Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Szerda, 1969. február H. CJSZ AK- M AGYARO RSZÄG 3 Yssssssss/s//sss/sssss/ssssssssssss//sjyssssssss///ss^//ssssssssss/ss*sss/s^s/^s/^sssssssssy^sssssssjrssssss/sjYrs/v'srsfsssssrss* Ha egy községben pártnapot tartanak, a megyei előadó rendszerint a párttitkárt ke­resi. A pártnap előtt tőle szo­kott érdeklődni azokról a problémákról, amelyek az adott község dolgozóit foglal­koztatják. így történt ez Bód- vaszilason is január 27-én. — A párttitkár elvtárs? — G nincs itt, nem is igen lesz, mert lemondott... — És miért mondott le? — Bonyolult dolog. Az utóbbi hetekben olyan a köz­ség, mint egy felbolygatott méhkas — mondotta Kosik Mihály pártvezetöségi tag. A bon v oda lom momábim Akkor nem volt idő, sem lehetőség, hogy a bonyodalom nyomába szegődjünk, és meg­próbáljuk kibogozni a nyug­talanság okait-szálait. Azóta azonban jártunk Szilason, leg­alább húsz emberrel beszél­gettünk. Meghallgattuk a hely­beli Béke Tsz vezetőségét, köz­te Bárdos István elnököt, Ré­miás Imrét, az ellenőrző bi­zottság elnökét, Friedmann Dezső elvtársat, a lemondott párttitkárt és másokat. Járt szerkesztőségünkben és később levelet is írt Bálint Viktor nemrég végzett agrár- rriérnök, szilasi lakos, aki je­lenleg a tornaszentandrási mészkőbányában dolgozik. Beszéltünk az Edelényi já­rási Pártbizottság első titká­rával is, aki ismeri Bódvaszi- las helyzetét, a nyugtalanság okait és mozgató rugóit is. Lassacskán összeállt a kép. Pestre ment az cb-ctnök.~ _•— A súrlódások a tsz-veze- tőség és a tagság egy része között, régebbi keletűek. Két övvel ezelőtt egyesült a bód- Vasztlasi és a bódvarákói tsz. Azóta a tagság többször is bí­rálta a gazdálkodás és a veze­tés fogyatékosságait. Volt, '»mikor jogosan, de gyakran pgyéni és vélt sérelmek miatt *s. Mert az az igazság — gondja Rémiás Imre —, hogy 3obb szakmai hozzáértéssel, jobb vezetési módszerekkel és 3.tagság lelkiismeretesebb hoz­záállásával már többre is vi­hettük volna... A hibák bírálásakor az el­lenőrző bizottság, feladatánál °Sva is, rendszerint a bírálók oldalán állt. Az ellentét for- ’■tóa ebből eredhet az eb-el- hók és a tsz-vezetőség kö­zött. A mostani nézeteltérés okát bedig abban látja az eb-el- l0k, hogy az elmúlt év szep­temberében segítséget kért a 'b'melőszövetkezetek Területi Szövetségétől, s a vizsgálat — •melyre november 15-én ke­hit sor — több hibát és fo- v Játékosságot tárt fel a tsz- ezetőség munkájában. Laza- jogot észleltek a tsz-tagok .hnkalapjánalr kezelésében, a , Jgadvezetők fizetésének el- ] ^»omlásában — mint mondja jogtalan kifizetések is elő- 1 lo,'dultak. » zöm- Vizsgálatról készült jegy­én tnyVet csak december 27- 1 Cp kapta meg, közben a de- í . . 23-án megtartott ve- | sr.ii°Jeg' ülésen az elnök java­ié hogy Rémiás mondjon gy határozta el Rémiás lm- . t>e' hogy felutazik Budapest- * k' valamelyik újság szer- •ást” bősétől kér „kivizsgá­ii,n ; ^ dl súo író c ter.m uU,zásra január 13-án • !p„ sor. de ezt megelőző- . 1ÖSon'é|.tf’rtént egy s más Szi‘ Salm" , v megbízólevelet fo- 1 aztak, amelyet több mint 1 Munkásvédelmi verseny Munkásvédelmi versenyt kezdeményezett a Szakszerve­zetek Borsod megyei Tanácsa a megyei üzemek és vállala­tok között a balesetek megelő­zését szolgáló leghatékonyabb intézkedések megtételére, a baleseti mutatok javítására, a munkásvédelem társadalmasí­tásának további szélesítésére, a balesetbiztosítással rendel­kezők számának gyarapításá­ra. A versenyhez — melyet a jövőben minden cvben meg­hirdetnek és amelyben a há­rom legjobb eredményt elérő vállalati kollektívát jutalmaz­nak — az Ózdi Kohászati tizeinek szakszervezeti bizott­sága az elsők között csatlako­zott. TEL A ellenőrző bizottság jelentését, és az érdekelt tagság képet nyerhetett a tsz jelenlegi hely­zetéről. Fény derült itt sok-sok hibá­ra és egyéni sérelemre. Ezeket persze ki lehet és ki is kell ja­vítani, a jogos egyéni sérel­meket pedig célszerű orvosol­ni De azt mindenki megálla­píthatta, hogy értelmetlen do­log egyoldalú, negatív képet festeni a tsz-röl, a tsz vezető­ségéről. Hiszen a tsz gazdál­kodása — az előfordult hibák ellenére is — felfelé ívelő, és tavaly, az aszály ellenére is, eredményes volt. — Még a legelfogultabb, legrosszindulatúbb emberek sem felejthetik el, hogy 1966- ban még csaknem 700 ezer fo­rintos mérleghiánnyal zárt a tsz, az egyesüléskor Bódvará- kó 300 000 forint mérleghiányt és üres kamrát „hozott”, to­vábbá, hogy a munkaegység értéke két év alatt 14 forint 40 fillérről 40 forintra emelke­dett, a közös vagyon egymil­lióval, a forgóalap pedig 100 ezer forinttal nőtt. Azt sem, mit építettünk — sorolja Bár­dos István elnök. Hiszem, hogy igaza van. Mert a ..bomba” sem robbant a közgyűlésen... Erősíteni a várt szervezetet! A nyugtalanság nyomába szegődve, a súrlódásoknál is nagyobb hibára bukkantunk Bódvaszilason. Talán ezzel a hibával is összefügg az időn­kénti súrlódás és nyugtalan­ság. Ez pedig a tsz-pártszerve- zet helyzete. Már a pártszervezet veze­tőségének összetétele sem a legszerencsésebb. A lemon­dott titkár — aki helyett még nincsen másik — hetvenéves A további vezetőségi tagok: a tanácselnök, a tsz-elnök, az fmsz elnöke és az iskolaigaz­gató. Tsz-pártszervezetről van szó, amelynek egyetlen veze­tőségi tagja a tsz-elnök... A következtetést — úgy gondoljuk — a járási pártbi­zottságnak kell levonnia, és megtenni a szükséges intéz­kedést a szilasi pártszervezet mielőbbi megerősítésére. Cscpányi Lajos le Ä laboratóriumban (Foto: Szabados) A szilasi nyugtalanság ; 30-an írtak alá, s amelynek lé- i nyege az volt, hogy Pester • Rémiás Imre az ő nevükbe: ■ is járjon el. Aztán társa is akadt Rémi- ásnak, Bálint Viktor személyé­ben, aki épp decemberber kapta meg agrármérnöki dip­lomáját, és szeretett volm mindenáron a szilasi tsz-bei elhelyezkedni. De szándéká­nak különböző okok miatt a tsz-vezetősége, később pedig — éppen az örökös áskálódá- sok miatt — a járás illetékes szervei is útját állták. Sérel­me nyilvánvaló volt, úgyszól­ván oka volt rá, hogy társul­jon az ellenőrző bizottság el­nökéhez. s a tsz jelenlegi hely­zetéről és vezetőségéről eléggé egyoldalú képet fessen a pes­ti szerkesztőségekben. (Később nálunk, az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségében is.) Útjuk a Szabad Földhöz ve­zetett, majd miután ott nem jártak „sikerrel”, a Képes Új­sághoz. A Képes Újság munkatársa nemsokára meg is jelent Bód­vaszilason, elkezdődött a „ri­portozás” — ahogyan a szila- siak mondják —, kattogott a fényképezőgép is, a riport azonban elmaradt, a tsz veze­tőségét „nem szerkesztették ki”... Vizsgálódott a ,,iarás " is A szilasi nyugtalanság híre természetesen eljutott a járá­si pártbizottságra és a járási tanácsra is. Az üggyel köze­lebbről Czipa Antal elvtárs, a pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa és dr. Sándor Dezső, a járási tanács vb-elnökhelyettes foglalkozott. De ismerte az ügyet Szaniszló Gyula elvtárs, a pártbizottság első titkára Is. A járás emberei — miután már megállapították, hogy tu­lajdonképpen az ellenőrző bi­zottság elnöke és a tsz vezető­ségének súrlódásáról, továbbá néhány ember, köztük elsősor­ban Bálint Viktor sérelméről van szó —, úgy vélekedtek, hogy fölösleges a széles körű vizsgálódás, hiszen a tsz hely­zetéről, a gazdálkodás ered­ményeiről és a vezetőség mun­kájáról a zárszámadó közgyű­lésen nemsokára az egész tag­ság képet nyerhet. — Ha nem kérdezik meg „a másik oldalt^ is”, minek van itt a pártszervezet — válaszol­ta a helybeli párttitkár, és elég helytelenül, benyújtotta lemondását. Friedmann elv­társ persze — a vele való be­szélgetés során — több más okot is említett. Viszont a já­rás' nártb'z^ttsívon másban látják lemondásának okát. Aligha téved a járási párt­bizottság első titkára, amikor úgy véli, hogy az egész szilasi nyugtalanság tulajdonképpen egy kis csoport „időzített bom­bája” akart lenni a zárszam- adó közgyűlés előtt a tsz ie- lenlegi vezetősége ellen, amelynek munkájával — azzal együtt, hogy ismeri fogyaté­kosságait is —. végeredmény­ben elégedett a járás vezető­sége. és elégedett a szilasi tsz- tagság túlnyomó többsége is. 1 bomba nem robbant! Január 30-án tartották meg a tsz zárszámadó közgyűlését A vezetőség leplezetlen őszin­teséggel tárta a tagság elé az elmúlt évi munka, a tsz gaz­dálkodásának eredményeit, fo­gyatékosságait. A beszámoló önkritikusan foglalkozott a hi­bákkal is, amelyeknek „osto- rozásával” a tagság sem fu- karkodott. Meghallgatták az Hegyvidéki gazdaság A TOT elnöke a laki tsz zárszámadásán szükség, annyi időre, amíg a népgazdaság beruházásbázisa megnő, akkor több jut a be­ruházási igények kielégítésére a hegyvidékeken is. Ennek viszont az a feltétele, hogy a jelenlegi beruházási összege­ket ott használják fel, ahol a leggazdaságosabban térülnek vissza és bőven gyümölcsöz­nek. Az említett problémák sú­lyosa!:, a hegyvidékeken szin­te égetőek. A fejlődés azonban e problémák ellenére is bizta­tó. A laki II. Rákóczi Terme­lőszövetkezet gazdálkodása is példázza ezt. Tiszta közös va­gyonúi: 1968-ban csaknem egymillió forinttal gyarapo­dott, és jelenleg 7 301 000 fo­rint. írinelkcdclt a jövcticiem 1966-ban még csak 5977 fo­rint volt az egy dolgozó tagra jutó évi —.agos jövedelem, 1967-ben már 8063, 1968-ban 10 160 forint. Készpénzbe . elő­leget fizetni azon jan még nem tudtak, de éppen „z tsz egyik legsürgősebb teendője, hogy olyan módszert dolgoz­zon ki, amely garantálja is a jö\ edelmét. és kész“ .zeiőle- get is rendszeresen biztosít. A közgyűlésen sokan kér­tek és kaptak szót. Nem a jö- jövedelmüket kevesellték. Min­denki a korszerűsítés halaszt­hatatlanságáról, a gazdaság továbbfejlesztésének , égető szükségességéről beszélt. Dömötör Simon: „Nem va­gyok megelégedve a jelenlegi hitelpolitikával. A mostani kö­rülmények közt gazdálkodó észak-borsodi tsz-eknek adjon több segítséget az állam, hogy gyorsabban fejlődhessenek. Csihon József: „Az áh .te­nyésztést fejleszteni kell. Kel­lene egy 150 férőhelyes új te­hénistálló és egy korszerű csibenevelő.” Baranyai Barna: „Csak úgy tudjuk fejleszteni az ál!- ’te­nyésztést. ha bővítjük a ta- karmánytermesztést, nő'.- -bük a takarmánybázist és jó lege­lőket alakítunk ki... Á tanyá­ban nincs víz. Vödörben lajt- ban hordjuk a vizet, de :gen messziről.. .” Juhász Sándor, a helyi álta­lános iskola tanára a műve­lődésről. az ismeretterjesztés­ről és a szakmai továbbkép­zésről beszélt Elmondotta, hogy az ismeretterjesztő -ló­ri dósokat szinte minden »sz- fng meghallgatta. Minden »sz- iac vásárol politikai é« szak­mai könyveket is. A községi könyvtár olvasóinak többsége szintén tsz-tag. Egyetlen felesleges szó sem hangzott el ezen a közgyűlé­sen. Elhangzott viszont sok hasznos, építő, gazdagító ói­ra slat Konkrétak. okosak, megvalósíthatók. Sokat beszél­lek a tsz és a többi bogi-vidé­ki gazdaság hátrányos helyze­téről, józanul, megfontoltan, reális türelmetlenséggel. (SZ. jj ót, árkiegészítést kapnak. Enélkül aligha tudnának ren­tábilisan gazdálkodni. i\övelivo ártricoészítés A laki tsz 1967-ben 992 000 forint árkiegészítést kapott, i-od-uan, az említett rená-lct értelmében már több, mint egymillió forintot. És ez nem­csak azt jelenti, hogy az ál­lam adott több segítséget, ha­nem először azt, hogy a tsz termelt többet, hiszen az ár- kiegészítést a megtermett ter­mékek után kapják a hegyvi­déki gazdaságok. És 1968-ban az időjárás is aszályos volt, ami ezen a vidéken különö­sen éreztette hatását. Ennek ellenére a laki tsz mindhá­rom gazdálkodási ágazata túl­teljesítette termelési tervét. Igen nagy' örömmel mondta el az elnök, hogy már kuko­ricából is 14 mázsa májusi morzsolt termett holdanként, ö' mázsával több a tervezett­nél, és ez igen jó eredmény ezen a mostoha hegyvidéken, fgy sikerült a tervezettnél több állatot tartani, meghiz- ialni és eladni. 1968-ban érté­kesítettek 65 darab hízott szarvasmarhát, 80 darab nö­vendékmarhát és 70 darab ki­selejtezett tehenet. Kérdez­tem: miért nem hizlalták meg a kiselejtezett teheneket? — Mert nincsenek nagyüze­mi istállóink — hangzott a válasz. Egyetlen 48 férőheb-es tehénistállónk van. ezt 1960- ">an építettük. Régi módsze­rekkel dolgozunk. Zsúfolt minden épület. Hiszen, ha korszerű istállóink lennének... Hilc! kellene! Ez az utóbbi mondat is ;öbbször elhangzott i) zür- izámadási közgyűlésen. Pa­naszkodott is az elnök. El­mondotta, hogy szeretnének építkezni, hitelt is igényeltek, ie nem ők kapták meg, ha­nem az erősebb, jobb körül- nnények között gazdálkodó sz-ek. mert nenn tudtak olyan redvező feltételeket biztosíta­ni a hitelek hasznosításához is a versenytárgyaláson alul maradtak. Felvetődött a közgyűlésen — is sok más hegyvidéki terme-» őszövetkezetben is nnár —, iogy a lakihoz hasonló, lej­ős területű, területileg is kicsi sz-el: képtelenek élni azzal a ehetőséggel, amelyet az állam liztosít a korszerű építkezé- ekhez. Szeretnének a hegyek őzt is korszerű tehénistálló- :at építeni. Ann az állami edvezmények elnyerésének eltétele: iegalább 300 férő- elyes tehénistálló gépesítve, alamennyi korszerű követel - lénynek megfelelően. Szabó István vendég, a TOT Inöke nem tudott kedvező álaszt adni Elmondotta, hogy magyar mezőgazdaság beru- ázási igényei sokkal nagyob­bak, mint amennyit a ielenle- i an váci f-Rrfiimőnvek közt a épgazdaság ki tud elógít«ni léhány évi türelemre van Izgatott volt mindenki, leg­inkább talán az elnök, Furr- man Antal, aki szinte az utol­só percig csiszolgatta a zár- számadási beszámolót.. Vendé­geket vártak: Szabó Istvánt, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnökét, Vas­kó Mihályt, a megyei pártbi­zottság titkárát. Soltész Ist­ván országgyűlési képviselőt, a járás és a területi tsz-szö- vetség vezetőit, meg a szom­szédos tsz-ek elnökeit A tizedik év... Március 3- án 10 éves a laki II. Rákóczi Termelőszövetkezet. Ezek a szavak többször is elhangzot­tak a közgyűlésen, beszámoló­ja elején hengsúlyozta az el­nök is 1968 gazdálkodásáról előbb azt mondta el, hogy az idős, tapasztalt tsz-gazdák közreműködésével igyekeztek reális terveket készíteni. Az­után azt a fegyelmet dicsérte, amely a tervek valóra váltá­sa során volt tapasztalható, majd ismertette, milyen és mennyi segítséget adott gaz­dálkodásukhoz az állam. Erő­sen lejtős terület ez, s ezért a 20/B. számú ismert rendelet értelmében véHermékdotáci-

Next

/
Oldalképek
Tartalom