Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

2 BSZAKMAGYAROKSZAG Vasárnap, 1Ö69. ícbruár 8. Heti külpolitikái összefoglalónk Sem a vietnami hadszínté­ren, sem a Vietnammal fog­lalkozó négyes párizsi konfe­rencián nem változott a hely­zet az előző héthez képest. A partizánok változatlanul ke­zükben tartják a harci tevé­kenység irányítását. A hét de­rekán Saigon környékén vol­tak súlyosabb harcok. A DNFF akként is kezdeménye­zett, hogy ismét meghirdette, egyhetes időtartamra a hold­újévi tűzszünetet, amelynek el­fogadását Thieu saigoni báb­elnök előbb teltételekhez pró­bálta kötni, hogy aztán pénte­ken az amerikai főparancsnok­ság bejelentse a tűzszünet „elvben” történt elfogadását .. Láthatólag felettébb izgatja a saigoni rezsimet az a politikai perspektíva, amelynek irányát nagy visszhangot kiváltó in­terjúban jelölte meg Tran Buu Kiem. a DNFF Párizsban tárgyaló küldöttségének veze­tője. A híres francia újságíró­nak. Olivier Todd-nak adott és a Nouvell Observateur-ban közölt interjú világosan meg­vonja a különbséget a DNFF programjában szereplő koalí­ciós kormány és a dél-vietna­mi lakosság körében egyre in­kább sürgetett békekormány között: az utóbbi kifejezetten a béke helyreállítására hiva­tott, tehát egy átmeneti sza­kasz reprezentánsa volna. A DNFF-küldöttség vezetője is­mét tanúbizonyságot tett rend­kívül rugalmas tárgyalási po­zíciójukról, amikor kifejtette, hogy meg kell találni a mó­dot, az amerikaiak tisztességes visszavonulására, a oolitikai realizmusnak megfelelően. Vi­szont a tárgyalásokon az ame­rikai fél és a saigoni bábre­zsim képviselője másodrendű kérdések, így a demilitarizált övezet problémájának erőlteté­sével húzza az időt. A közel-keleti térségben a héten fokozta a feszültséget az izraeli megszállók brutális ma­gatartása az arabok ellen; a legsúlyosabb incidens Gazában volt, ahol az izraeliek tüntető arab diáklányokra adtak sor- tüzet. A közel-keleti feszültség és a kölcsönös megtorlások nyilvánvaló veszélyei még sür­getőbbé tették a lépéseket a rendezés irányában. A Nixon- kormány válaszolt a négyha­talmi tanácskozást szorgalmazó francia javaslatra. Az ameri­kaiak óvakodtak attól, hogy visszautasítsák De Gaulle kor­mányának javaslatát, de csu­pán közvetett szerepet szánnak a .négy nagyhatalom értekez­letének, és változatlanul — Tel Aviv ismert álláspontjának megfelelően — a közvetlen arab—izraeli megbeszéléseket erőltetnék. Magának a négyha- talpii értekezletnek a szerve­zése megkezdődött az ENSZ székhelyén folyó kétoldalú ta­nácskozásokkal a nagyhatal­mak képviselői között. Izrael viszont visszautasítóan reagált a nagyhatalmi béke­rendezés gondolatára. Ennél is feltűnőbb az Abba Eban iz­raeli külügyminiszter héten el­hangzott különböző nyilatko­zataiban megütött ..kemény hang”, mert Nasszer, az EAK elnöke nagy visszhangot kivál­tó interjút adott az amerikai Newsweeknck. kifejtve az arab álláspont rugalmas értelmezé­sét, a. közel-keleti realitások tudomásul vételét. Az izraeli külügyminiszter támadta Nasszer nyilatkozatát, azt állítva, hogy Kairó maga­tartása „megmerevedett”, hol­ott Nasszer interjúját nem kü­lönösebben melegen fogadó New York Times is megálla­pította, hogy abban a realiz­mus és rugalmasság jegyei nyilvánvalóan felismerhetők. Az izraeli álláspontban — tá­madva Kairó rugalmasabb megnyilatkozását — arra hi­vatkoznak. hogy Nasszer a Pa­lesztinái felszabad! tási mozga­lom vezetőivel folytatott tár­gyalásokon a politikai és ka­tonai erőfeszítéseket párhuza­mosaknak nevezte, és azoknak, mint módszereknek, egymást kiegészítő szerves ' egységéről beszélt. Nixon bejelentette nyugat- európai kőrútjának program­ját. Hosszú dilemma után Lon­don, Bonn és Párizs közül Brüsszelt, a NATO-központot választotta kiinduló állomás­nak ... Ebből ’ is látszik, hogy az új amerikai kormányzat, amely „megfelelő alapokra” kívánja helyezni a nyugati szövetségen belüli partneri vi­szonyt, felettébb óvakodik bármelyik érdekelt megsérté­sétől, vagy előtérbe helyezésé­től. Olaszországban a hét köze­pén, szerdán egy napra meg­bénult az élet, a köztársaság életében szinte páratlan, húsz­millió embert megmozgató ál­talános sztrájk következtében. A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának felhívása Az 1028/1968. (12.31.) számú kormányhatározat értelmében annak a tűzszerésznek a nyug­ellátását (hadigondozási jára­dékát), aki a felszabadulás után az ország területének a második világháborúból visszamaradt robbanóanyagoktól való meg­tisztítása, vagy katonai célú robbanóanyagoknak a felsza­badulás után történt hatásta­lanítása során megrokkant, 1969. január 1-től — kérelem­re — kivételes nyugellátással kell kiegészíteni. A tiszti, vagy tiszthelyettesi rendfokozatúak nyugellátását havi 1100 forintra, az ennél alacsonyabb rendfokozatúak és polgári személyek nyugellátá­sát pedig havi 1000 forintra egészítik ki. Az említett okok következtében meghalt, illető­leg megrokkant tűzszerész hát­ramaradt özvegye, szülője és szülötten árvája nyugellátásá­nak (hadigondozási járadéká­nak) havi 800 forintra, árvája pedig havi 400 forintra törté­nő kiegészítését kérheti. ÜGV-ES EMBEREK Valamikor az egyszerű em­berek büszkélkedtek vele, ha még bíróságot nem jártak, ha a hivatallal nem gyűlt meg a bajuk. Az a bizonyos évekig tartó pereskedés, amiről íróink is el humorizáltak, nem a nincstelen ember szórakozása volt. Csak az pereskedett, aki­nek volt valamije. A szegény ember elkerülte a hivatalt, ha­csak tehette. A mi új negyedszázadunk­ban sokat változott a világ, változtak az emberek, a hiva­talok. -Ha olykor bíráljuk is a különféle szerveknél még fel­lelhető bürokráciát, azért a mai hivatalnok előtt csak nem kell szerénykednie, izgulnia még a parasztembernek sem. A megsüvegelés is másként megy. mint régen. A nép által létre­hozott tanácsok, ügyintéző szervek a népé is maradtak, s a nép magáénak érzi. Hogy mennyire annak érzi, bizonyít­ják az utóbbi években nagy számúra nőtt ügyiratok, ame­lyeknek jó része a panaszok kivizsgálása nyomán keletke­zett. Hol vagyunk már attól, hogy valaki féljen a hivataltól, vagy azzal büszkélkedjék; — még nem volt dolgoiji vele. Min­denki bátran felkeresi a taná­csot, a szerkesztőségeket, sőt, akadnak, akik egy ügyben öt­hat helyre is írnak. Ez külön téma lehetne, de most szóljunk azokról az emberekről, akik­nek úgynevezett „nagy ügye”, évek óta bonyolódó, már igen sok szervei foglalkoztató pana­sza van. Serelem, amit úgy éreznek, nem orvosolnak. Amikor egy-egy ilyen pa­naszt meghallgat az ember, felháborodna azon, hogy a szocializmus építésének jelen­legi szakaszában még „ilyes­mi” létezik. Mondom, felhábo­rodna, ha az évek - során nem szerzett volna bőséges tapasz­talatokat:. Határozottan állít­hatjuk, nincs olyan szerencsét­len, sorsüldözött ember ebben az országban, aki valamikép­pen saját maga is ne járult volna hozzá körülményeinek ilyen, vagy olyan alakulásá­hoz. (A lakáspanaszokat ter­mészetesen ki kell zárni eb­ből a témából.) Két éve egy vidéki pedagó­gus keresett fel. Körzetesítet- ték az iskolát, csak az alsó ta­gozat maradt a faluban, tehát Á iminkaügyi miniszter tájékoztatója < í Wf (KEJTO JEfJO) Ebben az évben április 4-ét a húsvéti ünnepektől egy munkanap választja el. A dol­gozók megszakítás nélküli pi­henésének biztosítása érdeké­ben és gazdasági szempont­ból is célszerű, hogy az ün­nepek közötti szombati mun­kanapon a dolgozók a mun­kavégzés alól mentesítést kap­janak. Ezért a kormány úgy határozott, hogy április 5-én szabadnapot kell biztosítani. Annak érdekében, hogy a sza­badnap miatt ne legyen mun­kaidő-kiesés, a következőkép­pen kell eljárni: Ahol kéthetenként szabad szombatot tartanak, ott ezt áp­rilis 5-én kell kiadni akkor is, ha a munkaidő-beosztás sze­rint más napra esnék. Ahol szabad szombat nincs, ott az április 5-i szabadnap miatt kiesett munkaidőt le kell dolgozni. A szabadnap miatt kiesett munkaidő ledolgozásával a vállalatok — a szakszervezeti szervvel egyetértésben — az tással nyilatkozott Elly gor­donkajátékáról. alábbi három megoldás sze­rint rendelkezhetnek: 1. Március 30-án, vasárnap tartanak teljes munkanapot. Ahol szombaton rövidebb a munkaidő, mint más napokon, március 30-án az április 3-i, csütörtöki teljes munkanapot kell ledolgozni és a szombati rövidített munkanapot április 3-ára kell áttenni. Ha az április 5-i szombati munkaidő nem rövidebb, mint az egyéb napokon, akkor már­cius 30-án ezt a munkaidői dolgozzák le. Így a további munkanapokon változás nem szükséges. 2. Az április 5-i munkaidő­kiesést (akár rendes, akár rö­vidített ez a munkanap) az április 4-ét megelőző, vagy azt követő két hétre elosztva dol­gozhatják le. Ebben az esetben április 3-án marad a szokásos munkaidő-beosztás, nincs rö­vidített munkanap. 3. Ha a vállalati kollektíva ezzel egyetért, az április 5-i szabadnapot az évi rendes sza­badság terhére adják ki. Eb ben az esetben az április 3-i csütörtöki munkaidő-beosztá; változatlan marad. A költségvetési szerveknél s szabadnap következtében ki esett munkaidőt, a szakszer vezeti szervvel egyetértésben megállapított időben, az ápri lis 4-ét megelőző, vagy azt kö­vető két hétre elosztva kell le­dolgozni. A termelőmunkát folytató részlegeknél és a fegy­veres testületeknél azonban a vállalatokra vonatkozó bárme­lyik megoldás alkalmazható. Azoknál a vállalatoknál és költségvetési szerveknél, ame­lyek a jogszabály rendelkezé­se szerint ötnapos munkahét­ben dolgoznak és szabadnap­juk rendszeresen szombatra esik, munkaidő-átcsoportosí­tásra nincs szükség. Ha azon­ban a szabadnap nem szom­batra esik, azt április első he­tében szombatra célszerű át­helyezni. Ha ez nem lehetsé­ges, az április 5-re eső mun­kaidőt az előbbiek szerint le kell dolgozni. a két pedagógus közül az egyi­ket elhelyezték. Nevezetesen őt.- Ez volt a sérelme. Első hallásra felháborító volt a do­log, hiszen neki három gyer­meke volt, a másiknak egy sem. Mégis a magános nő ma­rad, s a család szedje a sátor­fáját. Hol itt a szocialista hu- manizmus? Az ügy vizsgálata során az egyeztető tárgyalások eredmé­nyére várva,’ jobban megis­mertem a panaszost. .Szeren­csére még azelőtt, hogy egy vé­delmét szolgáló cikk megje­lent volna. Kitűnt, hogy 15 évi szolgálatát 12 faluban töltötte. Mindenütt összezördült a fald vezetőivel; pedig ő „mindig jót akart”. Rá kellett jönni arra is, hogy az illető már bete­gessé fajult üldözési mániája miatt nem hogy iskolavezetés­re, de a pedagógus pályára sem alkalmas. Egyik fővárosi lapunk az első hallás impul­zusára meg is írta a cikket védelmében, persze mondani sem kell, hogy már nem lehe­tett megvédeni. Ügy tudom, azóta más megyét „boldogít”' Nemrégen egy középkorú asszony keresett fel. Vele még lesz dolga a hivataloknak, 0 még csak most kezdi. Elmon­dotta, hogy spárgát talált a ke­nyérben. Miután ezt megtár­gyaltuk, közölte, hogy még más baja is van. A lakója ma­gatartása tűrhetetlen. Félóra! panaszkodás után kiderült hogy a lakója 85 éves. Nem cikktéma. Jó, de akkor az ud­var, amit a másik szomszéd használ... Ez így ment több mint egy órán át. Elmesélte, melyig üggyel melyik hivatalban jár1 már, míg eljutott szerintem a* egyetlen igazi, nagy panaszá­hoz; fél éve sincs, hogy a fér' je meghalt, s ő olyan mag«' nyos. Nyilvánvalóan arra vá­gyik, hogy szánják, istápolják, hogy foglalkozzanak vele. Persze, nem minden ügy-®0 ember ilyen elesett. Az ÚJ mechanizmus kezdeti hónap­jaiban felkeresett egy ncgyveP év körüli férfi. Az ö ügye is felháborító — első hallásra, é hiszékenyeknek. Felmondta*5 neki munkahelyén. 15 éve dob gozik a vállalatnál, s most eg? mérnökkel töltik be a műnk**' kört. Ö csak érettségizett. M1 a szakképzettsége? Megrökö­nyödve nézett rám; érettségi 3 fényes szellők korából, a1*’1 után ő lett a vállalatnál az „ér' .telmiség”, Jó beosztásba ke- *rült, társadalmi funkciókat *f ► betöltött. Benne volt a szak' y munkásokat vizsgáztató m' zottságban, csak arra nem got]' 'dőlt, hogy saját magának (szakmát szerezzen. S most fel' ► háborodva kéri számon, m*1 ^ tett vele ez a mechanizmus. ► ----------------­[ Sorolhatnánk a példákat' (hogy akinek nagy ügye vari ráz egy kicsit maga is hiba/' ► Lehet, hogy vannak, sőt ege' ^szen biztosan vannak kivéte­tlek. Az aktahalmazokat r rém tő emberek zömét azonbaj1 'azok adják, akik az elmúl ► társadalmi rendszerben biz0' ► nyára a fülemüle-perek üg?' ^ felei lettek volna. ► Ne terheljék az embere^ t ügyes-bajos dolgaikkal a híva' italokat? Ne keressék fel 3 [szerkesztőségeket? Dehogy ► nem! Jöjjenek, kérjék a segv ► séget. Hiszen sokszor előtörd**^ Lhogy valahol megakad a gép0' izet, csak egy kicsit kell mov ’ dítani rajta, és ez az erő nin°J ► meg az egyénben, csak eseti0” ► egy patronáló szervben. ► Soká nem fogom elfelejted' ► azt a néhány szál vörös kar0' kvirágot, amit egy reggel az ír0' »asztalomon találtam. Egy [gányasszony hozta — mon0' ► iák a munkatársak. Tudta'0 ► ki. Ebből tudtam meg azt ► hogy kisfiát felvették szab0' tanulónak Mindenképpen 3^ ► akart lenni de a szövetkéz0 ► idegenkedett tőle, mert cigá°-, »Jó volt, hogy eljött segítségért' 7 Jó volt. ► Sem azelőtt, sem azóta ne*1 ► láttam többet. ► Adamovics Ilon» V. Mary Earl of Teddyvel teni­szezett, midőn először életében megpillantotta Bradley Ta­mást. A teniszpályától nem messze néhány öreg vadgesz­tenyefa állt, és az egyik mö­gül előtűnt a sasorrú, komoly fej, nagy zöldes tekintetű sze­mekkel. A leány el is hibázott néhány labdát, mert érezte, hogy a férfi őt nézi. Aztán nem látta többé Bradleyt, csak a botrányos eset alkalmával, amely annyi ember életét vál­toztatta meg egy csapásra. Bradley Tamás húga gépíró­lány volt a Relling Corporation néven működő utazási irodá­nál. A vállalat vezérigazgató­ja, Mr. Fred Relling valami­kor vezető szerepet játszott a City bankköreiben, de egy ha­talmas afrikai telekspekuláció jóformán teljesen tönkretette. Évek óta állandó *— kö­zött élt, és a válL.—.. - szerény jövedelméből úgy, ahogy fenn­tartotta látszatát egykori úri életének. Ez a látszat azonban Thomas Long számára nem csalt. Thomas Long igen híres hegedűművész volt, és Relling fénykorában nagyban udvarolt a lőzsdés Viktória nevű leá­nyának, aki szépen zongorá­zott, és játékával valósággal elbűvölte a nagy embert. Le­het, hogy véletlen volt, miért kételkednénk egy művész idealizmusában’ Annyi tény, hogy miután Relling tönkre­ment, a kiváló hegedűművész Viktória zongorajátéka *ránti érdeklődése nagyon megcsap­pant, és rövidesen egy Clayton nevű tekintélyes, gazdag ügy­véd lányának zenei intelligen­ciája tűnt fel neki. Művész­leikének minden rajongásával vonzódott Elly Claytonhoz, akit szülei gordonkázni tanít­tatnak. Adósságai ellenére Thomas Long mégiscsak világ­hírű művész volt. így érthető, hogy a dúsgazdag ügyvéd jó szemmel nézte Elly leányának szépen fejlődő vonzalmát a művész iránt, aki elragadta­Az egész bajt Lord Flatherry indította el. Mint régi oroszlán­vadász, állandóan aggódott unokaöccse elpuhultsága miatt. Meggyőződése volt, hogyha Teddy egyszer belekerülne a veszélyes kaland izgalmába, ki­ütközne belőle is az igazi fér­fi, és megerősödne. Sajnos, Teddy erről úgy vélekedett, hogy nagybácsijának különös bogarai vannak. Miután azon­ban állandóan szüksége volt gyámjának engedékenységére, megígérte a lordnak, hogy el­megy vele oroszlánvadászatra Afrikába. Ezért látogatott el Rellinghez, aki újabban szak­ember lett ilyen afrikai ostoba­ságok tekintetében. A külső irodában, csinos, szőke nőre lett figyelmes. — örülök kedves Mr. Rel­ling, hogy láthatom — köszön­tötte az ex pénzfejedelmet. — Üjabban nagyon is visszavo­nul a társasélettől. Relling keserű ember volt. Jól tudta, hogy Earl of Teddy ismeri visszavonultságának magyarázatát. — Mivel szolgálhatok sir? — kérdezte kitérően. —' Szeretném, ha valami ter­vet, ajánlana egy afrikai útra, oroszlánvadászat a Szahará­ban ... vagy ilyesmi. — Azt hiszem minden igé­nyét kielégíthetjük e tekintet­ben. Forduljon kérem Miss Bradleyhez, ő az útiprogramok elsőrangú szakembere. — Csakugyan?.« Az a csi­nos szőke lány itt, a külső iro­dában? — Igen. — Férjnél van? — Tudtommal nem, sir — felelte szárazon Relling. — Al­kalmazottaira magánéletével csak annyiban foglalkozom, hogy kifogás alá ne essék. Miss Bradley igen korrekt, jó mo­dorú, szerény és rendkívül konzervatív leány. — Látom, hogy ön igazán nagyra tartja ezt az alkalma­zottját. — Miss Bradley meg is ér­demli, sir. Teddy először kissé zavarba jött, mikor leült Miss Bradley elé. A leány karcsú volt és szép. Pedáns hangon kezdte felsorolni a tekintetbe vehető vasút- és hajóösszeköttetése­ket. luxuskabinok, hálófülkék árát és előnyeit. Teddy egy szót sem értett az egészből, ö már csak a nőt látta. Elhatározta, hogy ezentúl be­hatóbban foglalkozik az afrikai út tervével. Mikor Edna Bradley másnap délben elindult hazafelé a hi­vatalából, Teddyvel találkozott. A fiatalember, mintha vélet­lenül vetődne arra, éppen szemközt jött. A valóság az volt, hogy már fél órája várt a szomszéd ház kapujában. — Van szerencsém. Miss Bradley! Jó hogy látom. ^Nem mondaná meg, kérem, ha az út első szakaszát repülőgépen tenném meg és visszafelé megszakítanám Nápolyban, mennyivel drágítaná meg a dolgot, ha felteszem, hogy egy­ket tucat elejtett oroszlán bő­rét: hozom a személypoggyú- szomban? Edna gyanútlanul lépre’ ment. Buzgalma nem isnáertv határt, ha utazásról volt szó.$ Észre sem vette, hogy a fiatal-A ember már jó darabon kíséri,* lelkesen hallgatva előadását’ különböző luxusrepülőgépek-f ről, díjszabásról és tarifáról. ► Teddy szédült. ■» — Azonban számítani kell* rá — figyelmeztette a lány — hogy ebben az évszakban leg-8 feljebb három oroszlán be-$ cserkészésére kap engedélyt, i — Jó, hogy szólt — mondta» Teddy. — Erre nem is gon-’ doltam. Viszont nem tudom, l érdemes-e hozzáfogni két-há-^ rom oroszlán kedvéért? — fe-i lelte kissé elkedvetlenedve. » Az oroszlánvadászat ürügye* alatt sikerült többször talál-1 koznia a leánnyal, de lassan-{ ként egyre kevesebb szó esett, i a vasúti kedvezményről. Vé-J gül. egy vasárnap rávette Edi-] nát, hogy üzleti tárgyalásuk l színhelyét áttegyék a tenger-^ partra. Mikor a nap már le-i menőben volt és a tengsrpar-] ton sétáltak, Teddy belekarolt’ a leányba. Edna tiltakozott. \ — Szeretem magát — mond-{ ta Teddy. — Higgye el, hogyi ezt a legkomolyabb szándékkal< mondom. — ’ Hogy értsem azt, hogyi komoly szándékkal mondja? \ — Ahogy egy Earl of Cun-J ningham komoly szándékát ér- ] telmezni kell, ha úrihölgyhöz közeledik. { Most már karonfogva sétál-j tak tovább. Miss Bradley nem] tiltakozott, és nagyon boldog' volt. Azután Thomas Longeali találkoztak, és mire észrevet-^ ték, már késő lett volna ki-, karolni egymásból. (Folytatjuk) ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom