Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

i!©tőrjcri, egyesüli ©telt? ' AMmwihK ^OCiALISlA MUNKASPARl SORSOD MtGVfc» BltOIlSAGANAK LAPJA XXV. évfolyam, 27. szám ARA: 1 FORINT Vasárnap, 1969. február 2. ' .'fi Fock Jenő elvtárs Borsodban Épül az atomkutató laboratórium A Hajdú megyei Építőipari Vállalat uj laboratóriumnak és ötmillió voltos atommag gyorsítónak építését kezdte el a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atomku- taló Intézetében. ist Fock Jenő elvtárs, a Politi­kai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnöke szabadsága *gy részét megyénkben, Mis­kolc-Tapolcán töltötte. Egyhe­tes itt-tartózkodása alatt dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a KB tegja, a megyei pártbizottság ®iső titkára társaságában ellá- tegatott nevezetes helyeinkre, •ért az aggteleki cseppkőbar- tengban, megtekintette az új Nagyszállót és Jósvafő környé­két. Sárospatakon, a hires Nagykönyvtárban dr. Űjszászy pálmán professzor tájékoztat­ja a könyvtár munkájáról, az II i ott folyó tudooiányod kutatá­sokról. Ugyanitt megfskintet- le a múzeumot, majd ellátoga­tott a várba és az új Boros­tyán szállóba. Sárospataki lá­togatására elkísérte Fock elv­társat dr. Ladányi József elv­társ, a megyei tanács vb-el- nöke is. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen tett látogatása során, ahová dr. Bodnár Fe­renc elvtárssal együtt elkísér­te Havasi Béla elvtárs, a Mis­kolci városi Pártbizottság első titkára is, dr. Zarnbö János, az NME rektora és Lizák Jó­zsef, az egyetem pártbizbttsá- gának titkára fogadta a magas­rangú véndéget. aki elbeszélge­tett az egyetem reklorhelyet- leseivél, dékánjaival az okta­tási és politikai helyzetről. Fock Jenő'elvtárs megtekin­tette Miskolc új lakótelepeit, Lillafüredet és Tapolcán az új Lídó szállót. Ennél a .látoga­tásnál jelen volt dr. Fekete László elvtárs, a miskolci vá­rosi tanács vb-elnöke és Ma- 1 kai Tibor elvtárs, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igaz­gatója. A Kasponti Statisstihai jelentése 1968-ban a magyar népgazdaság az irányi- y&s új rendszerére tért át. Az 1968. évi gaz- Jálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyamatosságát.. Az új gazdaságirányítási . tendszer bevezetése sem a termelés, sem a irgalom területén nem idézett elő számottevő Nehézségeket. A reform első évének tapasz­talatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb Unatkozásban jobban megfelel a tervezett­nek, mint korábban. 1968-ban a nemzeti jö- N’edeiem kb. 5 százalékkal meghaladta az foö7. színvonalai. Hasonló mértékben [fhellccdett a lakosság fogyasztása is. A fel­halmozáson belül beruházásokra kb. annyit fordítottak, mint az előző évben, a készletek növekedése valamivel nagyobb volt, mint '967-ben, a készletek növekedése valami­ül nagyobb volt, mint 1967-ben. Az ország nemzetközi fizetési mérlege, ezen belül a kül­kereskedelmi mérleg is kedvezőbben alakult a tervezettnél és az 1967. évinél. A főbb termelő ágazatok közül az ipar 5 százalékkal az építőipar kb. 6 százalékkal . a mezőgazdaság 1—2 százalékkal termelt többet 1968-ban, mint egy évvel ko­dban. . 1968-ban a foglalkoztatoltak száma nagyobb irányban emelkedett, mint a korábbi években. N'őzetes adatok szerint a munkások és al­kalmazottak száma több mint 3 százalékkal {tett, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek­en dolgozók (tagok és alkalmazottak) száma 1968-ban — a korábbi évektől eltérően nem csökkent. . 1968-ban a legtöbb vállalat jövedelmező °lt. A vállalati nyereség a gazdálkodás ered- 7l'*nyei mellett az év elején kialakított árak e.az állami támogatás következtében — elő- etes adatok szerint — jelentősen meghaladta tervezettet. A szocialista ipar termelői ár- -mvonala az árreform során végrehajtott év reJ’ 8 százalékos emelkedés után az év fo- jfamári gyakorlatilag nem változott. Az erriel- .. <:r'és év közben nem érle el a fél százalékot sem. j A lakosság pénzbevétele a főbb bevételi ^ rrásokból a termelés növekedésénél a tér- „Nettnél nagyobb mértékben, több mint 8 ■nzalékkal emelkedett. Ez a növekedés a ankások és alkalmazottak számának kisebb Vetekben átlagkeresetének emelkedéséből, to- ■j a“bá a mezőgazdasági termeléssel kapcsola­téi p.aras?t> bevételek (tsz-tagok munkaegy- J, ^-részesedése, felvásárlása stb.) számottevő édeséből adódott. A megnövekedett lakossági vásárlóerő túl- , j'ornó részét áruvásárlásra fordították. A kis- j reskedelem 7 százalékkal több árut érté­be?”! * 1968-ban, mint az előző évben (ezen 'ul az élelmiszer- és iparcikk-eladás kb. soi°n°s mértékben emelkedett). Szolgáltatá- lakfa mmtegy 9 százalékkal költött többet a Szp Sas’ mint 1967-ben. A bevételek egy ré- ájV 4.4 milliárd forint — a takarélcbetét- nmányt 29.2 milliárd forintra növelte, eokiskereskedelmi árak színvonala az év w,'s?ét tekintve, lényegében megegyezett a ta- a szolgáltatásoké mintegy 4 száza- , magasabb volt az előző évinél, kr .^fogyasztói árindex — amely a kiskeres- "* ®m. a szolgáltatások, a fűtés, világítás p]-; '"'változásait együttesen tartalmazza — jottf*“ aúatok szerint a munkás-alkalma- tear- .népességnél az előző évi színvonalon ac>t, a parasztságnál valamelyest (kb. 1 százalékkal) csökkent. (A magasabb jövedelmű munkás-alkalmazotti kategóriák fogyasztói ár­indexe kissé emelkedett.) A társadalmi és gazdasági élet főbb terüle­teinek fejlődését 1968-ban a következők jel­lemezték: Ipar 1968-ban a szocialista ipar 5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami ipar termelése 5,1 szá­zalékkal, a szövetkezeti iparé 3,5 százalékain nőtt. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelő­en vidéken a növekedés nagyobb volt, mint Budapesten Az ipar főbb ágazatai közül el­sősorban a vegyipar, a gépipar és a kohászat fokozta termelését. 1938-ban a szocialista iparban átlagosan l 693 100 fő dolgozott, 60 500 fővel. 3,8 száza­lékkal több, mint egy évvel azelőtt. Tavaly­hoz képest a munkások száma 38 200 fővel, 3,1 százalékkal, a többi állománycsoportba tar­tozóké 22 300 fővel, 5,9 százalékkal emelke­dett. A növekedésben a nem ipari vidékeken foglalkoztatás-politikai meggondolások is köz­rejátszottak. Budapesten az ipari létszám 1967-hez képest nem változott, a vidéki ipar­ban több mint 6 százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó ir'ari terme­lés a szocialista iparban — nem kielégítő mértékben —, 1,1 százalékkal, az állami ipar­ban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A termelésnövekedésnek csak kisebb hányada (a szocialista iparban egy­negyede, az állami iparban egyharmada) szár­mazott az egy főre jutó termelés növekedésé­ből. (Budapesten ez az arány 100 százalékot tett ki.) Az iparban és az építőiparban megkezdő­dött a fokozatos áttérés a 44 órás munkahétre. 1968. január 1. és szeptember 30. között a szocialista iparban dolgozók 40 százalékának — több mint 600 000 dolgozónak —, csökken­tették a heti munkaidejét. 1968-ban az iparban kifizetett összes mun­kabér a termelés növekedésénél valamivel na­gyobb mértékben, 5,9 százalékkal, az átlag- kereset 2,4 százalékkal nőtt 1967-hez képest. A szocialista ipar főbb ágazatainak terme­lése 1968-ban a következőképpen alakult: A bányászat termelése — elsősorban a kő­olajtermelés második félévi fokozódása kö­vetkeztében — 3,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A széntermelés lényegében nem változott, kőolajból 7 százalékkal, föld­gázból 31 százalékkal termeltek többet, mint 1967-ben. Az energiaellátás biztosítása érde­kében a múlt évhez képest nőtt az energiahor­dozók importja A villamosenergia-termelés 1967-hez képest 5 százalékkal emelkedett. (A villamosenergia­import, amely a rendelkezésre álló villamos- energia-mennyiség kb. 17 százalékát tette ki. 18 százalékkal volt több. mint egy évvel ko­rábban.) 1968-ban a vaskohászat termelése 5 száza­lékkal nőtt. A vaskohászati vállalatok 1968- ban elsősorban a hazai piac számára fokozták értékesítésüket, a vaskohászati termékek ex­portja a múlt évhez képest számottevően csök­kent. Az év folyamán egyes kohászati termé­kek készlete magas volt. (Folytatás a 2. oldalon) A laboratóriumot több méter mélységben a föld felszíne ala építették, hogy a különleges szigetelés mellett a föld is védjen az esetleges sugárzástól. Ózdi tervezők síz slveg-pssielálpsiii 80 milliós tervezés — Időmegtakarítás — Rekorderedmények A múlt év novemberében ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját az Ózdi Kohászati Üzemek tervezőirodája. Né­hány héttel az évforduló nap­ja után az OKÜ tervezői be­költözhettek új otthonukba, a hivatalház mellett épült négy- rintes üvegpalotába. Először a i tervezők irigyei nevezték így ' el az épületet, de a szóbeszéd­ből azóta valóság lett. A ha­gyományos külső vakolat he­lyett nemsokára fekete üveg­lapokkal borítják be az épü­let homlokzatát, oldalát. Még nem fejeződtek be a külső munkálatok, az előcsar­nokban is festők dolgoznak, de a modern, világos irodákban már tervezők hajolnak a raj­zaik fölé. Mezőtúri Istvánnal, a tervezőiroda vezetőjével be­szélgetünk az iroda két évtize­des történetéről, a múlt évi munkáinkról és a jelen nagy terveiről. — Valóban két évtizede tartják számon tervezőirodán­kat, de sokáig csak kis lét­számmal dolgoztunk, Kisebb tervezéseket végeztünk — mondja Mezőtúri István, öt évvel ezelőtt indult irodánk nagy fejlődésnek. Nemcsak a létszámunk növekedett meg, de fokozatosan nagyobb és na­gyobb feladatókat is végez­tünk. A létszám és a követelmé­nyek növekedése igen nehéz helyzetbe sodorta a tervező­ket. Irodáik szűkek Voltak és egymástól nagy távolságra es­tek. Egv-egy szobában tizen­öten is dolgoztak, s szinte egymás kezéből vették ki a rajztáblát. Az adatokat a nagy távolság miatt telefonon egyez­tették, ebből pedig sokszor félreértés keletkezett. De a te­lefonban sem bővelkedtek. Harminc emberre jutott egy készülék. — A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy nem volt ál­Tito li omániába utazott Hazánkba látogat a jugoszláv tn in tszterel nők Nicolae Ceausescunak, a Ro- mán Kommunista Párt főtit­kárának meghívására Tito, ju­goszláv elnök rövid baráti lá­togatásra Romániába utazott. A jugoszláv államfő kísére­tében van Mijalko Todoro- vics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Végrehajtó Bi­zottságának titkára, Kiró Gli- gorov, a Szövetségi Végrehaj- tótanács (kormány) alelnöke, Miso . Pavicsevics megbízott j külügyminiszter és több más j hivatalos személyiség. Eock Jenőnek, a magyar j forradalmi muhkás-paraszt j kormány elnökének meghívá- J sara a közeli napokban nem ’ hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik Mika Spil- jak, a jugoszláv végrehajtó ta­nács elnöke. ti Thanf Londonban U Thant, az ENSZ főtitkára szombaton Londonban megbe­szélést folytatott Michael Ste­wart brit külügyminiszterrel arról a tervről, hogy a Bizton­sági Tanács négy állandó tag­ja — a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Británnia és Franciaország — a világ- szervezet égisze alatt magas szintű értekezleten vitassa meg a közel-keleti helvzet rende­zésének lehetőségeit. Diplomá ciai forrásból származó érte sülés szerint a brit kormány támogatja a találkozó tervét.’ landó helyünk. Előfordult, hogy egy évben háromszor is költözködtünk. Alighogy be­rendezkedtünk, már csomagol­hattunk is. De ez mar mind a múlté. Ma már az új „üvegpalotá­ban” minden kényelmet meg­találnak a tervezők De szük­ség is volt már a nyugodt munkakörülmény megteremté­sére, hiszen ebben az évben a tavalyától is nagyobb terve­ket dédelgetnek. ~ Elégedettek voltunk a múlt évi eredményekkel __ m ondja a tervezőiroda veze­tője. Tavaly 73 millió forint értékű objektumot terveztünk. De a milliós számoktól is job­ban lelkesítettek az üzemekben születő jő eredmények, rekor­dok. Ősszel egymás után több­ször is rekorderedmény szü­letett a blokksoron. Nem akar­tak a hengerészek dicsőségét kisebbíteni, de ebben u saját munkánk megtestesülését is láttuk. A mi terveink alapján készült az új görgősor, a kon- taktorház és a kormánvpad. A ' múlt évben a tervezők több millió forintot takarítot­tak meg az Ózdi Kohászati Üzemeknek s ehhez jön még, amit felmérni sem lehet: az időmegtakarítás. A központi tervezőiroda több objektum megtervezésének határidejét csak 1970-re vállalta. A heivi tervezés nyomán már a kivi- ‘“lezés is megtörtént. — Az idén 80 millió forint értékű objektumot tervezünk. Az egyik legnagyobb mun­kánk a ITT. számú kohó soron következő átépítésének meg­tervezése lesz. Tervezőink már dolgoznak a durvahengerműi berendezések korszerűsít ésén is. Ennek célja a meglevő be­rendezések gépek kapacitásá­nak növelése. Jelenleg az OKU több ezer tonna öntecset szál­lít más vállalatokba1'', mivel a durvahengermű, szűk ke­resztmetszet miatt, nem tudta fogadni. A finomhengeműnek uevanakkor import bugára van szüksége. Ez a fura ket­tősség nem Scrions az OKÜ-no>­Az OKÜ tüzállóanyag-gyá- rának rekonstrukciója is meg­kezdődött. A terveket c»« ->tón az ÖKÜ tervező- ;<&«->•'’■- *cry lehetőség van a tervez*-’ a ki vitel ezés összehangolási -a. Ennek eredménye a nyereség- részesedésnél is '“mérhető lesz. v Tóíb István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom