Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

Vasárnap, 1968. december 1. boZAiiiUAOi i AKoáio^au Beszélgetés Gácsi Ferenc elvtárssol9 a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesével A Politikai Bizottság hatá­rozatának megfelelően — ok­tóber 1-e és november 14-e között — lezajlottak me­gyénkben a pártalapszervezeti és csücsvezetőségvóiasztó tag­gyűlések. Ezek eredményét és tapasztalatait a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer- vezetek osztálya összegezte, és jelentését a végrehajtó bizott­ság november 28-i, pénteki ülése elé terjesztette. A je­lentést a vb megtárgyalta, és tudomásul vette. Felkértük Gácsi Ferenc elv­társat, a PTO helyettes veze­tőjét, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a választások ered­ményéről, fontosabb tapaszta­latairól, a vb megállapításai­ról. — Előre bocsáthatom, hogy az alapszervezeti és a csúcs­vezetőségek választásáról az Északmagyarország rendszeres olvasói bizonyos értelemben mór tájékozódhattak. A lap annak idején ismertette a me­gyei pártbizottság intézkedési tervét, október 1-e és novem­ber 15-e között számos alap­szervezet és csúcsvezetőség taggyűléséről közvetlenül is beszámolt. Ezenkívül közölte a Miskolc városi és több járási jogú pártbizottság első titká­rainak összegező értékelését is a választások eredményéről, fontosabb tapasztalatairól. Megemlítem, hogy a vb elis­meréssel szólott az Észnkma- gyarországnak a választások­kal kapcsolatos munkájáról, információs tevékenységéről, amelynek alapján megyénk pártonkívüli dolgozói is nyo­mon követhették pártéletünk nagy jelentőségű eseményét, a vezetőségek újjáválasztását. — Köszönjük az elis­merő szavakat... De ez itt most — gondolom — kevésbé fontos. Ennél jobban érdekelnék Ia­B punk olvasóit a vezető­ségválasztások politikai eredményei. — Ami a választások poli­tikai eredményét illeti, ezek sokrétűek. Mindenekelőtt ar­ra törekedtünk, hogy a vá­lasztások előkészítésével és le­bonyolításával egyidejűleg ér­jünk el megyerikben újabb politikai, gazdasági és kultu­rális sikereket, hogy a veze- tőségválasztás segítse a párt­vezetés hatékonyságát, a,párt- munka színvonalának emel­kedését. A tapasztalatok jel­zik, hogy ez jórészt sikerült is. Az alsóbb szintű pártbi­zottságok és megyénk párt­szervezeteinek döntő többsége fegyelmezetten hajtották vég­re a Politikai Bizottság május 14-i határozatát, kerülte az öncélú befeléfordulást, a vá­lasztások időszakában sem ha­nyagolta el alapvető felada­tait, a termelés, az ügyintézés, n kulturális élet pártirányítá­sát, a dolgozók politikai tá­jékoztatását. Megyénk párt- szervezetei az elmúlt 2—3 hó­nap során is a reform köve­telményeinek következetes megvalósítására, ezzel össze­függésben az évi terv, s az őszi mezőgazdasági munkák teljesítésére, az új tanév, az úí népművelési évad előkészí­tésére összpontosították figyel­müket. Ezzel egyidejűleg tö­rődtek a pártszervezet belső problémáival és más időszerű feladatokkal, — például az új pártoktatási év előkészítésével és megkezdésével is. Nem kevésbé fontos, hogy nőtt a pártmunka színvonala és szervezettsége, hogy párt- szervezeteink következeteseb­ben érvényesítették munká­jukban a pártélet lenini nor­máit, a demokratikus centra­lizmus követelményét, a kri­tikus-önkritikus szellemet, hogy jelentősen nőtt, a párt­tagság aktivitása. Az utóbbi hónapokban megtartott tag- gyű'éseken éppúgy lemérhető volt, mint a pórtcsopor.tok munkáidnak megélénkülésén és a kőnkről ■'•u-lmcgbízatá- sok teljesítésén. ' nolitikni eredmények so­rába tartozik, hogy számos Pártszervezetben javult a tag­felvételi munka, s a tömeg­szervezetek pártirányítása is. A legfontosabb pedig az, hogy a választások eredmé­nyeként pártszervezeteink megerősödtek; megszilárdult a párttagság eszmei-politikai- cselekvési egysége, s az alap­szervezeti és csúcsvezetőségek személyi összetételükben is al­kalmasabbakká váltak a velük szemben támasztott növekvő igények teljesítéséhez. — Szervezetileg crő- södtck-c megyénk párt- szervezetei az előző, az 1960-os választásokhoz képest? — 1966-ban a pártbizottsá­gok irányítása alatt 80 csúcs­vezetőség és 1450 alapszerve­zeti vezetőség dolgozott me­gyénkben. Jelenleg 111 csúcs­vezetőség és 1554 alapszerve­zeti vezetőség tevékenykedik. A titkárok száma ennek meg­felelően alakult, a vezetőségi tagok száma viszont a csúcs- vezetőségekben 199-cel. az alapszervezetekében 438-cal növekedett. Vagyis lényegesen megnőtt az alápszervezetekben és a csúcsvezetőségekben rend­szeresen tevékenykedő, a ve­zetésben folyamatosan részt vevő kommunisták száma. A szervezeti változás rész­ben összefügg az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésé­vel, több munkahely átszer­vezésével. amely érintette a párt szervezeti felépítését is. Végeredményben azonban ar­ról van szó, hogy pártszerve­zeteink ma jobban átfogják megyénk egész gazdasági és társadalmi életét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ebben az értelemben is tovább erősö­dött pártunk vezető szerepe. — Évek óta arra tö­rekszünk, hogy a veze­tőségek újjá választása során növekedjék a nők és a fizikai munkások aránya a vezetésben. Mit mutatnak e tekintetben a mostani választások eredményei? — örvendetes, hogy a nők arányszóma — ha szerény mértékben Is — növekedett. A titkároknál az 1966-os vá­lasztásokhoz képest 7,9 száza­lékról 8,4 százalékra; a veze­tőségi tagoknál 12,9 százalék­ról 14.3 százalékra. Nyilván­való, hogy a jövőben még mindkét arányt tovább kell javítani a nők javára. Sajnos, a fizikai dolgozók aránya a pártvezetőségekben, ha nem is nagy mértékben, de valamelyest csökkent. A titkároknál ez bizonyos érte­lemben el is fogadható, hiszen velük szemben az utóbbi években igen nagy felkészü­lésbe! i követelményeket tá­masztunk. De a vezetőségi ta­goknál nem indokolt a koráb­bi arányok még ily csekély, másfél százalékos csökkenése sem. És bár remélhetőleg ez nem csorbítja a jövőben sem a munkásosztály érdekeinek és vezető szerepének következe­tes érvényesítését, szembe kell néznünk azzal, hogy néhol helytelen szemlélet is gátolta, hogy e tekintetben eredeti szándékainknak és törekvé­seinknek megfelelően előbbre és no visszafelé lépjünk. — Vajon maradéktala­nul érvényesültck-e a jelölések és a válasz­tások során a pártde­mokrácia követelmé­nyei? — Jelentéktelen esetektől el­tekintve, összességükben fel­tétlenül érvényesültek. Me­gyénk pártszervezetei a Poli­tikai Bizottság határozatának, illetőleg a Központi Bizottság „útmutatójának”, valamint a megyei és a helyi pártbizott­ságok instrukcióinak szellemé­ben jártak el. Szeptemberben minden pártszervezetben meg­választották a jelölő bizottsá­gokat, a szavazatszedő bizott­ságokat és a taggyűlést leve­zető elnököket. A felettes pártbizottságok tagjai, vagv képviselői a taggyűlésen vé­leményt mondtak az alnnszer- vezet és vezetőségének elmúlt kétévi munkájáról, és segí­tettek a káderelőkészitő mun­kában is. A jelölő bizottságok a rendelkezésükre álló egy hó­nap alatt a nagyobb létszámú pártszervezetek tagjainak mintegy 65—70 százalékával, a kisebb létszámú pártszerve­zetek tagjainak mintegy 98 százalékával beszélgettek. E beszélgetések sok helyen nem­csak a számításba jöhető sze­mélyekre vonatkoztak, hanem kiterjedtek az alapszervezetek szervezeti és politikai életére, a vezetőség 2 éves munkájá­ra, pártunk, kormányunk kül- és belpolitikájára is. Arra vonatkozólag, hogy ki­ket tartanak legnlkalmasab- baknak titkárnak és vezetőségi tagnak, a párttagságnak mint­egy 80—85 százaléka, a párt á'talános politikájára és az alaoszervezet vagy a csúcsve­zetőség munkájára vonatkozó­lag a párttagságnak, inintegv 45—50 százaléka mondott vé­leményt. Sok pártszervezetben éltek a közvetlen jelölés lehetőségével is, és a közvetlenül a tagság által javasoltak közül többen — a titkos választás során — be is kerültek a vezetőségek­be. néhány helyen a titkári funkcióba is. Elmondhatom, hogy a titkosság követelmé­nyei maradéktalanul érvénye­sültek. A választások végeredmé­nye feltétlenül a tagság döntő többségének egyöntetű véle­ményét — egyúttal eszmei-po- litikni-szervezeti egységét — tükrözi. És ez nagyon fontos. — Gondolom, minden pártszervezetben össze­gyűjtötték a kommunis­ták közérdekű javasla­I tnit, kritikai észrevete- leit. Mi lesz ezeknek a * sorsa? — A megyei párt-végrehaj- tóbizottság már a korábbi vá­lasztások előtt és most Is fel­hívta a pártszervezetek veze­tőségének figyelmét, hogy a kommunisták észrevételét, bí­ráló megjegyzéseit, javaslatait gondosan gyűjtsék össze. Azokra a jogos észrevételekre és javaslatokra, amelyek hely­ben elintézhetők, ennek meg­felelően válaszoljanak és in­tézkedjenek. A felettes párt-, állami, gazdasági és más tár­sadalmi szervekre vonatkozó észrevételeket pedig továbbít­sák az illetékes szerveknek, hogy azok is intézkedni tud­janak. Célszerű, ha az intéz­kedésekről. a javaslatok sor­sáról később a taggyűlést is tájékoztatják. — Gácsi elvíárs elő­zőleg már utalt rá, hogy a mostani választások során új titkárok és ve­I zetőségi íagok Is szép számmal kerültek a ve­zetésbe. Munkájukhoz milyen segítséget kíván­nak nyújtani a felettes pártszervek ? — A kérdés jogos. Me­gyénkben a mostani választá­sok során 39 új csúcsvezető­ségi és 457 alapszervezeti tit­kár; 376 új csúcsvezetőségi és 2210 új alapszervezeti veze­tőségi teg került a vezetésbe. A legszükségesebb instrukció­kat — a réeebbi vezetőkkel együtt — folyamatosan meg­kapják a most funkcióba be­választott elvtársak. 1969 első negyedévében pedig sor ke­rül — néhány naoos tanfolya­mon — alaposabb felkészíté­sükre is. Addig is ajánlhatnánk, hogy szerezzék be a Kossuth Könyv­kiadó által tavaly kiadott Pártmunkások kézikönyvét amely az nlanszeryezeti nárt- munka rendiére és tartalmá­ra hasznos elvi. gyakorlati ta­nácsokat nyújt. Azonkívül a.’ánlhrubik. hogy sohase ha­nyagolták el rendszeres esz- mei-politlkai továbbképzésü­ket, „naprakész'’ tájékozódá­sukat, és tartsanak szoros mindennani kapcsolatot vá­lasztóikkal. gazdálkodjanak jól. és sohase éljenek vissza a nártfagság megtisztelő bizal­mával — mondotta befejezést!1 Gáe«í Porenc elvtárs. Csépányi Lajos Í gy zárja rövid magyar nyelvű levelét dr. Georg Krausz (vagyis Krausz György), melyet kérdéseinkre adott hosszú, német nyelvű válaszai mellé írt. Hogy kicsoda Krausz György? Legutóbb, a KMP miskolci szervezetének létrejöttével kapcsolatban írtunk róla. Je­lenleg Berlinben, az NDK fő­városában él, megbecsült kom­munista veteránként. Míg idős kora (most 74 éves) nem aka­dályozta, a párt központi lap­jának egyik szerkesztője, s ti­zenkét éven át a Német Újság­író Szövetség elnöke. Jelenleg is alclnöke a Nemzetközi Új­ságíró Szövetségnek. Tevé­kenysége elismeréseként a lip­csei egyetem díszdoktorává avatta, tulajdonosa a legma­gasabb német kitüntetések­nek. A két dátum és a két hely­zet között ötven év és egy küz­delmes, sok viszontagsággal teli élet telt el. 1894-ben született Zemplén megyében, Homonnán. Apja, Krausz Gyula (ki gimnáziumi tanár volt) gyermekeit (Györ­gyöt, Józsefet, Terit) felvilá­gosult, demokratikus szellem­ben nevelte. Krausz György gyermek- és ifjúkorát Miskolcon töltötte — miután apja itt telepedett le. Gimnáziumi tanulmányait a miskolci Kir. Kath. Gimná­ziumban (a mai Földes Gim­názium) végezte, majd beirat­kozott a budapesti bölcsészet­tudományi karra. A családi házból hozott szemlélet segítette, hogy egye­temi évei alatt kapcsolatba ke­„... üdvözlöm, mint régi miskolci magyar hazáin első hangját 50 év után.” rült a főváros leghaladóbb, szocialista esz­méket Valló ér­telmiségi. diák- szervezetével, a Gáli lei-körrel. Szabó Ervin csoportjához tartózott, és is­meretséget.. ba­rátságot kötött több más szo­cialista értel­miségivel is, többek között Korvin Óné­val Kelen Jó­zseffel és Jo­lánnal. Így az egyetemet befe­jezve, nemcsak jól képzett iá­nál’, de forra­dalmi szocialis­ta is. Az ' egyetem elvégzése után Váyújhelyen se­gédtanár. Ami­kor 1948 októ­berében a mo­narchia szétesik és forradalmi hullám önti el, visszatér Mis­kolcra. A miskolci reálgimná­ziumban lesz segédtanár. Az őszirózsás forradalom pezsgésbe hozza a miskolci ér­telmiségi és diékifjúságot is. Krausz a miskolci főiskolás és diákifjúság legjobbjaiból meg­szervezi a Galilei-kört. A Reg­geli Hírlapban kommunista szemléletű cikkeket ír. Kap­csolatát fővárosi barátaival to­vábbra is fenntartja, ami a kommunista párt létrejötte, majd a Vörös Újság megjele­nése után még erőteljesebbé válik. A KMP miskolci csoportjá­nak szervezői között ott talál­juk Krausz Györgyöt is, ki a tömegek felvilágosításában, a kommunista eszmék terjeszté­sében 1919 elején szinte em­berfeletti munkát végez. 1919. március 21-e valóra váltotta azokat a törekvéseket, melyekért Krausz György és társai Miskolcon is küzdöttek. Március 21-én este a Regge­li Hírlap szerkesztőségében Krausz György is ott van a kommunista vezetők között, akik sürgetik a szociáldemok­rata párt bizonytalankodó ve­zetőit a cselekvésre, a prole­tárhatalom megteremtésére. S amikor az éjszaka folyamán megkapják a hírt a főváros­ból a két párt egyesüléséről, és a proletárdiktatúra kikiáltásá­ról, Krausz György fogalmaz­za meg a miskolci egységok­mányt és a lakossághoz inté­zendő felhívást. Március 22-én délelőtt, * proletárdiktatúra miskolci ve­zérkarában ott találjuk Krausz Györgyöt is. aki a kültérii gyek biztosa lesz. Ha végigtekin­tünk a proletárdiktatúra mis­kolci történetén. Krausz György egyike azoknak, akik mindvégig következetesen val­lották a kommunista eszmé­ket, és gyakorlatban is igye­keztek azt alkalmazni. Egyál­talán nem csodálhatjuk, hogy a Tanácsköztársaság leverése után, amikor az ellenforradal­mi rendszer egy sor opportu­nista vezetőnek megbocsát, ne­ki menekülni kell az ország­ból. 1920 nyarán Becsben talál­juk. Majd Kassára, illetve Kárpát-Ukrajnába kerül, ahol az illegális magyar kommunis­ta szervezet egyik vezetője. 1921-ben a csehszlovákiai né­met nyelvű kommunista ú Lú­got: szerkeszti Pozsonyban. Mi­után Pozsonyban maradnia ve­szélyes lett volna, Prágába költözik. Álnéven szervezi a német, szlovák és magyar fia­talokat. 1928-ban új szakasz kezdődik politikai tevékenységében. Fo- garassi elvtárs közvetítésével a Német Kommunista Párt lapjának, a Rőten Fnlme-nak külpolitikai szerkesztője lesz. Közben különböző újságok, fo­lyóiratok számára ír politikai cikkeket s kapcsolatba került Alpári Gyulával és Varga Je­növei. 1933: a fasizmus hatalomra jutása Németországban. Krausz — sok más kommunistával együtt — illegalitásba vonul. 1936-ig sikeresen teljesíti a párt utasításait, de 1936-ban letartóztatják és internálják. Az intemálótáborból a szov­jet hadsereg szabadítja ki, s a Szovjetunióba kerül. Két test­vére ugyancsak a Szovjetunió­ban élt, s itt halt meg az emigráció éveiben. 1948-ban tér vissza Krausz György Németországba.. Be­kapcsolódik a párt tevékeny­ségébe, s a párt lapja, a „Neues Deutschland” munka­társa lesz. Kétszer járt Kíná­ban, erről könyvet is ír, köz­ben a pártiskolán tanít, majd a Német Újságíró Szövetség elnökének tisztségét Is betölti. Küzdelmes ötven év — mindvégig a párt hű katoná­ja * innen. Miskolcról küld- if J a Part létrejöttének 50. évfordulóján a mis­kolci pártszervezet alapító tag­jának üdvözletünket Berlinbe. Jó egészséget, s még hosszú életet Krausz György elvtárs! Lehoczky Alfréd Az Erdészcii Pa- és Vegyesipari Vállalat szentendrei kocsigyárában két egytengelyes, há­rom Irányban biliéi,thető plat 's utánfutó kocsi prototípusa készült cl. A* traktorvoista- tiisú pótkocsi géppel rakható, hidraulikus üzemeltetésű, önürítős. I tapasztalatéi hasznosítása tovább erősíti 1 pariink vezeti szerepéi és tömegkapcselatail..

Next

/
Oldalképek
Tartalom