Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
Vasárnap, 1969. február 9. ÉSZAKMAGYARORSZáG t®s* Megérdemli-e Mezőkövesd a városi rangot? Fejlődő ipari tevékenység Korszerűsítés, parkosítás Központi autóbuszállomá épül Az vilatlialatlnn. hogy a nagy borsodi községek közül mindig Mezőkövesd közelítette meg legjobban a városi jelleget. Elsősorban külső képében, méreteiben és lélekszámúnak alakulásában. Más kérdés, liogy tartalmi összesesen —, szűkülni fog. A nép- gazdasági terv és a piac összhangjában és ebből kiindulva a helyenként jelentkező és pozitív irányba ható szerkezeti módosulásnak nagyobb ütemben kell hatnia a gazdaságosságra. Az árkiegészítés- és dotáció rendszerét tehát úgy kell tekintenünk, mint az átmeneti időszak kiinduló alapját, a szocialista állam, a munkás- osztály nagy segítségét, a gazdálkodás átmeneti nehézségeinek leküzdéséhez. Fontos feladat, hogy az ár- kiegészítéses dotáció adta lehetőségek kihasználásával tsz- eink keressék és alakítsák ki a legmegfelelőbb termelési szerkezetet, amely biztosítja a gazdaságos termelést, az új irányítási rendszer fontosabb célkitűzéseinek megvalósítását. A z árkiegészítéses rendszer végeredményben járásunkban jól szolgálja a termelőszövetkezetek fejlődését. A reform első évében összhangban volt az új mechanizmus célkitűzéseivel, hiszen a tsz-ek gazdaságossága növekedett, eredményei javultak, termelésük találkozott a népgazdasági igényekkel és célkitűzésekkel. Cscrvák Ferenc az Encsi járási Pártbizottság első titkára A MTESZ szerepe a műszaki fejlesztésben Népgazdaságunk fejlesztésének egyik legfőbb gondja napjainkban, hogy hogyan tudjuk gyors ütemben növelni az emberi munka hatékonyságát. A magunk elé tűzött célok valóra váltása feltétlenül megkívánja, hogy különféle erőforrásainkkal az eddiginél ésszerűbben gazdálkodjunk. Fokoznunk kell tehát a termelés szervezettségét, javítanunk kell a termelékenységet. Szolgálatunkba kell állítani a tudományok legújabb eredményeit, fejlesztenünk kell a műszaki színvonalat. A vállalati gazdálkodás tökéletesítése, a gépek és berendezések műszaki fejlesztése természetesen elsősorban mindig az adott vállalatok szakembereinek feladata. Az élet azonban nap mint nap bebizonyítja, hogy igencsak sok szellemi tartalékunk menne veszendőbe, ha nem hasznosíthatnánk a tudományos egyesületekben rejlő lehetőségeket. Hiszen a tudományos egyesületek tulajdonképpen a különféle vállalatok legjobb szakembereinek széles társadalmi összefogását képesek megvalósítani. A MTESZ — teljes nevén a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége — tagegyesületeiben helyet kapnak mindazoknak a tudományágaknak a művelői, amelyeknek ilyen, vagy olyan formában közük van az anyagi javak termeléséhez. A MTESZ területi szervezetei az egész országot behálózzák. Borsod megyében a megye gazdasági jelentőségének megfelelően, egész sor eredményesen dolgozó szakmai tagegyesület működik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ezek az egyesületek megyénk számtalan gondját tekintik magukénak sőt gyakran országos jelentőségű kezdeményezéseikkel is öregbítik a megye jó hírnevét. Számtalan néldát lehetne fel. sorolni, amikor a tudományos “gyesüíetek tekintélyes reszt vállallak egyes vállalatok vagy szakterületek műszaki fejlesztéséből. A megye lakossága is nagy érdeklődéssel kísérte például az Építéstudományi Egyesület ankétiát. amelven a szakemberek megvitatták a házgyári panelekből történő építkezések továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az országgyűlésen városi rang követelményeinek. Valaha megfelelt, hiszen tudjuk, hogy a múltban közel 400 éven át város volt Mezőkövesd. Az utóbbi száz esztendő során azonban általános jelenség volt országunkban, hogy a meggyorsult fejlődés a nagyközségek rangjára fokozta le a valaha virágzó, viszonylag pezsgő életű mezővárosokat. Így járt Mezőkövesd is. Városi rangja elvesztése után csak csodálatos népművészete őrizte meg hírnevét. A község lakossága jelenleg körülbelül 17 400. Summás, napszámos, szegény ember manapság már nincs és ez természetes. A mezőgazdaság uralkodó jellege is megszűnt, azaz már nem a mezőgazdaságból élők vannak többségben. A legfrissebb statisztika szerint Mezőkövesd lakosságának már csak 26 százaléka él energiagazdálkodásban, a vegy iparban és számos más területen is. Megyénk vállalatai forintban alig mérhető segítséget kapnák a MTESZ-től. És többségükben igénylik is e segítséget. De a sokféle képzettségű, sok terület tapasztalataival rendelkező szakemberek társadalmi összefogása még további feltárásra váró tartalékokat rejt magában. Flanck Tibor Új tervezőiroda Ózdon Új irodaházba költözött az Özdi Kohászati Üzemek három és fél éve alakult önálló tervezőirodája. Képünkön az építészeti részleg tervezői láthatók. Fotó: Mizerák nezőgazdasági termelésből, elsősorban a négy nagy mezőkövesdi termelőszövetkezetből. Persze, már nem kézzel dolgoznak. Mind a négy közös gazdaság gépesített és termelési tevékenységük is iparszeren specializálódik. A mező<jaz(lasííí»i ^ lés azonban még mindig jellemző Mezőkövesdre, sőt, ez a tevékenység továbbfejlődik és iparosodik akkor is, ha a nagy lélekszámú község várossá válik. Mert most már ez a köz- rétién cél. És a község lakossága a vezetőkkel együtt mindent meg is tett, hogy Mezőkövesd visszakaphassa városi rangját, immár az új, a szo- dalista társadalmi követelményeknek megfelelően. Ebben n törekvésben teljes erejével támogatta — és támogatja — a községet a járási tanács, társadalmi és politikai vonatkozásban a járási pártbizottság és annak vezetői tettek — és tesznek — meg minden tőlük telhetőt, hogy a falu minden követelménynek megfelelő várossá alakuljon. A problémát és a megoldással járó feladatokat többször tárgyalta már a járási pártbizottság és a járási tanács. A járási tanács ülése 1967-ben határozatot is hozott, amelyben megszabta a várossá fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A tanácsülés az 1964. évi 9. számú törvényerejű rendeletből indult ki, amely kimondja, hogy várossá lehet fejleszteni minden olyan nagyobb lélekszámú községet, amely gazdasági és társadalmi adottságai alapján városi jellegű feladatokat lát el, fejlődő ipara, kereskedelme van és szociális, kulturális, egészségügyi stb. intézményei megfelelnek a városi követelményeknek. A törvényerejű rendelet hangsúlyozza a gazdasági és politikai szervező-irányító tevékenység fontosságát is. Mezőkövesd ezeknek a feltételeknek megfelel. A ;árási tanács vf^ bizottságának most, február 7- én, pénteken megtartott ülése ismételten foglalkozott a várossá alakulással, megvitatta a kialakult feltételeket, majd megfelelő határozatot hozott, amelyben — a községi tanács határozatával egyetértve — kéri a megyei tanácsot, hogy terjessze a Minisztertanács elé Mezőkövesd község városi jogállapotának jóváhagyását A községi és a járási tanács ezt a kérést tényekkel indokolja. De megérdemli-e Mezőkövesd a városi rangot? Lehet még e kérdésen vitatkozni. de amit a várossá válásért eddig tettek — vitathatatlanul pozitív eredmény és elismerésre méltó. A mezőgazdasági tevékenységről már szóltunk. De annál is nagyobb méretű az ipari tevékenység. A lakosság többsége a közvet- \ len ipari termelésből él. A : községben 27 kisebb-nagyobb 1 ipari üzem működik. Hely- i ben több mint 3000-en dolgoznak ezekben az üzemekben. Az ' általuk termelt termékek értéke 360 millió forint körül alakul. Ebből 55 millió forint értékű ipari terméket exportáltak. A község üzemeit továbbfejlesztik. Csupán a kommunális berendezésekre mintegy 26 millió forintot költenek a közeljövőben. A tervek szerint 1970-ben hozzákezdenek egy korszerű szolgáltatóház építéséhez is. A lakosság 12 százaléka a közlekedési vállalatoknál véglett munkából él. Lényegében :z is ipari tevékenység. így & akosság 53 százaléka már az pari termelésből biztosítja negélhelését. A Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási ■s Értékesítő Szövetkezetnek a cözségben 67 kereskedelmi és vendéglátó üzemegysége van. Szék 1968. évi forgalma a já- •ás összes kereskedelmi forgalmának 76 százalékát teszi ti. Mezőkövesd tehát az áru forgalom lebonyolításának is centruma. Az elmúlt éveli Jn°™ ehetséges anyagi és társadalmi erőt felhasználtak a köziég kommunális fejlesztésére. Folyamatban van a csatornahálózat kiépítése. Korszerűsítették a nagyobb utcákat. Befejezték a község villanyhnló- iatának kiépítését és felújítását. Minden utcában van már járda. Eddig 14 ezer négyzetméter összterületű parkot alakítottak ki. Az utcák parkosítsál, szépítését a lakosság társadalmi munkában a község nagyobb részén elvégezte. Átépítették, nagyobbitották cs korszerűsítették a központi piacot, ahol két fedett csarnokot is létesítettek. Elkészült i dél-borsodi regionális vízmű terve. 1969-ben hozzákezdenek az építéséhez, lefektetik 1 fővezetéket és az elosztókat. A községhez csatolták a Zsó- ri gyógyfürdőt. A fürdőzési, strandolási, pihenési feltételek kiválóak. A fürdő közelében máris 11 vállalati üdülőtelep alakult ki, ds épülnek a magántulajdonban levő, családi víkendházak. Még ebben az évben megépül a mezőkövesdi központi autóbuszállomás és 1970-ben hozzákezdenek a községen áthaladó főútvonal korszerűsítéséhez. Épülnek m ir és elkészült a 240 személyes középiskolai kollégium. Ez lehetővé teszi a gimnázium bővítését, továbbfejlesztését. 1969-ben új postahivatal és új bankszékház épül. A járási könyvtár 28 000 kötet könyvvel szolgálja a lakosság művelődését, kultúrál adását. 1968- ban 101 forint értékű társadalmi munka jutott minden lakosra (beszámítva az öregeket és a csecsemőket is), a községfejlesztési alapba meg önként, a kötelező összegen felül 7000 forintot fizettek be Mezőkövesd lakói. Persze: vannak még feladatok' tennivalók bőségesen. Szükséges a lakosság kulturális igényeinek fokozása. Nem kielégítő Mezőkövesden c napilapok, ^folyóiratok, szaklapok előfizetése és olvasása. Végül, de nem utolsósorban érdemes szólni Mezőkövese egészségügyi ellátottságáról. A községben átlagosan 2500 lakosra jut egy körzeti orvos, s ez nem rossz arány. A járási rendelőintézet 18 orvossal dolgozik, bár itt a betegellátás körülményei nem ideálisak Egy új rendelőintézet megépítése sürgető Celadut. Terve: készülnek, megépítése rövid időn belül várható. Van a községnek 50 ágyas kórháza és 20 agyas szülőotthona. Öt óvodája. három általános iskolai napközi otthona és egy öregek napközi otthona is van a községnek. A kérdésre lehal, hogy „megérdemli-e Mezőkövesd a városi rangot ?” — lényegében máris igennel válaszolhatunk A várossá alakulás legtöbb feltételét már megteremtették. A további teltételek megteremtésének meg biztosítéka az tt nagy akarat es nemes lokálpatriotizmus, amely Mezőkövesdet lényegében máris kiemelte a falvak sorából, és alkotó, teremtő ereje tovább hat, tovább gyümölcsözik Szendrci József flz árkiepsiílésES Étin és az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai az encsí járásban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció egyik alapvető elemének, ä rakodások gépesítésének legkorszerűbb, leggazdaságosabb módszereit kívánja társadalmi összefogással ■kidol- gozni a Közlekedéstudományi Egyesület nemrégiben megalakult Anyagmozgatási Állandó Bizottsága. Figyelemre méltó műszaki és gazdasági eredményeket értek el a MTESZ tagegyesületei a kohászatban, a gépiparban, az termelésére, valamint pénzügyi helyzetére is. Az elmúlt évben a tsz-ek 50 százaléka kért termelési hitelt, amely összegében 15 százalékkal alacsonyabb volt a megelőző évinél. A kedvezőtlen adottságú tsz-eink 1068- ban pénzügyi problémával nem küzdöttek, állandóan rendelkeztek számlaköveteléssel és a betétkövetelésük kétszerese volt az előző évinek. A megfelelő gazdasági helyzet lehetővé tette, hogy tsz-eink rendszeresen biztosítsanak előleget tagjaiknak. Kedvezően alakult az alapok képzése is. Az előző évi 28,5 millióval szemben 34,6 milliós felhalmozást teremtettek tsz- eink. A termelésben állandóan lekötött forgóeszköz állományértéke eléri a 130 millió forintot, amely 6 százalékkal magasabb az 1967. évitől, a biztonsági alap pedig az előző évinek kétszerese. Szólnunk kell azonban arról is, hogy az árkiegészítéses rendszer sem ösztönöz elég hathatósan abba az irányba, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek keressék a részükre legmegfelelőbb termelési szerkezetet, mely a piaccal is összhangban van. Tevékenységünk fő iránya most az, hogy tsz-einkkel megértessük: a végtermék dotáció — ha nem is szűnik meg telÍ árasunkban megkülönböz- t teteit figyelemmel készt- 1 tettük fel termelőszövet- a kezeleinket az 1968-as gazda- r sági évre. Azért is, mert 1967- 1 «1 a tsz-ek egy része az állami a támogatás új formájában, az l árkiegészítéses dotációban ré- t, szesült. 1966-ban, a centrális / irányítás utolsó évében azt ta- lt Pasztaltuk, hogy tsz-einknek fc körülbelül 20 százalékában a v Vezetés, a viszonylag magas f állami támogatás mellett sem v volt ura a helyzetnek. Az álla- s Hí támogatás tekintélyes része t csupán a mérleghiány kiegyenlítésére, illetőleg az alacsony 1 tagrészesedés kiegészítésére r szolgált. Ez a dotációs rendszer 1 nem oldhatta meg a problé- e 'mákat, mert nem ösztönzött 1 több, illetve jövedelmezőbb c termelésre. r 1967. évtől kezdődően — a r korábbi kísérletek alapján — t egyévi időtartamra a járás c egész területén rátértünk az úgynevezett végtermék dotáci- i ás rendszerre. Már az 1967-es r év is azt bizonyította, hogy az I előzőnél nem magasabb össze- l gű ártámogatás mellett tsz- t cink lényegesen eredménye- t sebben gazdálkodtak. Kedve- : nőtlen adottságú tsz-eink I 7- 44 termelőszövetkezet — üyen előzmények után láttak 1 Munkához 1968-ban. c Az 1967. évi eredmények, . amelyek jó. induló, alapot jelentettek, tovább gyümölcsözlek. Annál is inkább, mert az 1067. évi tapasztalatok alapján ° végtermék dotációban részesülő termékek köre is váltó- ' sott, jobban igazodott a gazdaságos termeléshez, tehát az új gazdasági mechanizmus célki- i lűzéseihez. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése még jobban . Megteremtette annak lehetősé- 1 £ét, hogy a tsz-ek az önálló ■ vállalatszerű gazdálkodás út- \ iára lépjenek és a helyi adott- 1 ‘‘ágok jobb kihasználásával 1 eredményesen gazdálkodjanak. - Az árkiegészítéses rendszer lé- 1 nUcgében a föld minősége ] “lapján kívánja ellensúlyozni ; c* közelíteni a tényleges termelési költséget, felszámolni a veszleséges gazdálkodást, elfő- 1 gadható szintre emelni a tsz- 1 lagok jövedelmét. 1 O * rvendetes, hogy éppen a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó tizekben emelkedett a pillangós (akarmány termőterület, ami Járásunkban legjobban összeegyeztethető a talajvédelmi tevékenység célkitűzéseivel is, díszen valamennyi érintett Isz nagyobbrészt lejtős területen gazdálkodik. Az így kialakított vetésszerkezet ugyanakkor megfelelő takarmánybázist js biztosít az állattenyésztés belterjesebb kibontakozásához, gazolja ezt az is, hogy az 1988-as év aszályos időjárása, ® viszonylag gyenge szálasta- karmány-termelés ellenére tsz- emk most az átteleltetéshez “ein szorultak szálastakarmány vásárlására, az állomány kondíciója az előző éveknél jobb, . cs magasabb a hozam is. Az ártámogatás vonzó határi. az új mechanizmus adta lplf.’lőségek nagymértékben clösegítették az állatállomány szerkezeiének kedvező változását és az állomány növekedé•sét ,\ szarvas maiiul-állomány zúzalékkal, a juhállomány 28 zúzalékkal növekedett. J árásunkban az idén először nincs mérleghiányos tsz, ami nem kis dolog, különösen, ha figyelembe vesztük a tsz-földek alacsony aranykorona értékátlagát (Szc- niere 3,21, Gagyvcndégi 3,62. Kereszté te 2,74. Telkibánya 2,82/kát. hold); a szántóterület 'Mgy százalékának lejtős jel- ■cStl (Csenyéte 66, Felsőgagy 55 Pusztaradvány 50 százalék. 1százaléknál lejtősebbf): továbbá a tsz-ek vasúttól való távolságát, amely a nagyarányú szállítási költségekben is tükröződik. A termelés szerkezeti változása befolyással volt a tsz-ek
