csorbítatlanul érvényre juttatja szövetkezetpolitikánk elveit, amelyekre az említett kormányhatározat is épült. G. P-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom