Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Vasárnap, 1969. február 9. ÉSZAKMAGYARORSZáG t®s* Megérdemli-e Mezőkövesd a városi rangot? Fejlődő ipari tevékenység Korszerűsítés, parkosítás Központi autóbuszállomá épül Az vilatlialatlnn. hogy a nagy borsodi községek közül mindig Mezőkövesd kö­zelítette meg legjobban a vá­rosi jelleget. Elsősorban külső képében, méreteiben és lélek­számúnak alakulásában. Más kérdés, liogy tartalmi összes­esen —, szűkülni fog. A nép- gazdasági terv és a piac össz­hangjában és ebből kiindulva a helyenként jelentkező és po­zitív irányba ható szerkezeti módosulásnak nagyobb ütem­ben kell hatnia a gazdaságos­ságra. Az árkiegészítés- és do­táció rendszerét tehát úgy kell tekintenünk, mint az átmeneti időszak kiinduló alapját, a szocialista állam, a munkás- osztály nagy segítségét, a gaz­dálkodás átmeneti nehézségei­nek leküzdéséhez. Fontos feladat, hogy az ár- kiegészítéses dotáció adta le­hetőségek kihasználásával tsz- eink keressék és alakítsák ki a legmegfelelőbb termelési szerkezetet, amely biztosítja a gazdaságos termelést, az új irányítási rendszer fontosabb célkitűzéseinek megvalósítását. A z árkiegészítéses rendszer végeredményben járá­sunkban jól szolgálja a termelőszövetkezetek fejlődé­sét. A reform első évében összhangban volt az új mecha­nizmus célkitűzéseivel, hiszen a tsz-ek gazdaságossága növe­kedett, eredményei javultak, termelésük találkozott a nép­gazdasági igényekkel és cél­kitűzésekkel. Cscrvák Ferenc az Encsi járási Pártbizottság első titkára A MTESZ szerepe a műszaki fejlesztésben Népgazdaságunk fejlesztésé­nek egyik legfőbb gondja nap­jainkban, hogy hogyan tudjuk gyors ütemben növelni az em­beri munka hatékonyságát. A magunk elé tűzött célok valóra váltása feltétlenül megkívánja, hogy különféle erőforrásaink­kal az eddiginél ésszerűbben gazdálkodjunk. Fokoznunk kell tehát a termelés szervezettsé­gét, javítanunk kell a termelé­kenységet. Szolgálatunkba kell állítani a tudományok legújabb eredményeit, fejlesztenünk kell a műszaki színvonalat. A vállalati gazdálkodás tö­kéletesítése, a gépek és beren­dezések műszaki fejlesztése természetesen elsősorban min­dig az adott vállalatok szak­embereinek feladata. Az élet azonban nap mint nap bebizo­nyítja, hogy igencsak sok szel­lemi tartalékunk menne ve­szendőbe, ha nem hasznosít­hatnánk a tudományos egyesü­letekben rejlő lehetőségeket. Hiszen a tudományos egye­sületek tulajdonképpen a kü­lönféle vállalatok legjobb szak­embereinek széles társadalmi összefogását képesek megvaló­sítani. A MTESZ — teljes ne­vén a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szövet­sége — tagegyesületeiben he­lyet kapnak mindazoknak a tu­dományágaknak a művelői, amelyeknek ilyen, vagy olyan formában közük van az anyagi javak termeléséhez. A MTESZ területi szerveze­tei az egész országot behálóz­zák. Borsod megyében a megye gazdasági jelentőségének meg­felelően, egész sor eredménye­sen dolgozó szakmai tagegye­sület működik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ezek az egye­sületek megyénk számtalan gondját tekintik magukénak sőt gyakran országos jelentő­ségű kezdeményezéseikkel is öregbítik a megye jó hírnevét. Számtalan néldát lehetne fel. sorolni, amikor a tudományos “gyesüíetek tekintélyes reszt vállallak egyes vállalatok vagy szakterületek műszaki fejlesz­téséből. A megye lakossága is nagy érdeklődéssel kísérte pél­dául az Építéstudományi Egye­sület ankétiát. amelven a szak­emberek megvitatták a ház­gyári panelekből történő épít­kezések továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az országgyűlésen városi rang követelményei­nek. Valaha megfelelt, hiszen tudjuk, hogy a múltban közel 400 éven át város volt Mező­kövesd. Az utóbbi száz eszten­dő során azonban általános je­lenség volt országunkban, hogy a meggyorsult fejlődés a nagyközségek rangjára fo­kozta le a valaha virágzó, vi­szonylag pezsgő életű mezővá­rosokat. Így járt Mezőkövesd is. Városi rangja elvesztése után csak csodálatos népmű­vészete őrizte meg hírnevét. A község lakossága jelenleg körülbelül 17 400. Summás, napszámos, szegény ember manapság már nincs és ez ter­mészetes. A mezőgazdaság uralkodó jellege is megszűnt, azaz már nem a mezőgazda­ságból élők vannak többség­ben. A legfrissebb statisztika szerint Mezőkövesd lakosságá­nak már csak 26 százaléka él energiagazdálkodásban, a vegy iparban és számos más terüle­ten is. Megyénk vállalatai fo­rintban alig mérhető segítséget kapnák a MTESZ-től. És több­ségükben igénylik is e segítsé­get. De a sokféle képzettségű, sok terület tapasztalataival rendelkező szakemberek tár­sadalmi összefogása még to­vábbi feltárásra váró tartalé­kokat rejt magában. Flanck Tibor Új tervezőiroda Ózdon Új irodaházba költözött az Özdi Kohászati Üzemek három és fél éve alakult önálló tervezőirodája. Képünkön az építészeti részleg tervezői láthatók. Fotó: Mizerák nezőgazdasági termelésből, el­sősorban a négy nagy mező­kövesdi termelőszövetkezetből. Persze, már nem kézzel dol­goznak. Mind a négy közös gazdaság gépesített és terme­lési tevékenységük is iparsze­ren specializálódik. A mező<jaz(lasííí»i ^ lés azonban még mindig jel­lemző Mezőkövesdre, sőt, ez a tevékenység továbbfejlődik és iparosodik akkor is, ha a nagy lélekszámú község várossá vá­lik. Mert most már ez a köz- rétién cél. És a község lakos­sága a vezetőkkel együtt min­dent meg is tett, hogy Mező­kövesd visszakaphassa városi rangját, immár az új, a szo- dalista társadalmi követelmé­nyeknek megfelelően. Ebben n törekvésben teljes erejével tá­mogatta — és támogatja — a községet a járási tanács, tár­sadalmi és politikai vonatko­zásban a járási pártbizottság és annak vezetői tettek — és tesznek — meg minden tőlük telhetőt, hogy a falu minden követelménynek megfelelő vá­rossá alakuljon. A problémát és a megoldás­sal járó feladatokat többször tárgyalta már a járási pártbi­zottság és a járási tanács. A járási tanács ülése 1967-ben határozatot is hozott, amely­ben megszabta a várossá fej­lesztéssel kapcsolatos feladato­kat. A tanácsülés az 1964. évi 9. számú törvényerejű rende­letből indult ki, amely ki­mondja, hogy várossá lehet fejleszteni minden olyan na­gyobb lélekszámú községet, amely gazdasági és társadalmi adottságai alapján városi jel­legű feladatokat lát el, fejlő­dő ipara, kereskedelme van és szociális, kulturális, egészség­ügyi stb. intézményei megfe­lelnek a városi követelmények­nek. A törvényerejű rendelet hangsúlyozza a gazdasági és politikai szervező-irányító te­vékenység fontosságát is. Me­zőkövesd ezeknek a feltételek­nek megfelel. A ;árási tanács vf^ bizottságának most, február 7- én, pénteken megtartott ülése ismételten foglalkozott a vá­rossá alakulással, megvitatta a kialakult feltételeket, majd megfelelő határozatot hozott, amelyben — a községi tanács határozatával egyetértve — kéri a megyei tanácsot, hogy terjessze a Minisztertanács elé Mezőkövesd község városi jogállapotának jóváhagyását A községi és a járási tanács ezt a kérést tényekkel indo­kolja. De megérdemli-e Mezőkö­vesd a városi rangot? Lehet még e kérdésen vitat­kozni. de amit a várossá vá­lásért eddig tettek — vitatha­tatlanul pozitív eredmény és elismerésre méltó. A mező­gazdasági tevékenységről már szóltunk. De annál is nagyobb méretű az ipari tevékenység. A lakosság többsége a közvet- \ len ipari termelésből él. A : községben 27 kisebb-nagyobb 1 ipari üzem működik. Hely- i ben több mint 3000-en dolgoz­nak ezekben az üzemekben. Az ' általuk termelt termékek érté­ke 360 millió forint körül ala­kul. Ebből 55 millió forint ér­tékű ipari terméket exportál­tak. A község üzemeit to­vábbfejlesztik. Csupán a kom­munális berendezésekre mint­egy 26 millió forintot költe­nek a közeljövőben. A tervek szerint 1970-ben hozzákezde­nek egy korszerű szolgáltató­ház építéséhez is. A lakosság 12 százaléka a közlekedési vállalatoknál vég­lett munkából él. Lényegében :z is ipari tevékenység. így & akosság 53 százaléka már az pari termelésből biztosítja negélhelését. A Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási ■s Értékesítő Szövetkezetnek a cözségben 67 kereskedelmi és vendéglátó üzemegysége van. Szék 1968. évi forgalma a já- •ás összes kereskedelmi for­galmának 76 százalékát teszi ti. Mezőkövesd tehát az áru forgalom lebonyolításának is centruma. Az elmúlt éveli Jn°™ ehetséges anyagi és társadal­mi erőt felhasználtak a köz­iég kommunális fejlesztésére. Folyamatban van a csatorna­hálózat kiépítése. Korszerűsí­tették a nagyobb utcákat. Be­fejezték a község villanyhnló- iatának kiépítését és felújítá­sát. Minden utcában van már járda. Eddig 14 ezer négyzet­méter összterületű parkot ala­kítottak ki. Az utcák parkosí­tsál, szépítését a lakosság tár­sadalmi munkában a község nagyobb részén elvégezte. Át­építették, nagyobbitották cs korszerűsítették a központi piacot, ahol két fedett csar­nokot is létesítettek. Elkészült i dél-borsodi regionális víz­mű terve. 1969-ben hozzákez­denek az építéséhez, lefektetik 1 fővezetéket és az elosztókat. A községhez csatolták a Zsó- ri gyógyfürdőt. A fürdőzési, strandolási, pihenési feltételek kiválóak. A fürdő közelében máris 11 vállalati üdülőtelep alakult ki, ds épülnek a ma­gántulajdonban levő, családi víkendházak. Még ebben az évben megépül a mezőkövesdi központi autóbuszállomás és 1970-ben hozzákezdenek a községen áthaladó főútvonal korszerűsítéséhez. Épülnek m ir és elkészült a 240 személyes középiskolai kollégium. Ez le­hetővé teszi a gimnázium bő­vítését, továbbfejlesztését. 1969-ben új postahivatal és új bankszékház épül. A járási könyvtár 28 000 kötet könyv­vel szolgálja a lakosság mű­velődését, kultúrál adását. 1968- ban 101 forint értékű társa­dalmi munka jutott minden la­kosra (beszámítva az öregeket és a csecsemőket is), a község­fejlesztési alapba meg önként, a kötelező összegen felül 7000 forintot fizettek be Mezőkö­vesd lakói. Persze: vannak még feladatok' tennivalók bősége­sen. Szükséges a lakosság kul­turális igényeinek fokozása. Nem kielégítő Mezőkövesden c napilapok, ^folyóiratok, szakla­pok előfizetése és olvasása. Végül, de nem utolsósorban érdemes szólni Mezőkövese egészségügyi ellátottságáról. A községben átlagosan 2500 la­kosra jut egy körzeti orvos, s ez nem rossz arány. A járási rendelőintézet 18 orvossal dol­gozik, bár itt a betegellátás körülményei nem ideálisak Egy új rendelőintézet megépí­tése sürgető Celadut. Terve: készülnek, megépítése rövid időn belül várható. Van a községnek 50 ágyas kórháza és 20 agyas szülőotthona. Öt óvo­dája. három általános iskolai napközi otthona és egy öregek napközi otthona is van a köz­ségnek. A kérdésre lehal, hogy „megérdemli-e Mezőkö­vesd a városi rangot ?” — lé­nyegében máris igennel vála­szolhatunk A várossá alaku­lás legtöbb feltételét már meg­teremtették. A további teltéte­lek megteremtésének meg biz­tosítéka az tt nagy akarat es nemes lokálpatriotizmus, amely Mezőkövesdet lényegében már­is kiemelte a falvak sorából, és alkotó, teremtő ereje tovább hat, tovább gyümölcsözik Szendrci József flz árkiepsiílésES Étin és az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai az encsí járásban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció egyik alapvető ele­mének, ä rakodások gépesíté­sének legkorszerűbb, leggazda­ságosabb módszereit kívánja társadalmi összefogással ■kidol- gozni a Közlekedéstudományi Egyesület nemrégiben megala­kult Anyagmozgatási Állandó Bizottsága. Figyelemre méltó műszaki és gazdasági eredményeket értek el a MTESZ tagegyesületei a kohászatban, a gépiparban, az termelésére, valamint pénzügyi helyzetére is. Az elmúlt évben a tsz-ek 50 százaléka kért ter­melési hitelt, amely összegében 15 százalékkal alacsonyabb volt a megelőző évinél. A kedvezőt­len adottságú tsz-eink 1068- ban pénzügyi problémával nem küzdöttek, állandóan rendel­keztek számlaköveteléssel és a betétkövetelésük kétszerese volt az előző évinek. A meg­felelő gazdasági helyzet lehető­vé tette, hogy tsz-eink rend­szeresen biztosítsanak előleget tagjaiknak. Kedvezően alakult az alapok képzése is. Az előző évi 28,5 millióval szemben 34,6 milliós felhalmozást teremtettek tsz- eink. A termelésben állandóan lekötött forgóeszköz állomány­értéke eléri a 130 millió fo­rintot, amely 6 százalékkal magasabb az 1967. évitől, a biztonsági alap pedig az előző évinek kétszerese. Szólnunk kell azonban arról is, hogy az árkiegészítéses rendszer sem ösztönöz elég hathatósan abba az irányba, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek keressék a részükre leg­megfelelőbb termelési szerke­zetet, mely a piaccal is össz­hangban van. Tevékenységünk fő iránya most az, hogy tsz-einkkel meg­értessük: a végtermék dotáció — ha nem is szűnik meg tel­Í árasunkban megkülönböz- t teteit figyelemmel készt- 1 tettük fel termelőszövet- a kezeleinket az 1968-as gazda- r sági évre. Azért is, mert 1967- 1 «1 a tsz-ek egy része az állami a támogatás új formájában, az l árkiegészítéses dotációban ré- t, szesült. 1966-ban, a centrális / irányítás utolsó évében azt ta- lt Pasztaltuk, hogy tsz-einknek fc körülbelül 20 százalékában a v Vezetés, a viszonylag magas f állami támogatás mellett sem v volt ura a helyzetnek. Az álla- s Hí támogatás tekintélyes része t csupán a mérleghiány kiegyen­lítésére, illetőleg az alacsony 1 tagrészesedés kiegészítésére r szolgált. Ez a dotációs rendszer 1 nem oldhatta meg a problé- e 'mákat, mert nem ösztönzött 1 több, illetve jövedelmezőbb c termelésre. r 1967. évtől kezdődően — a r korábbi kísérletek alapján — t egyévi időtartamra a járás c egész területén rátértünk az úgynevezett végtermék dotáci- i ás rendszerre. Már az 1967-es r év is azt bizonyította, hogy az I előzőnél nem magasabb össze- l gű ártámogatás mellett tsz- t cink lényegesen eredménye- t sebben gazdálkodtak. Kedve- : nőtlen adottságú tsz-eink I 7- 44 termelőszövetkezet — üyen előzmények után láttak 1 Munkához 1968-ban. c Az 1967. évi eredmények, . amelyek jó. induló, alapot je­lentettek, tovább gyümölcsöz­lek. Annál is inkább, mert az 1067. évi tapasztalatok alapján ° végtermék dotációban része­sülő termékek köre is váltó- ' sott, jobban igazodott a gazda­ságos termeléshez, tehát az új gazdasági mechanizmus célki- i lűzéseihez. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése még jobban . Megteremtette annak lehetősé- 1 £ét, hogy a tsz-ek az önálló ■ vállalatszerű gazdálkodás út- \ iára lépjenek és a helyi adott- 1 ‘‘ágok jobb kihasználásával 1 eredményesen gazdálkodjanak. - Az árkiegészítéses rendszer lé- 1 nUcgében a föld minősége ] “lapján kívánja ellensúlyozni ; c* közelíteni a tényleges ter­melési költséget, felszámolni a veszleséges gazdálkodást, elfő- 1 gadható szintre emelni a tsz- 1 lagok jövedelmét. 1 O * rvendetes, hogy éppen a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó tiz­ekben emelkedett a pillangós (akarmány termőterület, ami Járásunkban legjobban össze­egyeztethető a talajvédelmi te­vékenység célkitűzéseivel is, díszen valamennyi érintett Isz nagyobbrészt lejtős terüle­ten gazdálkodik. Az így kiala­kított vetésszerkezet ugyanak­kor megfelelő takarmánybázist js biztosít az állattenyésztés belterjesebb kibontakozásához, gazolja ezt az is, hogy az 1988-as év aszályos időjárása, ® viszonylag gyenge szálasta- karmány-termelés ellenére tsz- emk most az átteleltetéshez “ein szorultak szálastakarmány vásárlására, az állomány kon­díciója az előző éveknél jobb, . cs magasabb a hozam is. Az ártámogatás vonzó hatá­ri. az új mechanizmus adta lplf.’lőségek nagymértékben clösegítették az állatállomány szerkezeiének kedvező változá­sát és az állomány növekedé­•sét ,\ szarvas maiiul-állomány zúzalékkal, a juhállomány 28 zúzalékkal növekedett. J árásunkban az idén elő­ször nincs mérleghiányos tsz, ami nem kis dolog, különösen, ha figyelembe vesz­tük a tsz-földek alacsony aranykorona értékátlagát (Szc- niere 3,21, Gagyvcndégi 3,62. Kereszté te 2,74. Telkibánya 2,82/kát. hold); a szántóterület 'Mgy százalékának lejtős jel- ■cStl (Csenyéte 66, Felsőgagy 55 Pusztaradvány 50 százalék. 1százaléknál lejtősebbf): to­vábbá a tsz-ek vasúttól való távolságát, amely a nagyará­nyú szállítási költségekben is tükröződik. A termelés szerkezeti válto­zása befolyással volt a tsz-ek

Next

/
Oldalképek
Tartalom