Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
ßSZAKMAGVARORSZAO Vasárnap, 1969. február 2. A Kosponti Statisztikái Hivatal jelentése V. Szíyepanov: Ez történt Sztálingrádnál Egy katonai tolmács visszaemlékezései És Pííu’us bi»)!tu all 4z időközben szovjet bcnzinszállító autókból feltöltötték a németek gépkocsijait. Mindegyik autóra két zász’ócslca került: egy fehér és egy vörös. Mindegyikbe két külön kiválasztott tiszt ült — Az akkor 53 éves Paulus sápadtan, merev arccal, természetellenesen egyenes testtartással jelent meg. Biccentett egyet a fejével! és helyet foglalt az első. autóban. A gépkocsioszlop nyomban elindult. §r - , ,■ . Én azt a parancsot kaptam, hogy maradjak hátra és Adam ezredes segítségével tisztázzak még néhány jfórmasúgot, majd egy szovjet és egy német, és' vitték a tűzszüneti parancs kópiáját. A gépkocsik elindultak, és ahogy a frontvonal mentén végighaladtak, egyre messzebbre távolodott a tüzérségi tűz. És egyszeriben furcsa csend támadt a fülünkben. Hónapok óta először érezhettük ezt a csendet. Csak időnként hallatszott tompa moraj észak felől. Nem maradt más hátra, mint néhány protokoll jellegű kérdést eldönteni. A hitlerista tábornokok kijelentették, hogy vendégeiknek tekintenek bennünket és ragaszkodnak hozzá, hogy az ő autójukban utazzunk Sumilov tábornok törzskarához. — Nem, uraim — hangzott Laszkin tábornok ellenvetése. — önök a vendégek, igaz, hogy hivatlan vendégek, ezért ha tétszik, ha nem, a mi járműveinken kell megtenniük az utat. Paulus könnyű terepjáró kocsiján menjek a hadsereg törzskari épületébe. A munka kicsit hosszúnak bizonyult. Hogy időt nyerjek, elhatároztam, hogy nem az úton, hanem toronyiránt vágok át. A terepjáró kocsi időnként érintette a kacskaringózó utat, amelyen hosszú sorban haladtak a foglyok. Egyik kilométert a másik után tettük meg, és se vége, se hossza nem látszott a foglyok tömött sorainak. Beszédbe elegyedtem Adam ezredessel. Különösen az érdekelt, hogyan jutott Paulus a kapitulációra vonatkozó döntésre. Az ezredes szavaiból kitűnt, hogy a 6. hadsereg parancsnoka azokhoz a német hivatásos tisztekhez tartozott, akik nem osztották Hitler kalandor stratégiájút. Hitler inkább a „kiváltságosok” adottságaira, az ösztönökre és a jósok, az ásztÄ tizedik áldozat A Herenden történt vasúti szerencsétlenségről korábban kiadott jelentések óta Kovács István honvéd a veszprémi megyei kórházban sérüléseibe belehalt. A kórházakban ápoltak közül megfelelő orvosi kezelés után, 26 köny- nyebben sérültet elbocsátottak. A jelenleg is kórházban kezeltek állapotában változás nem történt. Az illetékes belügyi szervek, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakemberei vizsgálatának eddigi megállapítása szerint a balesetért Brenner Gyula váltókezelő a felelős, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. rológusok jövendöléseire hall" gatott, semmint hogy kikérte volna a régi Wehrmacht tapasztalatainak tanácsát. Még mielőtt beköszöntött volna a* ősz, amikor világossá vált hogy a Volgán való átkelés terve kudarcba fulladt, Paulus rádöbbent, milyen veszélyes helyzetbe sodródott hadserege, amely hosszú ékként hatolt védelmünkbe. Nemegyszer javasolta Hitlernek, hogy méí> a hideg beállta előtt vonják ki a csapatokat Sztálingrádból, elkerülve ezzel a fenyegeti pusztulást. Hitler azonban hallani se akart erről. Ragaszkodott ahhoz, hogy bármi áron tartsák a Volga-parti hídfőállást s abban reménykedett, hogy tavasszal újra kezdődhetnek a hadműveletek. Az utolsó pillanatban, amikor az összeomlás elkerülhetetlen volta teljesen nyilvánvaló lett, a Führer megengedte Paulusnak, hogy Berlinbe repüljön. Ez néhány nappal 9 kapituláció előtt történt. Paulus azonban elhárította a meghívást: katonáival maradt. Adam ezredes szavai szerint Paulus január 31-e előtt aZ utolsó napokban senkivel sen1 beszélt. Egész idő alatt le nen1 hunyta a szemét, bunker-ir°; dájában éjjel-nappal föl-n'9 járkált. Csak akkor jelent meg> amikor utolsó döntését akar*9 bejelenteni, majd újra bezárkózott. ... Két nappal később, február 2-án megszűnt létezni 8® északi hadseregcsoport is. Teljes kudarccal végződött Hitlernek az a kalandor terve, hogs' Sztálingrád elfoglalásával keletről bekeríti Moszkvát. L's íme néhány a történelemben egyedülálló csatáról: Sztálingrád falain8' az ellenség 162 ezer katonái9 és tisztje lelte halálát, több mint félmillió volt a sebesük A szovjet hadsereg 1450 ellenséges tankot, több mint ezer ágyút, 1337 repülőgépet semmisített meg. És még egy tény: abban ** időpontban, amikor a bekerítés megtörtént, Paulus hadserege körülbelül 300 ezer katonából és tisztből állt. Kiderült, hogy a bekerítést végrehajtó szovjet csapatok létszáma ennél lényegesen kevesebb volt.. így ért véget a nagy Volgáj parti csata, amely hat és re hónapon át tartott. Kezdete vette a fasiszta területrabW, teljes kiűzése a Szovjetum földjéről. (Folytatás az 1. oldalról) A gépipar termelése 19ö8-ban 8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A gépipari ágazatok közül a híradástechnikai ipa’ 14 százalékkal a fémtömegcikk-ipar 11 százalékkal a gépek és gépi berendezések gyártása 10 százalékkal a műszeripar 8 százalékkal a villamos gépipar 3 százalékkal a közlekedési eszközöket gyártó ipar 1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel azelőtt. Gépekből, híradástechnikai termékekből, műszerekből többet, közlekedési eszközökből, villamosipari gépekből, fémtömegcikkekből kevesebbet exportáltunk, mint tavaly. Az ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben 1968-ban is a vegyipar termelése nőtt: 10 százalékkal. A műtrágyatermelés (hatóanyagban) 19 százalékkal, a műanyagoké 19 százalékkal, a vegyi szálaké 9 százalékkal volt több, mint egy évvel azelőtt. A kőolaj- származékok termelése 15 százalékkal. a gyógyszeriparé 7 százalékkal haladta meg az 1967. évi szintet, a gumiiparé 1 százalékkal csökkent Mérsékelten — a szükségletekhez képest nem kielégítő mértékben — (3 százalékkal) nőtt 1968-ban a fontosabb építőanyagok termelése (1967-ben a növekedés 11 százalék volt.) A könnyűipar, amely 1967-ben 11 százalékkal növelte termelését, 1968-ban 2 százalékkal termelt többet az előző évinél. 1968-ban a legnagyobb könnyűipari ágazat a textilipar termelése 1 százalékkal csökkent 1967-hez viszonyítva. A textil-ruházati ipar közel 3 százalékkal termelt kevesebbet, mint az előző évben. A bőr-, szőrme- és cipőipar 2 százalékkal növelte termelését. A nagykereskedelem kevesebb ruházati terméket vásárolt az ipartól, mint egy évvel korábban. Közvetlenül a kiskereskedelem részére az ipar jelentősen növelte értékesítését, de ennek volumene az összes értékesítésen belül nem nagy. A köny- nvűipari export 1968-ban — folyó árakon — 10 százalékkal volt több, mint 1967-ben. Elsősorban a felsőruházati cikkek, valamint a bútorok exportja fokozódott. Építőipar — beruházások 1968-ban az építőipari termelés — az előzetes számítások szerint — kb. 6 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az gllami építőipari vállalatokhoz benyújtott építési igények a kivitelezési lehetőségeket kb. 20 százalékkal meghaladták. Az állami építőipari vállalatok 1968-ban 12 000, az építőipari szövetkezetek pedig közel 3000 fővel több munkást foglalkoztattak, mint a megelőző évben. Az egy főre jutó termelés 1968-ban nem emelkedett, az egy órára jutó termelés valamelyest meghaladta az előző évi szintet. Az építőipar erői 1968-ban az előző évinél jobban koncentrálódtak. 1968. december 31-én — az előző év utolsó’ napjához viszonyítva — 1000 darabbal kevesebb építmény kivitelezése volt folyamatban, csökkent a kezdődő új beruházások száma is. Az új árakon elszámolt építőipari munkák írszintje 1967-hez képest — az árreform során tervezett 10—12 százalékkal szemben — mintegy 16—17 százalékkal emelkedett. Az 1968. évi beruházások jelentős része a korábbi években megkezdett beruházások folytatásából, ill. befejezéséből állt. 1968. évben számos beruházás fejeződött be. Üzembe helyezték a Duna menti Hőerőmű 150 MW teljesítményű 5. sz. gépegységét, elkészült, a Győr—országhatár közötti 220 kW-os villa- mosenergia-távvezeték. A Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya gyára 210 000 tonna, a Budapesti Vegyiművek szuperfoszfát üzeme 40 000 tonna kapacitással bővült. A gázprogram keretében elkészült a Szánk—Kecskemét. Békéscsaba—Gyula, a Hódmezővásárhely— Kardoskút és a Szeged—Algyő közötti gázvezeték. A kohászati beruházások közül a legjelentősebb a Csepel Vas- és Fémművek cső- és'rúdhúzó üzemének üzembe helyezése volt. A papíripar a 32 000 tonna kapacitású dunaújvárosi író-nyomó papírgyárral bővült. A könnyűiparban többek között bővítették a Magyar Selyemipari Vállalat szentgotthárdi gyárát, a Szombathelyi Pamutipari Vállalatot, a Péf,si Bőrgyárat. Sütőüzemek épültek Szerencsen, Tabon, és Vasváron; ABC-áruházak Budapesten. Nyír} egyházán és Székesfehérvárott. Felépült az új kfi-agi és a siófoki kórház, bővült a kecskeméti és a nyíregyházi kórház. A búza termésátlaga kát. holdanként 14,5 q volt (egy hektárra számítva 25.2 o), alig valamivel kisebb az 1967. évi eddigi legmagasabb termésátlagnál. Burgonyából — az előző éveknél kisebb területen, a tavalyinál lényegében azonos termésátlag mellett— kevesebb termett, mint 1967-ben. t968-ban a szőlőtermés nagyobb volt az előző évinél. Ez nagyrészt annak volt az eredménye, hogy az 1961—1965. években telepített szőlők jelentős része az év folyamán rr.ír termést adott. (A termőterület majdnem 11 rwlo kát. holddal nagyobb volt, mint egy évvel ’-orábban.) Gyümölcstermésünk mintegy 10—is százalékkal kisebb volt az előző évi rekordtermésnél. A vágóállatok és állati termékek felvásárló- | sa az előző két évi kis mértékű növekedés után 1968-ban 13 százalékkal nőtt. Vágósertésből 29 százalékkal, vágómarhából 10 százalékkal, baromfiból 9 százalékkal vásároltak fel többet, mint 1967-ben. A tojásfelvásárlás 14 százalékkal csökkent. Ebben annak volt szerepe, hogy a kiskereskedelem a múlt évinél nagyobb mennyiséget szerzett be közvetlenül a termelőktől, valamint, hogy a termelők piaci tojáseladása jelentősen növekedett. liözlelkeclés 1968-ban megszűnt a közúti közlekedési vállalatok szállítási monopóliuma. Ez abban jutott kifejezésre, hogy jelentősen bővült a nem közlekedési vállalatok és a termelőszövetkezetek tehergépkocsi-parkja és áruszállítása, a közlekedési vállalatok viszont valamivel kevesebb árut szállítottak, mint 1967-ben. A vasúti szállítás további korszerűsítésének eredményeként a villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1967. évi 50 százalékról 1968-ban 61 százalékra emelkedett. A személyszállításban egyre nagyobb szerepet töltenek be a személygépkocsik. 1968-ban a személyautók száma 12 százalékkal nőtt, és állományuk az év végén 162 500 darab volt. Teljesítményük az összes személyszállítási teljesítménynek több. mint 15 százalékát tette ki. fűi! kereskedelmi forgása üobbi 1968. év egyik jelentős eredménye volt, hogy a külkereskedelmi forgalom egyenlege a tervezettnél és az előző évinél is kedvezőbb volt. 1968-ban a behozatal mérsékelten, 2 százalékkal nőtt. A kivitel 1968-ban 5 százalékkal haladta meg az 1967. évi szintet. Az importhoz hasonlóan, az export is a szocialista országok viszonylatában emelkedett. A nem szocialista országokba a tervezettnél és az előző évinél valamivel kevesebbet exportáltunk. A lakosság anyagi életköpülníényei A lakosság pénzbevételeinek jelentős emelkedése és a fogyasztói árak kis mértékű változása a reálbérek és reáljövedelmek emelkedéséhez vezetett. Miután a munkabér-kifizetések nagyobbrészt a létszámnövekedés miatt nőttek, a munkások és alkalmazottak reál- jövedelmének emelkedése (5—6 százalék) meghaladta a reálbérek növekedésének mértékét (kb. 2—2,5 százalék). A parasztság reáljövedelme nagyobb mértékben emelkedett, mint a munkásoké és alkalmazottaké. Ruházati cikkekből — folyó árakon számítva — 6 százalékkal nőtt a forgalom. A vegyes iparcikkek forgalmának növekedése (7 százalék) kisebb volt, mint az előző években. 1968 januárjában az újonnan megállapított kiskereskedelmi árak átlagosan alacsonyabbak voltak a korábbinál. Januártól decemberig az árak emelkedtek, és decemberben 0,5 százalékkal meghaladták az 1967. decemberi színvonalat. A burgonya, a zöldség- és a főzelékfélék az év egészét tekintve, kb. 17 százalékkal drágábbak voltak, mint 1967-ben. \ Egyes árucsoportoknál az év folyamán jelentős áremelkedés következett be. Pl. a cipők árai 9—11 százalékkal, a fiú öltönyöké 8 százalékkal, a pulóvereké és kardigánoké 10— 12 százalékkal, egyes férfi kabátoké 14—19 százalékkal emelkedett. A kárpitozott bútorok árai 5—6 százalékkal nőttek az év folyamán. Néhány fontos — egész évben vásárolt — élelmiszer, háztartási cikk. továbbá különböző tartós fogyasztási cikkek ára 1968-ban alacsonyabb volt az előző évinél. Pl. 1968 decemberében a vaj ára 24 százalékkal, a sajtoké 14 százalékkal, a cukoré 8 Százalékkal, a kakaóé 38 százalékkal, a táskarádióé 23 százalékkal, a szintetikus mosó- és mosogatószereké 25 százalékkal, a pipereszappanoké 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1967 decemberében. 1968 folyamán nőtt a tartós fogyasztási cikkek állománya. A személygépkocsi-állomány növekedése mellett a televízió-előfizetők száma 229 000-rel emelkedett. 1968. év végén 1000 lakosra 15,8 személygépkocsi és 137 televízió-előfizető jutott. 1968-ban a magyar állampolgárok kb. 930 ezer esetben utaztak külföldre. Az utazások száma az előző évihez képest 7 százalékkal csökkent. (Külföldiek az 1967. évihez hasonlóan, kb. 2 400 000 esetben keresték fel hazánkat.) M ezőggazda ság — élelmiszeripar 1968-ban a mezőgazdasági bruttó termelés — az előzetes számítások szerint — kis mértékben (1—2 százalékkal) meghaladta az 1967. évi szintet. 1968-ban a növénytermelésen belül a zöldség-, a gyümölcs-, valamint a szénafélék hozamai csökkentek, a gabonafélék, a kukorica és a szőlő termésmennyisége meghaladta az előző évit. Az állattenyésztésen belül elsősorban a sertés- és a baromfitenyésztés termelése növekedett. Az 1967. évi őszi csapadékhiány és a hónapokig tartó tavaszi szárazság ellenére a kalászosok és néhány más növény 1968. évi terméseredményei a vártnál lényegesen jobbak voltak. Ebben, az 1967. évinél csaknem 20 százalékkal több műtrágyának, egyéb agrotechnikai intézkedéseknek, továbbá az öntözött területek bővülésének is szerepe volt. Népmoz^alom — egészségügy — oktatás Az ország lakossága 1968 végén 10 275 000 fő volt, 39 000 fővel több, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodás arányszáma, amely az 1960-as évek elején rendkívül alacsony volt (1962—1965 átlagában 2,7 ezre-- lék), 1966-ban és 1967-ben emelkedett, és elérte a 3,9 ezreléket. 1968-ban a természetes szaporodás az előző évihez hasonló mértékű volt. A születések száma az 1962—1965. évi 13 ezrelékről 1968-ban 15 ezrelékre emelkedett. A születések számának növekedésében a gyermekgondozási segély bevezetésének feltehetően jelentős szerepe volt. A gyermekgondozási segélyt az igényjogosult nők több mint kétharmada veszi igénybe. Előzetes becslések szerint 1968. végéig mintegy 105 000 szülő nő kérte a segély folyósítását. Az öregek számának emelkedésével együtt nőtt a nyugdíjasok száma is: 1968 végén a nyugdíjasok száma elérte az 1 300 000 főt, az 1968. év folyamán kifizetett nyugdíjak össi* ge pedig meghaladta a 10 milliárd forintot1968-ban 1128 orvos szerzett diplomát. A orvosok száma 1968. év végén megközelíted a 22 000-et. Tízezer lakosra 4 százalékkal töbjj orvos jutott, mint az előző év végén. Javtl, a körzeti orvosi ellátottság: az egy körzeti °r’ vosra jutó lakosok száma 1968-ban 2 szá^3' lékkai csökkent. Az általános iskola 8. évfolyamát a felelő korú népesség több mint 90 százalék*,' 182 000 tanuló fejezte be, mintegy 20 000-r_ több, mint az előző tanévben. A végzők vábbtanulásl aránya az előző évekhez kéPeS alig változott. Szakmunkásképzésben az érettségizett taf>3, lókkal együtt — több mint 210 000 fiatal. » * —17 éves korúak 29 százaléka részesül. Mj”, den 7. tanuló emelt szintű oktatásban veS részt. Az 1968—69. tanévben 228 200 fő. a ^ 17 éves korúak egyharmnda jár a középisl!<r Iák nappali tagozatára. 1968-ban a nappali tagozatokon minted 50 000 fiatal érettségizett. 25 000-rel több. m1” 1960-ban. A felsőoktatási intézmények nappali to 6^ zatos hallgatóinak száma 1968—69. taUJ-g elején mintegy 52 000 volt. A hallgatók * százaléka egyetemi és főiskolai. 25 százalék felsőfokú technikumi, vagy szakiskolai tana1 mányokat folytat. A felsőoktatásban részt vevők 42 százai^ nő. Arányuk különösen a pedagógiai, az ot' vosi és a közgazdasági szakokon magas. központi statisztika* HIVAT**»
