Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
Vasárnap, 1968. december 1. boZAiiiUAOi i AKoáio^au Beszélgetés Gácsi Ferenc elvtárssol9 a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesével A Politikai Bizottság határozatának megfelelően — október 1-e és november 14-e között — lezajlottak megyénkben a pártalapszervezeti és csücsvezetőségvóiasztó taggyűlések. Ezek eredményét és tapasztalatait a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer- vezetek osztálya összegezte, és jelentését a végrehajtó bizottság november 28-i, pénteki ülése elé terjesztette. A jelentést a vb megtárgyalta, és tudomásul vette. Felkértük Gácsi Ferenc elvtársat, a PTO helyettes vezetőjét, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a választások eredményéről, fontosabb tapasztalatairól, a vb megállapításairól. — Előre bocsáthatom, hogy az alapszervezeti és a csúcsvezetőségek választásáról az Északmagyarország rendszeres olvasói bizonyos értelemben mór tájékozódhattak. A lap annak idején ismertette a megyei pártbizottság intézkedési tervét, október 1-e és november 15-e között számos alapszervezet és csúcsvezetőség taggyűléséről közvetlenül is beszámolt. Ezenkívül közölte a Miskolc városi és több járási jogú pártbizottság első titkárainak összegező értékelését is a választások eredményéről, fontosabb tapasztalatairól. Megemlítem, hogy a vb elismeréssel szólott az Észnkma- gyarországnak a választásokkal kapcsolatos munkájáról, információs tevékenységéről, amelynek alapján megyénk pártonkívüli dolgozói is nyomon követhették pártéletünk nagy jelentőségű eseményét, a vezetőségek újjáválasztását. — Köszönjük az elismerő szavakat... De ez itt most — gondolom — kevésbé fontos. Ennél jobban érdekelnék IaB punk olvasóit a vezetőségválasztások politikai eredményei. — Ami a választások politikai eredményét illeti, ezek sokrétűek. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a választások előkészítésével és lebonyolításával egyidejűleg érjünk el megyerikben újabb politikai, gazdasági és kulturális sikereket, hogy a veze- tőségválasztás segítse a pártvezetés hatékonyságát, a,párt- munka színvonalának emelkedését. A tapasztalatok jelzik, hogy ez jórészt sikerült is. Az alsóbb szintű pártbizottságok és megyénk pártszervezeteinek döntő többsége fegyelmezetten hajtották végre a Politikai Bizottság május 14-i határozatát, kerülte az öncélú befeléfordulást, a választások időszakában sem hanyagolta el alapvető feladatait, a termelés, az ügyintézés, n kulturális élet pártirányítását, a dolgozók politikai tájékoztatását. Megyénk párt- szervezetei az elmúlt 2—3 hónap során is a reform követelményeinek következetes megvalósítására, ezzel összefüggésben az évi terv, s az őszi mezőgazdasági munkák teljesítésére, az új tanév, az úí népművelési évad előkészítésére összpontosították figyelmüket. Ezzel egyidejűleg törődtek a pártszervezet belső problémáival és más időszerű feladatokkal, — például az új pártoktatási év előkészítésével és megkezdésével is. Nem kevésbé fontos, hogy nőtt a pártmunka színvonala és szervezettsége, hogy párt- szervezeteink következetesebben érvényesítették munkájukban a pártélet lenini normáit, a demokratikus centralizmus követelményét, a kritikus-önkritikus szellemet, hogy jelentősen nőtt, a párttagság aktivitása. Az utóbbi hónapokban megtartott tag- gyű'éseken éppúgy lemérhető volt, mint a pórtcsopor.tok munkáidnak megélénkülésén és a kőnkről ■'•u-lmcgbízatá- sok teljesítésén. ' nolitikni eredmények sorába tartozik, hogy számos Pártszervezetben javult a tagfelvételi munka, s a tömegszervezetek pártirányítása is. A legfontosabb pedig az, hogy a választások eredményeként pártszervezeteink megerősödtek; megszilárdult a párttagság eszmei-politikai- cselekvési egysége, s az alapszervezeti és csúcsvezetőségek személyi összetételükben is alkalmasabbakká váltak a velük szemben támasztott növekvő igények teljesítéséhez. — Szervezetileg crő- södtck-c megyénk párt- szervezetei az előző, az 1960-os választásokhoz képest? — 1966-ban a pártbizottságok irányítása alatt 80 csúcsvezetőség és 1450 alapszervezeti vezetőség dolgozott megyénkben. Jelenleg 111 csúcsvezetőség és 1554 alapszervezeti vezetőség tevékenykedik. A titkárok száma ennek megfelelően alakult, a vezetőségi tagok száma viszont a csúcs- vezetőségekben 199-cel. az alapszervezetekében 438-cal növekedett. Vagyis lényegesen megnőtt az alápszervezetekben és a csúcsvezetőségekben rendszeresen tevékenykedő, a vezetésben folyamatosan részt vevő kommunisták száma. A szervezeti változás részben összefügg az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével, több munkahely átszervezésével. amely érintette a párt szervezeti felépítését is. Végeredményben azonban arról van szó, hogy pártszervezeteink ma jobban átfogják megyénk egész gazdasági és társadalmi életét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ebben az értelemben is tovább erősödött pártunk vezető szerepe. — Évek óta arra törekszünk, hogy a vezetőségek újjá választása során növekedjék a nők és a fizikai munkások aránya a vezetésben. Mit mutatnak e tekintetben a mostani választások eredményei? — örvendetes, hogy a nők arányszóma — ha szerény mértékben Is — növekedett. A titkároknál az 1966-os választásokhoz képest 7,9 százalékról 8,4 százalékra; a vezetőségi tagoknál 12,9 százalékról 14.3 százalékra. Nyilvánvaló, hogy a jövőben még mindkét arányt tovább kell javítani a nők javára. Sajnos, a fizikai dolgozók aránya a pártvezetőségekben, ha nem is nagy mértékben, de valamelyest csökkent. A titkároknál ez bizonyos értelemben el is fogadható, hiszen velük szemben az utóbbi években igen nagy felkészülésbe! i követelményeket támasztunk. De a vezetőségi tagoknál nem indokolt a korábbi arányok még ily csekély, másfél százalékos csökkenése sem. És bár remélhetőleg ez nem csorbítja a jövőben sem a munkásosztály érdekeinek és vezető szerepének következetes érvényesítését, szembe kell néznünk azzal, hogy néhol helytelen szemlélet is gátolta, hogy e tekintetben eredeti szándékainknak és törekvéseinknek megfelelően előbbre és no visszafelé lépjünk. — Vajon maradéktalanul érvényesültck-e a jelölések és a választások során a pártdemokrácia követelményei? — Jelentéktelen esetektől eltekintve, összességükben feltétlenül érvényesültek. Megyénk pártszervezetei a Politikai Bizottság határozatának, illetőleg a Központi Bizottság „útmutatójának”, valamint a megyei és a helyi pártbizottságok instrukcióinak szellemében jártak el. Szeptemberben minden pártszervezetben megválasztották a jelölő bizottságokat, a szavazatszedő bizottságokat és a taggyűlést levezető elnököket. A felettes pártbizottságok tagjai, vagv képviselői a taggyűlésen véleményt mondtak az alnnszer- vezet és vezetőségének elmúlt kétévi munkájáról, és segítettek a káderelőkészitő munkában is. A jelölő bizottságok a rendelkezésükre álló egy hónap alatt a nagyobb létszámú pártszervezetek tagjainak mintegy 65—70 százalékával, a kisebb létszámú pártszervezetek tagjainak mintegy 98 százalékával beszélgettek. E beszélgetések sok helyen nemcsak a számításba jöhető személyekre vonatkoztak, hanem kiterjedtek az alapszervezetek szervezeti és politikai életére, a vezetőség 2 éves munkájára, pártunk, kormányunk kül- és belpolitikájára is. Arra vonatkozólag, hogy kiket tartanak legnlkalmasab- baknak titkárnak és vezetőségi tagnak, a párttagságnak mintegy 80—85 százaléka, a párt á'talános politikájára és az alaoszervezet vagy a csúcsvezetőség munkájára vonatkozólag a párttagságnak, inintegv 45—50 százaléka mondott véleményt. Sok pártszervezetben éltek a közvetlen jelölés lehetőségével is, és a közvetlenül a tagság által javasoltak közül többen — a titkos választás során — be is kerültek a vezetőségekbe. néhány helyen a titkári funkcióba is. Elmondhatom, hogy a titkosság követelményei maradéktalanul érvényesültek. A választások végeredménye feltétlenül a tagság döntő többségének egyöntetű véleményét — egyúttal eszmei-po- litikni-szervezeti egységét — tükrözi. És ez nagyon fontos. — Gondolom, minden pártszervezetben összegyűjtötték a kommunisták közérdekű javaslaI tnit, kritikai észrevete- leit. Mi lesz ezeknek a * sorsa? — A megyei párt-végrehaj- tóbizottság már a korábbi választások előtt és most Is felhívta a pártszervezetek vezetőségének figyelmét, hogy a kommunisták észrevételét, bíráló megjegyzéseit, javaslatait gondosan gyűjtsék össze. Azokra a jogos észrevételekre és javaslatokra, amelyek helyben elintézhetők, ennek megfelelően válaszoljanak és intézkedjenek. A felettes párt-, állami, gazdasági és más társadalmi szervekre vonatkozó észrevételeket pedig továbbítsák az illetékes szerveknek, hogy azok is intézkedni tudjanak. Célszerű, ha az intézkedésekről. a javaslatok sorsáról később a taggyűlést is tájékoztatják. — Gácsi elvíárs előzőleg már utalt rá, hogy a mostani választások során új titkárok és veI zetőségi íagok Is szép számmal kerültek a vezetésbe. Munkájukhoz milyen segítséget kívánnak nyújtani a felettes pártszervek ? — A kérdés jogos. Megyénkben a mostani választások során 39 új csúcsvezetőségi és 457 alapszervezeti titkár; 376 új csúcsvezetőségi és 2210 új alapszervezeti vezetőségi teg került a vezetésbe. A legszükségesebb instrukciókat — a réeebbi vezetőkkel együtt — folyamatosan megkapják a most funkcióba beválasztott elvtársak. 1969 első negyedévében pedig sor kerül — néhány naoos tanfolyamon — alaposabb felkészítésükre is. Addig is ajánlhatnánk, hogy szerezzék be a Kossuth Könyvkiadó által tavaly kiadott Pártmunkások kézikönyvét amely az nlanszeryezeti nárt- munka rendiére és tartalmára hasznos elvi. gyakorlati tanácsokat nyújt. Azonkívül a.’ánlhrubik. hogy sohase hanyagolták el rendszeres esz- mei-politlkai továbbképzésüket, „naprakész'’ tájékozódásukat, és tartsanak szoros mindennani kapcsolatot választóikkal. gazdálkodjanak jól. és sohase éljenek vissza a nártfagság megtisztelő bizalmával — mondotta befejezést!1 Gáe«í Porenc elvtárs. Csépányi Lajos Í gy zárja rövid magyar nyelvű levelét dr. Georg Krausz (vagyis Krausz György), melyet kérdéseinkre adott hosszú, német nyelvű válaszai mellé írt. Hogy kicsoda Krausz György? Legutóbb, a KMP miskolci szervezetének létrejöttével kapcsolatban írtunk róla. Jelenleg Berlinben, az NDK fővárosában él, megbecsült kommunista veteránként. Míg idős kora (most 74 éves) nem akadályozta, a párt központi lapjának egyik szerkesztője, s tizenkét éven át a Német Újságíró Szövetség elnöke. Jelenleg is alclnöke a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek. Tevékenysége elismeréseként a lipcsei egyetem díszdoktorává avatta, tulajdonosa a legmagasabb német kitüntetéseknek. A két dátum és a két helyzet között ötven év és egy küzdelmes, sok viszontagsággal teli élet telt el. 1894-ben született Zemplén megyében, Homonnán. Apja, Krausz Gyula (ki gimnáziumi tanár volt) gyermekeit (Györgyöt, Józsefet, Terit) felvilágosult, demokratikus szellemben nevelte. Krausz György gyermek- és ifjúkorát Miskolcon töltötte — miután apja itt telepedett le. Gimnáziumi tanulmányait a miskolci Kir. Kath. Gimnáziumban (a mai Földes Gimnázium) végezte, majd beiratkozott a budapesti bölcsészettudományi karra. A családi házból hozott szemlélet segítette, hogy egyetemi évei alatt kapcsolatba ke„... üdvözlöm, mint régi miskolci magyar hazáin első hangját 50 év után.” rült a főváros leghaladóbb, szocialista eszméket Valló értelmiségi. diák- szervezetével, a Gáli lei-körrel. Szabó Ervin csoportjához tartózott, és ismeretséget.. barátságot kötött több más szocialista értelmiségivel is, többek között Korvin Ónéval Kelen Józseffel és Jolánnal. Így az egyetemet befejezve, nemcsak jól képzett iánál’, de forradalmi szocialista is. Az ' egyetem elvégzése után Váyújhelyen segédtanár. Amikor 1948 októberében a monarchia szétesik és forradalmi hullám önti el, visszatér Miskolcra. A miskolci reálgimnáziumban lesz segédtanár. Az őszirózsás forradalom pezsgésbe hozza a miskolci értelmiségi és diékifjúságot is. Krausz a miskolci főiskolás és diákifjúság legjobbjaiból megszervezi a Galilei-kört. A Reggeli Hírlapban kommunista szemléletű cikkeket ír. Kapcsolatát fővárosi barátaival továbbra is fenntartja, ami a kommunista párt létrejötte, majd a Vörös Újság megjelenése után még erőteljesebbé válik. A KMP miskolci csoportjának szervezői között ott találjuk Krausz Györgyöt is, ki a tömegek felvilágosításában, a kommunista eszmék terjesztésében 1919 elején szinte emberfeletti munkát végez. 1919. március 21-e valóra váltotta azokat a törekvéseket, melyekért Krausz György és társai Miskolcon is küzdöttek. Március 21-én este a Reggeli Hírlap szerkesztőségében Krausz György is ott van a kommunista vezetők között, akik sürgetik a szociáldemokrata párt bizonytalankodó vezetőit a cselekvésre, a proletárhatalom megteremtésére. S amikor az éjszaka folyamán megkapják a hírt a fővárosból a két párt egyesüléséről, és a proletárdiktatúra kikiáltásáról, Krausz György fogalmazza meg a miskolci egységokmányt és a lakossághoz intézendő felhívást. Március 22-én délelőtt, * proletárdiktatúra miskolci vezérkarában ott találjuk Krausz Györgyöt is. aki a kültérii gyek biztosa lesz. Ha végigtekintünk a proletárdiktatúra miskolci történetén. Krausz György egyike azoknak, akik mindvégig következetesen vallották a kommunista eszméket, és gyakorlatban is igyekeztek azt alkalmazni. Egyáltalán nem csodálhatjuk, hogy a Tanácsköztársaság leverése után, amikor az ellenforradalmi rendszer egy sor opportunista vezetőnek megbocsát, neki menekülni kell az országból. 1920 nyarán Becsben találjuk. Majd Kassára, illetve Kárpát-Ukrajnába kerül, ahol az illegális magyar kommunista szervezet egyik vezetője. 1921-ben a csehszlovákiai német nyelvű kommunista ú Lúgot: szerkeszti Pozsonyban. Miután Pozsonyban maradnia veszélyes lett volna, Prágába költözik. Álnéven szervezi a német, szlovák és magyar fiatalokat. 1928-ban új szakasz kezdődik politikai tevékenységében. Fo- garassi elvtárs közvetítésével a Német Kommunista Párt lapjának, a Rőten Fnlme-nak külpolitikai szerkesztője lesz. Közben különböző újságok, folyóiratok számára ír politikai cikkeket s kapcsolatba került Alpári Gyulával és Varga Jenövei. 1933: a fasizmus hatalomra jutása Németországban. Krausz — sok más kommunistával együtt — illegalitásba vonul. 1936-ig sikeresen teljesíti a párt utasításait, de 1936-ban letartóztatják és internálják. Az intemálótáborból a szovjet hadsereg szabadítja ki, s a Szovjetunióba kerül. Két testvére ugyancsak a Szovjetunióban élt, s itt halt meg az emigráció éveiben. 1948-ban tér vissza Krausz György Németországba.. Bekapcsolódik a párt tevékenységébe, s a párt lapja, a „Neues Deutschland” munkatársa lesz. Kétszer járt Kínában, erről könyvet is ír, közben a pártiskolán tanít, majd a Német Újságíró Szövetség elnökének tisztségét Is betölti. Küzdelmes ötven év — mindvégig a párt hű katonája * innen. Miskolcról küld- if J a Part létrejöttének 50. évfordulóján a miskolci pártszervezet alapító tagjának üdvözletünket Berlinbe. Jó egészséget, s még hosszú életet Krausz György elvtárs! Lehoczky Alfréd Az Erdészcii Pa- és Vegyesipari Vállalat szentendrei kocsigyárában két egytengelyes, három Irányban biliéi,thető plat 's utánfutó kocsi prototípusa készült cl. A* traktorvoista- tiisú pótkocsi géppel rakható, hidraulikus üzemeltetésű, önürítős. I tapasztalatéi hasznosítása tovább erősíti 1 pariink vezeti szerepéi és tömegkapcselatail..
