Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
Szerda, 1969. február H. CJSZ AK- M AGYARO RSZÄG 3 Yssssssss/s//sss/sssss/ssssssssssss//sjyssssssss///ss^//ssssssssss/ss*sss/s^s/^s/^sssssssssy^sssssssjrssssss/sjYrs/v'srsfsssssrss* Ha egy községben pártnapot tartanak, a megyei előadó rendszerint a párttitkárt keresi. A pártnap előtt tőle szokott érdeklődni azokról a problémákról, amelyek az adott község dolgozóit foglalkoztatják. így történt ez Bód- vaszilason is január 27-én. — A párttitkár elvtárs? — G nincs itt, nem is igen lesz, mert lemondott... — És miért mondott le? — Bonyolult dolog. Az utóbbi hetekben olyan a község, mint egy felbolygatott méhkas — mondotta Kosik Mihály pártvezetöségi tag. A bon v oda lom momábim Akkor nem volt idő, sem lehetőség, hogy a bonyodalom nyomába szegődjünk, és megpróbáljuk kibogozni a nyugtalanság okait-szálait. Azóta azonban jártunk Szilason, legalább húsz emberrel beszélgettünk. Meghallgattuk a helybeli Béke Tsz vezetőségét, közte Bárdos István elnököt, Rémiás Imrét, az ellenőrző bizottság elnökét, Friedmann Dezső elvtársat, a lemondott párttitkárt és másokat. Járt szerkesztőségünkben és később levelet is írt Bálint Viktor nemrég végzett agrár- rriérnök, szilasi lakos, aki jelenleg a tornaszentandrási mészkőbányában dolgozik. Beszéltünk az Edelényi járási Pártbizottság első titkárával is, aki ismeri Bódvaszi- las helyzetét, a nyugtalanság okait és mozgató rugóit is. Lassacskán összeállt a kép. Pestre ment az cb-ctnök.~ _•— A súrlódások a tsz-veze- tőség és a tagság egy része között, régebbi keletűek. Két övvel ezelőtt egyesült a bód- Vasztlasi és a bódvarákói tsz. Azóta a tagság többször is bírálta a gazdálkodás és a vezetés fogyatékosságait. Volt, '»mikor jogosan, de gyakran pgyéni és vélt sérelmek miatt *s. Mert az az igazság — gondja Rémiás Imre —, hogy 3obb szakmai hozzáértéssel, jobb vezetési módszerekkel és 3.tagság lelkiismeretesebb hozzáállásával már többre is vihettük volna... A hibák bírálásakor az ellenőrző bizottság, feladatánál °Sva is, rendszerint a bírálók oldalán állt. Az ellentét for- ’■tóa ebből eredhet az eb-el- hók és a tsz-vezetőség között. A mostani nézeteltérés okát bedig abban látja az eb-el- l0k, hogy az elmúlt év szeptemberében segítséget kért a 'b'melőszövetkezetek Területi Szövetségétől, s a vizsgálat — •melyre november 15-én kehit sor — több hibát és fo- v Játékosságot tárt fel a tsz- ezetőség munkájában. Laza- jogot észleltek a tsz-tagok .hnkalapjánalr kezelésében, a , Jgadvezetők fizetésének el- ] ^»omlásában — mint mondja jogtalan kifizetések is elő- 1 lo,'dultak. » zöm- Vizsgálatról készült jegyén tnyVet csak december 27- 1 Cp kapta meg, közben a de- í . . 23-án megtartott ve- | sr.ii°Jeg' ülésen az elnök javaié hogy Rémiás mondjon gy határozta el Rémiás lm- . t>e' hogy felutazik Budapest- * k' valamelyik újság szer- •ást” bősétől kér „kivizsgáii,n ; ^ dl súo író c ter.m uU,zásra január 13-án • !p„ sor. de ezt megelőző- . 1ÖSon'é|.tf’rtént egy s más Szi‘ Salm" , v megbízólevelet fo- 1 aztak, amelyet több mint 1 Munkásvédelmi verseny Munkásvédelmi versenyt kezdeményezett a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa a megyei üzemek és vállalatok között a balesetek megelőzését szolgáló leghatékonyabb intézkedések megtételére, a baleseti mutatok javítására, a munkásvédelem társadalmasításának további szélesítésére, a balesetbiztosítással rendelkezők számának gyarapítására. A versenyhez — melyet a jövőben minden cvben meghirdetnek és amelyben a három legjobb eredményt elérő vállalati kollektívát jutalmaznak — az Ózdi Kohászati tizeinek szakszervezeti bizottsága az elsők között csatlakozott. TEL A ellenőrző bizottság jelentését, és az érdekelt tagság képet nyerhetett a tsz jelenlegi helyzetéről. Fény derült itt sok-sok hibára és egyéni sérelemre. Ezeket persze ki lehet és ki is kell javítani, a jogos egyéni sérelmeket pedig célszerű orvosolni De azt mindenki megállapíthatta, hogy értelmetlen dolog egyoldalú, negatív képet festeni a tsz-röl, a tsz vezetőségéről. Hiszen a tsz gazdálkodása — az előfordult hibák ellenére is — felfelé ívelő, és tavaly, az aszály ellenére is, eredményes volt. — Még a legelfogultabb, legrosszindulatúbb emberek sem felejthetik el, hogy 1966- ban még csaknem 700 ezer forintos mérleghiánnyal zárt a tsz, az egyesüléskor Bódvará- kó 300 000 forint mérleghiányt és üres kamrát „hozott”, továbbá, hogy a munkaegység értéke két év alatt 14 forint 40 fillérről 40 forintra emelkedett, a közös vagyon egymillióval, a forgóalap pedig 100 ezer forinttal nőtt. Azt sem, mit építettünk — sorolja Bárdos István elnök. Hiszem, hogy igaza van. Mert a ..bomba” sem robbant a közgyűlésen... Erősíteni a várt szervezetet! A nyugtalanság nyomába szegődve, a súrlódásoknál is nagyobb hibára bukkantunk Bódvaszilason. Talán ezzel a hibával is összefügg az időnkénti súrlódás és nyugtalanság. Ez pedig a tsz-pártszerve- zet helyzete. Már a pártszervezet vezetőségének összetétele sem a legszerencsésebb. A lemondott titkár — aki helyett még nincsen másik — hetvenéves A további vezetőségi tagok: a tanácselnök, a tsz-elnök, az fmsz elnöke és az iskolaigazgató. Tsz-pártszervezetről van szó, amelynek egyetlen vezetőségi tagja a tsz-elnök... A következtetést — úgy gondoljuk — a járási pártbizottságnak kell levonnia, és megtenni a szükséges intézkedést a szilasi pártszervezet mielőbbi megerősítésére. Cscpányi Lajos le Ä laboratóriumban (Foto: Szabados) A szilasi nyugtalanság ; 30-an írtak alá, s amelynek lé- i nyege az volt, hogy Pester • Rémiás Imre az ő nevükbe: ■ is járjon el. Aztán társa is akadt Rémi- ásnak, Bálint Viktor személyében, aki épp decemberber kapta meg agrármérnöki diplomáját, és szeretett volm mindenáron a szilasi tsz-bei elhelyezkedni. De szándékának különböző okok miatt a tsz-vezetősége, később pedig — éppen az örökös áskálódá- sok miatt — a járás illetékes szervei is útját állták. Sérelme nyilvánvaló volt, úgyszólván oka volt rá, hogy társuljon az ellenőrző bizottság elnökéhez. s a tsz jelenlegi helyzetéről és vezetőségéről eléggé egyoldalú képet fessen a pesti szerkesztőségekben. (Később nálunk, az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségében is.) Útjuk a Szabad Földhöz vezetett, majd miután ott nem jártak „sikerrel”, a Képes Újsághoz. A Képes Újság munkatársa nemsokára meg is jelent Bódvaszilason, elkezdődött a „riportozás” — ahogyan a szila- siak mondják —, kattogott a fényképezőgép is, a riport azonban elmaradt, a tsz vezetőségét „nem szerkesztették ki”... Vizsgálódott a ,,iarás " is A szilasi nyugtalanság híre természetesen eljutott a járási pártbizottságra és a járási tanácsra is. Az üggyel közelebbről Czipa Antal elvtárs, a pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa és dr. Sándor Dezső, a járási tanács vb-elnökhelyettes foglalkozott. De ismerte az ügyet Szaniszló Gyula elvtárs, a pártbizottság első titkára Is. A járás emberei — miután már megállapították, hogy tulajdonképpen az ellenőrző bizottság elnöke és a tsz vezetőségének súrlódásáról, továbbá néhány ember, köztük elsősorban Bálint Viktor sérelméről van szó —, úgy vélekedtek, hogy fölösleges a széles körű vizsgálódás, hiszen a tsz helyzetéről, a gazdálkodás eredményeiről és a vezetőség munkájáról a zárszámadó közgyűlésen nemsokára az egész tagság képet nyerhet. — Ha nem kérdezik meg „a másik oldalt^ is”, minek van itt a pártszervezet — válaszolta a helybeli párttitkár, és elég helytelenül, benyújtotta lemondását. Friedmann elvtárs persze — a vele való beszélgetés során — több más okot is említett. Viszont a járás' nártb'z^ttsívon másban látják lemondásának okát. Aligha téved a járási pártbizottság első titkára, amikor úgy véli, hogy az egész szilasi nyugtalanság tulajdonképpen egy kis csoport „időzített bombája” akart lenni a zárszam- adó közgyűlés előtt a tsz ie- lenlegi vezetősége ellen, amelynek munkájával — azzal együtt, hogy ismeri fogyatékosságait is —. végeredményben elégedett a járás vezetősége. és elégedett a szilasi tsz- tagság túlnyomó többsége is. 1 bomba nem robbant! Január 30-án tartották meg a tsz zárszámadó közgyűlését A vezetőség leplezetlen őszinteséggel tárta a tagság elé az elmúlt évi munka, a tsz gazdálkodásának eredményeit, fogyatékosságait. A beszámoló önkritikusan foglalkozott a hibákkal is, amelyeknek „osto- rozásával” a tagság sem fu- karkodott. Meghallgatták az Hegyvidéki gazdaság A TOT elnöke a laki tsz zárszámadásán szükség, annyi időre, amíg a népgazdaság beruházásbázisa megnő, akkor több jut a beruházási igények kielégítésére a hegyvidékeken is. Ennek viszont az a feltétele, hogy a jelenlegi beruházási összegeket ott használják fel, ahol a leggazdaságosabban térülnek vissza és bőven gyümölcsöznek. Az említett problémák súlyosa!:, a hegyvidékeken szinte égetőek. A fejlődés azonban e problémák ellenére is biztató. A laki II. Rákóczi Termelőszövetkezet gazdálkodása is példázza ezt. Tiszta közös vagyonúi: 1968-ban csaknem egymillió forinttal gyarapodott, és jelenleg 7 301 000 forint. írinelkcdclt a jövcticiem 1966-ban még csak 5977 forint volt az egy dolgozó tagra jutó évi —.agos jövedelem, 1967-ben már 8063, 1968-ban 10 160 forint. Készpénzbe . előleget fizetni azon jan még nem tudtak, de éppen „z tsz egyik legsürgősebb teendője, hogy olyan módszert dolgozzon ki, amely garantálja is a jö\ edelmét. és kész“ .zeiőle- get is rendszeresen biztosít. A közgyűlésen sokan kértek és kaptak szót. Nem a jö- jövedelmüket kevesellték. Mindenki a korszerűsítés halaszthatatlanságáról, a gazdaság továbbfejlesztésének , égető szükségességéről beszélt. Dömötör Simon: „Nem vagyok megelégedve a jelenlegi hitelpolitikával. A mostani körülmények közt gazdálkodó észak-borsodi tsz-eknek adjon több segítséget az állam, hogy gyorsabban fejlődhessenek. Csihon József: „Az áh .tenyésztést fejleszteni kell. Kellene egy 150 férőhelyes új tehénistálló és egy korszerű csibenevelő.” Baranyai Barna: „Csak úgy tudjuk fejleszteni az ál!- ’tenyésztést. ha bővítjük a ta- karmánytermesztést, nő'.- -bük a takarmánybázist és jó legelőket alakítunk ki... Á tanyában nincs víz. Vödörben lajt- ban hordjuk a vizet, de :gen messziről.. .” Juhász Sándor, a helyi általános iskola tanára a művelődésről. az ismeretterjesztésről és a szakmai továbbképzésről beszélt Elmondotta, hogy az ismeretterjesztő -lóri dósokat szinte minden »sz- fng meghallgatta. Minden »sz- iac vásárol politikai é« szakmai könyveket is. A községi könyvtár olvasóinak többsége szintén tsz-tag. Egyetlen felesleges szó sem hangzott el ezen a közgyűlésen. Elhangzott viszont sok hasznos, építő, gazdagító óira slat Konkrétak. okosak, megvalósíthatók. Sokat beszéllek a tsz és a többi bogi-vidéki gazdaság hátrányos helyzetéről, józanul, megfontoltan, reális türelmetlenséggel. (SZ. jj ót, árkiegészítést kapnak. Enélkül aligha tudnának rentábilisan gazdálkodni. i\övelivo ártricoészítés A laki tsz 1967-ben 992 000 forint árkiegészítést kapott, i-od-uan, az említett rená-lct értelmében már több, mint egymillió forintot. És ez nemcsak azt jelenti, hogy az állam adott több segítséget, hanem először azt, hogy a tsz termelt többet, hiszen az ár- kiegészítést a megtermett termékek után kapják a hegyvidéki gazdaságok. És 1968-ban az időjárás is aszályos volt, ami ezen a vidéken különösen éreztette hatását. Ennek ellenére a laki tsz mindhárom gazdálkodási ágazata túlteljesítette termelési tervét. Igen nagy' örömmel mondta el az elnök, hogy már kukoricából is 14 mázsa májusi morzsolt termett holdanként, ö' mázsával több a tervezettnél, és ez igen jó eredmény ezen a mostoha hegyvidéken, fgy sikerült a tervezettnél több állatot tartani, meghiz- ialni és eladni. 1968-ban értékesítettek 65 darab hízott szarvasmarhát, 80 darab növendékmarhát és 70 darab kiselejtezett tehenet. Kérdeztem: miért nem hizlalták meg a kiselejtezett teheneket? — Mert nincsenek nagyüzemi istállóink — hangzott a válasz. Egyetlen 48 férőheb-es tehénistállónk van. ezt 1960- ">an építettük. Régi módszerekkel dolgozunk. Zsúfolt minden épület. Hiszen, ha korszerű istállóink lennének... Hilc! kellene! Ez az utóbbi mondat is ;öbbször elhangzott i) zür- izámadási közgyűlésen. Panaszkodott is az elnök. Elmondotta, hogy szeretnének építkezni, hitelt is igényeltek, ie nem ők kapták meg, hanem az erősebb, jobb körül- nnények között gazdálkodó sz-ek. mert nenn tudtak olyan redvező feltételeket biztosítani a hitelek hasznosításához is a versenytárgyaláson alul maradtak. Felvetődött a közgyűlésen — is sok más hegyvidéki terme-» őszövetkezetben is nnár —, iogy a lakihoz hasonló, lejős területű, területileg is kicsi sz-el: képtelenek élni azzal a ehetőséggel, amelyet az állam liztosít a korszerű építkezé- ekhez. Szeretnének a hegyek őzt is korszerű tehénistálló- :at építeni. Ann az állami edvezmények elnyerésének eltétele: iegalább 300 férő- elyes tehénistálló gépesítve, alamennyi korszerű követel - lénynek megfelelően. Szabó István vendég, a TOT Inöke nem tudott kedvező álaszt adni Elmondotta, hogy magyar mezőgazdaság beru- ázási igényei sokkal nagyobbak, mint amennyit a ielenle- i an váci f-Rrfiimőnvek közt a épgazdaság ki tud elógít«ni léhány évi türelemre van Izgatott volt mindenki, leginkább talán az elnök, Furr- man Antal, aki szinte az utolsó percig csiszolgatta a zár- számadási beszámolót.. Vendégeket vártak: Szabó Istvánt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, Vaskó Mihályt, a megyei pártbizottság titkárát. Soltész István országgyűlési képviselőt, a járás és a területi tsz-szö- vetség vezetőit, meg a szomszédos tsz-ek elnökeit A tizedik év... Március 3- án 10 éves a laki II. Rákóczi Termelőszövetkezet. Ezek a szavak többször is elhangzottak a közgyűlésen, beszámolója elején hengsúlyozta az elnök is 1968 gazdálkodásáról előbb azt mondta el, hogy az idős, tapasztalt tsz-gazdák közreműködésével igyekeztek reális terveket készíteni. Azután azt a fegyelmet dicsérte, amely a tervek valóra váltása során volt tapasztalható, majd ismertette, milyen és mennyi segítséget adott gazdálkodásukhoz az állam. Erősen lejtős terület ez, s ezért a 20/B. számú ismert rendelet értelmében véHermékdotáci-
