Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
Vasárnap. 1968. december 8. ESZAKMAGYARORSZÁG Q A gyakoribb szívbetegségek Irta: dr. SZENDE! ÁDÁM Eossziéev^eliai tap.ácso* A szív csakúgy, mint bárme- lyik más szerv, megbetegedhet heveny gyulladásban. A heveny szívizomgyulladások között leggyakoribb a fiatalkori reumás lázhoz társuló szívizom-, vagy szívbelhártya- gyulladás. iíO éves kor után ez a betegség már rendkívül ritka, és szinte sohasem fordul elő. Fiatalember vagy szülő akkor gondolhat ilyen természetű szívizom-megbetegedésre, ha ízületi fájdalmak után vagy anélkül bizonytalan fáradékonyság, hőemelkedés, állandó szapora szívdobogás jelentkezik. Ha akár jellegzetes panaszokkal kereste fel a beteg orvosát, akár véletlen vizsgálat állapította meg a reumás lázat és az ezt kísérő heveny szívizomgyulladást, a körzeti orvos vagy a szakrendelés, a területileg illetékes szívgondozóba küldi a gyermeket vagy fiatalembert. Itt nemcsak a kezelésre vonatkozó tanácsokkal, gyógyszerrel, hanem a fel- gyógyulás után követendő életmódra, öltözködésre, sőt pálya- választásra, sportolásra vonatkozó utasításokkal is ellátják. A reumás lázon kívül természetesen heveny szívizomgyulladást más fertőző kórokozók is okozhatnak. A panaszok egyébként ilyenkor nem különböznek számottevően _ a reumás lázhoz társuló szívizomgyulladásétól. Szívfejlődési rendellenesség gyanúja akkor vetődhet fel szülőben, ha a csecsemő körme, ajka lila, és ez a lilaság síráskor feltűnően erősödik, továbbá ha a csecsemő fejlődésében elmarad. A szív és a nagyerek fejlődési rendellenességei sokfélék és bonyolultak, megállapításuk az utóbbi évtizedekben nagy fejlődésen ment át. A fejlődési rendellenességek rendelőintézetben is, kórházban is megállapíthatók, műtéti megoldásukra azonban speciális sebészeti intézetek szolgálnak. Ezekben az intézetekben történik nemcsak á baimegállapítás, hanem indokolt esetben a műtét is. sőt annak eldöntése is, hogy mely életkorban a legcélszerűbb a mű tálét elvégezni. A szivbillentyű-bántalom reumás láz vagy más eredetű szívbelhártya-gyulladás következménye. Attól függően, hogy a gyulladásos folyamat magán a billentyűn hozott-e létre he- gesedő zsugorodást, vagy a pitvarkamrai határon levő szája dékon (amin egyébként a billentyű is tapad) jön létre billentyűelégtelenség vagv szájad ékszűkület. A szív működésének ismertetésekor leírtakból következik, hogy a billenytű- elégtelenség is, a szájadékszű- kület is rontja a szívizom teljesítőképességének hatásfokát és felesleges többletmunkát ró a szívre. A billentyűbántalom, illetve a szájadékszűkület elsősorban a szívhangok mellé társuló zörejekből, azok helyéből és a szív alakváltozásaiból ítélhető meg. Billentyűbánta- lommal — megfelelő pályaválasztás és életmód mellett — sok-sok évtizedig lehet a teljes egészséges emberrel azonos életmódot folytatni, mindennemű panasz nélkül. Ha a szív- billentyű-bántalom szívelégtelenséghez vezet, jellegzetes panaszok hívják fel rá a beteg figyelmét. A kellő időben megindított gyógyszeres kezelés megszünteti a szívelégtelenséget:. majd a további gyógyszerszedés elejét veszi, vagy legalábbis időben jelentősen kitolja az újabb szívelégtelenség létrejöttét. Az elmúlt egy-két évtizedben lehetővé vált egyes szívbillen tyű-bántalmak műtéti kezelése. A műtétre való alkalmasságot és a műtét idejét ugyancsak speciális, erre e célra felállított kardiológiai intézetek, vagy klinikák állapítják meg. Szívizom-elfajulásnak szokás nevezni általában minden olyan idősebb kori szívelváltozást, amely billentyűbánta- lom és más ismert ok nélküli szívelégtelenséghez vezet. A leggyakoribb ok a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a mértéktelen dohányzás. A koszorúsér-trombőzis napjainkban nemcsak divatos betegség, hanem sajnos, gyakoribb is, mint régen volt. Oka: a koszorúserek valamelyik ágának görcse, majd az ezt követő rögös elzáródás. 40 év feletti férfiaknál következik be gyakrabban, nőknél rendkívül ritka. Az el záródott ér mögötti szívizomfelület hiányos oxigénellátása heves, szorító mellkasi fájdalommal jár, ami gyakran kisugárzik a bal kar kisujji oldalára. A szívizomból kiinduló különböző reflexek miatt rendszerint elsápad az ilyen beteg, és verejték lepi el. Az egyetlen teendő ilyenkor az, hogyha magunk érezzük, vagy máson tapasztaljuk, orvosért küldünk, aki eldönti, hogy valóban koszorúsér- elzáródás áll-e fenn vagy sem. Addig a beteg feküdjön mozdulatlanul. Ha igen, akkor tartósan ágyba kényszerülünk és orvosi segítségre szorulunk. Angina pektoriszon ugyancsak a szívtál on érzett, az alkarba sugárzó heves fájdalmat értjük, amit érgörcs, illetve oxigénhiány idéz elő. Magát az érgörcsöt fizikai munka, lelki izgalom, vagy hideg válthatja ki. A koszorúsérgörcsön alapuló angina pektoriszos fájdalmat a nyelvgyök alatt elszopogatott nitroglicerin-pár- nácska másodpercek alatt megszüntetheti. Egy roueni gyártulajdonos egy napon adóintést kapott, amelyben felszólított 00,00 adó befizetésére. Nyilvánvalóan a számítógép tévedéséről volt szó. A címzett a papírkosárba dobta a felhívást. Egy hónap múlva azonban újabb sürgetést kapott, ismét 00,00 frank befizetésére. Nevetett és nem törődött tovább a dologgal. Ámde elmúlt egv hónap, és most már büntetés terhe alatt követelték rajta az összeg kifizetését. A gyártulajdonos ekkor kitöltött egy postai csekket 00,00 frankról és elküldte az adóhivatalnak. Azóta minden rendben van. nem kapott több fizetési felszólítást, EZ AZTÁN IGAZIN MAGÁTÓL ÉRTETŐDIK Egy skót fiatalember kivándorolt, szerencsét próbálni. Tíz évvel később hazatért és fivérei már várták a hajónál. A skót azonban sehogy sem találta őket a tömegben. Váratlanul két szakállas férfi közeledett feléje: „Nos, Mac, nem ismersz fel bennünket?” „Hihetetlen, tényleg ti vagytok?! Most már felismerlek benneteket! De miért növesztettek ekkora szakállt?” „Te is jókat mondsz! Hiszen magaddal vitted a villanyborotvát!” Egy bonni vendéglőben, ahova gyakran járnak diplomaták, az egyik vendég odaszól a pincérnek: „Három szelet húst tálalt fel nekem. A harmadikat azonban nem tudom felvágni!” „De hiszen ez teljesen magától értetődik — válaszolta a pincér —, a harmadikban van a mikrofon.” EZT MÁR NEM Milánóban a napokban a 32 éves Gino Pedralli kereskedő az orvosok és az ápolónők nem csekély meglepetésére hirtelen felült a műtőasztalon, és kategorikusan megtiltotta, hogy az előkészített vakbéloperációt végrehajtsák rajta. Signor Pedralli ezzel indokolta meglepő elhatározását: »Meghallottam, hogy az egyik fiatal orvos így szólt idősebb kollégájához: „Ezt a műtétet én végzem el! Még gyakorlatra van szükségem!”-« !Vlagyimir Tocsilin: Néhány mondat a dohányzásról NAGY NAP A SULIBAN akkor láthatjuk, hogy a mérleg serpenyője közel sincs egyensúlyban. A kérdés az csupán: megéri-e a dohányzónak, hogy ilyen kevés előnynyel és sok hátránnyal rendelkező szenvedély rabja legyen? S HOGY AZ ÍRÁSBAN tárgyalt veszély nem lebecsülendő, befejezésül álljon itt más formában megismételve a tény: egy közepes dohányos 4 —6 óra alatt körülbelül 0,06 gramm nikotint szív be ... Hajdú Gábor AZ EGYIK SZÜLŐI értekezleten így szóltak hozzánk az iskolában: — A tanulók gyakorlati oktatására fordítható idő az iskolában általában mindig kevés. így gyakran előfordul, hogy amit mi itt, az iskolában elkezdünk, azt majd otthon kell befejezniük a gyerekeknek. Kérjük, hogy segítsék gyermekeiket a szakmai jártasságok elsajátításában. Célunk: dolgos, szorgalmas, munkaszerető embereket nevelni, akik szeretik mesterségüket, s nem riadnak vissza semmiféle fizikai munkától. Néhány nappal később láttam. hogy az én Bőrkém előveszi a varrótűt, belefűz legalább félkilométernyi cérnát, s elkezd stoppolni egy régi zoknit. Patronálni fogom a gyereket — határoztam el, s másnap reggel odanyújtottam neki szakadt ingemet, hogy foltozza meg. — Apu, a varrás engem már nem izgat — adta vissza az inget Borka —, ezt csqk a lányok tanulják. Ml asztalosok és ácsok leszünk ... Nem tudnál nekem adni egy kézifűrészt? Többek közt: a tüdőszövet rostjai elroncsolódnak, a tü- dőhólyagocskák megvastagsza- nak, vagy szétrepednek, a véredények falai szintén meg- vastagszanak. NYUGATNEMET ORVOSOK a dohányfüstben jelenlevő nikotin, szénmonoxid, metilalko- hol, ammónia és dohánykátrány női szervezetre gyakorolt hatását vizsgálták meg több ezer egyénnél. Statisztikai adataik egyértelműen igazolják, hogy a dohányzás a szaporodási szervekre: a hormonmirigyekre, a fogamzásképességre és az idegrendszerre gyakorol károsító hatást. Megfigyeléseik szerint a túlzott dohányzás következtében a nők csak ritka esetben képesek a magzat kihordására. A dohányzással a szervezetbe került nikotin és más alkaloidák sokféleképpen fejthetik ki károsító hatásukat. Ez azonban egyénenként más-más lehet. Többnyire ideg-, sziv- érrendszeri, gyomor-, érelzá- ródási és bélpanaszok lépnek fel,, mert a tartós dohányzás szinte kivétel nélkül kisebb- nagyobb mértékű károsodáshoz vezet. A szervezet ugyan bizonyos idő után védekezést alakít ki, mert a tüdő nem engedi át az összes beszívott nikotinmennyiséget. Egy része az oxigénfelvételkor eloxidálódik és kilégzéskor távozik a szervezetből, de ez a beszívott mennyiségnek csak a kisebb hányada. De egészen pontosan: a szárított dohánylevelek- átlagosan másfél százalék nikotint tartalmaznak. Ebből — szintén átlagosan — 40 százalék kerül a füstbe, aminek a fele a szervezetben felszívódik. Egy felnőtt embernek viszont 0,06 gramm nikotin már halálos dózis lehet... Nem lenne azonban teljes a kép, ha elhallgatnánk a dohányzás „előnyeit”. A nikotin a mellékvesére gyakorolt hatása útján emelheti a vér cukorszintjét, fokozza a vérnyomást (alacsony véniyomásúak- nak ez kedvező), csökkenti az éhségérzetet, a hasi vérereket szűkítve fokozza az agy vérellátását. s így elősegítheti a szellemi munkát. A rágyújtással együttjáró műveletek évek alatt kialakuló feltételes reflexei megnyugtatóan halnak, csökkentik az idegességet. De ezek a hatások más módszerrel fokozottabban és károsodás nélkül is elérhetők. Ha tehát összehasonlítjuk a nikotin élvezésének egészségkárosító hatását és „előnyeit", A tábornoki özvegy — ÖN KÉREM Rccsege Jánosné? — nyitott be a legszebb férfikoron már túl levő hölgy a parányi műhelybe. — Igen, én — jött. elő a tenyérnyi pult mögül a pa- szomántkészítö és javító kisiparos. — Parancsol? — Dehogy parancsolok, kcdveskcm. A hirdetést olvastam. — Ah, a hirdetést. Igen. Olykor-olykor hirdetünk az újságban, mert hát kevesen tudják, hogy a paszománt újra divat és ha még nem is egészen az, rövidesen az lesz... — Nem azt a hirdetést olvastam — vágott közbe ridegen a jövevény —, hanem a másikat — s már húzta is elő táskájából a helyi lap vasárnapi számát, amelyben piros ceruzával bekarikázot- tan volt olvasható az apró- hirdetés: „Háztartásom vezetésére idősebb nőt felveszek. Fizetés megegyezés szerint. Gyermek nincs, nagymama van. Recsegő Jánosné paszo- mántkészítő kisiparos, Kül- sö-Lótáp utca 823/c.” — Szóval, erről van szó? — Igen. s ha megengedi, kedveském, vitéz cserei és falvai Rumpert-Kováchy Ló- ránd altábornagy özvegye vagyok — s katonásan megszorította Recsegéné kezét, miközben bundacipös lábait is vigyázzállásba csosszantotta. RECSEGÉNÉ. a sokgyere- kes vasúti segédtiszt hetedik sarja, kishivatalnok felesége nem tudta, hová legyen. Nem a megtiszteltetéstől, a csodálkozástól. A mama sokat betegeskedik mostanában, a kor is eljárt felette, ezért kezaeselédjc! Maguk, drágám, mások. Lekádareztem én magukat, ahogy ezt mostanában mondják. Jó véleményeket, kedvező információkat kaptam. Tudom, hogy a férje állása is csak átmenet, s ez a kis műhely ügyes dolog. Pa- szomántkészítés! Már ebben is kifejeződik, hogy maguk nem tartoznak ehhez a mai népséghez, s becsületes kétkezi munkájukkal is az ősi magyar, mondjuk ki: turáni szellemet ápolják, persze a mai szűkös lehetőségek között, de igaz hittel... Bocsásson meg drágám, egy kicsit elragadtattam magam, de ritkán adódik alkalom az őszinte beszédre napjainkban. Nos. havi nyolcszáz, teljes ellátás, természetesen a háztartás tökéletes gépesítése mellett. All az alku? Recsegő né egy pillanatig töprengett, vajon indulatainak engedve képen teremtse, vagy kirúgja-e, de uralkodott magán. — Az állást már betöltötték — közölte. — Mikor, drágám? ... Hiszen még csak most nyitott! ■.. — Egy többgyermekes parasztasszony már kora hajnalban járt nálunk. — Egy közönséges paraszti? Engem, egy közönséges paraszt megelőzhet? Magánál! Mondhatom, szép! — Sajnálom. — Sajnálhatja is, kicsikém! S A TÁBORNOKI özvegy úgy bevágta maga mögött a kis műhely ajtaját, hogy a tarka paszomántok belere- rnegtek. (benedek) — Minek az? — Az a kerek asztalunk ma már egyáltalán nem korszerű. Ma a keskeny, sokszögletű asztal divatos. Kérlek, hozd a fűrészt, és egykettőre átalakítjuk az asztalt!... Átszaladtam a szomszédba, s kértem egy fűrészt. Borka aztán vágott, fűrészelt, faragott, nyesett, én meg smirgli - papírral csisz.olgattam a sarkokat ... A hét vége felé már csak egy asztalsarok elintézése volt hátra, Borka azonban — hazaérkezve az iskolából — már a kapuból kiáltotta: — Anyu! Holnapután nagy nap lesz a suliban. Rántotta• és rakottkrumpli-készi lésből J osztályoznak bennünket! Légy • szíves, segíts! 1 — De fiacskám! Hát az asztallal mi lesz? — kérdeztem J nagyot nézve. — Mikor fejeztük be? • — Az asztal most már rá• ér. Már nem leszünk asztalo2 sok. Átálltunk a szakács poli• technikára.* • Borka késő estig ügyködött •az anyjával a konyhában, 2 hogy töviről-hegyére megis• merje a rántotta- és a rakott- 2 krumpli-készítés tudományát. • Szívszorongva vártuk a sz.á- 2 monkérés eredményét, de • Borka azzal jött haza, hogy J villanyszerelők lesznek. Azok- 2 ra nagyobb szükség van. 2 BORKA lelkesedett az elektrotechnikáért. Szétszedett miniden fellelhető elektromos dol• got a házban, s mire arra is • sor került volna, hogy össze is 2 rakja, újból változás történt a • gyakorlati oktatás területén, s 2 vihettem a szervizbe a vil3 lanyvasalót, a villanyborotvát, • a porszívót, a táskarádiót, a 2 kávéfőzőt. A szétszedett nio• só- és hűtőgépet már nem vi- 2 hettem, házhoz hívtam a sze• relót. 2 A tanév utolsó negyedévéig • Borkáékból hol órásmestereket, 2 hol fejögépszerelőket. hol gép3 lakatosokat, hol pedig kerék- 2 gyártókat, cukrászokat, vagy • kéményseprőket akartak fa- 2rágni. Mi türelmesen szemléletük az eseményeket, s amiben Jcsak tudtuk, patronáltuk a «gyereket. Amikor azonban •Borka az egyik nap „átíestet- 2 te” a szobát, mire hazajöttünk • — mert. azon a héten éppen 2 szobafestőkké akarták őket ki• képezni —. belebetegedtem a 2 politechnikába. • EZEKET A SOROKAT is az 2 ágyban írom, mert a mai napig • sem jöttek rendbe az idegeim. 2 Borka hozzáértően cserélgeti 3 rajtam a borogatást, jelenleg • ugyanis a helyi kórház palro- 2nálja őket, s oda járnak poli- • «technikára... / ALIGHA GONDOLTA Jean Nicot francia diplomata 1560- ban, amikor az Amerikából Portugáliába vitt dohány magvait Párizsba küldte, hogy az emberiség egyik legártalmasabb szenvedélyét, a dohányzást indította el. (A nikotin elnevezés ma is az ő nevére utal.) Akkoriban még súlyos büntetéssel sújtották, akit dohányzáson értek, de hiába volt minden tilalom, egyre nagyobb méreteket öltött, egyre i óbban terjedt a füstölgő dohány él- vezése Hazánkban, például a törökök kiűzése után, egészen a kuruc felkelésig érvényben volt az a törvény, amely a do- hányárusitókat várbörtönnel, a pipázókat halálbüntetéssel fenyegette. Érdekes azonban, hogy egyetlen pipást se akasztottak fel, mert a dohányzás éppen a főúri körökben terjedt legjobban. Eleinte titokban. Később a szigorú törvényt a főrendi húz eltörölte, s ezzel megszületett a dohányzás szabadsága. Régen tehát tiltották a dohányzást, pedig akkor még nem tudhatták, hogy mennyire egészségromboló élvezet ez. A modern orvostudomány és a vegyészet új kutatásai azonban már pontosan kimutatják a dohányzás veszélyességét és egészségkárosító hatásút. Világméretű kampány indult ellene, nem alaptalanul, de egyelőre eredménytelenül. Az utóbbi évtizedben számos tanulmány jelent meg orvosok, biológusok, kutatók tollából, akik sokoldalú vizsgálatokat végeztek és tapasztalataikat összegyűjtve, az értelemre hatva próbáltak gátat vetni a manapság már a fiatalok és a nők között is elterjedt szenvedélynek. A tanulmányokból érdemes kiragadni néhány adatot, részletet. Tíz amerikai tudós tizennégy havi kutatás után, több száz oldalas tanulmányt tett közzé, amelynek adatai szerint a dohányzók halálozási ará- nva. ha naponta 10-nél kevesebb cigarettát szívnak, 40 százalékkal magasabb, mint a nemdohányzóké. A napi 10— "0 cigarettát szívóknál ez az arány 70 százalékra, a napi 2o—io cigarettát szívóknál pedig 90 százalékra növekszik. Tüdőszakorvosok több éves megfigyelés statisztikáival és szövettani vizsgálatokkal bizo- 'nyítják, hogy a dohánykátrányban levő karcinogén anyagok nemcsak gége- és tüdőrákot okoznak, hanem más biológiai károsodásokat is. Tarkabarka A PRECÍZ SZÁMÍTÓGÉP resett segítséget. De egy Horthy-tábornok özvegyére nem számított. Az özvegy észrevette zavarát. — Csodálkozik, drágám? Vagy magának, kedvesként az a név, hegy vitéz cserei és falvai Rumpert-Kováchy Lo- ránd altábornagy, nem jelent semmit? Na, gondolkozzék csak. Igen, igen, ő volt az. A XV. hadtest parancsnoka. Édes istenként, de megváltozott ez a világ ... Szóval Ló- rándom, miután a haza szolgálatában 1945 januárjában a német birodalomba távozott, végleg búcsút mondott hazájának. Ott is halt meg. Egyik fiam repülő főhadnagy volt, most Angliában él. Már nem főhadnagy, de nagyon jól keres. A másik fiam tüzértiszt volt, ö Nyugat-Né- metországban él, és ma is a régi esküjéhez híven szolgálja hazáját. Persze, ezek a mostaniak ezt másképp fogják fel. En pedig, mint látja, itt vagyok. — Nem értem.... — próbáit közbevágni Recsegéné. — VÁRJON. DRÁGÁM! — intette le katonás keménységgel a tábornoki özvegy. — Szeretem végigmondani, amit elkezdtem. Bár fiaim, segítenek, és van még néhány értékes darab a régi háztartásunkból is, rákényszerülök a keresetre. Persze, nem. megyek akárkihez. Még az kellene! Valami mai fajta elv- társ urasághoz. prolihoz. Brr! Hívnának persze azok is, mert rájöttek az urizálás ízére. De egy vitéz cserei és falvai Rumpert-Kováchy Ló- rándné sohasem lesz prolik