Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

Vasárnap, 1968. december 8. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Aw* áll um és saw, emberek §zolg[á!aAában 4 második reformév küszöbén Mái hozott 1968 és mit ígér 1969 ifi Diósgyőri Gépgyárban A TÁRSADALMI MOZGÁS FELGYORSULT A tanácsi hivatali apparátus létszáma tehát nem emelkedik, hanem csökken. A hivatali munka iránti mennyiségi és minőségi igény azonban nö­vekszik. Ennek oka és magya­rázata, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a társadalmi mozgás felgyorsult, sokkal több a változtatás, a kezdeményezés, az átszervezés, az igénylés, a bejelentés, a fellebbezés stb., mint koráb­ban. És a járási tanácsok — közöttük a mezőkövesdi is — a korábbinál kevesebb létszám­mal látják el a több munkát. A feladatok és a munkák megnövekedett mennyiségét jelzi többek közt a Mezőkö­vesdi járási Tanács szakszer­vezeti bizottságának az a meg­állapítása is, hogy a járási ta­nácsnál a dolgozók 25, a köz­ségi tanácsoknál a dolgozók 35 százaléka még mindig nem tudta kivenni és élvezni évi fizetett szabadságát. A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI TANÁCS szakszervezeti bi­zottságának vizsgálata a mun­kakörülmények és a szociális helyzet sok más összefüggésé­re is kiterjedt. Ennek alapján kidolgozta azokat at javasla­tokat is, amelyeknek‘megvaló­sítása tovább javítja a tanácsi dolgozók munkafeltételeit, ez­zel együtt az államhatalmi, ügyintézési, szervezési, ellenőr­zési és irányítási munkát. A tanácsi alkalmazottak azonban azt is megérdemlik, hogy a közvélemény többet törődjön velük, jobban figyeljen rájuk, vegye észre sokrétű és köz­hasznú munkájukat. Szendrci József A GAZDASÁGI reform első ‘ esztendejéből már csak rövid hetek maradtak. Munkából, tennivalóból persze ezekre a hetekre is jut éppen elég, de égészen természetes, hogy mostanában az emberek mind többet gondolkoznak és be­szélnek a „végeredményről”. Arról, mi sikerült és mi nem, és főképpen arról, hogyan ala­kul majd a nyereség, mi jut majd az egyes családoknak 12 hónap munkája után. ■* A Diósgyőri Gépgyár dolgo­zói nehéz, túlzás nélkül mondhatjuk, küzdelmes hóna­pokat hagytak maguk mögött. A gyár népgazdasági jelentő­ségéhez méltó feladatokkal birkóztak egész éven át. Fe­szített tempót, lankadatlan erőt, összefogást követeltek ezek a feladatok. A gyár egész évi munkájá­ról, gondjáról és eredményé­ről beszélgettünk a napokban Kovács Zoltánnal, a DIGÉP termelési igazgatójával. Ko­vács elvtárs elmondotta, hogy az 1968-as termelési tervük 20 millió forinttal haladta meg az előző évit. A tervben meg­határozták a termelés főbb A SZÉLESEDD KÖZVÉLE­MÉNY alig-alig törődik a já­rási tanácsok alkalmazottai­nak, az államhatalmi szerve­zés, irányítás és ügyintézés munkásainak tevékenységével, munkakörülményeivel. Általá­ban „csak” hivatalnokoknak tekintik őket — nem dolgo­zóknak! — akik nem is min­dig népszerűek, hiszen gyak­ran törvényeket és rendelete­ket kell érvényesíteniük. A bürokrata jelzőt is hamar — néha joggal — megkapják. Munkájuk azonban — gyak­ran a szigorúságuk is — alap­vetően fontos, és az is marad mindaddig — ezt Lenintől tud­juk, — amíg az állam szerve­ző, ellenőrző és irányító tevé­kenységére a társadalom éle­tében történelmileg szükség lesz. Érdemes bekukkantani egy járási tanács apparátusá­nak életébe, megnézni hogyan, milyen feltételek közt dolgoz­nak az államhatalom munká­sai. A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Válasszuk a Mezőkövesdi já­rási Tanácsot. Azért éppen ezt, mert az itteni szakszervezeti bizottság nemrég tartott vizs­gálatot és készített jelentést a tanácsi dolgozók munkakörül­ményeiről. A jelentést a járási tanács végrehajtó bizottsága is megvitatta, és a benne foglal­takkal egyetértett. Elsősorban az derül ki ebből a jelentésből, és Jobbágy Ká­roly szb-titkár szóbeli tájékoz­tatásából, hogy az elmúlt évek­ben sokat javultak a járási és a községi tanácsok dolgozóinak munkakörülményei, de még ma sem kielégítőek. A Mező­kövesdi járási Tanács székhá­zát például 1965 óta átépítet­ték. Az építkezés 180 000 fo­rintba került. Ezzel enyhült az irodák zsúfoltsága, de még nem kielégítően. Ugyancsak 1965 óta 230 000 forint értékű új irodabútort vásároltak. Sajnos, még mindig maradtak régi bútorok, mert nem futotta mindenre a „ke­retből”. Minden hivatalban igen fon­tos munkaeszköz az írógép. Három év alatt négy írógépet vásároltak. A szükséglethez mérve ez majdnem semmi. Az írógépek többsége régi. Rossz, nehezen használható a stenci- lező gépük is. Mindezek alap­ján a szakszervezeti bizottság javasolta, hogy a közeljövőben legalább 100 000 forintot bizto­sítson a végrehajtó bizottság írógépek és korszerű irodagé­pek, köztük két számológép és egy rotoprint gép vásárlására. ÁTSZERVEZÉS A járási tanács székházában Mezőkövesden még nincs köz­ponti fűtés. A végrehajtó bi­zottság azonban már korábban 400 0O0 forintot biztosított a fűtés korszerűsítésére. A sze­reléshez hozzá is kezdtek. Az államhatalmi intézmé­nyeknél, így a tanácsoknál is az elmúlt esztendőben — az új gazdaságirányítás követelmé­nyeinek megfelelően. — át­szervezés történt. A Mezőkö­vesdi járási Tanács apparátu­sának létszáma 82-röl 75-re csökkent. Vezető beosztásúakat helyeztek más munkaterület­re. Ma a gyakorlati termelés­ben hasznosítják tudásukat, a tanácsi munkában szerzett ta­pasztalataikat. Kedden: MAE-vexetííségvúlasstás és agrár szabad egyet em i foglalkozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szer­vezete a működési szabályzat szerint az idén ismét megújít­ja vezetőségét. A vezetőségvá­lasztó közgyűlésre 1968. dec. 10-én, kedden délelőtt 10 óra­kor kerül sor a Megyei Mű­velődési Központ színházter­mében. Ezúttal kerül sor ugyanott a IV. borsodi agrár szabadegyetem második fog­lalkozásának megrendezésére is. A tanácskozást, valamint a vezetőségválasztó közgyűlést Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság titkára nyitja meg. Ezután dr. Gergely István MÉM miniszterhelyettes tart előadást A műszaki fejleszti} a mezőgazdaságban címmel, amelyet konzultáció és vita kö­vet. A termelőszövetkezeti ok­tatási -és kulturális bizottságok szerepéről, új feladatairól Mu­raközt Tamás, a Mezőgazda- sági Kiadó irodalmi szerkesz­tőségének vezetője tart elő­adást. A szabadegyetemi előadások és viták után Kiss Béla, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let Borsod megyei szervezeté­nek, titkára tart beszámolót az 1965 óta végzett munkáról, el­sősorban a szervezet működé­séről és a borsodi agrárszak­emberek továbbképzéséről. A vezetőségválasztó közgyűlés al­kalmával nyújtják ót a mező- gazdaság kiváló dolgozója ki­tüntetést Székely Sándornak, a Magyar Agrártudományi Egye­sület encsi járási csoportja el­nökének és Sebesein István­nak, az állami gazdaságok Bor­sod—Heves megyei főosztálya főelőadójának. A Magyar Ag­rártudományi Egyesület arany- koszorús jelvényét kapja meg öt megyei szakember, mások pénzjutalmat és elismerő ok­leveleket kapnak a szervezet­ben, illetve, az agrárszakembe­rek továbbképzésében végzett kiemelkedő társadalmi tevé­kenységükért. A vezelőségválasztó közgyű­lés egyben megválasztja a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let Borsód megyei küldötteit az 1969. január 17-én és 18-án tartandó V. országos tisztújító közgyűlésre. A MAE Borsod megyei szervezetének vezető­sége ezúttal is köszönetét feje­zi ki megyénk agrárszakembe­reinek az eddig végzett mun­káért, s egyben kéri őket, hogy aktívan vegyenek részt a ve- zetőségválasztó közgyűlés mun­kájában. Üj oxigéngyár épül a Lenin Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Művek­ben az oxigénellátás javításá­ra. a bugák és az öntecsek fe­lülettisztításának korszerű megoldására, nemkülönben a gazdaságosabb acélgyártási technológiák alkalmazására új oxigéngyárat építenek. Az új, modem létesítmény helyét a Egy kicsit udvariasabban... A Kilián-déli lakótelep Patyolat üzletének ajtaján szép betűkkel rajzolt, tiszta és elegáns — ami nem mellékes — kis tábla ötlik az ember szemébe. Nem is maga a táblácska az említésre méltó, hanem a szöve­ge, amely így hangzik: „Köszönjük, hogy bezárta az ajtót”. Kétségtelenül szellemes. Enyhe, finom gúnnyal fi­gyelmezteti a vevőt, hogy már tél van, és nyitott ajtó mellett nagyon fázna a bolt személyzete. Ám, éppen így furcsa ez a figyelmeztetés. Hiszen még be sem lé­pett az illető, máris feltételeznek róla olyasmit, amit esetleg el sem követne (hogy tudniillik nyitva hagyja az ajtót). Bár, kétségtelenül van jogalapja az előre-intés- nek is, mert hány és hány sietős ember fordul meg az üzletekben, akik csak mennek és „utánuk az özön­víz”. Hm. Itt a nagy dilemma! Kinek adjunk igazat. A sértődékeny vevőknek, vagy a fázó eladóknak? A do­log egyszerűbb, mint amilyennek látszik. Mindkét fél­nek. S hogy mi lenne a megoldás? A' táblák maradja­nak, csak egy kicsit udvariasabb felirattal. Ne figyel­meztessenek, hanem kérjenek. Például így: „Kérjük, szíveskedjék az ajtót bezárni”. Ugye, egészen más? (b—, p) gyár közelében, az úgynevezett Nyirjesben jelölték ki, s a te­rület felszabadítási munkái­hoz, a beruházás, kivitelezésé­hez már hozzáfogtak. A nagyszabású beruházás költségeire százhatvan millió forintot irányoztak elő, s en­nek egy részét a gyár saját erőből, a másik részét pedig bankhitelből fedezi. A termelőberendezések, tur­bókompresszorok, leválasztó egységek szállítására a szovjet iparral kötöttek szerződést. Az új üzemben két egységből álló, egyenként és óránként 1400 köbméter teljesítményű oxi­génfejlesztő berendezést sze­relnek fel, s azok üzembe állí­tásával annyi nagy tisztaságú oxigént termelnek maid, amennyi fedezi a bugák, ön­tecsek felülettisztításához szük­séges oxigénmennyiséget, sőt részben lehetővé válik az oxi- génbefúvatásos acélgyártási eljárás bevezetése is. Ez pedig számottevő import frissítőére megtakarítására nyújt lehető­séget. Az első oxigénfejlesztő be­rendezés üzembe helyezésére a terv szerint 1971-ben, a máso­dikra pedig 1972-ben kerül sor. A kohászati készáruk minősé­gének javítása szempontjából fontos beruházás gazdaságos­ságára mutat, hogy a ráfordí­tott költség számítás szerint négy éven belül megtérül. jellemzőit és a teljesítéséhez szükséges eszközöket. E — Mennyire bizonyult E reálisnak a Diósgyőri — Gépgyár 1968. évi terve? — Elképzeléseink kialakítá­sakor figyelembe vettük azt az alapvető szempontot, hogy az új gazdasági mechanizmus kö­rülményei permanens terve­zést követelnek, vagyis terve­inken menet közben is igazíta­ni, finomítani kell. Az élet be­bizonyította: helyesen tettük, hogy ezzel előre számoltunk. Az igazsághoz tartozik, hogy 1968-ban a vállalat ellenállha­tott volna a piac mozgásának, keresztülerőszakolhatta volna eredeti elképzeléseit. Az érvé­nyes szállítási szerződések le­hetővé tették volna. De az új gazdasági mechanizmus alap­elvei közé tartozik, hogy ru­galmasan kell igazodnunk a vevők igényeihez. És ez feltét­lenül szükségessé tette, hogy még nagyobb erőfeszítések árán is végrehajtsuk a tőlünk kért módosításokat. ~ — Nem okozott ez za­E vart a vállalat munka* E .iában? — Nehézségeket feltétlenül okozott. S a nehézségek foko­zásához járult még, hogy vál­lalatunk szakmunkúshiánnyal küszködik. Problémáinkkal a vállalat törzsgárdájához for­dultunk, a dolgozók segítségét kértük. A törzsgárda vállalta . a megnövekedett feladatokat, j Verseny vállalások születtek a ; határidők teljesítésére, a jobb ! minőségű munkára. Ehhez a | mozgalomhoz több mint 800 I szocialista brigád csatlakozott, így ma elmondhatjuk, hogy a vállalat az év első 11 hónap­jában maradéktalanul teljesí­tette feladatait. S — Kik vállalták a = munka oroszlánrészét? — A gyáregységek közül a rekonstrukció körülményei kö­zött dolgozó melegüzemiek vé­gezték talán a legjobb munkát. Ugyancsak dicsérnem kell a szerszámgépgyártó gyáregysé­get ök különösen a tartalék alkatrészek gyártásában tettek sokat. Hidraulikus és vegyes- gépgyártó, valamint hűtőkomp­resszor gyártó üzemünk is igen jó munkát végzett. A hát­ralevő időben nagy feladatok előtt áll még a kerékpárgyártó és a kábelgépgyártő gyáregy­ség. = — Egészében tollát jól E áll a vállalat? — Igen. Főleg, ha nem szá­mítom a munkaerőgondokat. De elmondhatom, hogy a vál­lalat jó eredményeinek hatá­sára a dolgozók hangulata egyre jobb, bizalmuk szilárd, így a munkaerőmozgás is az eredetinek 10—20 százalékára csökkent. A dolgozók megtar­tása céljából a vezetésnek a jövőben még jobban kell tö­rődnie az üzemi demokráciá­val, többet kell foglalkoznunk a dolgozók kisebb-nagyobb problémáival. z: — Miután a vállalat E munkaerő-hiánnyal küzd, ■z az eredményekben telte* = hetőleg nagy szerep ju- s toil a termelékenység­it nek. — Termelésünket szinte tel­jes egészében a termelékeny­ség megjavítása útján növel­tük. Megjavítottuk a munka szervezettségét, pontosan fel­mértük az egyes munkafolya­matok átfutási idejét, a szerel- dék munkaellátása is tökéle­tesebb volt, mint korábban. — — A jobb munka ered­= menye bizonyára a nye- E reségreszesedés klfizetc- E sekor is megmutatkozik. — A piaci igények kielégí­tése és a termékösszetétel megváltozása kedvezően alakí­totta évi nyereségtervünk tel­jesítését is. Mint említettem, az első 11' hónapban maradék­talanul teljesítettük feladatain­kat. Ka a vállalat éves szinten is teljesíti módosított feladat­tervét — amire minden intéz­kedést megtettünk —, a kifi­zetett nyereségrészesedés sem­miképpen sem lesz kevesebb a tavalyinál. Ez pedig az új gaz­dasági mechanizmus induló évében igen nagy sikert jelent. Itt kívánom hangsúlyozni, hogy a vállalat nagyüzemi pártbizottsága, a szakszerve­zettel és a KISZ-el összefog­va mindent megtett a gazda­sági munka sikeréért. A kom­munisták kiváló munkája se­gítette a vállalat gazdasági ve­zetését abban, hogy elérhet­tük azokat az eredményeket, amelyekkel ma joggal elége­dettek lehetünk. = — Ez az cv tehát jól E sikerült. És milyen cl- E képzetesei vannak a E vállalatnak 1969-re? — A vállalat igazgatói taná­csa már jóváhagyta a jövő évi előtervet. 1969-es tervünk tu­lajdonképpen 95 százalékban késznek tekinthető. Jövőre szinte valamennyi gyártmá­nyunk termelésében jelentős növekedés várható. Miután ter­mékeinket szívesen látják, Ke­resik mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, termelé­sünket a jövő évben sem a megrendelés, hanem a rendel­kezésünkre álló eszközök mennyisége, elsősorban a lét­szám határozza meg. Létszám­gondjainkon egyébként női munkaerő fokozatos betanítá­sával és alkalmazásával is könnyíteni kívánunk. E — Úgy tudom, a dol- E gőzök 1989-től a rövi- E debb munkaidő beveze- — lését is várják. — 1969 január 1-el a ter­melőüzemekben 44 órára csök­kentjük a munkaidőt. Ezt ké­sőbb az adminisztratív dolgo­zók munkaidejének csökkenté­se is követi majd. A dolgozók érettségében "és öntudatában bízva 1969. január 1-től meg­szüntetjük a blokkolást. Ettől az intézkedéstől a munkafe­gyelem további javulását vár­juk. 1969. évi feladataink az eddigieknél sokkal nagyobbak. DE ÜGY ÉREZZÜK, az új gazdasági mechanizmus első. bonyolult évében sikerült szót értenünk a dolgozókkal. A bi­zalom kölcsönös, így nyugod­tan mondhatjuk, hogy a válla­lat kollektívája a jövőben is sikerrel teljesíti majd felada­tait — mondta végezetül Ko­vács Zoltán, a DIGÉP terme­lési igazgatója. F. T. Napirenden a legfontosabb feladatok A napokban ülést tartott Szikszón a községi tanács vég­rehajtó bizottsága. Ezen — mi­után közeledik az év vége — értékelték az eddig végzett munkát, majd ismertették az 1969-es munkatervet, sőt, meg­beszélték közép- és hosszútávú terveiket is. így szóba került többek között a község álta­lános rendezési terve, tehát a községfejlesztés aktuális, leg­égetőbb problémáinak együtte­se. Foglalkoztak a tanács tár­sadalmi, mozgósító munkájá­nak még hatékonyabbá téte­lével. Ide vonatkozó elképze­léseik: növelni a tanácsülések látogatottságát, a tanácstagokat az eddiginél is eredményesebb munkára ösztönözni, hogy a la­kosság minél szélesebb köré­ben ismertessék a különböző tanácsi rendeleteket, azok je­lentőségét. Ez a vb-ülés is megmutatta, hogy a lakosság gondjai egyez­nek a tanács gondjaival, és a megoldásokat illetően nincs véleménykülönbség. (b—, p—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom