Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
Vasárnap, 1968. december 8. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Aw* áll um és saw, emberek §zolg[á!aAában 4 második reformév küszöbén Mái hozott 1968 és mit ígér 1969 ifi Diósgyőri Gépgyárban A TÁRSADALMI MOZGÁS FELGYORSULT A tanácsi hivatali apparátus létszáma tehát nem emelkedik, hanem csökken. A hivatali munka iránti mennyiségi és minőségi igény azonban növekszik. Ennek oka és magyarázata, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a társadalmi mozgás felgyorsult, sokkal több a változtatás, a kezdeményezés, az átszervezés, az igénylés, a bejelentés, a fellebbezés stb., mint korábban. És a járási tanácsok — közöttük a mezőkövesdi is — a korábbinál kevesebb létszámmal látják el a több munkát. A feladatok és a munkák megnövekedett mennyiségét jelzi többek közt a Mezőkövesdi járási Tanács szakszervezeti bizottságának az a megállapítása is, hogy a járási tanácsnál a dolgozók 25, a községi tanácsoknál a dolgozók 35 százaléka még mindig nem tudta kivenni és élvezni évi fizetett szabadságát. A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI TANÁCS szakszervezeti bizottságának vizsgálata a munkakörülmények és a szociális helyzet sok más összefüggésére is kiterjedt. Ennek alapján kidolgozta azokat at javaslatokat is, amelyeknek‘megvalósítása tovább javítja a tanácsi dolgozók munkafeltételeit, ezzel együtt az államhatalmi, ügyintézési, szervezési, ellenőrzési és irányítási munkát. A tanácsi alkalmazottak azonban azt is megérdemlik, hogy a közvélemény többet törődjön velük, jobban figyeljen rájuk, vegye észre sokrétű és közhasznú munkájukat. Szendrci József A GAZDASÁGI reform első ‘ esztendejéből már csak rövid hetek maradtak. Munkából, tennivalóból persze ezekre a hetekre is jut éppen elég, de égészen természetes, hogy mostanában az emberek mind többet gondolkoznak és beszélnek a „végeredményről”. Arról, mi sikerült és mi nem, és főképpen arról, hogyan alakul majd a nyereség, mi jut majd az egyes családoknak 12 hónap munkája után. ■* A Diósgyőri Gépgyár dolgozói nehéz, túlzás nélkül mondhatjuk, küzdelmes hónapokat hagytak maguk mögött. A gyár népgazdasági jelentőségéhez méltó feladatokkal birkóztak egész éven át. Feszített tempót, lankadatlan erőt, összefogást követeltek ezek a feladatok. A gyár egész évi munkájáról, gondjáról és eredményéről beszélgettünk a napokban Kovács Zoltánnal, a DIGÉP termelési igazgatójával. Kovács elvtárs elmondotta, hogy az 1968-as termelési tervük 20 millió forinttal haladta meg az előző évit. A tervben meghatározták a termelés főbb A SZÉLESEDD KÖZVÉLEMÉNY alig-alig törődik a járási tanácsok alkalmazottainak, az államhatalmi szervezés, irányítás és ügyintézés munkásainak tevékenységével, munkakörülményeivel. Általában „csak” hivatalnokoknak tekintik őket — nem dolgozóknak! — akik nem is mindig népszerűek, hiszen gyakran törvényeket és rendeleteket kell érvényesíteniük. A bürokrata jelzőt is hamar — néha joggal — megkapják. Munkájuk azonban — gyakran a szigorúságuk is — alapvetően fontos, és az is marad mindaddig — ezt Lenintől tudjuk, — amíg az állam szervező, ellenőrző és irányító tevékenységére a társadalom életében történelmileg szükség lesz. Érdemes bekukkantani egy járási tanács apparátusának életébe, megnézni hogyan, milyen feltételek közt dolgoznak az államhatalom munkásai. A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Válasszuk a Mezőkövesdi járási Tanácsot. Azért éppen ezt, mert az itteni szakszervezeti bizottság nemrég tartott vizsgálatot és készített jelentést a tanácsi dolgozók munkakörülményeiről. A jelentést a járási tanács végrehajtó bizottsága is megvitatta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Elsősorban az derül ki ebből a jelentésből, és Jobbágy Károly szb-titkár szóbeli tájékoztatásából, hogy az elmúlt években sokat javultak a járási és a községi tanácsok dolgozóinak munkakörülményei, de még ma sem kielégítőek. A Mezőkövesdi járási Tanács székházát például 1965 óta átépítették. Az építkezés 180 000 forintba került. Ezzel enyhült az irodák zsúfoltsága, de még nem kielégítően. Ugyancsak 1965 óta 230 000 forint értékű új irodabútort vásároltak. Sajnos, még mindig maradtak régi bútorok, mert nem futotta mindenre a „keretből”. Minden hivatalban igen fontos munkaeszköz az írógép. Három év alatt négy írógépet vásároltak. A szükséglethez mérve ez majdnem semmi. Az írógépek többsége régi. Rossz, nehezen használható a stenci- lező gépük is. Mindezek alapján a szakszervezeti bizottság javasolta, hogy a közeljövőben legalább 100 000 forintot biztosítson a végrehajtó bizottság írógépek és korszerű irodagépek, köztük két számológép és egy rotoprint gép vásárlására. ÁTSZERVEZÉS A járási tanács székházában Mezőkövesden még nincs központi fűtés. A végrehajtó bizottság azonban már korábban 400 0O0 forintot biztosított a fűtés korszerűsítésére. A szereléshez hozzá is kezdtek. Az államhatalmi intézményeknél, így a tanácsoknál is az elmúlt esztendőben — az új gazdaságirányítás követelményeinek megfelelően. — átszervezés történt. A Mezőkövesdi járási Tanács apparátusának létszáma 82-röl 75-re csökkent. Vezető beosztásúakat helyeztek más munkaterületre. Ma a gyakorlati termelésben hasznosítják tudásukat, a tanácsi munkában szerzett tapasztalataikat. Kedden: MAE-vexetííségvúlasstás és agrár szabad egyet em i foglalkozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezete a működési szabályzat szerint az idén ismét megújítja vezetőségét. A vezetőségválasztó közgyűlésre 1968. dec. 10-én, kedden délelőtt 10 órakor kerül sor a Megyei Művelődési Központ színháztermében. Ezúttal kerül sor ugyanott a IV. borsodi agrár szabadegyetem második foglalkozásának megrendezésére is. A tanácskozást, valamint a vezetőségválasztó közgyűlést Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság titkára nyitja meg. Ezután dr. Gergely István MÉM miniszterhelyettes tart előadást A műszaki fejleszti} a mezőgazdaságban címmel, amelyet konzultáció és vita követ. A termelőszövetkezeti oktatási -és kulturális bizottságok szerepéről, új feladatairól Muraközt Tamás, a Mezőgazda- sági Kiadó irodalmi szerkesztőségének vezetője tart előadást. A szabadegyetemi előadások és viták után Kiss Béla, a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének, titkára tart beszámolót az 1965 óta végzett munkáról, elsősorban a szervezet működéséről és a borsodi agrárszakemberek továbbképzéséről. A vezetőségválasztó közgyűlés alkalmával nyújtják ót a mező- gazdaság kiváló dolgozója kitüntetést Székely Sándornak, a Magyar Agrártudományi Egyesület encsi járási csoportja elnökének és Sebesein Istvánnak, az állami gazdaságok Borsod—Heves megyei főosztálya főelőadójának. A Magyar Agrártudományi Egyesület arany- koszorús jelvényét kapja meg öt megyei szakember, mások pénzjutalmat és elismerő okleveleket kapnak a szervezetben, illetve, az agrárszakemberek továbbképzésében végzett kiemelkedő társadalmi tevékenységükért. A vezelőségválasztó közgyűlés egyben megválasztja a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsód megyei küldötteit az 1969. január 17-én és 18-án tartandó V. országos tisztújító közgyűlésre. A MAE Borsod megyei szervezetének vezetősége ezúttal is köszönetét fejezi ki megyénk agrárszakembereinek az eddig végzett munkáért, s egyben kéri őket, hogy aktívan vegyenek részt a ve- zetőségválasztó közgyűlés munkájában. Üj oxigéngyár épül a Lenin Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Művekben az oxigénellátás javítására. a bugák és az öntecsek felülettisztításának korszerű megoldására, nemkülönben a gazdaságosabb acélgyártási technológiák alkalmazására új oxigéngyárat építenek. Az új, modem létesítmény helyét a Egy kicsit udvariasabban... A Kilián-déli lakótelep Patyolat üzletének ajtaján szép betűkkel rajzolt, tiszta és elegáns — ami nem mellékes — kis tábla ötlik az ember szemébe. Nem is maga a táblácska az említésre méltó, hanem a szövege, amely így hangzik: „Köszönjük, hogy bezárta az ajtót”. Kétségtelenül szellemes. Enyhe, finom gúnnyal figyelmezteti a vevőt, hogy már tél van, és nyitott ajtó mellett nagyon fázna a bolt személyzete. Ám, éppen így furcsa ez a figyelmeztetés. Hiszen még be sem lépett az illető, máris feltételeznek róla olyasmit, amit esetleg el sem követne (hogy tudniillik nyitva hagyja az ajtót). Bár, kétségtelenül van jogalapja az előre-intés- nek is, mert hány és hány sietős ember fordul meg az üzletekben, akik csak mennek és „utánuk az özönvíz”. Hm. Itt a nagy dilemma! Kinek adjunk igazat. A sértődékeny vevőknek, vagy a fázó eladóknak? A dolog egyszerűbb, mint amilyennek látszik. Mindkét félnek. S hogy mi lenne a megoldás? A' táblák maradjanak, csak egy kicsit udvariasabb felirattal. Ne figyelmeztessenek, hanem kérjenek. Például így: „Kérjük, szíveskedjék az ajtót bezárni”. Ugye, egészen más? (b—, p) gyár közelében, az úgynevezett Nyirjesben jelölték ki, s a terület felszabadítási munkáihoz, a beruházás, kivitelezéséhez már hozzáfogtak. A nagyszabású beruházás költségeire százhatvan millió forintot irányoztak elő, s ennek egy részét a gyár saját erőből, a másik részét pedig bankhitelből fedezi. A termelőberendezések, turbókompresszorok, leválasztó egységek szállítására a szovjet iparral kötöttek szerződést. Az új üzemben két egységből álló, egyenként és óránként 1400 köbméter teljesítményű oxigénfejlesztő berendezést szerelnek fel, s azok üzembe állításával annyi nagy tisztaságú oxigént termelnek maid, amennyi fedezi a bugák, öntecsek felülettisztításához szükséges oxigénmennyiséget, sőt részben lehetővé válik az oxi- génbefúvatásos acélgyártási eljárás bevezetése is. Ez pedig számottevő import frissítőére megtakarítására nyújt lehetőséget. Az első oxigénfejlesztő berendezés üzembe helyezésére a terv szerint 1971-ben, a másodikra pedig 1972-ben kerül sor. A kohászati készáruk minőségének javítása szempontjából fontos beruházás gazdaságosságára mutat, hogy a ráfordított költség számítás szerint négy éven belül megtérül. jellemzőit és a teljesítéséhez szükséges eszközöket. E — Mennyire bizonyult E reálisnak a Diósgyőri — Gépgyár 1968. évi terve? — Elképzeléseink kialakításakor figyelembe vettük azt az alapvető szempontot, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei permanens tervezést követelnek, vagyis terveinken menet közben is igazítani, finomítani kell. Az élet bebizonyította: helyesen tettük, hogy ezzel előre számoltunk. Az igazsághoz tartozik, hogy 1968-ban a vállalat ellenállhatott volna a piac mozgásának, keresztülerőszakolhatta volna eredeti elképzeléseit. Az érvényes szállítási szerződések lehetővé tették volna. De az új gazdasági mechanizmus alapelvei közé tartozik, hogy rugalmasan kell igazodnunk a vevők igényeihez. És ez feltétlenül szükségessé tette, hogy még nagyobb erőfeszítések árán is végrehajtsuk a tőlünk kért módosításokat. ~ — Nem okozott ez zaE vart a vállalat munka* E .iában? — Nehézségeket feltétlenül okozott. S a nehézségek fokozásához járult még, hogy vállalatunk szakmunkúshiánnyal küszködik. Problémáinkkal a vállalat törzsgárdájához fordultunk, a dolgozók segítségét kértük. A törzsgárda vállalta . a megnövekedett feladatokat, j Verseny vállalások születtek a ; határidők teljesítésére, a jobb ! minőségű munkára. Ehhez a | mozgalomhoz több mint 800 I szocialista brigád csatlakozott, így ma elmondhatjuk, hogy a vállalat az év első 11 hónapjában maradéktalanul teljesítette feladatait. S — Kik vállalták a = munka oroszlánrészét? — A gyáregységek közül a rekonstrukció körülményei között dolgozó melegüzemiek végezték talán a legjobb munkát. Ugyancsak dicsérnem kell a szerszámgépgyártó gyáregységet ök különösen a tartalék alkatrészek gyártásában tettek sokat. Hidraulikus és vegyes- gépgyártó, valamint hűtőkompresszor gyártó üzemünk is igen jó munkát végzett. A hátralevő időben nagy feladatok előtt áll még a kerékpárgyártó és a kábelgépgyártő gyáregység. = — Egészében tollát jól E áll a vállalat? — Igen. Főleg, ha nem számítom a munkaerőgondokat. De elmondhatom, hogy a vállalat jó eredményeinek hatására a dolgozók hangulata egyre jobb, bizalmuk szilárd, így a munkaerőmozgás is az eredetinek 10—20 százalékára csökkent. A dolgozók megtartása céljából a vezetésnek a jövőben még jobban kell törődnie az üzemi demokráciával, többet kell foglalkoznunk a dolgozók kisebb-nagyobb problémáival. z: — Miután a vállalat E munkaerő-hiánnyal küzd, ■z az eredményekben telte* = hetőleg nagy szerep ju- s toil a termelékenységit nek. — Termelésünket szinte teljes egészében a termelékenység megjavítása útján növeltük. Megjavítottuk a munka szervezettségét, pontosan felmértük az egyes munkafolyamatok átfutási idejét, a szerel- dék munkaellátása is tökéletesebb volt, mint korábban. — — A jobb munka ered= menye bizonyára a nye- E reségreszesedés klfizetc- E sekor is megmutatkozik. — A piaci igények kielégítése és a termékösszetétel megváltozása kedvezően alakította évi nyereségtervünk teljesítését is. Mint említettem, az első 11' hónapban maradéktalanul teljesítettük feladatainkat. Ka a vállalat éves szinten is teljesíti módosított feladattervét — amire minden intézkedést megtettünk —, a kifizetett nyereségrészesedés semmiképpen sem lesz kevesebb a tavalyinál. Ez pedig az új gazdasági mechanizmus induló évében igen nagy sikert jelent. Itt kívánom hangsúlyozni, hogy a vállalat nagyüzemi pártbizottsága, a szakszervezettel és a KISZ-el összefogva mindent megtett a gazdasági munka sikeréért. A kommunisták kiváló munkája segítette a vállalat gazdasági vezetését abban, hogy elérhettük azokat az eredményeket, amelyekkel ma joggal elégedettek lehetünk. = — Ez az cv tehát jól E sikerült. És milyen cl- E képzetesei vannak a E vállalatnak 1969-re? — A vállalat igazgatói tanácsa már jóváhagyta a jövő évi előtervet. 1969-es tervünk tulajdonképpen 95 százalékban késznek tekinthető. Jövőre szinte valamennyi gyártmányunk termelésében jelentős növekedés várható. Miután termékeinket szívesen látják, Keresik mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, termelésünket a jövő évben sem a megrendelés, hanem a rendelkezésünkre álló eszközök mennyisége, elsősorban a létszám határozza meg. Létszámgondjainkon egyébként női munkaerő fokozatos betanításával és alkalmazásával is könnyíteni kívánunk. E — Úgy tudom, a dol- E gőzök 1989-től a rövi- E debb munkaidő beveze- — lését is várják. — 1969 január 1-el a termelőüzemekben 44 órára csökkentjük a munkaidőt. Ezt később az adminisztratív dolgozók munkaidejének csökkentése is követi majd. A dolgozók érettségében "és öntudatában bízva 1969. január 1-től megszüntetjük a blokkolást. Ettől az intézkedéstől a munkafegyelem további javulását várjuk. 1969. évi feladataink az eddigieknél sokkal nagyobbak. DE ÜGY ÉREZZÜK, az új gazdasági mechanizmus első. bonyolult évében sikerült szót értenünk a dolgozókkal. A bizalom kölcsönös, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a vállalat kollektívája a jövőben is sikerrel teljesíti majd feladatait — mondta végezetül Kovács Zoltán, a DIGÉP termelési igazgatója. F. T. Napirenden a legfontosabb feladatok A napokban ülést tartott Szikszón a községi tanács végrehajtó bizottsága. Ezen — miután közeledik az év vége — értékelték az eddig végzett munkát, majd ismertették az 1969-es munkatervet, sőt, megbeszélték közép- és hosszútávú terveiket is. így szóba került többek között a község általános rendezési terve, tehát a községfejlesztés aktuális, legégetőbb problémáinak együttese. Foglalkoztak a tanács társadalmi, mozgósító munkájának még hatékonyabbá tételével. Ide vonatkozó elképzeléseik: növelni a tanácsülések látogatottságát, a tanácstagokat az eddiginél is eredményesebb munkára ösztönözni, hogy a lakosság minél szélesebb körében ismertessék a különböző tanácsi rendeleteket, azok jelentőségét. Ez a vb-ülés is megmutatta, hogy a lakosság gondjai egyeznek a tanács gondjaival, és a megoldásokat illetően nincs véleménykülönbség. (b—, p—)
