Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-10 / 7. szám
Péntek, t969. jarroár ¥0. esZAKMAOTARORSZAO a £ Ikötelezeff Kazincbarcikaiak ír. „A VÁROSI KÖNYVTÁR VÁRJA ÖNT! Látogassa a városi könyvtárat... !” Sárga és fehér festékes feliratok a város különböző pontjain, padokon, falakon, kerítéseken. Papp Attila — a könyvtár vezetője — minden alkalmat kihasznál a kultúra népszerűsítésére. Elkel itt az ilyesmi. Papp Attila személye, miként feliratai, minduntalan szóba kerül a város különböző helyein, fórumain. „Csodabogárnak tartanak” — mondja kis könyvtári szobájában, mely egy lakás konyhájának készült eredetileg. A felnőtt könyvtár egy lakóház földszinti, a gyermekrészleg a felette levő emeleti lakás szobáit foglalja el. Ha birodalomnak nevezhetjük ezt, akkor a korona hozzá az a 15, vagy még több mappába kö- ■ tött várostörténet és eseménykrónika, amely Attila gyűjtése, s mindennap új adatokkal gazdagodik. A régészeti leletek adataitól kezdve, a BVK legújabb eredményéig nvnd azt tartalmazza, ami összefügg valamiképpen Kazincbarcikával. Teljesség tekintetében sziszifuszi munka A könyvtár elismerten ió vezetése mellett csinálja. Miért? — Mondjam azt. e nélkül nem érezném súlyát az életemnek? Hogy nagyon ragaszkodom a városhoz? Az újabb „miért”-et fel sem kell tenni, oly szenvedélyesen folytatja: — Lassan 14 éve, hogy itt lakom. Amikor idejöttem, könyvtárvezetői megbízással a zsebemben, néhány lakóház állt csak a fennsík sarában. Viharkabátban és gumicsizmában kezdtem a működésem. Mindkettő megvan mé^ ma is. de már nincs rá szükségem. Talán, ha lesz itt helytörténeti múzeum, odaadom, állítsák ki, mint eredeti kazincbarcikai űslakos-viseletet. ISMEREM A VÁROS MÚLTJÁT, jelenét, a gyűjtemény mindennapi penzumként ráirányítja a figyelmemet. Alcar- va-akaratlanul együtt élek vele. Meg aztán nekem is benne van a munkám: 2500 kötetes könyvtárt kaptam kézhez, ma 50 ezer kötetes, gazdag műszaki irodalommal rendelkezik. A műszaki értelmiség szükségleteit is adott keretek között ki tudjuk elégíteni. Kazincbarcikának sok előítélettel is meg kell küzdenie. — Felhozták már, mi volt itt az építkezések kezdetén, de engem a napi feladatok érdekelnek, s azok, akik a régit- emlegetik, nem tudják, menynyi új akadályt állítanak a város elismertetésének útjába. — Nem hiszem, hogy a múlt tisztázása lenne a legnagyobb akadály a továbblépésnél. — Ez igaz. Én azonban a mai feladatokból indulnék ki. Amivel a legkevésbé lehetünk elégedettek, az a város belső kulturális élete. Ügy négy-öt éve megpróbálkoztunk egy önképzőkör jellegű vitaklubot ösz- szehozni itt, ebben a kis szobában, de talán a lehetetlen helyviszonyok miatt is nem sokáig tartott össze a társaság. Most új kultúrház épül. A könyvtár is oda költözik át. Talán majd ott több lehetőségünk lesz egy élénkebb kulturális légkör kialákítására, — Ezek szerint elég magányosan tevékenykedsz itt? — A könyvtárban jó kollektíva dolgozik. Itt nincs magányos pillanat. Ha pedig a gyűjtőmunkámra gondolsz ... ezt vállaltam, magamtól. Eddig nem sokat törődtek vele. Talán majd a jövőben hasznát vészi a város. Talán csak akkor, ha valóban várossá válik. — Szerinted ez mikor lesz? — MAJD HA NYUGALMAZOTT közalkalmazottjai lesznek ... én is közöttük, s a most épülő toronyház presszójából figyeljük mi, nyugdíjasok az új nemzedéket. Nyakas Szilárd (Folytatjuk) Hogyan műkődnek a tsz ellenőrző bizottságok? Tapasztalatok az újhelyi járásból A kis amatőr A sátoraljaújhelyi járási Népi Ellenőrzési Bizottság nyolc termelőszövetkezetben vizsgálta meg az ellenőrző bizottságok tevékenységét. A bizottságok munkájának eredményességét fokozza, hogy a termelőszövetkezeti tagok számottevő segítséget adnak, felhívják a figyelmet a rendellenességekre. A tsz-ek vezetői is minden feltételt biztosítanak az ellenőrző bizottságok működéséhez és a vizsgálat idejére megkapják a keresettérítést. A bizottságok tevékenysége főképpen tagjainak egyéni munkájára épül, hiányzik a kollektív munka. Ezt a hiányosságot megfelelő koordinációval, jól átgondolt munkaterv összeállításával és végrehajtásával meg lehetne szüntetni. Az esetek többségében elmarad az általános, átfogó ellenőrzés. Ennek végrehajtása nagy szakmai ismeretet igényel a termelésben és számvitelben egyaránt. Az általános ellenőrzések megtartását, hatékonyságuk fokozását külső szakértők bevonásával lehet biztosítani. Erre minden lehetőséget megad az alapszabály, mégis eddig csak a ricsei termelő- szövetkezet hajtott végre ilyen ellenőrzést. Emellett az ellenőrző bizottsági tagok rendszeres oktatására is szükség van. örvendetes, hogy a járási tanács és a területi szövetség megkezdte ilyen irányú nautikáját. Takács Imre Gratnlácié a TVK aak Január 8-án többször isi hallhattuk a gyári hangosbemondóban annak a távira Ina ki szövegét, melyet dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese küldött Huszár Arfdornak, a TVK igazgatójának. A távirat így szól: „Abból az alkalomból, hogy 1968. évben túlszárnyalták a 200 ezer tonnás ammóniatermelési szintet, ezúton gratulálok igazgatás elvtársnak és munkatársainak Ezt az eredményt azért tarlóin különösen fontosnak, mert elérését ésszerű szervezés, műszaki szaktu'dás és fegyelmezett munka tette lehetővé. Bízom benne, hogy az 1969-es énben is hasonló siker koronázza odaadó munkásságukat." Szabadegyetemi foglalkozás Mezőesáton Harmadik foglalkozásút tartja ma, január 10-én, délelőtt 9 óra 30 perces kezdettel a me- zőcsáti járási agrár szabad- egyetem. Az előadás és konzultáció témája: a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének lehetőségei az új piaci mechanizmus rendszerében. A negyedik, egyben évadzáró foglalkozásra január 29-én délelőtt kerül sor, ugyancsak 9 óra -30 perckor. Az évadzáró foglalkozás témája: a mezőgazdasági termelés vertikális fejlesztésének követelményei az önálló vállalatjelle- gű gazdálkodásban. A foglalkozások helye: a járási művelődési otthon nagyterme — Mezőesáton. A ta®ok 70 százaléka idős Munkaerő-helyzet az encsi járás termelőszövetkezeteiben Jó Iflíc Ozdról Jól kezdte az évet a finomhengerműben Ulrich Géza hengerész középsori szocialista brigádja. Január 4-én az éjjeles műszakon 100x50 milliméteres anyagot hengereltek. Az előirányzott 170 tonnás műszak teljesítményt I8ß tonnára teljesítették, s ezzel 109,6 százalékos tgrvteljesí- tést értek el. Teljesítményükkel megdöntötték a korábbi 174 tonnás csúcsot. A gyors-drótsoron is jó eredmény született az első héten. Az előirányzott 1550 tonnás tervet a brigádok 64 tonnával túlteljesítették. A legjobb eredmény Kerekes Ferenc brigádja nevéhez fűződik. Érdemes lenne egyszer pontosan megvizsgálni, a szociológia módszereivel felmérni és értékelni, miért- éppen az encsi járás mezőgazdaságából vándorolt át az élő munkaerő legnagyobb arányban az iparba. Tény ugyanis, hogy a termelőszövetkezeti tagok átlagos életkora Borsod megyében jelenleg az encsi járásban a legmagasabb. A járás mezőgazdasági területének természeti adottságai a sík vidékekhez viszonyítva kedvezőtlenek, szinte mostohák. A terület 70 százaléka lejtős — Cserehát —, 30 százaléka völgy, főleg a Hemád, a Bársonyos és más patakok völgye. Ezek jó földek, lennének, ha nem rombolná és pusztítaná termőképességüket a folyók kiáradó, a hegyek lezúduló csapadékainak vizei. Új gyár az új városban Törekvések, elképzelések Borsod hatodik városában, Sárospatakon az új ;sztendő- ben fokozatosan erősödik az ipartelepítés üteme. Ősz óta . működik — ha most még szerényebb keretek között is — a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet kihelyezett üzeme, amely elsősorban női munkaerőket foglalkoztat Különböző használati cikkek gyártására rendezkednek majd be, egyelőre autó-csomagtartókat készítenek, mivel ezek iránt mutatkozik nagy kereslet. Nagy reményekkel tekint a város és az egész Bodrogköz lakossága a másik ipari létesítmény, a csepeli Kerékpáros Varrógépgyár Sárospatakra telepített üzemének működése elé. A kormánynak az ipar decentralizációjával kapcsolatos határozata folytán már korábban felmerült az üzemrész kihelyezése, s ennek megfelelően a gyár meg is vásárolta a volt gépjavító állomás épületeit. Ezeket átalakították, berendezték, és az őszi hónapokban — még a gépjavító állomással kooperálva — hozzáláttak egyes kerékpár-alkatrészek készítéséhez. Januártól kezdve a kooperáció véget ért, az üzem a város első jelentős gyáraként önálló vezetéssel és önálló gazdálkodással megkezdte működését. Az őszi hónapokban megtörtént a gépállomási dolgozók szakmai átképzése Csepelen, így az új esztendőben már kellő számú szakemberrel, mérnökkel, technikussal ■ kezdődhetett még a termelés. A Sárospatakon készítendő gyártmányok listáját fokozatosan bővítik, s ennek megfelelően a jelenlegi munkáslétszámot előbb 500. majd a következő években 1000—1200-ra kívánják emelni. Ezért az új gyár működésével egyidejűleg tovább folyik Csepelen a szakmunkások átképzése, Sárospatakon pedig a munkára felvett lányok és asszonyok betanítása. A tervek szerint ugyanis főképp nők számára tudnak majd munka- lehetőségeket biztosítani, ami rendkívül nagy jelentőségű a Sárospatakon és a Bodrogközben mutatkozó női munkaerőfelesleg foglalkoztatása szempontjából. <h. j.) Természetesen vannak már olyan törekvések és elképzelések az encsi járás termelőszövetkezeteiben, amelynek megvalósítása akár „félúton” is megfordíthatja a helyzetet. Többek közt: 23 termelőszövetkezet vezetősége és tagsága keresi hz egyesülés lehetőségeit, a-gazdaságok és az anyagi erők koncentrálását. Az elképzelés lényege, hogy a 25 A űz év éléi Ilinek felére csökkeni a tiszai vízi szállítás Az ufóbbi 10 év alatt rohamosan csökkent a tiszai vízi- út igénybe vétele. Az átlagosan 110 nápos idény alatt évente mar csak 60 000—70 000 tonna árut szállítottak az uszályok. A víz hátán szállított áru mennyisége 1958-tól a felére csökkent. A víziül kihasználatlanságának több oka van. Elsősorban az. hogy a folyó vízállása nagyon ingadozik, igPn gyakori az alacsony vízállás, amely szűkíti a hajózható napok számát. Kedvezőtlenül hatott, hogy a szállítások időpontját sem lehet biztosra tervezni. A bizonytalansági tényezők miatt a fuvaroztatók inkább a drágább vasúti és közúti szállítási módot választják. Az utóbbi években szinte sehol sem építettek a Tisza mentén kikötőket, parti rakódó berendezéseket, sőt. a meglevőket is fokozatosan felszámolták. jelenlegi kis gazdaságból hatnyolc, egyenként négy-hatezer holdas nagy termelőszövetkezet alakulna ki, s ez lehetővé tenné a további gépesítést, va- lapiint a növénytermesztés és az állattenyésztés specializálá- sát a helyi adottságoknak leginkább megfelelően. A nagyobb gépesítettség önmagában is lehetővé teszi, hogy a jelenlegi taglétszámmal nagyobb termelési feladatokat végezhessenek el — Intenzívebb hatással, alacsonyabb költségekkel és több haszonnal. Egyben éppen a gépesítés és a specializálás fokozása kívánja meg, hogy egyfelől képzett, másfelől fiatalabb munkások kapcsolódjanak be a gazdálkodásba. Fiatal munkaerőt azonban szinte csak a községekből várhatnak, mégpedig az idősebb tsz-tagok családtagjai közül, hiszen a me- zőgazdasagnak nincs más élő munkaerő-bázisa, csak önmaga. Ez ellentmondásosnak tűnik, de nem az. A mezőgazdaság képes úgy megfiatalítani saját belső, élő munkaerejét, hogy azzal párhuzamosan az iparba engedi feleslegét. Ez az iparosodó országokban törvény, és helytelen lenne csak negatívan értelmezni az élő munkaerő elvándorlását a falvakból. Uj tsz-tagok Az élő munkaerő belső felújítása, bár nagyon lassan, az encsi járásban is elkezdődött 1968-ban például csaknem 600 ember lépett be a járás termelőszövetkezeteibe, közülük 300 úgynevezett családtag volt, akik még fiatalok. Az új belépők 40 százaléka nő. Az is örvendetes, hogy a 600 új tag fele 40 éven aluli. S még egy adat: az iparból és más munkaterületekről 1968-ban csaknem 200 ember tért haza az encsi járás termelőszövetkezeteibe. E tartalmilag pozitív eredmények formailag mégis negatívnak tűnnek. A hatszáz új tsz-tag ellenére a járás termelőszövetkezeti taglétszáma csökkent, mert az új rendelkezések értelmében 1968-ban 119 pártoló tagot és 315 olyan tagot, akik nem dolgoztak a közösben, a közgyűlések töröltek a tagok soraiból. Továbbá az idős tsz-tagok elhalálozási száma is emelkedő tendenciájú, ami az emberi élet végességéből eredően természetes folyamat. Helyettük egyelőre nem.lépnek be elegen a közös" gazdaságokba. A tsz-tagok száma jelenleg megközelíti a tizenkét ezret, de az igazán munkaképes tagok száma csak 7300. A vég'eges mego'dás hosszabb lo vamai A zárszámadások ebben á járásban is most készülnek. Az eredmények mindenütt sokkal jobbak az 1967. évinél. Az egy tsz-tagra jutó évi átlagos kereset megközelíti a 12 00C forintot. A havi átlag tehát még mindig csak ezer forint. A. munkabíró fiatal tsz-tagok azonban ennek dupláját, háromszorosát is megkereshetik. Ezért bizakodnak a tsz-ek vezetői, hogy az új zárszámadás eredményeinek megismerése ; után még többen térnek haza, mint az előző esztendőben. Az is igaz viszont, hogy az iparból hazatérők többsége szakmával rendelkezik, és a gépek mellett vagy a melléküzemágakban kér munkát. Ez önmagában szintén kedvező folyamat, de nem oldja meg az állattenyésztés munkaerő- helyzetét. Az eddigi tapasztalatok szerint úgy lehet legeredményesebben biztosítani az állattenyésztés munkaerő-szükségletét, ha a helybeli fiatalokat küldik el tanulni, s a tervezett tenyésztési speeializá- lást is a képzett fiatal munkaerővel valósítják meg. A specializálásnak azonban építkezési, beruházási feltételei is vannak. A végleges megoldás hosszabb folyamat. Ha tehát az összképet vizsgáljuk — a változás, a javulás máris látható. Ennek ellenére, szükségesnek látszik •feltárni a korábbi elvándorlás fontosabb okait, hogy azok elemzése alapján megállíthassák a további elvándorlást. (sz. j.) »
