Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

eszakmagyaborszäg Vasárnap, 1968. december 8. Miskolc — a megye kulturális bázisa is MISKOLC a megyének nem­csak közigazgatási központja, hanem Közművelődési életének is centruma. A városban mű­ködő művelődési intézmények kisugárzó hatása szinte a me­gye minden helységében érző­dik valamilyen formában, köz­vetett vagy közvetlen úton hat a legkülönbözőbb helységek­ben élő borsodiakra, s egyéb­ként is a megye és a megye- székhely közötti rendkívül sok­rétű és igen intenzív kapcsolat magában hordja, természetessé teszi a népművelési ráhatást is. A Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács a közelmúltban tartott ülésén megvizsgálta — mint korábban jelentettük — Miskolc város szerepét és hatását a megye népművelési életében. Az aláb­biakban nem e tanácskozásról kívánunk beszámolót adni, ha­nem annak néhány főbb gon­dolatát, illetve Miskolc kisu­gárzó hatásának néhány lénye­ges motívumát szeretnénk ki­emelni. Bevezetőben említettük, hogy a Miskolcon működő művelő­dési intézmények természet­szerűen hatnak a város hatá­rán túl is, hatásuk érződik mindenfelé a megyében. Ezek közül az intézmények, illetve művelődési alkalmak, rendez­vények közül néhányat feltét­lenül meg kell említeni. Leg­elsőként említjük azokat a mű­velődési alkalmakat, amelyek rendszeres időközökben vissza­térnek, mint például a miskolci ■filmfesztivál, a borsodi nyári egyetem, az országos képző- művészeti kiállítás, a grafikai biennálé. Ezek, jóllehet első­sorban Miskolchoz kapcsolód­nak, több vonatkozásban is kapcsolatot tartanak a megyé­vel. A filmfesztivál vetítéseire es vitáira nemcsak a borsodiak jönnek be Miskolcra, hanem a fesztivál is „kimegy” a me­gye falvaiba, ipartelepeire és több helyen rendeznek feszti­vál-vetítéseket, vitákat, mű­vész-találkozókat. A borsodi nyári egyetem egyes rendezvé­nyei már programszerűen is a megye helységeihez kapcsolód­nak. A két említett képzőmű­vészeti tárlat, jóllehet helyhez kötött, napjainkban már az egész megye közkincse, hiszen meglátogatására a megye kü­lönböző helyeiről rendszeresen jönnek érdeklődők. Természetesen mindebben nem merülhet ki Miskolc ki­sugárzó hatása a megye nép­művelési életére. A sokfajta érintkezési pont Miskolc és Borsod megye lakosai között, a kultúra továbbadásának, a vá­rosi művelődési élet továbbsu- gárzásának szinte számtalan lehetőségét biztosítja. A Mis­kolcra bejáró borsodi dolgo­zók, valamint a munkásszállá­sokon élők idejük nagy részét a városban töltik, annak ha­tása tehát közvetlen, állandó. A rájuk ható munkahelyi nép­művelés és ismeretterjesztés az ő közvetítésükkel eljut a köz­ségekbe, a megye városaiba és az általuk megistnert városi művelődési lehetőségek az ö közvetítésükkel keltik fel és növelik magasabbra a közsé­gekben támasztható közműve­lődési igényeket. Miként tud Miskolc ezeknek az igények­nek a helyi, tehát a megye községeiben történő kielégíté­sében segíteni? A tudományos ismeretter- esztés a TIT megyei szerveze­tnek és nagyrészt a Szakszer­fezetek Borsod megyei Tatá­sának, illetve a szakszervezeti nűvelődési hálózatnak a segít­ségével folyik. Ez a megyei szinten folyó, erősen szervezett •s már nagy múltra vísszate- dntö tevékenység régóta is- nert, csakúgy, mint a megyei könyvtárnak a saját hálózatán keresztül gyakorolt könyvtár- jropaganda tevékenysége, ezért ;zzel itt részletesebben nem ogtalkozunk. De annál több ügyeimet kíván például egy átkán emlegetett terület, a múzeumi munka. A miskolci ■Ierman Ottó Múzeum egyben i megyei múzeumi szervezet központja, és mint ilyen is igen értékes munkát folytat az ál­talános műveltség emeléséért. Például a múzeumi hónap ren­dezvénysorozatai nemcsak mis­kolci vonatkozásúak, hanem a megye jelentős településein is megtalálhatók. A népművelési tanács megállapítása szerint még jobb lenne a múzeumi munka, megnyugtatóbb módon láthatná el tudományos kutató funkcióját, ha a jelen mun­káját. illetékes szervek felül­vizsgálnák és bizonyos szüksé­ges változtatásokat elvégezné­nek. A megye területére ható ki­sugárzó erő összetevői között már említettük a képzőművé­szetet A nagy hírű miskolci művésztelep, illetve az itt élő művészek nemcsak vonzerőt jelentenek a megyében, hanem gyakran meg is jelennek ott. Készben alkotni, részben be­mutatni alkotásaikat, örven­detesen szaporodik a kisebb kamarakiállítások száma, ami­kor egy-egy művésznek vala­melyik tájegységi művelődési hét alkalmából vagy egyéb módon, például a Hazafias Népfront akciója kapcsán, vagy valamely üzemmel fennálló szocialista szerződése folytán megrendezik helyi kamarakiál­lítását, hogy ezzel közelebb ke­rüljön a község lakóihoz, illet­ve azok a képzőművészettel és az alkotóval közvetlen kapcso­latot teremthessenek. Segít ez az ízléscsiszolásban, a képző­művészet iránti érdeklődés fel­keltésében és növelésében. De segít Miskolc a képzőművészeti ízlésfejlesztésében azzal is, hogy például a vasútállomáshoz kö­zellevő Libresszóban rendsze­resen rendez kamarakiállításo­kat. Ezt .elsősorban a bejáró vidéki tanulóknak szánják. A város tanácsa, illetve annak végrehajtó bizottsága tervezi további állandó képtár létesíté­sét, amely nemcsak a miskolci, hanem a Miskolcon járó borso­diak épülését is szolgálná. Egy másik nagyon fontos művelődési terület Miskolcon a zenei élet. A zenei kultúra alapja a városban működő ze­neiskolai hálózat, amely a me­gye területén élő, erre alkal­mas zenetanuló fiatalokat is magához vonzza, a másik igen fontos tényező a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Ez a ze­nekar, amelyet öt évvel ezelőtt hoztak jelenlegi formájában életre, az ország első vidéki függetlenített állami zenekara, és eddigi működésével már fé­nyesen bizonyította létrehozá­sának .szükségességét. Az agg­teleki cseppkőbarlangban meg­rendezett hangversenysorozat­ban többször szerepelt ez az együttes, és megye nagyobb városaiban, valamint a fővá­rosban, mint Miskolc kulturá­lis életének követe igen jól képviselte a várost. Sajnálatos, hogy a zenekarral szemben nincs meg a kellő igénybevétel a megye községeiben és ipar­telepein. Sorolhatnánk a különböző zenei rendezvényeket, amelyek kihatnak az egész megye éle­tére, a város irodalmi életének a kisugárzását, a Napjaink cí­mű irodalmi lap, a helyi rádió, valamint a Borsodi Szemle tel­jes megyére kiható kultúra- közvetítő szerepét, a miskolci jó nevű műkedvelő együttesek rendszeres vidéki kőrútjait, vendégszerepléseit. Nincs he­lyünk minden ágazat munká­jának részletes elemzésére, de feltétlenül kiemelést kíván a Miskolci Nemzeti Színház elő­adásainak megemlítése, ame­lyet igen sok vidéki néző láto­gat, és amely — hisszük — a későbbiekben a lehetőséghez mérten mind több községbe el is jut. koordináló szerve, és ez az egymást kiegészítő egybehan­golás évről évre jobbnak tűnik. Méltán állapíthatta meg a nép­művelési tanács, hogy Miskolc város betölti megyeszékhelyből adódó feladatait, nemcsak'köz- igazgatási központ, hanem szellemi kulturális bázis is, s a nagyváros minden lehető esz­közével hatást gyakorol kör­nyezetére, részt vesz az ország kulturális vérkeringésében, s nemzetközi szinten is méltó képviselője Magyarországnak. Benedek Miklós Egy adománytevél nyomán A szabadtéri néprajzi múzeum lehetőségei VARGA RUDOLF VERSEI: Béke van Lassú eső esik, a földből is kicsap a víz. Füst, a levegő megreked az ereszben, 'a lepkék feldagadnak szállnak az égre szárnyas felhőknek. Magasból leesik egy barack, lehajlok érte, szétnyitom, nézem, — kis melltartó. Az udvaron béke van. Csend nincs. Szólalni se tud bennem Nem hasonlítok a fényképemre, bordáim: gerendái az űrnek, begyújt bennem szép szeretőm; tizenhét dolgos év, holdig tartó munkám van, —• szólalni se tud bennem a kurjongató veretlenség. múzeum „profilját” illetően. Többen azt ajánlották, hogy az egyébként is bontásra ítélt vár környéki házak egyikét- másikát „hagyják életben” és múzeumi célra vegyék igénybe. Ebbe a gondolatkörbe kap­csolódik H. Szabó Béla ado­mánylevele is, amelyből idé­zünk: „Kis híján fél évszázada va­gyok Miskolc város lakója. Ez arra kötelez, hogy életem mun­kájából valamit visszaadjak a városnak. Lehetőleg kerek egé­szet, nagyot és felbecsülhetet- lent, pénzben ki nem fejezhető értéket. Ezért úgy döntöttem, hogy Budai József életművét dokumentáló magángyűjtemé­nyemet örök ajándékként Mis­kolc megyei jogú város közön­ségének adományozom.” fi nagy botérps hagyatéka BARROWS DUNHAM: Hősök és eretnekek Barrows Dunham, a mai haladó amerikai filozófiai gon­dolkodás egyik legműveltebb, legszínesebb és legigényesebb képviselője. Előző köteteivel (Ember a mítosz ellen, Lelán­colt gigász) együt ez a műve is nagy sikert aratott, többek kö­zött a Szovjetunióban és ha­zájában, az Egyesült Államok­ban. Albert Einstein ezt írta Dun­ham első könyvéről: „A filo­zófusok a gondolkodás vilá­gosságára törekszenek, és erre a világosságra nemcsak a filo­zófusoknak van szükségük, ha­nem mindenkinek, aki önálló álláspontra kíván helyezkedni az élet kérdéseiben. Dunham professzor könyve ezt divatos, az embereket megtévesztő jel­szavak olyan elemzésén ke­resztül bizonyítja be, amelyet igazi filozófiai szellem hat át.” John Dewey, az ismert prag­matista filozófus pedig így vallott Dunhamről: „Dunham professzor figyelemre méltó könyvet írt, nem tudom, mit csodáljak jobban, a könyv koncepciójának igazságát, vagy azt a rendkívül világos stí­lust, amelyben a könyv író­dott.” Érdekes és frappáns a szer­ző módszertani kiindulópont­ja. A filozófiai gondolkodás történetét nem a megszokott módon, az eszmék konfrontá­ciójaként, a filozófiai irányza­tok harcaként mutatja be, ha­nem a filozófiai nézetek és a politikai szervezetek kapcsola­tát, kölcsönhatását tanulmá­nyozza teljesen újszerűén. A politikai szervezeteken belül harc folyik az „orto­doxok”, (akik a szervezet va­lóságos, vagy vélt érdekeit igyekeznek képviselni) és az „eretnekek” között, (akik a szabad gondolkodás, a társa­dalmi haladás hívei). Ilyen hő­sök és eretnekek életútját kö­veti Szokratésztől Szent Jo­hannán és Húsz Jánoson ke­resztül Hobbesig, Voltaire-ig, Diderot-ig, Freudig, Darwi­nig, Marxig, Leninig. A Hősök és eretnekek nem annyira filozófia-történet, mint inkább a társadalmi-po­litikai gondolatnak és szerve­zeti feltételeinek története. A filozófus és történész szemlé­letes írásából egy-egy várat­lan, értékes aforizma csapódik ki, a könyv lapjain egy bölcs, tapasztalt, szilárd meggyőző­désű gondolkodó szól az ol­vasóhoz, aki színesen világítja meg, tárja fel a történelem ér­dekes, kevésbé ismert epizód­jait. — Kossuth Könyvkiadó. Budai Józsefet forradalmár egyénisége miatt a 30-as évek­ben agyonhallgatták. Szeré­nyen munkálkodott, de igen eredményesen. Dr Vadász Ele­mér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus egyik írásában Budai József geológiai mun­kásságáról is szól, de H. Szabó Béla, a kitűnő tudós pomoló- giai, gyümölcsnemesítő tevé­kenységével foglalkozott első­sorban. Világviszonylatban egyedülállónak mondható Bu­dai József gyümölcsnemesítési fáradozása; 307 gyümölcsfajta nemesítése fűződik nevéhez. A városnak felajánlott gyűjte­mény több mint három kiállí­tási termet tölt meg. Beletar­tozik ebbe Váry Józsefnek, a Badacsony tördemici fagyűjtő­nek, Budai barátjának a ha­gyatéka is. Váry József törzs­könyvében 307, Budai által ne­mesített és 630 magyar szár­mazású gyümölcsfajta szerepel. Ennek érdekessége az, hogy ehhez hasonlót a szakirodalom nem ismer, ezért ennek a törzskönyvnek valóságos és eszmei értéke felbecsülhetet­len. A városra száll Budai és Váry sok-sok eredeti feljegy­zése, levelezése, amelyeket a kor neves geológusaival, bota­nikusaival, nemzetközi szakte­kintélyű világnagyságaival vál­tottak. Az adományban talál­ható Budai könyvtárának leg­becsesebb darabja, mint pél­dául Bereczki Máté négyköte­tes pomológiája, egyik naplója, híres mondásaival, szakács­könyvével. Az adományozó birtokában van Budai és Váry egyetlen példányban ismert eredeti arcképmása. A Budai családra vonatkozó egyéb re­likviák szintén megtalálhatók az adományban. Ezeknek érté­két az is öregbíti, hogy a Tu­dományos Akadémia kézirat­tárának mindössze egy levele­zőlapja van, amelyet Budai Jó­zsef Herman Ottóhoz irt. Három mHz lu^s A H. Szabó Béla által fel­ajánlott anyag kiegészítő ritka­ságai szintén értékesek. A mis­kolci születésű Nagyváthy Já­nos könyvritkaságnak számító legjelesebb munkái, a Szorgal­matos mezei gazda két kötete, a Magyar practikus termesztő, a Magyar practikus tenyésztő című művei szintén a város tu­lajdonába mennek át. Érdekes és figyelmet keltő anyag áll az adományozó rendelkezésére Nagyváthy Jánosról, a magyar jakobinus mozgalom egyik tag­járól. Ezekből a dokumentu­mokból kitűnik, hogy a mai felfogással szemben a modern mezőgazdálkodásnak és nem­zeti nyelvű mezőgazdasági szakirodalomnak nem Tessedilc Sámuel volt a megteremtője, hanem Nagyváthy János. Tóthfalusi Miklós eddig is­meretlen miskolci orvosról szakkörökben nem sokat tud­tak. A véletlen folytán előke­rült szakkönyve azt bizonyítja, hogy fontos szerepet töltött be a magyar kertészet lendítésé­ben. A hazai tudománytörté­net ez ideig semmit sem tudott róla. Könyve a legnagyobb közgyűjteményeinkben sem ta­lálható meg. H. Szabó Béla több Herman Ottó relikviával rendelkezik. Ezek között na­gyon értékesek a kiváló tudós eredeti levelei. ßi adományozó kérése A diósgyőri vár környékén megvalósításra kerülő skanzen végleges terve még nincs ké- I szén. Bizonyosat nem tudunk afelől, hogy ezek a feltehe- | tőén csinos, néprajzilag érdekes épületek legbelü! mivel várják az érdeklődőket A többféle el­képzeléshez adalékként nyújt­juk H. Szabó Béla kérését és ötleteit. Az adományozó azt szeretné, hogy a több házból álló, szabadtéri néprajzi mú­zeum egyikében Budai József emlékmúzeumot hívnának életre. Egy másik épületben Nagyváthy János, Tóthfalusi Miklós és Herman Ottó hagya­tékait mutatnák be. H. Szabó Béla szerint elképzelhető lenne az ismertebb helyi gyűjtők, mint Fóriss Ferenc, zuzmó-, s más gyűjtemények kiállítása. Újabb értesülésünk szerint a Herman Ottó Múzeum súlyos raktározási gondjain úgy sze­retnének enyhíteni, hogy azok egy részét majd a szabadtéri néprajzi múzeum házacskáiba szállítják. Szó van arról, hogy Miskolc 1969-ben az országos idegenforgalmi alapból fél­millió forint támogatást kap; az Országos Műemléki Fel­ügyelőség a skanzen létesítésé­re már szintén felajánlott több mint félmilliót. A két összeg nem túl nagy. de a kialakítási munkák megkezdéséhez elég­séges. Bízhatunk benne, hogy ennyi egyéni és közösségi fára­dozás nyomán a nagyon érde­kesnek ígérkező, vármúzeum környéki szabadtéri néprajzi múzeum a jövő esztendőtől kezdődően fokozatosan meg­épül. Párkány László A jövő hét tv^míísoráhó! MISKOLC ÉS BORSOD me­gye népművelési életének irá­nyításában jó a kapcsolat. A népművelési tanács mindkét terület közművelődési életének A jövő hét televízióműsorá­ból elsőként két televíziójáté­kot ajánlunk a nézők figyel­mébe. Az egyiket kedden este sugározza a televízió. Írója Manfred Bieter, címe: Fal a bal oldalon. A másik, amit szombat este láthatunk, ma­gyar szerző — Devecseri Gá­bor műve, A Napkirály televí­ziója című „zenés történelmi­etlen játék”. Mindjárt elöljáró­ban szeretnénk felhívni a ko­moly zene kedvelőinek figyel­mét is Yehudi Menuhin szom­bat esti műsorára. Elsősorban a budapestieket érinti, de bizonyára igen sok vidéki nézőt is érdekel két jel­legzetesen fővárosi műsor. Az egyik a Fórum keddi jelentke­zése, amelyben a fővárosi ta­nács vb-elnökéhez lehet inter­pellálni és a műsorban bizo­nyára sok érdekes közlést hall­hatnak a nézők a főváros fej­lesztésével kapcsolatban, a má­sik pedig a Fekete, fehér, igen, nem című vetélkedősorozat, 13-án, pénteken jelentkező első adása. Ebben az egészen 1970 tavaszáig tartó vetálkedősoro- zatban a fővárosi kerületek képviselői versenyeznek, de a játék bizonyára sok szórako­zást tartogat a Budapesten kí­vül élőiének is. A könnyűzene kedvelőinek két, adásra hívjuk fel figyel­mét. Az egyik csütörtökön a Halló, fiuk! Halló, lányok! év végi görbe tükre, a másik pe­dig a péntek este jelentkező show-müsor, amelyben Johny Halliday-vcl és feleségével, Syl­vie Wartonnal találkozhatnak rajongóik. Végül a krimi-kedvelők nem kis táborának kedvére jelent­kezik szerdán, csütörtökön és szombaton A nagy ,,M” című háromrészes angol bűnügyi film, amely egy amerikai kis­város közállapotairól ad érde­kes képet. Psíalsi János tárlata fiszaszederfeéíyliÉfl Pataki János festőművész, aki hosszú évek óta Tiszasze- derkényben él és alkot, most készül első gyűjteményes kiál­lítására a városban. Szakkör­vezetői és egyéb munkáin ke­resztül már ismerik az új vá­ros lakói, de ez lesz az első nagyobb szabású helyi bemu­tatkozása. A városi művelődési házban december 13-án nyíló tárlaton mutatja be festmé­nyeit, csaknem negyven dara­bot, mintegy húsz grafikát, va­lamint egy nagyobb szabású szobrászati munkáját, a Beetho­vent idéző Geniust. A kiállí­tást dr. Kovács Albert, a vá­rosi tanács vb-elnöke nyitja meg, s tíz napig tekinthető meg. Szakmai körökben, de a mú­zeumbarátok népes táborában is gyakran beszédtéma a diós­győri vár környékén kialakí­tandó szabadtéri néprajzi mú­zeum modellje. Városunk és megyénk lakói már hallottak róla, hogy az augusztus 20-án birtokba vett vármúzeum — lépcsőzetesen — tovább épül és látványos múzeumi együtte­sekkel gyarapszik. Többféle el­képzelés fogalmazódott meg máris a szabadtéri néprajzi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom